Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-24 / 149. szám, csütörtök
Csapágygyártásunk feladatai Tíz évvel ezelőtt kezdték meg az acélgyártást. A zóta több mint 22 millió tonna nyersacélt gyártottak. A hatodik ötéves terv időszakában a Kelet-szlovákiai Vasmű adja hazánk acélgyártásának 45 százalékát. Képünkön: nyersacélöntés a Vasmű második öntőüzeinében. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) A SIKER TITKA Az 5. ötéves tervidőszak irányt mutató tapasztalatai A Szövetségi Statisztikai Hivatal elmúlt heti jelentése összefoglaló képet adott népgazdaságunk és társadalmunk fejlődéséről az 5. ötéves tervidőszakban. Ez a jelentés tulajdonképpen folytatása és kiegészítése annak a munkának, amelyet a CSKP XV. kongresszusa végzett, hiszen az elmúlt ötéves időszak eredményeit, a gazdasági fejlődés sikereit és problémáit már a kongresszusi beszámolók és felszólalások is részletesen elemezték, s a CSSZSZK 1976— 1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei is ebből az elemzésből indulnak ki. Az 5. ötéves tervidőszak, elsősorban a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitikai vezérvonal eredményeinek elemzése, a tanulságok és a tapasztalatok felhasználása további gazdasági fejlődésünk egyik legfontosabb láncszeme, s a statisztikai jelentés ehhez az elemzéshez nyújt megbízható és pontos adatokat. Az értékelt időszak a párt gazdaságpolitikai szerepének, a fejlett szocialista társadalom építésének, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének nagy iskolája volt, s a szerzett tapasztalatok hasznosítása elsősorban azt jelenti, hogy tovább kell fejlesztenünk munkánk színvonalát azokban a pozitív irányokban, amelyek a jelentésben szereplő eredmények eléréséhez vezettek. „Űj erőt gyűjtöttünk, új emberek nőttek fel a bonyolult feladatok megoldására, új ismereteket és nagy tapasztalatokat szereztünk. Ezért biztonságérzettel és derűlátással lépünk a fejlett szocialista társadalom építésének további szakaszába" — mondotta Gustáv Husák elvtárs a fcSKP XV. kongresszusán elhangzott zárszavában. Az elért eredmények értékelése természetesen csak akkor lehet teljes, ha figyelembe vesszük az előzményeket is, valamint a népgazdaság fejlődését befolyásoló külső tényezők hatását. Különösen azt, hogy az 5. ötéves tervidőszak egyúttal a szocialista gazdaság tervszerű irányítási rendszerének felújítását is jelentette, éspedig a jobboldali revizionisták és opportunisták bomlasztó tevékenysége után, amely a válságos időszakban veszélyesen elmélyülő inflációs jelenségekhez vezetett, s jelentősen megzavarta a népgazdaság fejlesztésének koncepciós irányzatait, szerkezetének arányosságait. Többek között olyan mulasztások is nehezítették a helyzetet, mint például az energetikai beruházások tervszerű fejlesztésének elhanyagolása, melynek következményei még mostanában is éreztetik a hatásukat. Az 5. ötéves tervben kitűzött célok elérése tehát nem volt könnyű feladat, s a helyzet bonyolultságát a tőkésországokkal folytatott külgazdasági kapcsolatok kedvezőtlen hatásai is fokozták. Mégis örömmel és elégedetten állapíthatjuk meg, hogy pártunk gazdaságpolitikai céljait az említett nehézségek ellenére sikeresen teljesítettük. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a CSKP XIV. kongresszusa a megelőző fejlődés, valamint a válságos időszak tanulságai alapján mindenki számára vonzó programot tűzött célul: olyan gazdaságpolitika megvalósítását, amely a helyzet reális felmérése alapján a népgazdaság további dinamikus fejlődését, s ennek eredményeként a lakosság életszínvonalának emelkedését szolgálta. E z természetesen önmagában még nem lett volna elég.'Nehéz utat tett meg a CSKP Központi Bizottsága Gustáv Husák elvtárs vezetésével, hiszen a párt vezető szerepének érvényesítéséért mindvégig következetes harcot kellett folytatni. Nagy jelentősége volt annak is, hogy az évi végrehajtási tervek következetesen az ötéves terv feladataiból indultak ki, s azok teljesítésére irányultak. Ugyanakkor a CSKP KB gazdasági vonatkozású plenáris ülései az összefüggések mély elemzése alapján rendszeresen rámutattak a fejlődés kulcsfontosságú problémáira, s nemcsak megadták a megoldásukhoz vezető utat, hanem ellenőrizték is a kijelölt feladatok teljesítését. Főleg a CSKP KB 1972-es februári, 1974-es novemberi, valamint az 1974-es májusi és 1975-ös októberi ülései hatottak ilyen értelemben. Az utóbbiak, mint ismeretes, a tudományos-műszaki fejlődés, valamint a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés kérdéseivel foglalkoztak, amelyeknek különösen nagy szerepük van a jelen és a legközelebbi jövő problémáinak megoldásában. Pártunk vezető szervei áz egész tervidőszakban szem előtt tartották a XIV. kongresszus határozatát, amely többek között azt is hangsúlyozta, hogy „gondoskodni kell a konkrét irányító és szervező munka színvonalának emeléséről, energikusan fel kell számolni a bürokrácia, a felelőtlenség, a nemtörődömség és az opportunizmus megnyilvánulásait az irányításban.“ Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a dolgozók kezde- ményezően és fokozódó aktivitással vettek részt a megfontolt és jó munkára serkentő célok megvalósításában, melynek eredményeként a nemzeti jövedelem az előirányzottnál gyorsabban, 31,7 százalékkal növekedett. Ezzel kapcsolatban főleg azt a körülményt kell kiemelni, hogy a dolgozók létszáma az 5. ötéves tervidőszakban csupán 406 000 személlyel, tehát nem egészen 5,8 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem növelését 93,2 százalékban fedeztük a társadalmi munkatermelékenység fokozásával. Ez a jövő szempontjából is biztató eredmény, hiszen a dolgozók száma a 6. ötéves tervidőszakban az eddiginél is kisebb mértékben, mindössze 210 000 személlyel növekszik, s ezért a népgazdaság szerkezeti átépítésével, a termelési folyamatok korszerűsítésével, valamint a munkaszervezés tökéletesítésével további jelentős tartalékokat kell még feltárni a munkatermelékenység fokozásához. Az 5. ötéves tervidőszak pozitív eredményei közé tartozik, hogy sikerült elmélyíteni a a szocialista gazdasági integrációból, a nemzetközi munkamegosztásból eredő koncepciós és stratégiai szempontokat, ami elsősorban az ágazatok megkülönböztetett ütemű fejlesztésében, a fő fejlesztési programokban elért eredményekben nyilvánult meg. Fontos minőségi haladást értünk el a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésében, s az értékviszonyok is fokozódó mértékben érvényesülnek a gazdasági folyamatok szabályozásában. A nagykereskedelmi árak folyamatban levő átépítése az eddig elért pozitív eredményekre épül. M indez azt jelenti, hogy a 6. ötéves tervidőszak egyenes és közvetlen folytatása a sikeresen zárult ötödiknek. A népgazdaság tervszerű irányításában elért pozitív eredményeket azonban sok szempontból csak kiindulásnak tekinthetjük, a legfontosabb feladat azok továbbfejlesztése, magasabb szintű, határozottabb és következetesebb érvényesítése. Elsősorban az olyan gazdasági szabályozók hatékonyabb érvényesítésére gondolunk, amelyek elősegítik a szakosítás és a koncentráció folyamatainak meggyorsítását, a gazdaságtalan termelés felszámolását, valamint a szállítóimegrendelői kapcsolatok eredményesebb lebonyolítását. A rend és a fegyelem a népgazdaság valamennyi területén nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a dolgozók kezdeményezése továbbra is olyan eredményesen fejlődjön, ahogy azt az 5. ötéves tervidőszakban tapasztalhattuk. Jelentős feladatok várnak az irányítás dolgozóira az egész termelési alap szervezési rendszerének tökéletesítésében, a tervezés új technológiai módszereinek kihasználásában, elsősorban a számítástechnika segítségével, a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer elmélyítésében, valamint az árképzés és a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatok terén. Nagy segítséget jelentenek ezen a téren a szocialista országok tapasztalatai, mint ahogy a többi KGST-ország is hasznosíthatja a mi tapasztalatainkat a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésében. Ebben már az 5. ötéves tervidőszak is jelentős szerepet játszott. MAKRAI MIKLÓS Vonaton, autóbuszon vagy villamoson utazunk munkahelyünkre, repülőgépen a tengerpartra, ahol szabadságunkat töltjük. Szabadidőnkben motorkerékpáron, gépkocsin, vagy kerékpáron megyünk kirándulni, s természetesnek vesszük, hogy a konyhában ott áll a hűtőgép, hogy mosógép, porszívó és konyhai robot könnyíti a háztartási munkákat. És így sorolhatnám tovább az eseteket, amikor mindennapi életünk során a gépipar egyes termékeit vesszük igénybe, azokon keresztül pedig a súrlódást csökkentő legkülönbözőbb csapágyakat. A csapágyak a gépek nélkülözhetetlen tartozékai. Nélkülük a gépeket, személy- és tehergépkocsikat el sem tudjuk képzelni. Statisztikusok kiszámították, hogy a világon jelenleg az egyes csapágytípusok mintegy 10 000 változatát használ ják. A hazai iparnak ebből megközelítőleg 5—6000 változatra van szüksége, amiből 3000-et a Považská Bystrica-i Golyóscsapágy Művek termelési gazdasági egység üzemeiben készítenek. A gyártási szerkezet változatosságát jellemzi, hogy a legkisebb csapágy belső átmérője mindössze 3 mm, a legnagyobbé pedig 2,5 méter. Ez utóbbi gyártását most készítik elő, és az év végén már sorozatban fogják gyártani. AZ ELSŐ NEGYEDÉV TERMELÉSI EREDMÉNYEI A hatodik ötéves tervidőszakban a gépiparra nagy feladatok várnak. A népgazdaság fejlesztésének irányelvjavasla- ta szerint 1976—80 között országos viszonylatban 48—51 százalékkal, Szlovákiában pedig 70 százalékkal kell növelni a gépipari termelést. — A ránk váró feladatok nagyságát minden munkaszakaszon kellően tudatosítottuk, és az évi termelési tervet nagyon gondosan készítettük elő. Nagy pozitívum volt és jó indulási alapul szolgált, hogy az ötödik ötéves terv feladatait valamennyi üzemünkben teljesítettük, sőt túl is szárnyaltuk. Az 1976-os termelési terv kidolgozásakor fontos követel- ménykén jelöltük meg az egyenletes tervteljesítést. Ennek értelmében az első negyedévben az évi terv 25,2. az első félévben pedig 55 százalékos teljesítést tűztük célul. Ehhez mérten szerveztük a munkaversenyt, amely üzemeinkben a XV. kongresszus tiszteletére nagy méreteket öltött, és hathatósan elősegítette az első negyedévben kitűzött célok maradéktalan teljesítését. így adott a lehetőség, hogy a félévi tervet is hiánytalanul teljesítjük — mondta Viktor Va- lentovic, a termelési gazdasági egység vezérigazgatója. A hiánytalan tervteljesítés teljes értékének felméréséhez szükséges elmondani, hogy a tröszt össztermelésének 60 százalékát a csapágygyártás teszi ki, és a belföldi piacra kerülő termékeknek csak minden tizedik darabja szolgál pótalkatrészként. A csapágyak túlnyomó többségét az egyes iparágak új termékeik gyártásához igénylik. A tröszt üzemei hiánytalan és egyenletes tervteljesítésükkel, tehát egy egész sor ipari ágazat folyamatos alkatrészellátását biztosították, és párhuzamosan a kiviteli feladatokat is teljesítették, ami szintén jelentős, hiszen a KGST-államok kölcsönös szállításainak mintegy 20 százalékát a tröszt adja, és a kivitel 22 százaléka a kapitalista államokba irányul. A KOMPLEX RACIONALIZÁCIÓ JELENTŐSÉGE Az elkövetkező 15 év alatt csapágygyártásunk négy és félszeresére növekszik. Ebből adódik, hogy a trösztre a hatodik ötéves tervidőszakban is megnövekedett feladatok várnak. Ezek teljesítését sokolda-' lúan biztosítják. Első helyen a beruházás szerepel. Ez 1976- ban 700 millió koronát tesz ki, amiből építkezési költségekre 200 milliót fordítanak. A keret nagysága egyenlő az ötödik ötéves terv második felében beruházott összeggel. Jelentős fejlesztés érhető el a munkatermelékenység fokozásával is, ami viszont a technikai tudományos ismeretek gyors gyakorlati alkalmazását igényli. A tudományos-műszaki fejlesztést tervszerűen irányítják, és az egyes termelési problémák megoldására, újdonságok bevezetésére az üzemek közötti komplex racionalizációt is igénybe veszik. — A komplex racionalizációs brigádok eredményes munkájára két nagyon szép példát említhetek — mondta a vezérigazgató. — Skalical csapágygyárunk automatikus gépsora, amely a csapágyak szerelésére és csomagolására szolgál, több üzemünk összefogásával jött létre. A feladatok megoldására alakult komplex racionalizációs brigádnak žilinai kísérleti intézetünk dolgozói mellett tagjai voltak a Vágmenti Gépgyár és a vezérigazgatóság műszaki fejlesztési osztályának egyes dolgozói is. Az eredmény többmillió korona értékű feladat teljesítése. Hasonló üzemköztí komplex racionalizációs brigád alakult a skalicai raktár automatikus, számítógéppel irányított anyagmozgatásának megoldására. Az egyes üzemeken belül jelentős feladatokat teljesítettek a szocialista munkabrigádok is, és szép sikerekét értek el a munkatermelékenység fokozásában a „százezresek mozgalmának“ és a „mindenki szocialista módon“ mozgalom széles körű kibontakoztatásával. A VÁGMENTI GÉPGYÁR SZEREPE A Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyár a tröszt legnagyobb vállalata, hiszen egymaga az össztermelés 60 százalékát adja. A hatodik ötéves tery- ben a vállalat gyártási szerkezete jelentősen megváltozik és lényegesen kibővül. Ezekről Ladislav Sklenár, a vállalat igazgatója tájékoztatott. — Beruházásokra öt év alastt másfél milliárd koronát fordítunk, és az épülő részlegek elsősorban az új termékek gyártását fogják szolgálni. A csapágyak gyártásában a nagyobb méretekre szakosodunk, amelyeket teherautógyártásunk igényel. A népgazdaság igényeivel összhangban még ebben az évben megkezdjük 500 milliós évi tételben egyes traktorok, építő- és útkarbantartó gépek sebességszekrényeinek gyártását. Az új termékek bevezetésével párhuzamosan egyes termékek gyártását fióküzemeinkbe helyezzük át. Így például a közismert Jawa—50-es és a Babetta-Moped kerékpárok gyártását teljes egészében ra- jeci és kollárovói (gútai 1 üzemeink veszik át. E feladatok teljesítése közben a vállalat vezetőinek fele lősségét növeli, hogy a termelési szerkezet változásait n*e net közben, tehát a folyamatos tervteljesítés során kell megoldani. Ez eddig sikerült, amit az is bizonyít, hogy az első négy hónapban az évi tervnek 34 százalékát teljesítették, és gyártmányaik színvonala továbbra is jelentős helyet biztosít a világpiacon. A Mopedok 93 százalékát exportálják, és a kivitel több mint fele kapitalista államokba irányul. E kis gépek külföldi értékét bizonyít ia, hogy a nagyobb motor- kerékpároknál 16, a gépkocsiknál pedig 38 százalékkal kedvezőbben értékelhetők. A minőség megtartása és fejlesztése a jövőben annál inkább fontos, mert a termelést 37 százalékkal növelik, de a kiviteli arány változatlan marad. EGRI FERENC 1976. VI. 24.
