Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-03 / 131. szám, csütörtök

Kevés volt a szék a gyűlésen... Népszerű rendezvényekkel kezdték ® Céljuk a bejáró fiatalok aktivizálása § Elis­merő levél a város díszítéséért # A SZISZ tagok 90 százaléka jár pártoktatásra A fiatal párttagok és tagje­löltek alapszervezetüktől gyak­ran azt a feladatot kapják, hogy lendítsék fel az ifjúsági szervezet munkáját. Ez történt Jozef Knápek esetében Is. Kná- pek elvtárs a LIAZ Jablonec Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi) üzemi pártszervezetének a tag­ja, s az 55-tagú SZISZ-szervß- zet elnök©. — Összesen 130 fiatalt tar­tunk nyilván az ifjúsági szer­vezetben — mondja —, de itt az üzemben csak 55 tevékeny­kedik, a többi a lakóhelyén rendes tag. Üzemünk dolgozói közül sokan messziről járnak be munkahelyükre, s ez nehe­zíti a szervezeti munkát. En­nek ellenére a tavalyi év vé­gétől, vagyis az új vezetőség megválasztása után fellendült a SZISZ-tevékenység. Ezt nép­szerű rendezvények megszerve- sével értük el. Például sport­lövőversenyt rendeztünk, me­lyen 18-an vettek részt, köztük három lány. Szervezetünk tag­jainak mintegy 30 százaléka nő. Rendeztünk asztalitenisz- és sakkbajnokságot is. Igen népszerűnek bizonyult az a diszkotékával egybekötött kvíz, melyet a szomszédos gép- és traktorállomás, illetve a pék­üzem fiataljaival közösen szer­veztünk meg. A fiatalok verse­nyeztek, de az idősebbek is el­jöttek megnézni bennünket. Nemrég a járási népkönyvtár­ral karöltve író—olvasó találko­zót is szerveztünk. A rendezvények sikere újabb tervek megvalósítására bátorít­ja fel az ifjúsági szervezetet. Ezek közé tartozik a labdarú­gótorna megrendezése, me­lyet éppen most készítenek elő, s négy csapat vesz részt rajta. További céljuk, hogy ak­tivizálják a bejáró fiatalokat, vagyis, hogy mindenki a mun­kahelyén legyen tevékeny. — Azt ki-ki maga dönti el, hol kapcsolódjék be a SZISZ- munkába — jegyzi meg az el­nök —, de ha sikerül még érdekesebbé tenni tevékenysé­günket, akkor talán mindenki az üzemben lesz rendes tagja ,a SZISZ-szervezetnek. Annál is inkább, mert a tagkönyvcsere után a szervezet tagsági köny­vében minden egyes tagnak külön lapja lesz, melybe azt is beleírják, ki milyen tevé­kenységet fejt ki. A közeljövő­ben már foglalkozunk a SZISZ- igazolványok kicserélésének előkészületeivel. — Az ifjúsági szervezet mun. kája nagyon - szerteágazó. Pél­dául a tanoncok törődnek az üzemben a díszítéssel. Mivel a város utcáit a helyi üzemek díszítik, a LIAZ üzemre eső Az ifjúsági szervezet munká­ja iránti érdeklődés fokozódá­sát az elnök nagyon találóan így jellemezte: — A januárban megtartott taggyűlésen még csak 12-en vettünk részt, de márciusban már sokkal többen eljöttek, mint amennyire számítottunk. A szék is kevésnek bizonyult, hiszen 36-an voltunk. Ez nem­csak a népszerű akciók rende­Az ifjúsági szervezet a szocialista brigádmozgalom szervezésével is törődik. Felvételünk az ifjúsági szocialista munkabrigád mű­helyében készült. ď (A szerző felvétele) utcának díszítése a SZISZ-ta- gok, mégpedig a tanoncok gondja. — Éppen ma kaptunk leve­let a városi nemzeti bizottság elnökétől, melyben elégedett­ségét és köszönetét fejezi ki a május elsejei és kilencediki díszítésért — mondja Jozef Knápek. A fiatalok politikai nevelé­séről sem feledkeztek meg az üzemben: a SZISZ-tagok 90 százaléka jár pártoktatásra. Az ifjúsági szervezet tagjai közül tízen tagjai vagy tagjelöltjei a pártnak. A tagjelöltek ajánlói­nak egyike mindig a SZISZ- szervezet. Legutóbb három fia­talnak előlegezték a bizalmat, közülük egy nő. A SZISZ-elnök 1972-től tagja a pártnak. zésének köszönhető, hanem an­nak is, hogy a vezetőségi ta­gok elosztották egymás között, ki kit hív meg a gyűlésre. Te­hát a vezetőségi tagok felelnek a rájuk bízott emberekért. Is­mertettük a meghívottakkal a gyűlés napirendi pontjait, be­széltünk nekik a szakkörök munkájáról. Ma már tudjuk, hogy a plakát nem helyettesíti a személyes meghívást. Foko­zatosan mindenhez hozzákez­dünk, amit célul tűztünk ki. Fontos, hogy az egyszerűtől ha­ladjunk az összetett felé, vagy­is mindig merészebbek legye­nek elképzeléseink — mondja beszélgetésünk végén a LIAZ Jablonec nagykürtösi üzeme if­júsági szervezetének elnöke. FÜLÖP IMRE 1976. VI. 3. vezető titkár —, amely a leg­hatásosabban járul hozzá a munkahelyeken a párt politiká­jának megvalósításához. A pártcsoportok a vezető munkájának segítésével megbíz­nak egy vagy két elvtársat. Ily módon létrehozzák a pártcso­port tevékenységében az irá­nyítás elmélyítésének feltétele­it. Az a cél, hogy a pártcsopor­tok munkája nagyfokúan terv­szerű legyen, rugalmasan meg­oldják működési területük prob­lémáit. A tagokat névre szóló feladatokkal bízzák meg, és ezek teljesítését rendszeresen ellenőrzik. A pártcsoportok ve­zetőségének fontos kötelessége a munkahelyeken a tömegpoliti­kai és agitációs munka irányí­tása, amiért teljes felelősséget viselnek. Ellenőrzik a szakszer­vezetekben dolgozó kommunis­ták munkáját, elsősorban a szocialista verseny szervezését illetően A pártcsoportok tiszt­ségviselői egyebek közt részt vesznek a pártoktatás szerve­zésében és a pártonkívüli dol­gozók eszmei-nevelési tervei­nek kidolgozásában. Igényes célok • A hatodik ötéves tervidő­szakban komoly gazdasági fel­adatok teljesítése vár a járás dolgozóira. Melyek a legjelen­tősebbek? — Elősorban a mezőgazdasá­got említeném. Ebben az ága­zatban a gabonaneműek ter­mesztése és a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése szakaszán tűzték ki a legigényesebb fela­datokat. Az ötéves terv évei­ben gabonából negyvenkét má­zsás átlagos hektárhozam el­érése a cél. A feladat nagysá­gát könnyen megértjük, ha fi­gyelembe vesszük, hogy járá­sunk mezőgazdasági üzemeinek földjei nagyon eltérő tenger- szint feletti magasságban fek­szenek. Járásunkban van a kö­zép-szlovákiai kerület legala­csonyabb és legmagasabb ten­gerszint feletti magasságban gazdálkodó szövetkezete, az el­térés meghaladja az ezer mé­tert. • Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban a járás mezőgazdasági üze­mei gabonafélékből hektáron­ként átlagosan harmincöt má­zsa termést értek el. Az új fel­adatok teljesítésének megala­pozására kidolgozták az úgy­nevezett gabonaprogramot. A rendszeres ellenőrzés, melyet a járási és a felsőbb szervek vé­geznek. azt mutatja, hogy a mezőgazdasági dolgozók ezt a programot következetesen meg­valósítják. A gabonafélékben és egyéb élelmiszerekben az önellátás eléréséhez a járás mezőgazda- sági üzemei is a lehető legna­gyobb mértékben hozzá akar­nak járulni. Ennek érdekében munkálkodnak a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztéséhez, első­sorban a tehenek állományá­nak gyarapításához, és az ál­lattenyésztésben a gazdaságos­ság fokozásához szükséges fel­tételek megteremtésén. Grnáč elvtárs kifejtette, hogy napjaikban nagy erőfeszítési tesznek a szántóföldi és a ré­ti takarmányok betakarítására. A járási pártbizottság mezőgaz dasági titkárának vezetésével operatív bizottság Irányítja és ellenőrzi ezt a munkát. A test­vérbaráti tulai területen a szovjet mezőgazdasági dolgo­zók „zöld tűznek“ nevezik a szálas takarmányok betakarítá­sának időszakát, s minden ere­jüket a jelképes „tűz“ oltásá­ra összpontosítják. így tesznek ezekben a napokban a losonci járásban is. A gazdaságokon kí­vül kidolgozták a védnökségi ipari üzemek segítségének ütemtervét is. Ezek elsősorban az utak mentén végzik a ta­karmányok begyűjtését, hogy a lehetőség szerint egyetlen szál fű se vesszen kárba. A jó mi­nőségű és elegendő mennyisé gű szálas takarmány begyűjté­sével jelentős mennyiségű sze­mes takarmányt takaríthatnak meg a mezőgazdasági üzemek. — A hatodik ötéves tervidő­szakban ipari vállalataink és üzemeink dolgozói is fokozott feladatok teljesítésén munkál kodnak — hangsúlyozta a ve­zető titkár. — „Ugyanakkor számos komoly problémát kell megoldaniuk. Legnagyobb prob lémákkal a füleki Kovosmaltban küzdenek. Az átépítés alatt ál ló vállalatban késik a műhely csarnokok építésének befejezé­se, nehézségek merültek fel a termelési berendezés szállítá sában, főképpen a fürdőkádak zománcozásához szükséges ke mencék beszerzésében. Pedig az állami tervben már számí­tottak a vállalat új műhelycsar­nokaiban készülő gyártmányok­ra. A gyárban készülő kádak zománcozását ezért külföldi üzemekkel megvalósuló koope­rációban kell megoldani. A Ko- vosmalt dolgozói kiegészítő ter­melési programmal igyekeznek pótolni a termelésben keletke­zett kiesést. Grnác elvtárs befejezésül han­goztatta, hogy a pártszerveze­tek a járás valamennyi ipari és építőipari üzemében arra ve­zetik a dolgozókat, hogy mara­déktalanul teljesítsék az eddi­ginél nagyobb és igényesebb tervfeladatokat. A járási párt- szervezet politikai-szervező, irányító és ellenőrző tevékeny­ségét a kongresszusi határoza­tok következetes megvalósításá­ra összpontosítja. GÁL LÁSZLÓ Társadalmunk a termelés fej­lesztésén és a nép szükségle­teinek minél jobb kielégítésén kívül igyekszik minden felté­telt biztosítani az ember sokol­dalú fejlődéséhez. Jozef Preisol, a Kezdeménye- zően a szocialista ember neve­lésében című cikkében megál­lapítja, hogy a szocialista tár­sadalom fejlődése szempontjá­ból elengedhetetlen a szocialis­ta ember pozitív tulajdonságai­nak, erkölcsének, állampolgári kötelességérzetének és magas fokú munkafegyelmének alakí­tása. A szocialista ember formá­lásának aktív nevelőereje a munkaközösség, ahol az embe­reket szociális-pszichológiai kapcsolatok kötik össze. Egye­dül csak közösségi légkörben lehet szó a személyiség sike­res formálásáról. A kizsákmányolás és az el­nyomás növeli az emberben az önzést, a kispolgári egoizmust és a mások sorsa iránti kö­zömbösséget. Ezzel ellentétben a szocialista rendszer megte­remti a feltételeket az ember becsületességének és elvtársi kapcsolatainak létrehozásához — állapítja meg Jozef Preisol. Gazdasági és társadalmi éle­A szocialista embertípusért tünk eddigi eredményei a pár< céltudatos politikai szervező és nevelő tevékenységének a kifejezője. A gazdasági fejlő­désben nagy szerepet játszik a dolgozók munkakezdeményezé* sének fokozása, amelynek for­mái: a szocialista munkaver­seny, az újító- és feltalálómoz­galom. Az eredményeket még lehet fokozni, ha a jó tapasz­talatokat kellőképpen népsze­rűsítjük és általánosítjuk, hf megszervezzük az elvtársi segít séget, megteremtjük az akti­vitáshoz és a kezdeményezés­hez szükséges jó műszaki éí szociális feltételeket, ha na­gyobb figyelmet szentelünk a termékek minőségének, vala­mint az anyagi és a munkatar­talékok ésszerű kihasználásá­nak. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése az emberek képessé geinek fejlesztésétől, alkotó energiájától, az erkölcsi érté­kektől, a szocialista ember cél­tudatos formálásának sikerei­től függ — fejezi be a cikk író­ja. „A harmadi világ és a szocializmus” NOVÉ SLOVO Az úgynevezett „harmadik vi­lág“ néhány országában a nem­zeti felszabadító mozgalom és a forradalmi demokratikus moz­galom a hatvanas években új színnel gazdagodott: a forra­dalom szocialista jelleget ka­pott. Kuba, Vietnam, Laosz és Kambodzsa szocialista fejlődé­sét még a nagytőkések neoko- lonialista és antikommunista politikája sem fékezhette meg. Hubert Vr ba a „Harc a szo­cialista orientációért“ című írá­sában foglalkozik e témával. Idézi Leonyid Brezsnyev kong­resszusi fő beszámolójának azt a részét, amelyben hangsúlyoz­za a felszabadult országoknak az osztályprivilégiumok és ha­gyományok megszüntetéséért folytatott áldozatos harcát. Az antikommunizmus fő célja: a nemzeti felszabadító mozgalom forradalmi erőit el­szigetelni a nemzetközi mun­kásmozgalomtól. A támadások célpontja azonban a Szovjet­unió — állapítja meg a cikk írója. A neokolonializmus hívei elő­szeretettel támogatják a fejlő­dő országokban a „nemzeti“ kommunizmus elméletét, amely igyekszik megőrizni a tőke ha­talmát, a feudális és burzsoá ideológiák maradványait meg­tartani. Megjegyzi továbbá, hogy az egyes nemzeti szocializmusok olyan mértékben helytállóak, amilyen mértékben egyeznek a kommunizi ius Lenin által fel­állított alaptörvényével: népi hatalom + muukás diktatúra. A fejlődő országok esetében «anek megvalósítása a burzsoá­zia megsemmisítését jelenti. A már felszabadult és a függet­lenségért harcoló fejlődő orszá­gok példaképe a Szovjetunió, amely Ázsia jelentős részét, Szibéria peremterületeit és a nemzetek és nemzetiségek egész sorát önálló, korszerű és szabad köztársaságokká alakí­totta fejlett iparral, tudomány­nyal és kultúrával. A „harmadik kosár” és a szocialista tábor Tíz hónapja, hogy Helsinki­ben 35 európai állam, valamint az USA és Kanada aláírta azt a záróokmányt, amely a né­hány évig tartó európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia eredménye. Bohumír Krahulec Ki fordítja ki a „harmadik kosarat? cím­mel foglalkozik a tíz hónap eredményeivel. Rámutat, hogy a burzsoá saj tó az utóbbi időben minden fi­gyelmét a nemzetközi együtt­működés, vagyis a „harmadik kosár“ kérdéseire összpontosí totta. A probléma megoldása csak abban az esetben valósít­ható meg, ha sikerül megte­remteni a békés együttműkö dés, a kölcsönös megértés és az egymás dolgaiba való be nem avatkozás feltételeit. A „harmadik kosár“ szerves részét az információcsere és a cserelátogatás alkotja. A búr zsoá propaganda azzal vádolja a szocialista tábort, hogy ne­hezíti és akadályozza a la­kosság számára a kiutazást, a külföldi újságíróknak pedig korlátozza a beutazást. Bohu­mír Krahulec rámutat, hogy évente csaknem 4000 újságíró látogat hozzánk a Nyugatról, akik Csehszlovákia-szerte sza­badon végezhetik újságírói te­vékenységüket. Ezzel ellentét­ben megállapítja, hogy a szo­cialista újságírók beutazási en­gedélye sokszor akadályokba ütközik. A továbbiakban a cikk írója a kulturális értékek kicserélő­désével foglalkozik. Megjegyzi, hogy Csehszlovákia azon kevés állam közé tartozik, amely a világ csaknem valamennyi ál­lamával kulturális kapcsolato­kat tart fenn. Hazánk igyek­szik minden haladó és tartós értékű alkotást behozni és nép­szerűsíteni. Más kérdés azon­ban, hogy vajon megteszünk-" mindent annak érdekében, hogy saját kulturális értékeinket megfelelőképpen népszerűsít­sük „Nyugaton“? A „harmadik kosár“ utolsó pontja a művelődés területén való együttműködés. Ezen a téren sem vagyunk adósak, hi­szen diákjaink jelentős része az orosz nyelven kívül angol, német és francia nyelvben is tökéletesíti tudását. (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents