Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-04 / 132. szám, péntek

SALT-TALÁLKOZÓ GENFBEN «pip Szerdán Genfben felújították a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kat. Vlagyimir Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettes, a meg­beszéléseken részt vevő szov­jet küldöttség vezetője az ENSZ genfi központja mellett műkö­dő állandó szovjet képviselet épületében találkozott Alexis Johnson nagykövettel, az Egye­sült Államok delegációjának ve­zetőjével. A közeledés jegyében Zsivkov Ankarában Szófia — Fahri Korutürk tö­rök köztársasági elnök meghí­vására Todor Zsivkov bolgár államfő csütörtökön háromna­pos hivatalos látogatásra An­karába utazott. A látogatás kapcsán a Ra- botnicseszko Delo, a BKP köz­ponti lapja szerkesztőségi cikk­ben foglalkozik a bolgár—tö­rök kapcsolatok fejlesztésével, s emlékeztet rá, hogy nem egészen egy esztendő leforgá­sa alatt Todor Zsivkov ezút­tal negyedszer találkozik majd Süleyman Demirel török mi­niszterelnökkel. Ez a tény — hangsúlyozza a bolgár lap — önmagában is jól szemlélteti a két ország kölcsönös törek­vését, hogy állandóan újabb utakat keressenek a bolgár—tö­rök együttműködés bővítésére, valamint a béke -és az egyet­értés megerősítéséhez, a Bal­kán-félsziget térségében. Ankara — A bolgár vendéget az ankarai repülőtéren Koru­türk elnök és más hivatalos személyiségek fogadták. A június 6-ig tartó látogatás keretében a két fél tárgyalá­sain megvitatják h kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, vala­mint a közös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi problé­mákat. Tovább zuhan a font London. — Londonban és a világ többi pénzpiacán csütör­tökön a sterling folytatta a mélybe vezető utazását. Az an- gon font néhány óra leforgá­sa alatt két és fél dollárcentet veszített el megint nemzetközi értékéből. Már csak 1,70 dol­lárral jegyezték, és hasonló gyors értékcsökkenést tükröz­tek Párizs, Zürich és Frank­furt fontegyletei is a francia, a svájci frank, illetve a nyugat­német márka viszonylatában. Jelenleg az egész angol Icor- mány a válságról vitázik és két táborra oszlott: azokéra, akik drákói szigorúságú taka­rékossági intézkedésekkel pró­bálják menteni a sterling kül­földi hitelét, és azokéra, akik a szakszervezetek követeléseit tartják szem előtt. Ez az utób­bi csoport azzal érvel, hogy a pénzszűke és a közkiadások drasztikus megnyirbálása újabb munkanélküliséget idéz elő. „HUMÁNUS" INTÉZKEDÉSEK A chilei gunta „előkészületei" az AÁSZ-értekezletre Széles körű nemzetközi tiltakozás 1976. VI. 4. New York — A chilei fasisz­ta junta befejezte a ma kezdő­dő AÄSZ külügyminiszteri ér­tekezletére való előkészületeit. A házakról eltávolították a lö­vések nyomait, az elővárosok­ban a szegénynegyedeket a földdel tették egyenlővé és a szokásos razziák alkalmával el­távolították az utcáról a koldu­sok ezreit és további „nem kí­vánatos és gyanús elemeket.“ Az ülés előestéjén a katonai hatóságok példátlan intézke­dést hoztak — a „humanizmus“ álcája alatt szabadon bocsátot­ták a politikai foglyok egy cso­portját. Ezzel egyidőben vi­szont megmutatták igazi arcu­kat, amikor új tömeges letartóz­tatásokat hajtottak végre. A Chilei Szakszervezeti Moz­galom nevű illegális szervezet az AÁSZ értekezletének részt­vevői számára jelentést készí­tett elő, amelyben tényekkel bizonyítja a Pinochet-rezsim valódi voltát. A jelentés sze­rint Chilében több mint tízezer politikai fogoly és 800 000 mun­kanélküli van, a katonai ható­ságok külön koncentrációs tá­bort hoztak létre a kolduló gyermekek részére, és lábbal tiporják a szakszervezeti jogo­kat. Az AÁSZ külügyminiszteri ér­tekezletének Santiagóba való összehívása a katonai rezsim rehabilitáció ára tett kísérlet második szakasza, melynek so­rán igazolni akar ják a junta bűntetteit és megkísérlik nem­zetközi elszigetelésének áttöré­sét. E terv megvalósításához vezető első. lépésként Simon amerikai pénzügyminiszter tett Chilében látogatást, ahol biz­tosította a tábornokokat, hogy az USA továbbra is bőségesen támogatni fogja a juntát. Az AÁSZ-értekezlet ellen szá­mos nemzetközi intézmény és szervezet tiltakozott. Lima — Az uruguayi kommu­nisták nyilatkozata a santiagói értekezletet szégyenteljes kí­sérletnek nyilvánítja a fasiszta junta legalizálására. Bogota — Kilenc kolumbiai ifjúsági szervezet közös nyilat­kozatban hívta fel a bogotai kormányt, hogy az AÁSZ ülé­a minden bizonnyal díszőr- ' *séget állnak majd Santiago de Chile repülőterén az ilyes- miőtl elszokott rohambrigádok, amelyek az utóbbi két és fél esztendőben inkább a fegyveres és erőszakos akciókban jeles­kedtek: a Pinochet-rezsim ezút­tal vendéglátóként szerepel, az Amerikai Államok Szervezeté­nek külügyminiszteri értekezle­tét fogadja. Kérdéses azonban az utolsó pillanatig, hogy a díszszázad­nak hányszor kell ellépnie a santiagói repülőtéren? Néhány tagállam ugyanis még mindig habozik, vajon ildomos-e elkül­denie képviselőjét a kétes szim­bólummá változott chilei fővá­rosba. Márpedig Washington nyomá­sára éppen azért lett Santiago de Chile az AÁSZ-ülés színhe­lye, hogy 1973. szeptember 11. óta első ízben sikerüljön elérni a rezsim nemzetközi felértéke­lődésének látszatát. Nem tudni, hogy ezt az alig rejtett szándé­kot hány kormány ismeri fel a változó Latin-Amerikában. Amikor Latin Amerika jóré- szének képviselői Santiagóba érkeznek, a hírszolgálati iro­dák egy friss statisztikára em­lékeztetnek: a spanyol és por­tugál nyelvű Dél-Amerikában e pillanatban már csupán két polgári kormány működik, a venezuelai és a kolumbiai. A haladó perui katonai kabineten és a nemzeti érdekek megvaló­sításán fáradozó ecuadori tisz­teken kívül a latin-amerikai Jindrich Poledník elvtárs beszédét mondja az FDJ X. kongresszusán. (CSTK felvétele) Jindrich Poledník felszólalása az FDJ X. kongresszusán Berlin — Berlinben folytat­ta munkáját a Szabad Német Ifjúság (FDJ) X. kongresszusa. A szerdai vitában felszólalt Jindrich Poledník, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottságának elnöke. Nagy­ié értékelte Csehszlovákia és az NDK ifjúsági szervezetei kö­zötti egyre fejlődő mély és erős internacionalista barátsá­got. „Tudatában vagyunk an­nak — mondotta — hogy bol­dog jelenünk a CSKP és az NSZEP marxista—leninista po­litikájának eredménye. Jól tud­juk, hogy az SZKP XXV. kong­resszusán elfogadott békeprog­ram biztonságunk és perspektí­vánk záloga.“ Kiemelte a SZISZ törekvé­sét a forradalmi kommunista ifjúsági és diákszervezetekkel való kapcsolatok fejlesztése te­rén. „Minden olyan haladó fia­tal mellett állunk, aki a bé­kéért, demokráciáért, a társa­dalmi haladásért, és az impe­rializmus ellen harcol“ — je­lentette ki Jindrich Poledník. Genfben a világ foglalkoztatottsági helyzetéről Genf — A Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet égisze alatt pénteken Genfben kéthetes nemzetközi értekezlet kezdődik a világ foglalkoztatottsági hely­zetéről 131 ország kormány- tisztviselőinek, munkáltatóinak és szakszervezeti képviselőinek részvételével. \ A konferencia beilleszkedik az új gazdasági világrend meg­teremtésével foglalkozó külön­böző nemzetközi értekezletek sorába, amennyiben a küldöttek elsősorban azzal foglalkoznak majd, hogyan lehetne össze­hangolt erőfeszítésekkel terv­szerűen sok új munkaalkalmat teremteni az ezredfordulóig. Mint az értekezlet számára ké­szített jelentésében Francis Blanchard, a nemzetközi mun­kaügyi szervezet vezérigazga­tója rámutatott, jelenleg 300 millió fiatal kerül a munkaerő piacra. Ez annyit jelent, hogy összesen 1 milliárd új munka­helyet kell teremteni. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ezután különböző megoldásokat ajánl a fejlett szocialista, a tőkés és a harma­dik világ országainak. A nemzetközi munkaügyi szervezet végül javasolja, hogy a konferencián vitassák meg a multinacionális cégek szere­pét a fejlődésben és a tőkés országok jelenlegi magas mun­kanélküliségének okait. Már az értekezlet megkezdé­se előtt kemény politikai erő­próbára került sor a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részvé­tele ügyében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tavaly megfigyelői státusszal felvette a PFSZ-t, múlt szombaton azon­ban a kormányzó tanács mind­össze egy szavazat többséggel elvetette a PFSZ bebocsátását a foglalkoztatottsági konferen­ciára. Az arab országok köve­telik, hogy szerezzenek érvényt a szervezet tavalyi határozatá­nak, az Egyesült Államok vi­szont retorziókkal fenyegető­zik, ha bebocsátják PFSZ-t. csoportképen csupán jobboldali tábornokok szerepelnek. A megállapítás a forradalmi Kubán, a haladó panamai kor­mányzaton s a független külpo­litikát folytató Mexikón kívül kiterjeszthető az egész szub- kontinensre. A térségben vég­Furkósbot Santiagóban bemenő jobbratolódás okait hiábavaló lenne helyben keres­ni: az ordító társadalmi igaz­ságtalanságok és feszültségek éppenséggel a robbanást su- gallnák. A mélyebb okokat az amerikai szenátus vizsgálati jegyzőkönyveiben lehet felfed­ni, ahol a CIA törvénytelen ak­cióiról esik szó. Nem véletlen, hogy Panama partmenti vizein az AÁSZ-érte­kezlet előtt jelentek meg ame­rikai hadihajók, mint ahogy az sem, hogy Guayanát fenyege­tően ugrásra készen álltak a hadosztályok. Az Egyesült Álla­mokban elnökválasztási küzde­lem folyik s ebben a kampány­ban a Ford elnököt jobbról le­körözni kívánó Reagan egyik fő választási fogása az ijeszt­getés az úgy nevezett „kubai veszéllyel“. Az amerikai vezetés nyilván­valóan arra szeretné felhasz­nálni a santiagói AÁSZ-értekez- letet, hogy a tagállamokkal va­lamilyen formában elítéltesse Kubát, mint olyan országot, amely „veszélyes“ a félteke biztonságára. Carlos Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök­helyettes nemrég Tokióban hangsúlyozta: a szigetország nem fenyeget senkit, s nem küld sehová sem csapatokat. Ki­vétel Angola szuverén kormá­nya, amely a segítségét kérte, ám Kuba véleménye szerint minden felszabadítási mozga­lomnak magának kell megvív­nia harcát. A Kuba elleni amerikai dip­lomáciai mesterkedés célja ket­tős: az amerikai közvélemény figyelmének elterelése a belső problémákról, valamint a latin- amerikai haladó éberségének elaltatása. Elfeledtetni velük azt a gyászos szerepet, amelyet az USA játszott a katonai re- zsimek kontinentális elburján­zásában; a még mindig érvé­nyes, a földrészt sújtó igazság­talan amerikai kereskedelmi törvényt s nem utolsó sorban azt, hogy Washingtonnak soha­sem volt érlelt és kidolgozott latin-amerikai politikája. Ha­csak a századforduló körül hír­hedtté vált Theodor Roosevelt- féle „furkósbot“-politika időn­kénti feléledését nem számít­juk annak. Úgy, ahogyan nap­jainkban történik. A „big stick" — azaz, a nagy fűrícósbot — meglengetésének napjaink San­tiago de Chiléjén kívül ideáll* sabb helyet találni sem lehe­tett volna ... M. L. A SZOVJETUNIÓBAN csütör­tökön Föld-körüli pályára bo­csátották a Kozmosz—823 jelzé­sű mesterséges holdat a világ­űr kutatásának folytatására. A mesterséges hold fedélzetén elhelyezett berendezések nor­málisan működnek. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kül­földi segélyprogramjának ösz- szegét az új pénzügyi évben a kongresszus 7 milliárd dollár­ban állapította meg. Ennek na­gyobb résziét Izrael katonai és gazdasági támogatására szán­ják: az Egyesült Államok 1977 szeptember 30-ig mintegy 4 mil­liárd dollárt juttat Tel Avivnak. HALÁLRA ÍTÉLTE a bíróság az Indonéz Kommunista Párt egyik kelet-jávai vezetőjét a Malang városban nemrégen megtartott tárgyaláson. Indonéz sajtóközlések szerint „szokásos módon“ azzal vádolták, hogy részt vett egy, a „kormány megdöntését célzó összeeskü­vésben.“ Az Indonéz Kommunis­ta Pártot a Djakartában 1965 szeptember 30. után lezajlott események után törvényen kí­vül helyezték. Az indonéz ha­tóságok ürügyként használják fel az akkor történteket a de­mokratikus erők ellen irányuló tömeges megtorlásra. EL-MESSIDOR-I rezidenciáján kihallgatták Isabel Peron volt argentin elnököt egy jótékony- sági társaság vezetésében betöl­tött szerepével kapcsolatosan. A társaság ellen ugyanis az a vád, hogy nagy összegű köz­pénzeket herdált el. Isabel Pe­rönt a katonai hatalomátvétel óta őrizetben tartják. HO Sí MINH városban — ahol 45 évvel ezelőtt a Vietnami Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakult — megnyitották a Vietnami Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség 22. konferen­ciáját, amely megteremti a két országrész ifjúsági szövetségei­nek közös vezetését. Az ünne­pélyes megnyitón felszólalt Xu- an Thuy, a Vietnami Dolgozók Pártja KB titkára is. HELMUT SCHMIDT nyugatné­met kancellár csütörtökön meg­beszélést folytatott a Bonnban tartózkodó Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyet­tessel. A találkozó középpont­jában a nyugatnémet—lengyel kapcsolatok aktuális kérdései, valamint a gazdasági együtt­működéssel összefüggő problé­mák álltak. PJOTR JAROSZEWICZ, a Len­gyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, tegnap fo­gadta Krisna Csandra Eant, In­dia energetikaügyi ällanfminisz- terét, aki a lengyel—indiai gaz­dasági és tudományos műszaki együttműködési vegyesbizottság harmadik ülésszakára érkezett indiai küldöttséget vezeti. Amerikai—spanyol tárgyalások Washington — Washington­ban megkezdődtek a tárgyalá­sok Gerald Ford elnök és a hivatalos látogatásra érkezett János Károly spanyol király között. A tárgyalásokon részt vett Kissinger külügyminisz­ter és az amerikai kormány több tagja. Az amerikai sajtó megállapí­tása szerint a spanyol király látogatása arra hivatott, hogy demonstrálja Washingtonnak a Franco utáni Spanyolországhoz fűződő „új kapcsolatait“. E kap­csolatok konkrét megnyilvánu­lása volt a Spanyolországban lévő amerikai katonai támasz­pontokról januárban aláírt meg­állapodás, amelyet élesen el­leneztek az amerikai kongresz- szusban. A felmérések szerint a spanyol közvélemény túlnyo­mó többsége fellép az idegen katonai támaszpontok ellen. A tárgyalásokon nagy figyel­met szentelnek a két ország kereskedelmi-gazdasági kap­csolatainak is. Spanyolország­nak az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi mérle­gét hatalmas deficit terheli. sén követeljék a politikai fog­lyok szabodon bocsátását és kérjék a koncentrációs tábo­rok meglátogatásának engedé­lyezését. Párizs — A francia ifjú kom­munisták levélben követelték Sauvagnargues külügyminisz­tertől, hogy Franciaország ne vegyen részt az AÁSZ külügy­miniszteri értekezletén, mint megfigyelő. A francia részvétel a Pinochet-rezsim támogatása lenne, hangsúlyozzák a fiatal kommunisták. Továbbá követe­lik a külügyminisztertől, hogy a francia kormány tiltakozzék az emberi jogok eltiprása el­len Chilében és hogy követelje a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását. Kommentárunk

Next

/
Thumbnails
Contents