Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-07 / 134. szám, hétfő

Csúcsmunkák küszöbén Változó szemlélet négy gömöri kisközségben A brnói Zbrojovka nemzeti vállalat vySkovl fióküzeme a na­pokban befejezi a Consul 227 típusú félig villamosított írógépek sorozatgyártását. A próbagyártást a tavalyi év második felében kezdték el. Az idei év végéig 400, a jövő évben 1000 írógépet gyártanak. Az új típusú írógépek iránt a piacvizsgálat szerint ha­zánkban és külföldön is egyaránt nagy az érdeklődés. Felvételün­kön (bal oldalról): fan Losman művezető, Bronislava Resničková és Eva Mixová az új villamos írógépek ellenőrzését végzi. (Felvétel: ČSTK — F. Ňesvadba) A pártkongresszuson szerzett benyomásairól szólva elraodta, ho£jy számára nagy megtisztel­tetést, felejthetetlen élményt jelentett a kommunisták orszá­gos tanácskozása. A szünetek­ben alkalma volt elbeszélgetni Bilak, Abrahám, Vačok és más vezető elvtársakkal arról, mi­lyen eredménnyel dolgozik Ke­let-Szlovákia rohamosan fejlő­dő vegyipari üzeme. Erről egyéb­ként felszólalásában a kong­resszust is tájékoztatta. S vé­gül, de nem utolsósorban örö­met és megbecsülést jelent szá­mára az, hogy érdemesnek tar­tották s megválasztották a CSKP KB tagjává. — Nem kellett szégyenkez­nem a kongresszuson — foly­tatja Pančurová elvtársnő —, sőt — nem titkolom —, büsz­keséggel gondoltam vállalatunk munkaközösségére, amikor a Chemlonról, mint hazánk egyik fontos vegyipari üzeméről és elért eredményeiről a kongresz- szusi beszámoló, valamint né­hány felszólaló is említést tett. Megerősödött bennem annak tu­data, hogy vállalatunk dolgo­zói aránylag rövid idő alatt megtanultak jól termelni. Pél­dául 1975-ben az országos vi­szonylatban tervezett 60 000 tonna szintetikus fonalból a számunkra meghatározott 30 000 tonna helyett 31 660 tonnát gyártottunk. Az utóbbi öt év alatt sokrétű, hatalmas fejlő­dést ért el vállalatunk. Bruttó termelése 82, a fonaltermelés 74, a munkatermelékenység 52,6 százalékkal növekedett. Te­hát sokkal gyorsabban, mint azt az 5. ötéves terv feltételezte. © Véleménye szerint, mi­nek köszönhetők ezek az ered­mények? — Vállalatunkban nyolcszáz­harminc párttag, illetve tagje­lölt dolgozik, akiknek példa- mutatása lelkes munkára ser­kenti munkaközösségünk min­den dolgozóját. Nálunk a szo­cialista munkaverseny az egészséges gazdasági vérkerin­gés mozgatóereje. Dolgozóink 90 százaléka 95 kollektíva ke­retében versenyez a szocialis­ta munkabrigád címért, jelen­leg 62 munkacsoport tulajdono­sa ennek a megtisztelő címnek. További tíz „A CSKP megalapí­tása 50. évfordulójának kollek­tívája“ címet, öt „A VIII. or­szágos szakszervezeti kongresz- szus kollektívája“, kettő pedig ,,A felszabadulás 30. évforduló­jának kollektívája“ címet nyer­te el. Ezenkívül nyolc racio­nalizációs brigád is működik vállalatunkban. E?ek 7.7 mil­lió koronával növelték a brut­tó termelést, s közel 2,3 mil­lió koronával csökkentetek az anyagi költségeket. Külön el­ismerés illeti vállalatunk fiatal­jait, akik közül ezernégyszázan már teljesítették a nírtkong- resszus tiszteletére vállalt fel­ajánlásokat. Ojabb hírom ifjú­sági kollektívát és egy racio­nalizációs brigádot alapítottak, előterjesztettek 62 újítási ja­vaslatot, melyek értéke 650 000 korona. A fiatalok ledolgoztak 32 000 órát és a „Fényszóró“ csoportjai feltártuk több mint hatmillió korona értékű tarta­lékot. • Az új üzemrészlegek épí­tése idejének lerövidítése las­san már hagyománnyá vált a Chemlonban. — Ez valóban így van, s er­re, mint sikereink egyik to­vábbi feltételére utalok én is. A Chemlon VII., VIII. és IX. üzemrészlegének a tervezettnél 1—6 hónappal korábbi üzemel­tetése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az eredeti tervfel­adatokat már 1975. szeptember 26-án, s a bővített tervet de­cember 11-re teljesítettük. Elis­merés és őszinte köszönet ille­ti a gyárfejlesztésben közremű­ködő Chemostav, a Termostav és más építő-, illetve szerelő- vállalatok dolgozóinak munká­ját, akik nagy megértéssel —- a Chemlon illetékes szerveivel szorosan együttműködve — vég­zik a vállalatunk kapacitásának bővítésével kapcsolatos munká­latokat. A kordszöveteket gyár­tó X. üzemfészleg is másfél hónappal a határidő előtt kez­dett termelni, ami 100 tonnás termelésnövekedést eredménye­zett. Az illetékes építő- és sze­relővállalatok — közös felaján­lás alapján — a Chemlon VI. üzemrészlege korszerűsítő mun­kálatait a tervezettnél egy hó­nappal korábban végzik el, ami lehetővé teszi 1977-ben a ter­vezett bruttó termelés 21,2 mil­lió korona értékkel történő túl­szárnyalását. Hogyan készültek fel a Chemlonban az új feladatok teljesítésére? — Az elmúlt ötéves tervidő­szakban elért eredményeink, tapasztalataink kedvező feltéte­leket teremtettek az idei és a 6. ötéves terv feladatainak meg­valósítására. Jelenleg, amikor a CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak lebontásán szorgos- kodnak országszerte, a mi vál­lalatunk kofhmunistáit és többi dolgozóját is élénken foglal­koztatja ez a feladat. A kong­resszusról én magam is újabb tapasztalatokkal, szélesebb po­litikai látókörrel felvértezve tértem haza. Ezeket nem tar­tom meg magamnak, tovább adom, mégpedig nagyon szíve­sen. Azonban szerénytelenség nélkül kijelentem, számomra egy kicsit felgyülemlett a mun­ka. Elvárják tőlem elvtársaim — joggal —, hogy ismertessem velük a kongresszuson hallot­takat, az országos és a válla­laton belüli feladatokat. Ma már ki merem jelenteni azt is, hogy vállalatunk minden dol­gozója tudja: a 6. ötéves terv­időszakban a bruttó termelés értékét 63, a műfonaltermelést 51,5 százalékkal kell növel­nünk. Az indulás sikeresnek mondható. Az idei tervet eddig minden mutatóban túlszárnyal­tuk, de a sok közül egyik alap­vető feladatunkra, a minőségi termelés fokozására külön gon­dot fordítunk. Véleményünk szerint minőség nélkül a ter­melt árumennyiség nem teljes értékű. KULIK GELLÉRT „Soha ilyen komolyan nem foglalkoztunk még a takar- rnánybegyűjtéssel, mint az idén. Az őszi keveréket már be­takarítottuk, s nyomban ezután ismét felszántottuk a földet. Célunk évi három évi termés betakarítása, a meglevő föld­alap maximális kihasználása." A fent idézett szavakat Káli Aladár elvtárstól, a Túróc völ­gyében gazdálkodó Otroőcki (otrokocsi) Efsz elnökétől hal­lottuk, aki számára a május vé­gi napok már aratási főpróbát jelentettek. — Tudatában vagyunk a ta- karmánybegyüjtés fontosságá­nak, hiszen az utóbbi években a takarmányt kénytelenek vol­tunk a távoli Šumiacról és Švermovóról beszerezni. Szán­tóterületünk jelentős részén termesztünk tömegtakarmányo- kat. A rétjeink egy részéről a termést csak kézi kaszálással tudjuk betakarítani. Az első kaszálásból kb. 1000 tonna szenázst . készítünk. Emellett minden kihasználható terület­ről, patakpartról, az utakat szegélyező árkokról is betaka­rítjuk a füvet és így is csak 85—90 százalékban fedezhetjük szükségleteinket. A vásárolt takarmány pedig lényegesen növeli a tej és a hús termelési költségeit. Az említettekkel összefüg­gően a tejtermeléssel komoly nehézségeink voltak. A válto­zás érdekében hatékony intéz­kedésekre volt szükség. Fel kellett újítani