Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-10 / 137. szám, csütörtök

„ZÖLDARATÁS“ A NOVÉ ZÁMKY-I JÁRÁSBAN Korszerű eljárások a takarmámyinövémyek begyűjtésében Hazánk 1976—80-as évekre szóló gazdasági és szociális fej­lődésének irányelvjavaslata a mezőgazdaság feladatai között kiemelt helyen említi a szálas takarmányok intenzív termesz­tésének, a korszerű begyűjtés, valamint a tartósítási eljárások általánosításának szükségessé­gét. Az állatállomány számára csak így biztosítható megfelelő mennyiségű és értékes tömeg­takarmány, ami feltételezi a koncentrált takarmányok gazda­ságosabb hasznosítását. Az elfogadott határozat és a kitűzött cél értelmében a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban az 1976—80-as évekre kidolgoz­ták a takarmánytermesztés to­vábbi fejlesztésének tervét. Eb­ben részletesen szólnak az elő­irányzott mennyiségről, megje­lölik azt az utat, melyet a kor­szerű betakarítás és konzervá­lás megkövetel. A járási tervet valamennyi mezőgazdasági üzem megkap­ta, hogy egyes pontjait a saját feltételeikre alkalmazva bont­sák le. Ez megtörtént, és a konkrét eredmények már most, a szálas takarmányok első ka­szálásának folyamán megmutat­koztak. Ezekről Jozef Mudroch mérnökkel, a járási mezőgazda- sági igazgatóság főagronómusá- val beszélgettünk. Kisebb veszteség, jobb miinöség — A szálas takarmányok be­gyűjtését május 7-én kezdtük, > mégpedig a zemnéi szövetke­zetben megtartott új technika napjával. Ezt a napot az utolsó seregszemlének szántuk a „harc előtt“, mivel másnap já- rásszerte hozzáláttak az első kaszáláshoz. A gondos felkészü­lés meghozta gyümölcsét. Bár a kedvezőtlen időjárás miatt később láthattunk hozzá a szá­las takarmányok begyűjtésé­hez, június első hetére behoz­tuk a lemaradást. Számos olyan mezőgazdasági üzemünk van, ahol a május végi esőket már „páholyból nézték“, és ráadá­sul örömmel, mivel befejezték az első kaszálást és a másodi­kat tekintve az eső nekik na­gyon is jól jött — mondta a főagronómus. majd a továb­biakban sorra vette az intézke­dések konkrét eredményeit. Ezek közül első helyen említ­hetjük a kisebb veszteségeket és a jobb minőséget. A veszte­ségeknek minimálisra való csökkentése érdekében a táv­lati terv már az idei tavaszra konkrét és szigorú előírásokat tartalmazott. Az utánfutóknál megtiltotta a lécekből készített oldalmagasítások használatát, és csakis megfelelő magas, dróthálós oldalakat engedélye­zett. Az ellenőrzések során be­bizonyosodott, hogy a mező- gazdasági üzemek megértették a rerldelkezés fontosságát, és annak csaknem teljes egészé­ben eleget tettek. — A jobb minőség elérése érdekében elsősorban a szená­zsolás technológiájának követ­kezetes megtartását szorgal­maztuk — folytatta a főagro­nómus. — Konkrét példákkal és számításokkal mutattuk meg az üzemek irányításáért felelős vezetőknek, hogy az elhúzódó szenázsolás — a 8—10 napig nyitva hagyott verem — mi­lyen mértékben csökkenti a ta­karmány értékét. Az ellenőrzé­sek során örömmel állapítottuk meg, hogy a legtöbb szövetke­zetben és állami gazdaságban a szenázsvermeket 2—3 nap alatt megtöltötték és lefedték. A termés jelentős részét szenázsoiják Egyszerű, de nagyon sokat­mondó összehasonlítás: a já­rásban három évvel ezelőtt a szálas takarmányoknak még 70 százalékát hagyták meg széná­nak, az idén már csak mind­össze 27 százalékát. Az idén zöldlisztet a termés 15, sze- názst 40 százalékából készíte­nek. — A szenázsolás korszerű tartósítás és ráadásul — mi­vel a régi silógödröket tudjuk használni — minimális ráfordí­tást igénylő eljárás. Ennek el­lenére nagy feladat volt meg­értetni az agronómusokkal, zootechnikusokkal a jelentősé­gét. sokáig tartott, amíg elő­nyeit kellően bevittük a köztu­datba. Jelenleg már mindany- nyian, belátják, hogy a korábbi, esetleges sikertelenségek csak­is a helytelen eljárás miatt for­dultak elő. Az újat egyszerűen meg kell tanulni, és a munká­ra nagyon oda kell figyelni. Ez általánosan érvényes, tehát a szenázskászítésre is. Szénát például már évtizedek óta ké­szítünk, de ha nem figyelünk gondosan a munkára, az ered­mény nagyon siralmas lehet. Az újszerű tartósítási eljárás­nak további jelentősége is van. Az, hogy a járásban a mező- gazdasági üzemek túlnyomó többsége már befejezte a szá­las takarmányok első kaszálá­sát, az időhöz való alkalmaz­kodás lehetőségét is bizonyít­ja. A szeházsolást ugyanis eső­ben is folytathatták, és mivel esett, az első kaszáláskor a termés túlnyomó többségét így tartósították. Szénát majd a további kaszáláskor hagynak, amikor az idő is kedvezőbb le­het. — Az első kaszálás tapaszta­latait most összegezzük — mondta befejezésül a főagronő- inus. — Fő feladatunk, hogy az észlelt fogyatékosságokat a második kaszálásig eltávolít- suk. További lényeges követel­ménynek tekintettük a magnak hagyott lucernaterületek gon­dos kiválasztását. Elsősorban a két- és hároméves lucernákat hagytuk meg magnak, mivel e területek már ritkábbak, s így jobb eredményt érhetünk el. A parcellák kiválasztása már megtörtént, s talán mondani sem kell. hogv a magnak ha­gyott táblák növényzetét meg­különböztetett figyelemmel gon­d0ZZUk- EGRI FERENC Kövek között LÁTOGATÁS A SÁTOROSI KŐBÁNYÁBAN A luceneci (losonci) járás legdélibb ré­szén, Őiatoros- ská Bukovinka (Sátoros Bükk- rét) határában, festői környe­zetben találha­tó nemcsak a környék, ha­nem az egész ország egyik legrégibb kőbá­nyája. Amint azt Vígh Jó­zsef, a Szlovák Kőipari Vállalat sátorosi üzemé­nek vezetője el­mondotta, a bá­nyának régi ke- lete ellenére ma is nagy a jelentősége, ami szorosan összefügg az ország­szerte folyó építési és átépíté­si munkák hatalmas arányai­val. A különböző zúzott anyagok mellett alakított termésköveket Is készítenek, az utóbbiakat főleg a folyók és patakok sza­bályozásához, szegélykövek­ként az útépítésiekhez, lakóhá­zak és középületek építéséhez használják fel. A sátorosi kő eljut az ország csaknem min­den tájára, s az idén már Ma­gyarországra is exportálnak be­lőle. A bánya dolgozói az 5. öt­éves tervidőszakban rendszere­sen és példásan teljesítették előirányzott feladataikat. Nem lesz ez másként ebben az év­ben sem, amikor nem kevesebb mint 68 000 tonna zúzott anyag, 66 000 folyóméter szegélykő, va­lamint 5000 tonna egyéb ter­méskő előállításáról kell gon­doskodniuk. Az árutermelés terve értékben kifejezve több mint kilencmillió koronát kép­visel. Az indulás a kőbányászok nagy „családjában“ most is jól sikerült, az első negyedévben az árutermelés tervét 123,8 százalékra teljesítették. Vajon miben rejlik a sikerek titka? Vígh József üzemvezető Nehéz, de szép mesterség a kőfaragás. Az elő­térben Antal József darabol egy hatalmas töm­böt. (Tóth László felvétele) több tényezőt is említett. Első­sorban a három szocialista munkabrigádról szólt. Az egyik ilyen kollektíva a fúrók és a lőmesterek szocialista munka­brigádja, amely a nyerskövet termeli a további feldolgozás­hoz. Ez a brigád Fájd József vezetésével már az ezüstérmet is elnyerte. A karbantartók szo­cialista munkabrigádja Elek Zoltán vezetésével még csak első évben versenyez, s tagjai is valamennyien fiatalok. Szándékosan hagytuk utoljá­ra a Vígh József által irányí­tott kőfaragó brigádot, akik szorgalmasan formálják, csi­nosítják ezt a népgazdaság szá­mára oly fontos építkezési anyagot. Ök tudják csak iga­zán megmondani, hogy milyen nehéz, egész embert követelő ez a mesterség. A kőfaragók soraiból külön is ki kell emel­ni Antal Józsefet, Tóth Sándort, Rittinger Józsefet és Tóth And­rást, akik a bánya legodaadóbb dolgozói, bár a többiek is meg­érdemelnék az említést. A sza­gos munkáskezek adják nieg ma is a rangot a Szlovák Kő­ipari Vállalat sátorosi tízemé­nek, amely fontos hely«t tölt be az egész ország építésében. CSABA ZOLTÁN ■n 1970. VI. 10. Az állami gazdaságokra a 6. ötéves tervidőszakban jelentős feladatok há­rulnak mind a termelés növelése, mind a termelés gazdasági mutatóinak javítása, főleg a hatékonyság fokozá­sa terén, amihez elsősorban az irányí­tás, a szervezés, a vállalaton belüli ér­dekeltségi rendszer tökéletesítésével, s ezzel összefüggésben a munkakezde­ményezés fejlesztésével kell megterem­teni a feltételeket. A napokban elláto­gattunk néhány élenjáró állami gaz­daságba, s választ kerestünk arra a kérdésre, hogy a CSKP XV. kongresz- szusa szellemében miként tesznek ele­get az új ötéves tervidőszak magasabb szintő minőségi követelményeinek. A feladat 80 vagonnal több gabona A Malackyi Állami Gazdaság már több éve az eredményesen gazdálkodó mezőgazdasági szervezetek sorába tar­tozik, bár ez még nem jelenti azt, hogy minden a legnagyobb rendben, problémáktól mentesen halad. Az első negyedévben elért eredményekből ki­tűnik, hogy a gazdaság dolgozói jó munkát végeztek a 6. ötéves tervidő­szak első hónapjaiban. A termelési fel­adatokat 118 százalékra, a munkater­melékenység tervezett növelését 117 százalékra teljesítették, s így a havi át­lagbér is meghaladta a tervezett szin­tet. Örvendetes jelenség, hogy a gazda­ságban sikerült felülkerekedni a tej­termelés növelésében és a borjúelhul­lásban mutatkozó problémákon. Csak­nem 51 000 liter tejet adtak el terven felül, s a megelőző év hasonló idősza­kához viszonyítva a borjúelhullás is 18-cal csökkent. Továbbra is fogyaté­kosságok tapasztalhatók azonban a szarvasmarha-hizlalásban, ahol a ne­gyedévi terv teljesítésében 160 mázsá­val maradt adós a gazdaság, ami azzal függ össze, hogy a napi súlygyarapo­dásban sem érték el a tervezett szin­tet. A következő időszakban tehát er­re a szakaszra kell összpontosítani a figyelmet, főleg a szocialista munka­versenyt és a kötelezettségvállalási mozgalmat. Áz erők és tartalékok mozgósításával A munkakezdeményezés fejlesztése három állami gazdaságban A növénytermesztésben már az őszi és a tavaszi munkák idején megtették az első lépéseket a hektárhozamok nö­veléséhez. A tavaszi munkákat kissé megzavarta a tartós hideg, a vetéseket a tervezettnél későbbi időpontokban sikerült befejezni, a jó minőségű mun­ka azonban jelentős mértékben pótol­ta ezt a lemaradást. Az utóbbi napok csapadékban gazdag, és a gabonafélék fejlődésének kedvező időjárása alapján remény van arra, hogy teljesítik az idei év igényes feladatát, ami azt je­lenti, hogy 80 vagonnal több gabonát termelnek, mint az elmúlt évben. A vállalatban a szocialista munka­versenynek gazdag hagyományai van­nak. A gazdaság dolgozói tavaly fel­hívással fordultak az SZSZK mezőgaz­dasági szervezeteihez, amely az 5. öt­éves tervidőszak utolsó évi feladatai­nak idejében való és jó minőségű tel- jésítésére vonatkozott. A vállalat sa­ját feladatait úgy teljesítette, ahogy az a felhívás kezdeményezőjéhez illik. A kötelezettségvállalások terén az idén is jó példával járnak elől. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy termelési feladataikat az állattenyésztésben 128 000 koroná­val, a növénytermesztésben 30 000 ko­ronával teljesítik túl, s az anyagráfor­dítást 460 000 koronával csökkentik. Mindez termékekben kifejezve 190 má­zsa kukoricát, 1280 mázsa cukorrépát, 10 mázsa babot, 20 000 liter tejet és 30 mázsa marhahúst jelent terven felül. Vállalásaikat az abraktakarmányok ta­karékosabb felhasználásával akarják teljesíteni, ezekből az előirányzott megtakarítás 60 vagont tesz ki, ami nem csekély mennyiség. Ki lesz ,,a nap hőse" a Veľká Lomnica-i