Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-04 / 132. szám, péntek

Belpolitikai komm entá i - ■ ' —x. ^ v . Hatékony ideológiai nevelés a főiskolák katonai katedráin A főiskolák katonai katedra* In az egész parancsnoki-peda­gógiai testület bekapcsolódik az ideológiai nevelés célkitűzé­seinek megvalósításába. Felada­taik sikeres teljesítése érdeké­ben a tanítók állandóan mélyí­tik elméleti ismereteiket. A bratislavai Komenský Egyetem katonai katedráján a tanítók, a parancsnokok és a diákok ide­ológiai nevelése több módon valósul meg. A katonai katedrán folyó ok­tató-nevelő munka keretében a hallgatók megismerkednek a csehszlovák néphadseregben végzett politikai munka formái­val a CSKP katonai politikájá­nak alapelveivel, Leninnek a hadseregre vonatkozó tanításá­val. A diákok ideológiai felkészí­tésének további módja a külön­böző politikai tájékoztatások az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel, valamint a jelen­tős évfordulókkal kapcsolatban. Az ilyen politikai tájékoztatá­sokat az előre kidolgozott terv szerint maguk a hallgatók ké­szítik. A tanárok jelenlétében tájékoztatják osztálytársaikat az időszerű eseményekről. Ily módon szélesítik politikai látó­körüket és maguk is megtanul­ják, hogyan nevelhetik, tájé­koztathatják majd a katonákat tényleges katonai szolgálatuk alatt. Nagyon beváltak a nemzeti jelszabadító harc és az SZNF részvevőivel, a Szovjetunióban megalakult csehszlovák had­test tagjaival rendezett beszél­getések, a katonai alakulatok vendégszobáiban tett látogatá­sok. Az ilyen akciók mély ha­tást gyakorolnak a fiatalokra. Büszkék lesznek arra, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság állampolgárai és a szo­cialista világközösség tagjai. Amint már említettem, ma­guk a tanárok is alaposan fel­készülnek arra, hogy a diáko­kat a CSKP politikájának meg­felelően ideológiai nevelésben részesítsek. A csehszlovák nép­hadsereg politikai főcsoportfő­nökének irányelvei szerint a tisztek és zászlósok marxista— leninista oktatásban részesül­nek. Az egész parancsnoki-pe- dagógiai testület nagyon jó eredményeket ér el az oktatás keretében. A szemináriumokon elhangzó értékes, tartalmas fel­szólalások a résztvevők alapos ismereteiről tanúskodnak. Az oktatók és parancsnokok továbbképzésének további jelen­tős formája a pártalapszervezet keretében folyó pártoktatás. Ez a módszer is bevált, _Js az eredmények a diákok nevelésé­ben nyilvánulnak meg, elsősor­ban abban, hogy a diákok ál­lásfoglalása a szocialista haza védelme kérdéseiben, a CSKP politikájával kapcsolatban, a kezdeményezés, az aktivitás és a szocialista verseny fejleszté­sében pozitív. Milyen témacsoportokban szervez előadásokat a katedra pártalapszervezete? Például a bel- és külpolitika időszerű problémáiról, az ateista és kommunista nevelésről, a kapi­talista világ gazdasági válsá­gáról stb. A közeljövőben elő­adást terveznek a tudományos­műszaki forradalomról, a bur­zsoá ideológiai irányzatokról, s az ideológiai munka időszerű kérdéseiről. Értékes segítséget kapnak az SZLKP Központi Bi­zottságának lektoraitól, az egyetem Marxista—Leninista Intézetétől, valamint a városi pártbizottság propagandistáitól. A jó elméleti felkészültség és az elméleti ismeretek gyakorla­ti érvényesítése rendkívül fon­tos az ideológiai nevelésben. A Komenský Egyetem katonai katedráján ezt teljes mérték­ben tudatosítják. —gf— JOGOS ÖNBIZALOM A NEM KÖZPONTI KÖZSÉGEK FEJLESZTÉSE A rozsnyói járásban fekvő Li- cince (Lice) lakosainak száma 652. Fekvése nem központi, elég távol, messze esik a járást átszelő fő közlekedési útvona­laktól. Tréfálkozva így mond­ják errefelé: Lice, Süvete, azu­tán már semmi se! Szöqedi Ist­ván, a hnb titkára leplezetlen őszinteséggel mondja: Ritka vendég nálunk az újságíró, mert amivel mi dicsekedhet­nénk, máshol is meglátja, ha problémánk van, megoldjuk ma­gunk. Dicséretes az önbizalmuk, és Jogos is. Á közigazgatási problémák Licén is olyanok, mint