Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-24 / 149. szám, csütörtök
Pártmunka és munkaverseny kommunisták — feladatuk magaslatán A pártszervezetek szerepeljek növekedését gazdasági életünk fejlesztésében nem kell különösképpen magyarázni. A XV. kongresszus határozata Mgyértelműen leszögezte, hogy a termelés kívánatos fokozásához elkerülhetetlenül szükséges a pártszervezetek szervező és ellenőrző tevékenységének javítása, valamint a politikai nevelőmunka színvonalának emelése. Ezeket a mondatokat már számtalanszor elmondták és lleírták, s önmagukban vajmi keveset árulnak el a konkrét pártmunkáról. Hogy az általánosan megfogalmazott szavakat miként lehet TETTEKRE VÁLTANI, arra az ágcsernyői átrakóállomás üzemi pártkonferenciáján elhangzottakat szeretném feleleveníteni. Az átrakóállo- tnás 577 kommunistája és párttagjelöltje 12 alapszervezetbe tömörül. Ezek munkáját irányítja az üzemi pártbizottság, melybe a tapasztalt kommunistákon kívül több fiatal tagjelöltet is beválasztottak. Az Utóbbit azért tartom érdemesnek megemlíteni, mivel a számos fiatal dolgozót foglalkoztató állomáson a rugalmas irányítás egyik feltétele azoknak a bevonása a vezetésbe, akikről a gyűléseken talán a leggyakrabban esik szó. Hiszen a pártalapszervezetek egyik legfontosabb feladata a káderutánpótlás kérdésének megoldása. Például az idén 30 fiatal pártba való felvétele van kilátásban, akiknek nagy része az ifjúsági szervezet — ebben az esetben jól működő, nagy létszámú szervezetről van szó — soraiból kerülnek ki. Fontos még megemlíteni, hogy a pártbizottság mellett több szakbizottságot hoztak létre, melyek a pártmunka minden területét „felölelik“, s így semmi sem kerülheti el a párt- bizottság figyelmét, ami az állomás életével összefügg. A pártoktatás minden fokán sikerült jól megoldaniuk a szervezési kérdéseket, bár ez idő tájt saját lektoraik számának csökkenése nehezíti dolgukat. Az ideológiai bizottságnak például rövid idő alatt meg kell oldania a más munkahelyekre vagy felsőbb beosztásba került lektorok pótlását kellő felkészültségű elvtársak kiválasztásával. A helyes káderpolitikában sikerült elérnünk, hogy minden munkahelyen megfelelő arányban dolgoznak kommunisták. Ez jelentősen segíti a gazdasági bizottság tevékenységét, melynek egyik fő feladata a termelésben még kiaknázatlan tartalékok feltárása és a munkaverseny szervezése. Például az 5. ötéves tervidőszak alatt AZ ÉSSZERŰSÍTÉS, AZ ÜjlTÖMOZGALOM ÉS A TAKARÉKOSKODÁS segítségével több mint 5,5 millió korona értéket, s a 15 milliót kitevő kötelezettségvállalás túlteljesítésével az állomás dolgozói több mint 33 millió korona pluszt hoztak létre. Az említett időszak alatt 117 újítási javaslatot fogadtak el. Ez a szám talán nem túl nagy, de vegyük figyelembe, hogy nem termelőüzemről van szó. Papírra kívánkozik Ján Voloch neve, aki Jámbor Géza, Béres Géza és Makiári János segítségével 1974-ben 400 000, és Í975-ben szintén 400 000 korona értékű felajánlást tett. Ezt egyrészt újítási javaslatokkal, másrészt az elhasznált alkatrészek felújításával szándékoztak teljesíteni, ami kitűnően sikerült nekik: a két év alatt 1 204 261 korona értéket alkottak. Az idei év megnövekedett feladatait mind a 12 alapszervezetben megtárgyalták, mérlegelték saját munkaszakaszukon a lehetőségeket. A kommunisták elhatározták, hogy EGYÉNI PÉLDÁJUKKAL SERKENTIK a munkaverseny eredményességét, s szigorúan ellenőrzik a vállalások teljesítését. Ne történhessen meg, hogy a papír mást mutasson, mint a valóság. Ma már 100 kollektíva kapcsolódik be a szocialista munkabrigádok versenyébe. A munkaversenynek talán ez a legeredményesebb formája, hiszen a brigádtagok száma az átrakóállomás dolgozóinak alig kevesebb, mint egyharma- dát teszi ki. S ha valameny- nyien helyesen látják a mozgalom küldetését, akkor az idén is jelentősen gyarapítják a jó gazdasági eredményeket. Az év első negyedében Jámbor Géza brigádja végzett az első helyen, átlag 103,5 százalékra teljesítette havonta a tervet. A második helyet Štefan Horocký 9. számú tolatócsoportja szerezte meg. Kiváló eredményt ért el Estók Zoltán raktáros kollektívája. Az átrakási tervet 134,5 százalékra, a munkatermelékenységet pedig 118,5 százalékra teljesítette. Külön említést érdemel, hogy minden fiatal bekapcsolódott a „Mindenki szocialista módon versenybe, s kilenc ifjúsági munkabrigád is dolgozik az állomáson. A négy hónap eredményeinek összegezésekor Böszörményi Gyula csoportja került az első helyre. A dolgozók kezdeményezése visszatükröződik az átrakóállomás gazdasági eredményeiben. Negyedéves tervüket a mutatók nagy részében túlszárnyalták. Például átrakási tervüket 108,81, berakodási tervüket 108,74, a kirakási tervet pedig 109,48 százalékra teljesítették. Az említett számok és példák önmagukért beszélnek. Kommentárt nem kell fűzni hozzájuk, a tanulságot azonban le lehet vonni: a termelés fokozását, jó gazdasági eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a pártalapszervezetek és ezen belül minden kommunista feladata magaslatán áll. (nák) Több mint 60 lakást készítettek a michalovcei új házgyárban az átadás óta. Az új létesítmény berendezése szovjet és csehszlovák gyártmányú. A michalovcei házgyár évi kapacitása 2000 lakás. Ä képen: Stefan Lechman (balról) és Juraj Kislaň munka közben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) A HIBÁK FELSZÁMOLÁSÁVAL 1978 VI.24. Nyilvános pártgyűlést tartottak nemrégiben a matejov- cei TATRAMAT nemzeti vállalatban. A négy pártalapszerve- zet tagjain kívül jelen voltak a vállalat legjobb műszaki-gazdasági dolgozói, a szakszervezet és a SZISZ helyi szervezetének tisztségviselői, s egyéb társadalmi szervezetek vezetői is. Mind a belföldi, mind a külföldi piacon közismert és kedvelt termékek a TATRAMAT mosógépek. Például az 5. ötéves tervidőszakban 265 000 automata mosógép hagyta el a gyárat. Az új terv alapján csupán egy év alatt 200 Ü00, s a 6. ötéves tervidőszak folyamán 785 000 mosógépet gyártanak. Mindehhez aligha szükséges különösebb magyarázat, igényes feladat megvalósítása vár a gyár dolgozóira. Az ebből fakadó felelősségérzet, valamint a nyilvános gyűlés témáját képező kongresszusi dokumentumok őszinte hangvételű, bíráló igényességgel, útkereséssel megtöltött tanácskozást váltottak ki. A teljes igazság kedvéért meg kell mondani, hogy az utóbbi években számos fogyatékosság került felszínre, köztük például a termékek több alkalommal kifogásolt minősége. Az idei és a -további évek feladatainak sikeres teljesítése pedig valóban csak úgy érhető el, ha felszámolják mindazt, ami eddig rossz volt. A vitaindító beszámolóban, és a felszólalásokban a minőség kérdése került a figyelem középpontjába. Nem véletlenül mert az 5. ötéves tervidőszak utolsó két évében a minőséget és kisebb-nagyobb hibákat kifogásoló reklamációk következtében a vállalat több mint 50 millió koronát veszített. Sajnos, a minőségi termelés még az idén sem megoldott kérdés, hiszen az első négy hónap alatt gyártott selejt 377 000 koronát tett ki, a garanciális javításokból eredő kiadások pedig meghaladták az 4,7 millió koronát. El kell ismerni azt is, hogy a fogyatékosságok okozóit nemcsak a vállalat dolgozói körében kell keresni. Már említettem, hogy a TATRAMAT mosógépek iránt nagy az érdeklődés, egyre többet kell belőlük gyártani. Azonban nem kapják meg folyalmatosan a gyártáshoz szükséges, más cégektől vásárolt alkatrészeket. Volt olyan időszak, hogy az alkatrészhiány miatt csaknem leállt a termelés. Máskor pedig le kellett mondani a szabad időről, sőt számos dolgozót a szabadságáról rendeltek vissza, hogy teljesíthessék a tervet. Az ilyen „hajrá munka“ természetesen kedvezőtlenül hat a minőségre. A hiányos anyagellátás jelenleg is „kísért“, s ennek következtében eléggé hullálmzó a termelési folyamat. A vállalat dolgozói részéről tenniaka- rásban nincs hiány. Például a lemaradás behozása érdekében az irányítást végző műszakigazdasági dolgozók is részt vállaltak a közvetlen termelő- munkában, ami, sajnos, nem mindig járt sikerrel. A tenni- akaráshoz hiányzott a gyakorlat, a szükséges rutin és a szakmai felkészültség. Az értekezleten elhangzottakat Ján Franeknak, a vállalat gazdasági igazgatójának szavaival összegezhetjük: „A CSKP XV. kongresszusa a 6. ötéves tervidőszakot a minőség ötéves tervének nevezte. Ez a meghatározás a mi vállalatunk esetében különösen érvényes és fontos, mert az előttünk álló feladatokat a „régi nyomon“ haladva képtelenek lennénk teljesíteni. Mindannyian tudjuk, hogy a minőségi termelés nálunk létkérdés.“ (kulik) A szocialista hazafiság és az internacionalizmus Az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusán hangsúlyozták a dolgozók szocialista tudata és öntudata elmélyítésének szükségességét. Ezt a feladatot most a szocialista hazafiság tudata elmélyítésének szemszögéből vizsgálja Juraj Zvara, A szocialista hazafiság szerepe életünkben című írásában. Megállapítja, hogy a szocializmus építésének e szakaszában a hazafiság minőségileg új tartalommal gazdagodott és szocialista hazafiságként szerepel. A fasizmus elleni harc, a nemzeti felszabadító mozgalom, a felszabadulás, a nemzeti és demokratikus forradalom, valamint a szocializmus építése változást hozott a haza és hazafiság, az állam, a nemzet, a munkásosztály és a dolgozók kapcsolatában. Mindenekelőtt a munkásság, a parasztság, az intelligencia, a nejnzetek és a nemzetiségek változtak meg. Nem tagadhatjuk le, jegyzi meg furaj Zvara, hogy lakosságunk egy részének a hazáról és a hazafiSágról a múlt negatív hatása következtében ósdi elképzelései vannak. Az effajta hazafiság nacionalizmust takar, amely főleg a kispolgárság és a parasztság körében talált ter- mőfalajra. A hazafiság — éppúgy, mint a proletár internacionalizmus — osztályjelenség, amely konkrét nemzeti és állami múltra épül. A „haza“ fogalma az ország jelenét, múltját, osztály- és nemzeti aspektusait, társadalmi rendszerét foglalja magába. Mindez bizonyítja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minőségileg új hazát jelent, amelynek alapja egy új szociális organizmus s vez tó ereje a munkásosztály — írja a szerző, majd így folytatja: — A fejlett szocializmus építésének végső célja a szocialista életmód formálása és győzelme. A szocialista életmód a szocialista építés általános törvény- szerűségeinek és az adott ország konkrét specifikus környezetének hatására alakul ki, amely a szocialista viszonyok legfontosabb ideológiai, kulturális vonásainak komplexuma. A fejlett szocializmus viszonyai között egyre jobban közeledik a cseh és a szlovť’í nemzet, valamint a nemzetisége' tagjainak az életmódja. Érthető, hogy a szocialista haza'i- ság, a nemzeti öntudat, a szocialista életmód és a szocialista ember formálásának kölcsönös kapcsolata nem egyöntetű. A negatív vonások leküzdésének folyamatában és a szocialista életmód rendszeres változásainak keretén belül valósul meg — fejezi be írását Juraj Zvara. \ kölcsönös előnyök szellemében Az Edward Gierek NSZK-ban tett látogatását értékelő első lengyel kommentátorok kiemelik, hogy a látogatás sikerét legjobban az aláírt dokumentumok fejezik ki. A két szomszédos ország együttműködésének fontosságával és jelentőségével foglalkozik Jan Lipavský A békés Európa érdekében című írásában. Megállapítja, hogy a két országnak — társadalmi rendszerére való tekintet nélkül — reális lehetősége nyílt a gazdasági együttműködésre. A látogatás eredményeinek ezenkívül széles körű nemzetközi összefüggései vannak. A szerző rámutat Varsóban nagyra értékelik azt, hogy a LEMP KB első tifkára látogatásának tárgyi tartalma is volt és jó szolgálatot telt a német—lengyel kapcsolatok árnyoldalainak megszüntetésére. A látogatás befejezésével Gierek kijelentette; hogy a lengyel nép békében és szoros együttműködésben kíván élni a többi nemzettel. Ezzel összefüggésben a szerző megjegyzi, hogy a látogatás megerősítette Lengyelorsz5g és az NSZK népének bizalmát. Ami a négynapos látogatás alatt történt, az egész szocialista társadalom békepolitikájának sikere, valamint Lengyelor. zág és az NSZK kapcsolatai normalizálásának fontos lépése. Erről tanúskodnak a megkötött gazdasági szerződések, amtlyok mindkét fél számára biztosítják a kooperáció kiszélesítésének lehetőségét. Várható, hogy az ötéves gazdasági szerződés alapján növekszik majd a kölcsönös kereskedelmi forgalom is. Elmondhatjuk, jegyzi meg befejezésül Jan Lipavský, hogy Edward Gierek látogatása történelmi esemény volt és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének fontos eleme. A nyugati világ eszmei válsága A burzsoá ideológia eszmei válsága szerves része a kapitalizmus egyre mélyülő általános válságának. Nyugaton egyre nagyobb összegeket fordítanak a lakosság tudatának befolyásolására, ami ez ideig nem járt sikerrel — írja dr. M. Ma- tous: A burzsoá ideológia válsága című cikkében. A sikertelenség oka mindenekelőtt a lehetetlen bebizonyításában rejlik. A marxizmus —leninizmus évről évre nyilvánvalóbbá váló igazságát és erejét szeretnék a burzsoá ideológusok kifordítani. A burzsoá elmélet és propaganda az utóbbi 15 évben bizonyos fokú optimizmust mutatott. Elterjedt a társadalmi fejlődés tíz évre 'való előrejelzése, miszerint a kapitalista államok sikeres fejlődését a szoQialista tábor hanyatlása kíséri majd. Ez a derűlátás a hetvenes évek elején hajótörést szenvedett. Bizonyításképpen elég megemlíteni, hogy a szocialista országok, de elsősorban a Szovjetunió kimagasló gazdasági, politikai és kulturális sikereket ért el. A burzsoá propaganda igyekszik bebizonyítani, hogy a mili* tarizáció, az infláció és a válság többi jele korunk elkerülhetetlen velejárója. A kedvezőtlen helyzettel való kiegyezést szolgálja a reformizmus különböző válfajainak elterjedése. A politikai irányzatok és tendenciák kölcsönösen kombinálódnak. Ez legjobban a cionizmusra jellemző, amelynek aktivizálója a kapitalizmus eszmei és politikai válsága elmélyülésének egyik jele — állapítja meg végezetül dr. Matouš. (ki)