gazdaságban? Jó eredményeket érnek el a munka­kezdeményezés fejlesztésében és a kö­telezettségvállalások szakaszán a Veľ­ká Lomnica-i Magtermesztő Állami Gazdaságban is, ahol a CSKP XV. kongresszusa és a párt alapítása 55. évfordulójának tiszteletére 38 kollek­tív és 3 egyéni kötelezettségvállalást tettek összesen 1 millió 130 ezer koro­na értékben. A kongresszust megelőző napokban a gazdaság dolgozói még ezt is megtoldották további 240 000 koronával. A vállalt kötelezettségek fő­leg a mezőgazdasági termelés növelé­sére, az anyagráfordítás csökkentésére, a takarékosabb üzemanyag- és ener­giafelhasználásra irányulnak. A kezdeményezésben a szocialista munkabrigád címért versenyző kollek­tívák járnak az élen. A gazdaságban 140 tagot számlálva 15 ilyen kollektí va tevékenykedik. Az idei év első negyedévében a kö­telezettségvállalások teljesítésében 800 00 korona értékig jutottak. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy terven felül 74 000 liter tejet termeltek, s a tervezett energiafogyasztást 104 000 koronával csökkentették. Ugyanakkor idejében és jó minőségben végezték el a tavaszi munkákat. A Veľká Lomnica-i Állami Gazdaság dolgozói célul tűzték, hogy 1980-ig az egy tehénre eső évi te j kitermelést 3100 literre, az árpa hektárhozamát 40 má­zsára, a burgonyáét 210 mázsára nö­velik. A vállalat vezetősége a pártbizott­sággal és az FSZM üzemi bizottságá­val együttműködve kidolgozta a vál­lalaton belüli szocialista munkaver­seny kritériumait a kollektívák és az egyének számára. A gazdaság üzemei között versenyt indítanak a gazdaság igazgatójának és üzemi bizottságának vándorzászlajáért. Jól bevált az a ver­senyzési forma is, amit a gazdaság ve­zetősége a csúcsmunkák idejére hirdet ki, s amely a nap legjobb dolgozója „a nap hőse“ címért folyik. A Veľká Lomnica-i Magtermesztő Állami Gaz­daság példája is bizonyítja, hogy a szocialista munkaverseny a mezőgaz­dasági szervezetekben is termékeny ta­lajra talált, s egyre gyümölcsözőbben bontakozik ki. Komplex racionalizáciős brigád a burgonyatermesztésben Az utóbbi időben komoly problémák merültek fel a burgonyaellátás szaka­szán. Az okok részben szervezési-ter­melési fogyatékosságokra vezethetők vissza, ezért a központi szervek is nagy figyelmet szenteltek ennek a kér­désnek, s az önellátás fokozását célul tűző kongresszusi irányelv a burgonya termesztésére is vonatkozik. Különösen ott foglalkoznak behatóan ezzel a kérdéssel, ahol kedvező fel­tételek vannak a burgonya termeszté­séhez, mint például a Spišská Belá-i Állami Gazdaságban. Itt az idén 335 hektár burgonyát ültettek, ami 5 hek­tárral több, mint a megelőző évben. A talaj gondos előkészítésével, az ültető­anyag kiválasztásával megteremtették a jó termés feltételeit. Most már a nö­vényzet ápolásán, a fejtrágyázáson és a töltögetésen van a sor, amit három­szor végeznek el a vegetációs idő alatt. Az előirányzott hektárhozamok el­éréséhez azonban az embereket is fel kell készíteni. A Spišská Belá-i Állami Gazdaságban komplex racionalizáciős brigádot szerveztek a burgonyater­mesztési programmal kapcsolatos fel­adatok megoldására. Ebben a 32 tagú brigádban Sledičák mérnök vezetésé­vel 7 műszaki-gazdasági dolgozó is te­vékenykedik, akik a munkásokkal együttműködve elsősorban a permete­zés és a betakarítás komplex gépesí­tését készítik elő. A gazdaságban szem előtt tartják, hogy a siker elsősorban az emberek­től függ, ezért nagy súlyt helyeznek a személyi érdekeltség feltételeinek biztosítására. A komplex racionalizá- ciós brigád mellett szocialista munka­brigádok gondoskodnak a burognyater- mesztés magas színvonaláról, ami ga­rancia arra, hogy a Spišská Belá-i Ál­lami Gazdaságban a kitűzött célokat el is érik. JURAJ KIESEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents