Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-03 / 131. szám, csütörtök
Üjabb erőpróba előtt Júmius végén felvételi vizsgák az egyetemeken és a főiskolákoin A továbbtanulni szándékozó érettségizők körében ezekben a hetekben gyakori beszédtéma a főiskolai felvételi vizsga. A fiatalok alig' futották túl az érett ségi izgalmain, máris felvételi esélyeiket latolgatják, drukkolnak, hogy bekerülnek-e oda, ahová jelentkeztek. Az érettségiző tanulók már januárban megismerkedhettek a továbbtanulási lehetőségekkel, azaz a felsőoktatási intézmények felvételi tervszámával, a vizsgák előtt azonban célszerűnek tartjuk, ha a pályázókat tájékoztatjuk a felvétel esélyeiről is. Igények és lehetőségek Szlovákiában az idén mintegy 20 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, felvételt azonban csak 11 ezer érettségizett nyerhet. A korábbi évekhez képest e tekintetben az idén valamelyest javult a helyzet, s ez a pályázók arányosabb megoszlásában nyilvánul meg. Egyes karokat vagy szakokat, persze, az idén is megrohamoztak, azonban többen jelentkeztek műszaki főiskolára, ami a céltudatosabb pályairányítás eredménye. Viszont míg a mérleg nem kerül egyensúlyba, vagyis míg kevesebben pályáznak természettudományi és műszaki irányzatokra, mint humán szakokra — nem lehetünk elégedettek. Nemcsak azért, mert az aránytalanság az egyéni érdekek és a társadalmi szükségle slavai Komenský Egyetemre az 5043 jelentkező közül csak 1900 kerülhet be. Nagy az aránytalanság különösen a jogi karon, ahol a pályázók száma messze meghaladja a felvételi lehetőségeket: 817-en kérték felvételüket, viszont csak 170 tanuló kerülhet be. A bratislavai orvosi karra 914-en jelentkeztek, ebből 290 pályázó nyerhet felvételt. Nem kecsegtetőbb a helyzet az egyetem martini kihelyezett karán sem, amelyre 413-an pályáznak, míg a terv- szám 120. Nagy a túljelentkezés a bölcsészkaron is, ahol a 892 érdeklődő közül csupán 215 folytathatja tanulmányait (tizenkétszeres a túljelentkezés a pszichológián, ötszörös a szociológián). A gyógyszerészeti karra 335-en szeretnének bejutni, a felvétel azonban csak 180 számára válik lehetővé; a A MŰSZAKI PÁLYÁKÉ A JÖVÖ I tek diszharmóniájának a jele, hanem azért sem, mert ez a pályázók szűklátókörűségére, helytelen szemléletére is utal. Úgy látszik, még egyesek nem tudatosították a technika fontosságát, sőt vannak, akik abban a tévhitben élnek, hogy a humán irányzatok a műszakiak- ,ól könnyebbek, ezért felvételi esélyeik is nagyobbak. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a továbbtanulni szándékozók körében még mindig mennyire hódítanak a divatos szakok, mint például a jog, az orvosi, vagy a művészeti főiskolák, ami többek közt azzal is magyarázható, hogy társadalmunkban egyesek, sajnos, rangsorolják a pályákat, s az emberek megítélési skáláján csak a humán értelmiségnek van tekintélye. Nem kell bizonygatnunk, hogy milyen hamis és káros az ilyen szemlélet. Mi újság a műszaki főiskolákom? A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolára 3503 diák kérte felvételét, de csak 2720 vehető fel. Egyes karokon itt is többszörös a túljelentkezés, de van olyan szak is, amelyen a pályázók száma nem fedi a tervszámot. Építészetre 1150-en szeretnének bejutni, a felvétel azonban csak 710 fiatal számára válik lehetővé; elektrotechnikára 863-an jelentkeztek, 650 vehető fel; vegyészeire 765-en pályáznak, 630 kerülhet be; a gépészetre pályázók száma 725, pedig 730-an juthatnak be. Hasonló a helyzet a Košicei Műszaki Főiskolán is; 1264-en jelentkeztek, viszont a tervszám 1220. A pályázók és a tervszámok megoszlása a következő: bányaipar 158—100; kohóipar 214 — 160; elektrotechnika 303 — 280; gépészet 399 — 530. A Zillnai Közlekedési Főiskolára ielentkezők száma sem felel meg a terveknek; eddig 766-an pályáztak, holott 1085-en kerülhetnének be. Milyenek a kilátások az eavetemeken? Általában rosszabbak, mint a ttuiszaki főiskolákon. A brati'Könözsi István felvétele) sport- és testnevelési karra 375 érettségiző pályázik, csak 120 vehető fel; a Trnavai Pedagógiai Fakultásra 533 diák kérte felvételét, ám csak 320 juthat be. örvendetes, hogy az idén — a korábbi évekhez viszonyítva — nagyobb az érdeklődés a matematika, a fizika iránt. Talán első ízben fordul elő, hogy a jelentkezők száma csaknem kétszerese a tervszámnak. -A Komenský Egyetem természet- tudományi karára 764-en jelentkeztek, s felvételt 335 tanuló nyerhet. A košicei Šafárik Egyetemre is sokan kérték felvételüket: 2363-an és ebből 1085 diák vehető fel. Az orvosi karra 676-an szeretnének bekerülni, de csak 230 tanuló számára van hely; a jogi karra 449-en pályáznak, 150-en juthatnak be; a természettudományi karon a jelentkezők száma 262, a tervszám pedig 235. Az egyetem prešovi bölcsészkarán sem jobb a helyzet: a 457 jelentkező körül 150 vehető fel. A Nitrai Pedagógiai Fakultásra 591-en pályáznak, s a tervszám 290. Nagy a túljelentkezés a magyar tagozaton, ahová csak 40-et vesznek fel. S a többi felsőoktatási iintézmónybein? Meglepően nagy az érdeklődés a Bratislavai Közgazdasági Főiskola iránt; az intézmény hat karán (kereskedelem, népgazdaság, irányítás, szakágazati ökonómia, a Banská Bystrica-i és a košicei kihelyezett kar) 2530 fiatal szeretne továbbtanulni, a tervszám azonban csak 950. Háromszoros a túljelentkezés a kereskedelmi karon, de nem sokkal jobb a helyzet a többin se. Akárcsak a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán, melynek három karára összesen 1610 diák pályázik, pedig csak 675 vehető fel. A košicei állatorvosira 282-en szeretnének bejutni, de közülük csak 130 számára válik lehetővé, hogy itt tanuljon. A Zvoleni Erdészeti és Fafeldolgozó Főiskola két karára 510 fiatal kérte felvételét, közülük azonban csak 270 lesz az új tanévtől az iskola növendéke. Igen vonzó a fiatalok számára a Bratislavai Zene- és Színművészeti Főiskola; ez az intézmény valóságos megrohamozásában nyilvánul meg: 300-an jelentkeztek, a tervszám 60; a Bratislavai Képzőművészeti Főiskolán csaknem tizenhárom- szoros a túljelentkezés. A követelmények egyenlők A felvételi vizsgák az idén országszerte június végén kezdődnek. A felvételin nem követelnek mást, mint amire a gimnázium felkészít. Ebből következik, hogy a vizsga sikere elsősorban a diák felkészültségétől, tudásától és rátermettségétől függ. Az értékelésnél azonban figyelembe veszik a tanulóról készült komplex értékelést is. Fentebb megjegyeztük, hogy a követelmények egyenlők. Ez azt jelenti, hogy a magyar tannyelvű iskolák növendékei a felvételin — esetleg nyelvi nehézségeik miatt — nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, ha a tárgyi tudásuk megfelelő. Tehát feltétlenül meg kell cáfolni azt a hiedelmet, miszerint a magyar iskolák tanulói nem érvényesülnek. A korábbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a magyar iskola nem jelent hátrányt, a tudást azonban nem árt még egyszer mérlegre tenni TÖT GYESSY MÄRIA A kistárkányi vegyes éneklő csoport (Tóthpál Gyula felvételej Honismereti óra kellős közepébe csöppentünk a Kistárká- nyi Efsz udvarán, pontosabban, az istállók mögött, ahol melegágyakban, sűrű sorokban palánták zöldellnek. Élénk tekintetű gyerekek hallgatják Bálint Istvánné tanító nénit, aki a növények életéről, a zöldségfélék termesztésének titkairól beszél. * * * Bálint Istvánné messziről, Losoncról jött a Bodrogközbe, tizenhat esztendővel ezelőtt. Három évig tanított Bélyben, 1963-tól a kistárkányi gyerekeket oktatja, meleg szeretettel. Nem menne el innen, mondja. Megbarátkozott a vidékkel, megszerette az itteni embereket. Jól érzi magát a Tisza szomszédságában, hiszen férjé, vei, aki a szövetkezet közgazdásza, itt „alapított“ családot. Meg aztán azért is, mert három lelkes éneklő csoportot vezet, amelyek közül a vegyescsoport bejutott a Tavaszi szél vizet áraszt országos döntőjébe. Kistárkányban nagy hagyománya van a közös éneklésnek; régebben is működött éneklő csoport, amely jó hírnévnek örvendett a Bodrogközben. A mostani hírneve kijutott a Bodrogközből. — Hetventől hetvennégyig Sáradi Tibornéval, jelenlegi igazgatónőmmel közösen irányítottuk a csoportok munkáját — mondja Bálint Istvánné. — A tévében látott népdalverseny és a Tavaszi szél... fölgyújtott, föllelkesített bennünket. Rövidesen magnetofonnal kezdtük járni a községet, dalokat gyűjtöttünk. Proscsák Pista bácsitól és Holovka Erzsébettől sok népdalt tanultunk. Egy Nagykaposon rendezett versenyben leánycsopor. tunk a második, asszonycsoportunk a harmadik helyen végzett. Nem keseredtünk el, hogy nem lettünk elsők, sőt, Pitóczky József közreműködésével férfi éneklő csoport is alakult. így aztán létrehozhattuk a vegyes éneklő csoportot, amely 1974-ben Bélyben a járási versenyben első lett. A csoportnak 30 tagja van, 18 nő és 12 férfi. Nagy részük a szövetkezetben és a vasútnál dolgozik. Valamennyien nagy kedvvel járnak a próbákra, szeretnek énekelni. Bálint Istvánné megjegyzi, hiányzik mindnyájuknak, ha valamilyen oknál fogva nem tudnak összejönnL „Ügy vagyunk együtt, mint egy család.