általá­ban a nem központi jellegű községekben. És mégsem ugyan­olyanok az eredmények! Már több. hasonló, a fővároshoz kö­zelebb eső községben jártam, de amikor rákérdeztem a pol­gári ügyek testületének tevé­kenységére, a községi krónikás munkájára, csak általánosságo­kat mondtak, s mindig valaki­re hivatkoztak, — aki rendsze­rint nem volt jelen —, hogy miért nem tudják megmutatni a testület emlékkönyvét, a köz­ségi krónikát. Licén sem volt jelen a klub elnöke, Gregor Jó­zsef elvtárs, de egészen vélet­lenül beköszöntött az irodába az alelnök, Majoros János elv- társ, nyugdíjas bányász, vete­rán pártharcos, és olyan tájé- kozottan szólt a problémákról, mintha készült volna. Czakó Katalin, a hnb hivatalnoka egy- > kettőre asztalra tette az em­lékkönyvet. Felvettem, lapozni, olvasni kezdtem, magamban így dünnyögtem: Ez igen, beszédes tanúságtétel. Az emlékkönyvben szépen rajzolt emléklapok, év­fordulókról, névadókról, bevo­nuló újoncokról, polgári szer- tartású házasságkötésekről és temetésekről. Valaki meg­mondta: ifj. Majoros János, a SZISZ helyi szervezetének el­nöke vezeti. A krónikában fel­jegyzések a terméseredmények­ről, a lakosok társadalmi életé­ről, a közhasznú munkáról, még a jelentősebb időjárásvál- tozásokről is. Azután rátértünk a községfej­lesztési problémákra, gondokra. A klub titkára elmondta, hogy a községi utakat véges-végig portalanították. Az efsz csak kukoricából ért el kiváló ter­méseredményt, a búza, a borsó gyengén fizetett, így zárszám­adáskor gyengébb volt az osz­talék is a szokottnál. Csak há­rom korona a már kifizetett munkabér 100—100 koronája után. Viszont építkezik az efsz, most 2 hatlakásos épület épí­tésébe kezdett. — Ennyire futotta az erőnk­ből — tárja szét karját. — Mit csináljunk? Nem vagyunk központi község ... Azután megnyomja a szót: — De! És az egyik íróasztalhoz lép, a fiókból tervrajzot vesz elő. — Ez a hídjavítás terve! Azu­tán másik tervrajzot tesz elénk. — Ez meg az útjavítás terve! A Dolinka felé vezető hidat fogják átépíteni. Egymillió ko­ronáért. Mondom is: — Ha a lakosok számához viszonyítjuk az egymillió koronát, nem cse­kélységről van szó. Az útjavítás terve sem kisebb jelentőségű, hiszen a község szélétől Süvetéig teljesen új burkolatot kap az országút. — És még valamit szeret­nénk — magyarázza. — Két földesura volt valamikor a fa­lunak, Hanzelmann Béla, meg Czékus László, így két kastélyt is örököltünk. Az egyik műem­lékvédelmi szempontból érté­kes. Majd tárgyalunk az ille­tékesekkel. Tatarozni, javítani, hasznosítani kell az épületet. A másik kastélynak a parkja em­lítésre méltó és értékes, hi­szen még kanadai fák is van­nak benne. Faluszépítési akció­val segítenénk rendezni, de munkánkhoz más segítőtársakat is keresünk majd. Nagyon „természetesnek“ tartja, hogy az óvoda bővítése bekerül az új választási prog­ramba. És hangoztatja: — Bővíteni, korszerűsíteni fogjuk a szolgáltatásokat. A módozatokat' illetően még csak az előkészületeknél tartunk, de számíthatnak rá a lakosok. Ve­lük, értük. így lehet, csak így lehet értelmezni és megvalósí­tani a községfejlesztést. Lehet és kell. Még akkor is, ha történetesen nem központi községről van szó. HAJDÜ ANDRÁS Kidobott rnilliardok A cím talán kissé bizarrnak tűnik, de vessünk egy pil­lantást a legutóbbi statisztikai adatokra. Szomorú valóság, hogy Szlovákiában évről évre emelkedik az alkoholfogyasz­tás. Míg 1973-ban az egy főre eső fogyasztás (a gyermeke­ket is beleszámítva) 10,7 liter volt, addig 1975-ben már 11,5 liter. Kerületeink közül az elrettentő elsőséget, 13,26 liter­rel a kelet-szlovákiai kerület szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 7 milliárd koronát fordítottunk szeszes italokra. Igaz, ez az összeg magába foglalja a mértékkel fogyasztók kiadásait is, de abszolút többsége az alkoholis­ták zsebéből kerül a vendéglőkbe, mulatók pénztáraiba. 7 milliárdot költöttünk tehát szeszvásárlásra, de az alko­holizmus okozta károk még ennél az elképesztően nagy összegnél is magasabbak. Nincs pontos kimutatás arról, milyen kárt jelentenek a részegen okozott vagy elszenvedett balesetek, az italozás miatti munkahelyi hiányzások és ki­hágások, de becslések szerint a károk összege eléri a 8 milliárdot. A családi tragédiák nem fejezhetők ki pénzben. Nem beszéltünk még az alkoholisták gyógyításáról. Csupán Nyugat-Szlovákiában 10 000 alkoholistát tartanak nyilván és egy elvonókúra 9000 koronába kerül a társadalomnak. Ezeknek a számoknak az ismeretében már nem tűnik túl­zottnak az a .megállapítás, hogy milliárdokkal károsítják ineg társadalmunkat. Tudjuk, hogy a megoldást nem az alkoholfogyasztás betil­tása jelenti, hiszen a szeszes italok mértékletes fogyasz­tása nem okoz egészségkárosodást, sem egyéb károkat. Az alkoholellenes propaganda ma már nem elegendő, társadal­mi összefogásra, a különböző rendeletek és törvények szi­gorú megtartására van szükség. Járható út lenne az alko­holmentes italok, illetve az alacsonyabb szesztartalmú ita­lok gyártásának növelése. Elgondolkoztató, hogy inig a sör­gyártás tervét 1975-ben 100 százalékra, a tömény szesz gyártásáét 110 százalékra, addig az alkoholmentes italokét csak 96 százalékra teljesítettük. Megoldatlan az alkohol­mentes italok árának kérdése is. A jobb minőségűek általá­ban drágábbak mint a sör, a fiatalok tehát sokszor inkább az utóbbit vásárolják. Igaz, hogy a sör szesztartalma ala­csony, de a szociológiai felmérések szerint az alkoholisták zöme sörivással kezdte. Az alkoholizmus ellenes törvény értelmében a kerületek­ben és a járásokban a nemzeti bizottságok irányítják a káros szenvedély elleni harcot. Az ügyészségek tapasztala­tai szerint különösen a városi és a helyi nemzeti bizottsá­guk nem tartják meg következetesen a törvényeket. Csak ritkán követelik meg szigorúan a rendeletek megtartását, nevelő tevékenységük nem elég hatékony, nem sokat tesz­nek azért, hogy az alkoholisták ne igyák el fizetésüket és az alkoholizmus ne veszélyeztesse a családi kapcsolatokat. Több kezdeményezés várható ezen a téren az üzemektől, elsősorban a szakszervezetektől, hiszen a munkahelyi kol­lektívában fel kell figyelni arra a dolgozóra, aki italozás miatt ki-kimaradozik a munkából és nem törődik a család­jával. A bűnözésnél és a közúti baleseteknél is szerepet játszik az alkoholizmus, természetesen negatív értelemben. Ezért társadalmunknak halaszthatatlanul, az eddiginél erélyeseb­ben kell fellépnie e társadalomellenes jelenség ellen. Ter­mészetesen ez társadalmi szemléletváltozást igényel, mert — sajnos — a józan többség még ma is vétkesen elnéző az italozással szemben. CSIZMÁK ESZTER ORVOSI TANÁCSADÓ Óvakodjunk a bélfertőzésektől A Liptovský HrádeJk-i erőmű építésénél kiválóan bevált a Tatra 148-as tehergépkocsi és az a hatalmas kotrógép, amelynek kot­rókanala 2,5 köbméter űrtartalma. (Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) Nyáron sokkal gyakoribbak a bélfertőzések, mint más évsza­kokban. Ennek oka a higiénia alapelveinek meg nem tartása. A különböző bélfertőzések kö­zös jellemzője, hogy a szerve­zetbe került kórokozók, illet­ve az azok által kiválasztott mérgek, vagyis toxinok, meg­támadják az ember emésztőszer­veit. A bélfertőzések terjedésé­ben többféle tényezőnek lehet szerepe. Elsősorban a kóroko­zókkal szennyezett talajnak, ahonnan a fertőző mikroorga­nizmusok a talajon átszivárgó vízzel együtt az ivóvízbe jut­nak. A fertőzés második, igen gyakori forrása, az emberi széklet. A fertőzésnél jelentős szerepük van egyes élelmisze­reknek is, mivel azok fehérje- tartalma elősegíti a kórokozók életképességének meghosszab-, bodását. A fertőzés közvetítője lehet továbbá a légy és a pisz­kos kéz is. A bélfertőzések közül első­sorban a hastífuszt kell meg­említenünk. Kórokozója a tí­fuszbaktérium, vagyis a salmo­nella typhi. A fertőzés a beteg ember széklete és vizelete út­ján terjed, valamint a bakté­riumgazdák közvetítésével. A fertőzést szennyezett ivóvíztől és élelmiszertől lehet kapni, azonban terjesztésében igen nagy szerepük van a legyeknek is. Az emberek között az a té­ves nézet terjedt el, hogy a be­tegség legfőbb tünete a has­menés és a láz. A valóságban azonban ennél sokkal több tü­net lehetséges. A lappangási idő eltelte után láz és fejfájás lép fel, a beteg esetleg félrebe- szél, a hasán pedig megjelen­nek a jellegzetes kiütések. A harmenés nem jellemző rá, mi­vel gyakran — éppen ellenke­zőleg — székrekedéssel, jár. A pontos diagnózist azonban csak laboratóriumi vizsgálatokkal le­het megállapítani. A hastífusz­ban megbetegedett személyt el kell különíteni és kórházba kell szállítani. A beteg által hasz­nált valamennyi tárgy fertőt­lenítése kötelező. Megelőzésül védőoltást is alkalmaznak, en­nek eredménye azonban nem mindig megbízható. A paratífusz a hastífuszhoz hasonló betegség. E súlyos bél­fertőzés a beteg személy vagy a bacilusgazda székletével ter­jed. A fertőzés is hasonlókép­pen zajlik le, mint a hastífusz­nál, csupán az az eltérés, hogy paratífuszt kaphat az ember a nem eléggé megfőtt vagy meg­sült tojástól, főképp a kacsato­jástól. Ennek a betegségnek a lefolyása azonban némileg eny­hébb. Leggyakrabban a hasme- néses formája fordul elő. Gyógykezelése és az ellene va­ló védekezés az előbbivel azo­nos. A gyűjtőnéven szalmonelló- zisnak nevezett bélfertőzéseket az ember leggyakrabban a nem kellőképpen elkészített hús- vagy tojásételtől kapja. A szal- monellózist a baromfi, főképp a kacsa, valamint a rágcsá­lók, az egér, a patkány stb. ter­jesztik. Kétnapos lappangási időn után jelentkeznek a tüne­tek: a láz, a hányinger, a há­nyás és a hasmenés. A megelő­zés legbiztosabb módja, ha a hús- és a tojásételeket kellő ideig főzzük, sütjük, s a fo­gyasztásra szánt ételeket gon­dosan óvjuk a rágcsálóktól. A betegnek okvetlenül kórházi ke­zelésre van szüksége. További bélfertőzéses megbe­tegedés a vérhas vagy dizenté- ria. Különösen azokban az or­szágokban elterjedt, ahol ala­csony a higiéniai színvonal. A shigella-baktériumok okoz­ta ferlőzéses vastagb él gyulla­dás főképp a piszkos, mosatlan kéz közvetítésével terjed, vala­mint a beteg székletével szeny- nyezett élelmiszerek és ivóvíz útján. Az 1—2 napos lappan­gási időn után fejfájással, ét­vágytalansággal, majd napi többszöri görcsös, nyákos, vé­res széklettel járó tünetek mu­tatkoznak. Igen kellemetlen betegség a sztafilokokkuszos bélfertőzés, amelyet a gennyesedést keltő sztafilokokkusz-baktérium okoz, amely a bélbe kerülve entero- toxinnak nevezett mérgező anyagot termel. Ez a mikroba váltja ki a furunkulust és a sebgennyesedést. Az ilyen geny- nyel fertőzött élelmiszerekben a baktériumok elszaporodnak és enterotoxint termelnek. Igen fontos tudni, hogy az enteroto- xin hőálló és főzéssel nem sem­misíthető meg. A betegség lap- pangási ideje igen rövid, s né­hány óra múltva már jelentkez­nek a tünetek, hányás és has­menés formájában. A bélfertőzések csoportjába tartozik az ún. kolbász-, illetve húsmérgezés is. Kórokozója a Clostridium botulinum, amely a rossz technológiával készült hentesáruba jutva, légmentes helyen igen erős mérget ter­mel. Előfordulhat konzervekben is. A betegség lappangási ide­je igen rövid. 12—36 óra múl­va már jelentkeznek a tünetek: levertség, hányás, látási zava­rok, kettőzött látás. A betegség megelőzése szempontjából jő tudni, hogy olyan konzervet, amelynek belsejéből kinyitás­kor gáz áramlik ki, nem sza­bad fogyasztani. A baktérium a hővel szemben nem ellenálló, tehát kellő főzés vagy sütés után a fertőzés veszélye meg­szűnik. A bélfertőzések ellen csak úgy küzdhetünk eredményesen, ha szem előtt tartjuk a higié­nia követelményeit: gyakori kézmosás, a legyek és rágcsá­lók elleni védekezés, az élelmi­szerek higiénikus kezelése, to­vábbá a betegek szigorú elkü­lönítése és kezelése. Dr. SOBOTA KÁLMÁN ÚJ szó 1976. IV. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents