Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-10 / 137. szám, csütörtök

A BÉKÉÉRT ÉS A SZOCIALIZMUSÉRT Ülést tartott a Nemzeti Front Központi Bizottsága (ČSTK) — Ölest tartott teg­nap Prágában a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának Elnöksége. Az elnökség támogatását fe­jezte ki a Béke-világtanács új stockholmi felhívása iránt, amely követeli a lázas fegy­verkezés leállítását és a lesze­relési világkonferencia mi­előbbi összehívását. Az ülés résztvevői nagyra értékelték azoknak a szovjet javaslatok­nak a jelentőségét, amelyek az újfajta tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének és gyártásá­nak megtiltását célozzák. Tá­mogatják továbbá azokat a szovjet javaslatokat is, ame­lyek az atomfegyverkísérletek általános és teljes tilalmára és végezetül egy olyan világszer­ződés megkötésére irányulnak, hogy az államok kiküszöböljék az erőszak , alkalmazását a nemzetközi problémák megol­dásában. Az elnökség annak a meg­győződésének adott hangot; hogy a XV. pártkongresszus határozataival, valamint^a Cseh­szlovák Békebizottság nyilatko­zatával összhangban a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a békeerőfeszítés pozitív eredményekkel járjon, hogy minden olyan állampolgárunk, akinek szent a béke, a szo­cializmus és nemzeteink bol­dog jövőjének ügye, ehhez a harchoz- konkrét cselekedetek­kel járuljon hozzá. Ápoljuk a baráti kapcsolatokat [ČSTK] — A bratislavai vár­ban, a Szlovák Nemzeti Ta­nács helyiségeiben tegnap ülést tartott a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlo­vák Társaság Elnöksége. Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­tert és a társaság elnökségé­Husák elvtárs fogadta a lengyel külügyminisztert (ČTK] — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke tegnap fogadta Stanis­law Kowalczykot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagját, a Lengyel Népköz- társaság belügyminiszterét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. Az elvtársi és baráti légkör­ben megtartott fogadáson je­len volt Jaromír Obzina, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK belügyminisztere is. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT (ÖSTK) —■- Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke táviratban üdvö­zölte őfelsége II. Erzsébetet, Nagy-Britannia és Észak-íror- szág királynőjét születésnapja alkalmából. Az Incheba ‘76 í éivanoM vegyipari termékek bemutatója lesz (Folytatás az 1. oldalról] lista államokkal együtt gyár­tottak. A szocialista országok együttműködése szempontjából a vásár jelentős része lesz a „KGST-tagállamok lakáskémiá­ja“ elnevezésű önálló kiállítás, amely lehetővé teszi, hogy hét szocialista ország kutató, ipari és kereskedelmi szakemberei tárgyaljanak a vegyipari ter­mékeknek a háztartásokban való felhasználásáról. Másodíz­ben rendezik meg az „Ésszerű­sítés a műanyagok felhasználá­sával“ elnevezésű önálló kiállí­tást is. Ezen több mint 200 műanyagipari terméket muta­tunk be A vásárnak gazdag és nagy­szabású tudományos program­ja is lesz. Különösen jelentős a második nemzetközi Apli- chem kongresszus, amelyen 500 szakember az elhangzó 84 elő­adáson tájékozódik a műanyag­kutatás, -termelés, -feldolgozás és a műanyagok alkalmazása jelenlegi helyzetéről a népgaz­daság valamennyi ágazatában. Az Incheba 76 nyolcadik nemzetközi vegyipari vásár az idén is lehetőséget nyújt arra, hogy a világ különféle orszá­gainak tudományos dolgozói, szakemberei, üzletemberei köz­vetlen kapcsolatba lépjenek a vegyipar terén, ami jelentős mértékben elősegíti a vegyipar további gyors fejlődésé^ nek többi tagját Viliam Šal- govič, a társaság első alelnö­ke, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke fogadta. A ta­nácskozást Evžen Erban, a Kül­földdel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság elnöke, a Cseh Nemzeti Ta­nács elnöke vezette. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter tájékoztatta a részt­vevőket külpolitikánk legfon­tosabb problémáiról és felada­tairól a CSKP XV. kongresz- szusának határozataival kap­csolatban, s ezzel összefüggés­ben a társaság feladatairól és küldetéséről is szólt. Az elnökség ezután jelenté­seket vitatott meg a társaság egyes bizottságainak tevékeny­ségéről, majd foglalkozott a Csehszlovák Külügyi Intézet jelentésével és a Matica slo- venskának arról szóló jelenté­sével, milyen tevékenységet fejtenek ki a világ különböző országaiban élő csehek és szlo­vákok mozgalmai. A jelenlevők néhány szervezési kérdéssel is foglalkoztak. A tanácskozás végén Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZLKP KB első titkára fogadta az elnökség vezető képviselőit: Evžen Erbant, Viliam Šalgovičot, Bo­huslav Chňoupeket és más elv­társakat. Részvétnyilvánítás František Foltýn nemzeti művész elhunyta alkalmából (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasá­gi elnök, levélben fejezte ki részvétét a Cseh Kulturális Mi­nisztériumnak, a Cseh Képző- művészeti Szövetségnek és az elhunyt özvegyének František Foltýn .nemzeti művész elhuny- tával kapcsolatban. A levélben Husák elvtárs megállapítja: mé­lyen megrendítette az értékes ember, a nagy művész az elv­hű kommunista halála. Foltýn elvtárs mindig az első sorok­ban küzdött a haladásért és a békéért. František Foltýn legjelentő­sebb festőművészeink egyike volt, munkásságával befolyásol­ta az újkori cseh művészet fej­lődését. Alkotásai meggyőzően bizonyítják, mennyire pozitívan viszonyult szülőföldjéhez, a dolgozó néphez, a szocialista jelenért vívott küzdelemhez. Munkássága mj-ndörökre szocia­lista kultúránk állandó és szer­ves része marad. Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök levélben fejezte ki részvétét Valéria Foltýnová- nak, az elhunyt özvegyének. Párttitkárok tanácskozása (ČSTK) — Prágában, a CSKP KB székházában tegnap tanács­koztak a kerületi pártbizottsá­gok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizottság iparügyi titkárai. A tanácsko­zást Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára vezette. Kempný elvtárs részletesen tájékoztatta a résztvevőket a 6. ötéves néogazdaságfejleszté- si terv (1976—1980) igényes célkitűzéseiről és az 1977-es terv előkészítésének irányelvei­ről. A jelenlevők liangsúlyozták, hogy a CSKP XV. kongresszusát követő időszakban a feladatok teljesítése érdekében tovább kell fejlesztem a munkakezde­ményezést és a dolgozóknak az irányításban való részvételét. A DMA KIRÍVÓ SZEREPET JÁTSZIK AZ EMBERI JOGOK LÁBBAL TIPRÁSÁBAN Santiago — Az Amerikai Ál­lamok Szervezetének közgyűlé­se kedden az emberi jogok tisz­teletben tartásának kérdésével foglalkozott és a felszólalók többsége élesen bírálta a Chi­lében dühöngő terrort, Jamaica pedig amnesztiát követelt a politikai foglyoknak. Kissinger külügyminiszter ezzel szemben ugyanolyan mértékben elma­rasztalta Kubát is és arra in­tette latin-amerikai kollégáit, hogy „politikai érzelmektől mentesen“ ítéljék meg minde­nütt az emberi jogok helyze­tét. A zárt ajtók mögött rende­zett vita annak a jelentésnek alapján folyt, amelyet az ame- rikaközi emberi jogok bizottsá­ga terjesztett a közgyűlés elé. A jelentés hangsúlyozta, hogy az 1974 májusában megalakí­tott politikai rendőrség, a DINA, különösen kirívó szere­pet játszik az emberi jogok láb­bal tiprásában Tájékozott források szerint Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Honduras és Costa Rica hatá­rozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, amelyben köve­teli, hogy Chile tegyen ígére­tet az emberi jogok tisztelet­ben tartására. Sergio Diez ügyvéd, a chilei junta képviselője, elutasította az öt latin-amerikai ország ja­vaslatát és Jamaica követelését is az általános amnesztiára vo­natkozóan. Politikai pártok legalizálása Spanyolországban Madrid — Másfélnapos heves vita után a spanyol Cortes szerdán jóváhagyta a politikai pártok legalizálásáról szóló törvényt. Eszerint a politikai pártok és szervezetek — 37 év után — ismét nyilvánosan te­vékenykedhetnek. Ez azonban nem vonatkozik minden pártra. Mint az az előzmények alap­ján várható volt, az új törvény továbbra is elzárja a törvényes működés lehetőségét a „kom­munisták, anarchisták és sze- paratisták“ elől. A név szerinti szavazás so­rán 338-an a törvény mellett, 91-en ellene foglaltak állást, 24 képviselő tartózkodott. A kormány minden tagja megsza­vazta az új törvényt. Továbbra is rendkívül feszült % helyzet Libanonban (Folytatás az 1. oldalról) nek, akt kedden este Bejrútba érkezett — állítólag sziriai tűzszüneti javaslatokkal — si­került meggyőzni a feleket a harcok beszüntetésének szük­ségességéről. E hírt azonban egyelőre nem támasztják alá a folytatódó harcokról szóló je­lentések. Frangié elnök, aki továbbra sem mondott le hivataláról, az Arab Liga főtitkárához intézett levelében védelmébe vette Szí­ria libanoni katonai lépéseit, hangoztatva, hogy azok össz­hangban vannak a válságban érdekelt felek között korábban sziriai közvetítéssel létrejött megállapodással. Kamal Dzsumblatt, a balolda­li erők vezetője ezzel szöges ellentétben a France-Soir című francia lapnak adott interjújá­ban kijelentette: korábbi állás­pontját megmásítva azon a vé­leményen van, hogy szükséges a libanoni polgárháborúba való francia katonai beavatkozás. Kedden és szerdán több or­szágban Szíria ellenes tünteté­sek zajlottak le. A líbiai fővá­rosban, Tripoliban Palesztin és libanoni tüntetők kedden meg­próbáltak behatolni a sziriai nagykövetségre. Az épületet vé­dő rendőrök a levegőbe lőttek. Abu Dhabiba tömegtüntetésen követelték a sziriai katonai ak­ciók beszüntetését. Szerdán délelőtt Brüsszelben tanuló pa­lesztin és sziriai diákok meg­szállták Szíria brüsszeli nagy- követségét. A diákok képvise­lőinek közlése szerint a tünte­tők foglyul ejtették a nagykö­vetet és a képviselet személy­zetét. Londonban ötven palesz­tin diák az Arab Liga irodáit szállta meg a sziriai katonai akció elleni tiltakozásul. Ugyanakkor az izraeli szol- dateszka folytatja Libanon te­rületén a fegyveres provoká­ciókat. A Béke-világtanács felhívása A z első stockholmi felhí­vás, amely a világ köz­véleményét az atomfegyverek elleni harcra szólítja fal, a Bé­kevédők Világkongresszusa Ál­landó Bizottsága 1950. március 15—19. között Stockholmban megtartott ülésének eredmé­nye. Tekintettel az atomháború növekvő veszélyére a nem egé­szen egy évvel korábban meg­alakult Béke-világmozgalom ve­zetői követelték, hogy feltétel nélkül tiltsák be az atomfegy­vereket és felhívták' a világ összes békeszerető embereit, hogy írják alá a felhívást. A felhívás szövege a következő volt: „Követeljük az atomfegyve­rek, a lakosság elrettentésére és tömeges kipusztítására alkal­mas fegyverek feltétel nélküli betiltását. Követeljük, hogy e tilalom betartását szigorú nem­zetközi ellenőrzésnek vessék alá. Leszögezzük, hogy az a kormány, amely elsőként vet be atomfegyvereket bármely más ország ellen, az egész emberiség ellen gaztettet követ el, ezért ezzel a kormánnyal háborús bűnösként kell bánni. Felhívjuk minden jóakaratú ember figyel­mét, hogy ezt a felhívást írja alá“. A FELHÍVÁS VISSZHANGJA Az 1950 márciusától novem­beréig csaknem az egész vilá­gon megrendezett aláírási ak­ció a fejlődő béke-világmozga­lom legjelentősebb politikai ak­ciója volt. A felhívást több mint 500 millió ember írta alá, ebből 115,5 millió a Szovjetunióban és 9 és fél millió Csehszlová­kiában. A felhívás azért talált akkora visszhangra és tömeges támogatásra, mert kifejezte azt az aggodalmat, amelyet az em­beriség jelentős része akkor ér­zett. Abban az időben ugyan­is az imperializmus fokozta a nemzetközi feszültséget. A francia gyarmatosítók véres há­borút vívtak a vietnami nép el­len. 1949 áprilisában megala­kult az Észak-atlanti Szövetség, amely minden erejével a Szov­jetunió és mindazon országok ellen tört, amelyek a szocia­lizmus útját választották. Az események alakulása az aláírá­si kampány idején is bizonyí­totta a felhívás jogosságát és időszerűségét. 