állományunkat, a hasznosságtól függően csopor­tosítottuk a teheneket, s az elmúlt évtől kezdve szigorú ta- karmányadogolást vezettünk be. A múltban nehézségeink voltak a munkaszervezés terü­letén is, amit a szocialista ver- senymozgalom meghonosításá­val sikerült kiküszöbölni. Gu- bala Teréz ős Sebök jolán irá­nyításával két jó munkaközös­ség alakult ki az otrokocsi. il­letve a rási részlegen. A javu­lás már az^ e é lményekből is leszűrhető, hiszen az első ne­gyedévben a tervezett 103 000 liter helyett 124 000 litert ter­meltünk. Hasonló javulás tapasztalha­tó a malacnevelés terén, ahol az elmúlt évhez viszonyítva az elválasztott malacok száma ug­rásszerűen emelkedett. A leg­nagyobb haladást azonban a juhtenyésztéstől várjuk. Az idén az egy fejőre eső sajttermelést jelentősen növeljük, ami 1500 állatnál már tekintélyes meny- nyiséget tesz ki. Juhászainkat a gyapjúhozamok növelésében is érdekeltebbé tettük. Persze, látnunk kell azt is, hogy az állattenyésztés eredményessé­gének elengedhetetlen feltétele a megfelelő takarmány. Elsőd­leges célunk tehát a gabona- program megvalósítása. A nyár közeledése a trakto­rosok és a gépjavítók munká­jában érezteti leginkább hatá­sát. Már befejezés előtt áll a gépek javítása. ban dolgozik Kovács István, aki csak nemrég végezte el a mezőgazdasági gépjavító isko­lát. — Az idősebb kollégák iga­zán mindenbem segítenek. Ez pedig minden fiatal számára jóleső érzés, hiszen az iskolá­ban nem tanítanak meg min­denre. Az itt működő szocialis­ta munkabrigád tagjai védnök­séget vállaltak fölöttem, s ez jelentősen megkönnyíti szá­momra a beilleszkedést. Kint a határban az 50 hek- táron vetett cukorrépa talaja tiszta, csaknem gyommentes. Ez a gondos talajelőkészítés Barankai László szorgalmasan javítgatja a nehéz terepviszo­nyok között gyakran meghibásodó gépeket. A szerző felvétele — Nagyon sok múlik az em­ber felkészültségén — magya­rázza Káli elvtárs. — Az utób­bi hónapokban itt is történt változás. Az a törekvésünk, hogy a korszerű gépek kezelői szakmailag állandóan fejlődje­nek, eredményesnek bizonyult. A műhely széles udvarán szorgoskodó javítók közül Ba­rankai Lászlóval beszélgetünk munkájáról. — Idestova két évtizede élek a mezőgazdasági gépek világában, s így érzékelni tudom a fejlő­dést. Tudja, a mi hegyeink kö­zött háromszor annyit szenved­nek a gépek, mint a sík vidé­ken, ezért mi sosem panasz­kodhatunk a tétlenségre. Néhány méterre tőle egy ha­talmas járvaszecskázó árnyéká­éi i lamos energia a Szovjetunióból A Szovj</unió villamos ener­gia exporiíja az idén is 11 mil­liárd kilowattóra. Az áramel­adás bővítésének elsősorban műszaki akadályai vannak, a ki­épített vezetékrendszer ugyan­is nagyobb energiaátadásra már nem képes. A szovjet áramexport listáján Magyaror­szág vezet: a Béke távvezeték­rendszeren keresztül az idén 4,3 milliárd kilowattóra villa­mos energiát kap. Bulgária 4 milliárd kilowattórát. Csehszlo­vákia előreláthatólag 1,1 mil­liárd kilowattórát, Finnország is folyamatosan igénybe veszi a szovjet villamoxenergia-szál- lítást, Norvégia pedig csúcsidő­szakban és váratlan kapacitás­kiesés alkalmával kap szovjet áramot. A szovjet villamos energia import előreláthatóan 1978—1979-ben emelkedhet lé­nyegesen. amikor elkészül az Albertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos távvezeték, ami elsősorban a szocialista orszá­gok energiaellátását bővíti. Az Albertirsa—Vinnyica vezeték­hez kapcsolódó 1100 kilométe­res, ugyancsak 750 kilovoltos Nyugat-ukrajnai távvezeték utolsó szakasza most készült el. A Donyec medencében ter­melt áramot ezen a vezetéken keresztül kapcsolják be a szo­cialista országok egyesített energiarendszeréibe. Konténerek az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaságban a vasúti konténe­rek száma immár felülmúlja a 10 OOO^et. Az állam csaknem valamennyi vasúti pályálán rendszeresen közlekednek kon­ténervonatok. Ezzel ielentősen sikerült racionalizálni a szál­lítást, az átrakást és a rak­tározást. Az 1971-ben tartott VIII. párt- kongresszus óta a IX. kong­resszusig a nemzetközi teher­forgalomban is megnégyszere­ződött a konténerek száma. Az NDK mint tranzitország is egyre növekvő szerepet ját­szik a nemzetközi konténerfor­galomban. Számos nyugati or­szágból az NDK-n keresztül ér­kezik áru a szocialista álla­mokba és fordítva. Amióta a KGST országok 1974-ben elhatározták, hogy együttesen használják fel kon­ténereinket. az NDK is számos megbízatást kap a KGST buka- karesti konténerközpontjától. Bolgár—török gazdasági együttmüködés Húsz esztendő alatt 14-szere- sére nőtt Bulgária és Törökor­szág áruforgalma. A kölcsönös szállítások értéke 1964-ben még csak 6 millió dollár volt, 1970- re- már 11 millióra nőtt, 1974­eredménye. A szövetkezet ve­zetői örülnek a szépen fejlődő kalászosoknak is, mert minden jel arra mutat, hogy a terve­zett 34 mázsás hektáronkénti hozam bőven meglesz. A négy kis gömöri községet — Rást, Lökösházát, Zsort és Otrokocsot — egyesítő közös gazdaságot járva, léptennyomon a változás jeleit tapasztaljuk. A vezetők másként néznek a most folyó takarmánybegyűjtés­re, a traktorosok a cukorrépa egyelésére, a juhászok pedig a sajt. és a gyapjútermelésre. Röviden szólva, változik szemléletük, s ez meghatározó­ja lehet a közös további gya­rapodásának. HACSI ATTILA ben pedig 33,5 millióra emel­kedett. A bolgár export leg­jelentősebb tételei: fémmeg­munkáló gépek, gépalkatré­szek, golyóscsapágyak, kézi elektromos műszerek, Diesel­mozdonyok, telefonállomások, számítástechnikai berendezé­sek, fekete- és színesfémkohá­szati termékek. Bulgária egye­bek között mangántartalmú vasércet, cinkkoncentrátumot, radiátorokat, hűtőszekrényeket, egyes nyersanyagféleségeket, déli gyümölcsöt, takarmányt és halárut importál Törökország­ból. A mezőgazdasági minisz­terek az év elején megállapo­dást írtak alá a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari együttmű­ködés szélesítéséről. Ennek ke­retében törökországi székhely- lyel vegyes vállalat létesül tej­termékek gyártására, amelye­ket elsősorban harmadik piacra szeretnének szállítani. Megbe­szélések kezdődtek a mezőgaz­dasági gépgyártásban való mun­kamegosztásról, a kooperáció­ról, illetve gyártásszakosítás­ról. A bolgár és a török kuta­tóintézetek kicserélik tudomá­nyos tapasztalataikat. Drágul az olasz cement Olaszországban a tárcaközi árbizottság átlagban 13 száza­lékkal felemelte a cement árát. A normális minőség métermá­zsánként 1480 helyett 1710 lí­rába kerül, a különleges minő­ség ára pedig 1805 helyett 2080 líra. Olaszország legnagyobb ce- menttermelője az Italcementi Spa, amely Pesenti iparmágnás tulajdonában van. Ez ellenőrzi az olasz cementpiac 44 száza­lékát. A többln az állami Ce- mentir vállalat és az Agnelli család kezében levő Unicem osztozik. A CSKP XV. kongresszusa után SERKENTŐ PÉLDA A humennéi CHEMLON n. v. több mint hatezer dolgozót számláló munkaközösségének egyik tagja JÜLIA PANCUROVÁ munkásnő. Ezt a jelentős vegyipari üzemet és részben Ke­let-Szlovákia kommunistáit küldöttként képviselte a XV. párt- kongresszuson, ahol a fiatal munkásnőt a CSKP KB tagjává választották.

Next

/
Thumbnails
Contents