“ — Remélték, hogy bejutnak az országos döntőber— Titokban reméltük, éreztük. Természetesen, nagyon örülünk neki. A csoport mozgalmi dalokat is énekel, szerepel a járás különböző ünnepi műsoraiban. — A május 9-e például hagyományosan szép ünnep a faluban. A kultúrházből kivonulunk a Lapos nevű rétre, és tábortűz mellett énekelünk, együtt a falu népével, éjfélnél tovább is. # « * Ezt a kis beszélgetést egy héttel az érsekújvári döntő előtt készítettük. A döntő délutánján találkoztunk a csoport tagjaival, nagy izgalomban készültek az esti fellépésre, örülünk szereplésüknek, hiszen a Bodrogközből ritkán jut el együttes országos seregszemlére. És ők onnan jöttek, az ország legkeletibb sarkából, népdalokkal. BODNÁR GYULA Vettet és ecsettel Portré a Klement Gottwald-díjas Róbert Dúbravecről Róbert Dúbravec alkotásait és aktív közéleti tevékenységét már eddig is számos magas rangú kitüntetés fémjelezte. A neves szlovák festő, grafikus és pedagógus néhány évvel ezelőtt lett érdemes mű vész, később pedig Munkaérdemrendet és Cyprián Majer- ník-díjat kapott. Az elmúlt napokban Klement Gottwald-díj- jal tüntették ki. Dúbravec Ružomberokon született, 1924-ben. Kortársaihoz hasonlóan ő is Mudroch, Mal- 1 ý és M. Schurmann tanítványa volt. Az ő pedagógiai vezetésük alatt érlelte sajátossá a tehetségét, s vált egyéni stílusú képzőművésszé. Rá is hatottak tanárainak stílusjegyei, ám nem vette át kritikátlanul azokat, hanem egyéni utat keresett és talált. Ľudovít Fullá- hoz hasonlóan alkotásaiban megőrizte a sajátos szlovák jelleget. Műveiben a tartalom rendszerint megfelelő kifejezésmóddal. formával párosul, Alkotásai a szlovák népművészeti motívumoknak és a modern képzőművészeti irányzatoknak a sajátos és figyelemre méltó szintézisei. Dúbravec azon az úton jár, amelyen a szlovák irodalom és a zeneművészet más jeles képviselői is sikeresen haladnak. Ugyanakkor nem valamiféle idillikus képeket fest, avagy rajzol, hanem — a képzőművészet kifejező eszközeit nem ritkán megújítva — napjaink problémáiról, kortársainkról vall. Különösen formateremtő elemei, a képfelület sajátos elrendezése kelti föl a szakemberek figyelmét. Róbert Dúbravec az elmúlt években monumentális dekorációval kezdett foglalkozni egyre behatóbban, s mind eredményesebben. Számos középület, művelődési otthon belső dekorációját ő végezte. Itt is megmutatkozott Dúbravec sajátos stílusú és művészi érzéke, melynek révén a képzőművészet e területén is értékeset, eredetit alkotott. Emberi és művészi fejlődésére nagy hatással volt a Szlovák Nemzeti Felkelés. Ö is ott harcol a felkelők között és később művészi eszközökkel örökíti még az emberi helytállás és sors megannyi drámai pillanatát. Ezek közé tartoznak az „In memoriam“, a Harci dal és az SZNF-ciklus című grafikái, amelyekben teljes mértékben érvényesül a művész légkörtermelő és emberábrázoló tehetsége, szuggesztív megjelenítő ereje. Dúbravec illusztrátorként is sajátosat alkotott. A sok kiváló illusztráció közül a Jánošík és a tündérek című könyvéhez készült fametszeteit emeljük ki, amelyekben jól megfigyelhetjük a forma ás a színmegoldások egységét, az egész felület ritmizációiát. Dúbravec jórészt itt is szakított a hagyományos illusztrátori megoldásokkal. Megfelelően választja és rajzolja a figurákat, kedveli a monumentalizáló megoldásokat és jól kihasználja a figurák különböző méreteiből adódó jellemteremtő és egyéb lehetőségeket. Harmonikus színmegoldásai és a képfelületen való ésszerű elrendezés iá az erősségei közé tartozik. Róbert Dúbravec művészi alkotómunkáján kívül érdemes kultúrpolitikai munkát végez. A Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége elnökeként jelentős érdemeket szerzett abban, hogy képzőművészeink ismét a nem vulgárisán értelemezett szocialista realizmus alkotó módszereivel élnek, s tartalmilag ás formailag egyaránt sokrétű és sokszínű alkotásaikkal igazolják pártunk kultúrpolitikájának helyességét. JURAJ FUCHS Népdallal a Bodrogközből VÁZLATOK EGY ÉNEKLŐ CSOPORTRÓL