1950 júniusában ugyanis az észak-amerikai im­perialisták a dél-koreai báb­kormánnyal együttműködve ag­resszióba kezdtek a demokrati­kus Korea ellen. Vitathatatlan, hogy a százmilliós tömegek ha­tározott állásfoglalása retten­tette vissza az amerikai politi­kusokat és tábornokokat az atomfegyverek bevetésétől ak­kor, amikor agresszív terveik füstbe kezdtek menni. Nagy súllyal esett latba az is, hogy a stockholmi felhívást a tőkés országokban élő sok millió em­ber is aláírta, annak ellenére, hogy az uralkodó körök a fel­hívás ellen megfélemlítő,és rá­galmazó hadjáratot folytattak. A felhívást a haladó nemzetkö­zi szervezetek, például a Szak- szervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség is támo­gatta. A stockholmi felhívás a Béke- világmozgalom első ilyen doku­mentuma volt. A második alá­írási kampányt a Béke-világta­nács 1951-ben szervezte meg, annak a követelésnek a támo­gatására, hogy az öt nagyhata­lom békeegyezményt kössön. (Berlini felhívás.) A harmadik nagyszabású akcióra 1955-ben került sor, ez az akció az atom­háború előkészületeinek meg- gátlását célozta (Bécsi felhí­vás). A MÁSODIK STOCKHOLMI FELHÍVÁST, amelynek aláírási akcióját most szervezik világszerte, a Béke-világtanács Elnöksége fo­gadta el tavaly június 2-án Stockholmban megtartott ülé­sén. A . felhívás nevét onnan kapta, hogy tartalmilag össze­függ azzal a felhívással, ame­lyet — ugyancsak a svéd fővá­rosban — a Békevédők Világ- kongresszusának állandó bizott­sága fogadott el 26 évvel ez­előtt. A Béke-világtanács e legutób­bi felhívása abból a tényből in­dul ki, hogy a feszültség eny­hítéséért folyó erőfeszítéseket elsősorban a lázas fegyverke­zés akadályozza, amely magá­ban hordozza a katasztrofális atomháború veszélyét. Ezenkí­vül a fegyverkezés leköti az anyagi források jelentős részét és ezzel olyan eszközöket von el a népektől, amelyek felhasz­nálásával meggyorsíthatnák a fejlődést, enyhíthetnék a vál­ságokat és • megszüntethetnék az éhínséget. Ezért a felhívás a világ összes társadalmi hala­dásra törekvő kormányához, parlamentjéhez, békemozgalmá­hoz, tömegszervezetéhez, politi­kai pártjaihoz, szakszerveze­teikhez, nő- és ifjúsági, vallá­si, társadalmi és kulturális szervezeteihez fordul, hogy együttes erővel küzdjenek a lá­zas fegyverkezés megállításá­ért, az atomfegyverek és az összes tömegpusztító fegyverek betiltásáért, a leszerelási világ- konferencia mielőbbi összehí­vásáért, a teljes és általános leszerelésért. A második stockholmi felhí­vás hatalmas súlyának és idő­szerűségének köszönhetően vi­lágszerte azonnal a békeszerető és a haladó szervezetek támo­gatására talált. A felhívást fel­tétel nélkül támogatta a Béke­védők Nemzeti Szervezeteinek Világkonferenciája, amely 1975. november 21 és 24 között Le- ninigrádban ülésezett. Felhívta a világ közvéleményének figyel­mét, hogy tömegesen támogas­sa a második stockholmi fel­hívásban lefektetett követelé­seket. Két héttel később, 1975. december 6-án, a felhívást alá­írta az indiai Patnában meg­tartott nemzetközi antifasiszta konferencia többezer delegátu­sa is. Kötelezték magukat ar­ra, hogy országaikban nagyará­nyú aláírási kampányt szervez­nek. Nem vonható kétségbe, hogy a második stockholmi fel­hívás a világ közvéleményének széles körű támogatására ta­lál. A MÁSODIK STOCKHOLMI FELHÍVÁS SZÖVEGE „A béke és a feszültség eny­hülése ügyének győzelme új nemzetközi légkört, bizalmat és optimizmust teremtett a nem­zetek között. A béke megőrizhető. A béke világa felépíthető. A békeszerető erők egységé­SjHOE 1976. VI. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents