Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-24 / 149. szám, csütörtök

Pártmunka és munkaverseny kommunisták — feladatuk magaslatán A pártszervezetek szerepe­ljek növekedését gazdasági éle­tünk fejlesztésében nem kell különösképpen magyarázni. A XV. kongresszus határozata Mgyértelműen leszögezte, hogy a termelés kívánatos fokozásá­hoz elkerülhetetlenül szüksé­ges a pártszervezetek szervező és ellenőrző tevékenységének javítása, valamint a politikai nevelőmunka színvonalának emelése. Ezeket a mondatokat már számtalanszor elmondták és lleírták, s önmagukban vajmi keveset árulnak el a konkrét pártmunkáról. Hogy az általá­nosan megfogalmazott szava­kat miként lehet TETTEKRE VÁLTANI, arra az ágcsernyői átrakóál­lomás üzemi pártkonferenciá­ján elhangzottakat szeretném feleleveníteni. Az átrakóállo- tnás 577 kommunistája és párt­tagjelöltje 12 alapszervezetbe tömörül. Ezek munkáját irá­nyítja az üzemi pártbizottság, melybe a tapasztalt kommu­nistákon kívül több fiatal tag­jelöltet is beválasztottak. Az Utóbbit azért tartom érdemes­nek megemlíteni, mivel a szá­mos fiatal dolgozót foglalkoz­tató állomáson a rugalmas irányítás egyik feltétele azok­nak a bevonása a vezetésbe, akikről a gyűléseken talán a leggyakrabban esik szó. Hi­szen a pártalapszervezetek egyik legfontosabb feladata a káderutánpótlás kérdésének megoldása. Például az idén 30 fiatal pártba való felvétele van kilátásban, akiknek nagy része az ifjúsági szervezet — ebben az esetben jól működő, nagy létszámú szervezetről van szó — soraiból kerülnek ki. Fontos még megemlíteni, hogy a pártbizottság mellett több szakbizottságot hoztak lét­re, melyek a pártmunka min­den területét „felölelik“, s így semmi sem kerülheti el a párt- bizottság figyelmét, ami az ál­lomás életével összefügg. A pártoktatás minden fokán si­került jól megoldaniuk a szer­vezési kérdéseket, bár ez idő tájt saját lektoraik számának csökkenése nehezíti dolgukat. Az ideológiai bizottságnak pél­dául rövid idő alatt meg kell oldania a más munkahelyekre vagy felsőbb beosztásba került lektorok pótlását kellő felké­szültségű elvtársak kiválasztá­sával. A helyes káderpolitikában sikerült elérnünk, hogy minden munkahelyen megfelelő arány­ban dolgoznak kommunisták. Ez jelentősen segíti a gazda­sági bizottság tevékenységét, melynek egyik fő feladata a termelésben még kiaknázatlan tartalékok feltárása és a mun­kaverseny szervezése. Például az 5. ötéves tervidőszak alatt AZ ÉSSZERŰSÍTÉS, AZ ÜjlTÖMOZGALOM ÉS A TAKARÉKOSKODÁS segítségével több mint 5,5 mil­lió korona értéket, s a 15 milliót kitevő kötelezettség­vállalás túlteljesítésével az ál­lomás dolgozói több mint 33 millió korona pluszt hoztak létre. Az említett időszak alatt 117 újítási javaslatot fogadtak el. Ez a szám talán nem túl nagy, de vegyük figyelembe, hogy nem termelőüzemről van szó. Papírra kívánkozik Ján Vo­loch neve, aki Jámbor Géza, Béres Géza és Makiári János segítségével 1974-ben 400 000, és Í975-ben szintén 400 000 ko­rona értékű felajánlást tett. Ezt egyrészt újítási javaslatok­kal, másrészt az elhasznált al­katrészek felújításával szándé­koztak teljesíteni, ami kitű­nően sikerült nekik: a két év alatt 1 204 261 korona értéket alkottak. Az idei év megnövekedett feladatait mind a 12 alapszer­vezetben megtárgyalták, mér­legelték saját munkaszakaszu­kon a lehetőségeket. A kom­munisták elhatározták, hogy EGYÉNI PÉLDÁJUKKAL SERKENTIK a munkaverseny eredményes­ségét, s szigorúan ellenőrzik a vállalások teljesítését. Ne tör­ténhessen meg, hogy a papír mást mutasson, mint a való­ság. Ma már 100 kollektíva kap­csolódik be a szocialista mun­kabrigádok versenyébe. A munkaversenynek talán ez a legeredményesebb formája, hi­szen a brigádtagok száma az átrakóállomás dolgozóinak alig kevesebb, mint egyharma- dát teszi ki. S ha valameny- nyien helyesen látják a moz­galom küldetését, akkor az idén is jelentősen gyarapít­ják a jó gazdasági eredménye­ket. Az év első negyedében Jám­bor Géza brigádja végzett az első helyen, átlag 103,5 száza­lékra teljesítette havonta a tervet. A második helyet Šte­fan Horocký 9. számú tolató­csoportja szerezte meg. Kiváló eredményt ért el Estók Zoltán raktáros kollektívája. Az átra­kási tervet 134,5 százalékra, a munkatermelékenységet pedig 118,5 százalékra teljesítette. Külön említést érdemel, hogy minden fiatal bekapcsolódott a „Mindenki szocialista módon versenybe, s kilenc ifjúsági munkabrigád is dolgozik az ál­lomáson. A négy hónap ered­ményeinek összegezésekor Bö­szörményi Gyula csoportja ke­rült az első helyre. A dolgozók kezdeményezése visszatükröződik az átrakóál­lomás gazdasági eredményei­ben. Negyedéves tervüket a mutatók nagy részében túlszár­nyalták. Például átrakási ter­vüket 108,81, berakodási tervü­ket 108,74, a kirakási tervet pedig 109,48 százalékra tel­jesítették. Az említett számok és példák önmagukért beszélnek. Kom­mentárt nem kell fűzni hozzá­juk, a tanulságot azonban le lehet vonni: a termelés foko­zását, jó gazdasági eredménye­ket csak akkor lehet elérni, ha a pártalapszervezetek és ezen belül minden kommunis­ta feladata magaslatán áll. (nák) Több mint 60 lakást készítettek a michalovcei új házgyárban az átadás óta. Az új létesítmény berendezése szovjet és csehszlo­vák gyártmányú. A michalovcei házgyár évi kapacitása 2000 la­kás. Ä képen: Stefan Lechman (balról) és Juraj Kislaň munka közben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) A HIBÁK FELSZÁMOLÁSÁVAL 1978 VI.24. Nyilvános pártgyűlést tar­tottak nemrégiben a matejov- cei TATRAMAT nemzeti válla­latban. A négy pártalapszerve- zet tagjain kívül jelen voltak a vállalat legjobb műszaki-gaz­dasági dolgozói, a szakszerve­zet és a SZISZ helyi szerveze­tének tisztségviselői, s egyéb társadalmi szervezetek vezetői is. Mind a belföldi, mind a kül­földi piacon közismert és ked­velt termékek a TATRAMAT mosógépek. Például az 5. öt­éves tervidőszakban 265 000 au­tomata mosógép hagyta el a gyárat. Az új terv alapján csu­pán egy év alatt 200 Ü00, s a 6. ötéves tervidőszak folyamán 785 000 mosógépet gyártanak. Mindehhez aligha szükséges kü­lönösebb magyarázat, igényes feladat megvalósítása vár a gyár dolgozóira. Az ebből fa­kadó felelősségérzet, valamint a nyilvános gyűlés témáját ké­pező kongresszusi dokumentu­mok őszinte hangvételű, bírá­ló igényességgel, útkereséssel megtöltött tanácskozást váltot­tak ki. A teljes igazság kedvéért meg kell mondani, hogy az utóbbi években számos fogya­tékosság került felszínre, köz­tük például a termékek több alkalommal kifogásolt minősé­ge. Az idei és a -további évek feladatainak sikeres teljesítése pedig valóban csak úgy érhető el, ha felszámolják mindazt, ami eddig rossz volt. A vitaindító beszámolóban, és a felszólalásokban a minő­ség kérdése került a figyelem középpontjába. Nem véletlenül mert az 5. ötéves tervidőszak utolsó két évében a minőséget és kisebb-nagyobb hibákat ki­fogásoló reklamációk követ­keztében a vállalat több mint 50 millió koronát veszített. Sajnos, a minőségi termelés még az idén sem megoldott kérdés, hiszen az első négy hónap alatt gyártott selejt 377 000 koronát tett ki, a ga­ranciális javításokból eredő kiadások pedig meghaladták az 4,7 millió koronát. El kell ismerni azt is, hogy a fogyatékosságok okozóit nemcsak a vállalat dolgozói körében kell keresni. Már em­lítettem, hogy a TATRAMAT mosógépek iránt nagy az ér­deklődés, egyre többet kell be­lőlük gyártani. Azonban nem kapják meg folyalmatosan a gyártáshoz szükséges, más cé­gektől vásárolt alkatrészeket. Volt olyan időszak, hogy az alkatrészhiány miatt csaknem leállt a termelés. Máskor pe­dig le kellett mondani a sza­bad időről, sőt számos dolgozót a szabadságáról rendeltek vissza, hogy teljesíthessék a tervet. Az ilyen „hajrá munka“ természetesen kedvezőtlenül hat a minőségre. A hiányos anyagellátás je­lenleg is „kísért“, s ennek következtében eléggé hullálmzó a termelési folyamat. A válla­lat dolgozói részéről tenniaka- rásban nincs hiány. Például a lemaradás behozása érdekében az irányítást végző műszaki­gazdasági dolgozók is részt vállaltak a közvetlen termelő- munkában, ami, sajnos, nem mindig járt sikerrel. A tenni- akaráshoz hiányzott a gyakor­lat, a szükséges rutin és a szakmai felkészültség. Az értekezleten elhangzotta­kat Ján Franeknak, a válla­lat gazdasági igazgatójának szavaival összegezhetjük: „A CSKP XV. kongresszusa a 6. ötéves tervidőszakot a minőség ötéves tervének nevezte. Ez a meghatározás a mi vállalatunk esetében különösen érvényes és fontos, mert az előttünk álló feladatokat a „régi nyo­mon“ haladva képtelenek len­nénk teljesíteni. Mindannyian tudjuk, hogy a minőségi terme­lés nálunk létkérdés.“ (kulik) A szocialista hazafiság és az internacionalizmus Az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusán hangsúlyozták a dolgozók szocialista tudata és öntudata elmélyítésének szük­ségességét. Ezt a feladatot most a szocialista hazafiság tu­data elmélyítésének szemszö­géből vizsgálja Juraj Zvara, A szocialista hazafiság szerepe életünkben című írásában. Megállapítja, hogy a szocia­lizmus építésének e szakaszá­ban a hazafiság minőségileg új tartalommal gazdagodott és szocialista hazafiságként sze­repel. A fasizmus elleni harc, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a felszabadulás, a nemzeti és demokratikus forradalom, valamint a szocializmus építé­se változást hozott a haza és hazafiság, az állam, a nemzet, a munkásosztály és a dolgozók kapcsolatában. Mindenekelőtt a munkásság, a parasztság, az intelligencia, a nejnzetek és a nemzetiségek változtak meg. Nem tagadhatjuk le, jegyzi meg furaj Zvara, hogy lakosságunk egy részének a hazáról és a hazafiSágról a múlt negatív ha­tása következtében ósdi elkép­zelései vannak. Az effajta ha­zafiság nacionalizmust takar, amely főleg a kispolgárság és a parasztság körében talált ter- mőfalajra. A hazafiság — éppúgy, mint a proletár internacionalizmus — osztályjelenség, amely konk­rét nemzeti és állami múltra épül. A „haza“ fogalma az or­szág jelenét, múltját, osztály- és nemzeti aspektusait, társa­dalmi rendszerét foglalja ma­gába. Mindez bizonyítja, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság minőségileg új hazát jelent, amelynek alapja egy új szociális organizmus s vez tó ereje a munkásosztály — írja a szerző, majd így folytatja: — A fejlett szocializmus építésének végső célja a szocialista élet­mód formálása és győzelme. A szocialista életmód a szocia­lista építés általános törvény- szerűségeinek és az adott or­szág konkrét specifikus kör­nyezetének hatására alakul ki, amely a szocialista viszonyok legfontosabb ideológiai, kultu­rális vonásainak komplexuma. A fejlett szocializmus viszo­nyai között egyre jobban köze­ledik a cseh és a szlovť’í nem­zet, valamint a nemzetisége' tagjainak az életmódja. Érthe­tő, hogy a szocialista haza'i- ság, a nemzeti öntudat, a szo­cialista életmód és a szocialis­ta ember formálásának kölcsö­nös kapcsolata nem egyöntetű. A negatív vonások leküzdésé­nek folyamatában és a szocia­lista életmód rendszeres válto­zásainak keretén belül valósul meg — fejezi be írását Juraj Zvara. \ kölcsönös előnyök szellemében Az Edward Gierek NSZK-ban tett látogatását értékelő első lengyel kommentátorok kieme­lik, hogy a látogatás sikerét legjobban az aláírt dokumentu­mok fejezik ki. A két szomszé­dos ország együttműködésének fontosságával és jelentőségével foglalkozik Jan Lipavský A bé­kés Európa érdekében című írá­sában. Megállapítja, hogy a két or­szágnak — társadalmi rendsze­rére való tekintet nélkül — reális lehetősége nyílt a gaz­dasági együttműködésre. A lá­togatás eredményeinek ezenkí­vül széles körű nemzetközi összefüggései vannak. A szerző rámutat Varsóban nagyra érté­kelik azt, hogy a LEMP KB el­ső tifkára látogatásának tárgyi tartalma is volt és jó szolgála­tot telt a német—lengyel kap­csolatok árnyoldalainak meg­szüntetésére. A látogatás befe­jezésével Gierek kijelentette; hogy a lengyel nép békében és szoros együttműködésben kíván élni a többi nemzettel. Ezzel összefüggésben a szer­ző megjegyzi, hogy a látogatás megerősítette Lengyelorsz5g és az NSZK népének bizalmát. Ami a négynapos látogatás alatt történt, az egész szocialista tár­sadalom békepolitikájának si­kere, valamint Lengyelor. zág és az NSZK kapcsolatai normali­zálásának fontos lépése. Erről tanúskodnak a megkötött gaz­dasági szerződések, amtlyok mindkét fél számára biztosítják a kooperáció kiszélesítésének lehetőségét. Várható, hogy az ötéves gazdasági szerződés alapján növekszik majd a köl­csönös kereskedelmi forgalom is. Elmondhatjuk, jegyzi meg be­fejezésül Jan Lipavský, hogy Edward Gierek látogatása tör­ténelmi esemény volt és a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének fontos eleme. A nyugati világ eszmei válsága A burzsoá ideológia eszmei válsága szerves része a kapi­talizmus egyre mélyülő általá­nos válságának. Nyugaton egy­re nagyobb összegeket fordíta­nak a lakosság tudatának be­folyásolására, ami ez ideig nem járt sikerrel — írja dr. M. Ma- tous: A burzsoá ideológia vál­sága című cikkében. A sikertelenség oka minde­nekelőtt a lehetetlen bebizo­nyításában rejlik. A marxizmus —leninizmus évről évre nyil­vánvalóbbá váló igazságát és erejét szeretnék a burzsoá ideo­lógusok kifordítani. A burzsoá elmélet és propaganda az utóbbi 15 évben bizonyos fokú optimizmust mutatott. Elterjedt a társadalmi fejlődés tíz évre 'való előrejelzése, miszerint a kapitalista államok sikeres fejlődését a szoQialista tábor hanyatlása kíséri majd. Ez a derűlátás a hetvenes évek ele­jén hajótörést szenvedett. Bi­zonyításképpen elég megemlí­teni, hogy a szocialista orszá­gok, de elsősorban a Szovjet­unió kimagasló gazdasági, po­litikai és kulturális sikereket ért el. A burzsoá propaganda igyek­szik bebizonyítani, hogy a mili* tarizáció, az infláció és a vál­ság többi jele korunk elkerül­hetetlen velejárója. A kedvezőt­len helyzettel való kiegyezést szolgálja a reformizmus külön­böző válfajainak elterjedése. A politikai irányzatok és ten­denciák kölcsönösen kombiná­lódnak. Ez legjobban a cioniz­musra jellemző, amelynek ak­tivizálója a kapitalizmus esz­mei és politikai válsága elmé­lyülésének egyik jele — álla­pítja meg végezetül dr. Matouš. (ki)

Next

/
Thumbnails
Contents