Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-23 / 148. szám, szerda

A CSKP GAZDASAGPOLITIKAJA HELYES ES MEGGYÜZŰ Václav Hüla elvtárs beszéde a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 1976. június 22-i együttes ülésén A 6. ötéves tervről szóló törvényja­vaslatot abban az Időszakban vitatjuk meg, amikor már hozzáfogtunk a CSKP XV. kongresszusa határozatainak meg­valósításához, amelyek a népgazdaság fejlesztése 6. ötéves tervfeladatainak következetes biztosítását elsőrendű gazdaságpolitikai feladatnak tartják. A párt tevékenységéről és a társa­dalom fejlődéséről szóló beszámoló — a XIV. pártkongresszus óta eltelt idő­szakban —, valamint a párt további feladatairól szóló jelentés és a XV. pártkongresszus egész tanácskozása egyértelműen igazolta, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártja továbbra is szilárdan és következetesen a lenini úton akar haladni hazánk dolgozó népe boldog életének érdekében. A CSKP XV. kongresszusán kitűzött program igényes, de reális. A pártnak a néppel való egyre mélyülő szilárd kapcsolatán alapszik, és — amint azt a XV. kongresszus jelentésében Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke hangsúlyozta — kife­jezi népünk alkotóképességébe, szor­galmába és áldozatkészségébe vetett mélyreható bizalmát, azt a meggyőző­dést, hogy a célok nagysága a mun­kásosztályt, a szövetkezeti parasztságot és az értelmiséget nagyobb politikai és munkaaktivitásra serkenti. A CSKP gazdaságpolitikája helyessé­gének meggyőző bizonyítékai elsősor­ban azok az eredmények, amelyeket az utóbbi években értünk el a XIV. párt- kongresszus határozatainak megvalósí­tásakor. Ezt az időszakot joggal a szo­cialista társadalom építése történeté­nek egyik legsikeresebb szakaszának tarthatjuk hazánkban. Jelentős társa­dalmi, gazdasági és kulturális haladást értünk el. Gazdaságunk folyamatosan, dinami­kusan és arányosan fejlődött. Megszi­lárdult a lakosság szociális és létbiz­tonsága, elmélyült a nép szocialista öntudatossága. Szembetűnően emelke­dett az életszínvonal, teljes terjedel­mében teljesítettük a CSKP XIV. kong­resszusán kitűzött szociális programot. Az 5. ötéves terv valamennyi alapvető feladatát teljesítettük és túlteljesítet­tük. A nemzeti jövedelem öt óv alatt 32 százalékkal növekedett a tervben elő­irányozott 28 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelem gyarapodását 90 százalékban a társadalmi munkaterme­lékenység növekedése fedezte. A tervezettnél gyorsabban fejlődött az ipari termelés és az építőipar. Fon­tos szerkezeti átalakulások történtek az iparban, megerősödött a gépipar ós a vegyipar szerepe és jelentősége. A mezőgazdaság teljesítette fő feladatát — saját termelésből fedezni az alap­vető élelmiszerfogyasztás növekedését. Szlovákia nagyobb mértékben járult hozzá a köztársaság egységes gazda­ságának fejlődéséhez. Az általunk létrehozott források le­hetővé tették, hogy az életszínvonal emelésében is túlteljesítettük az 5. öt­éves terv feladatait. Az egy lakosra eső személyi fogyasztás 23 százalék­kal, a társadalmi fogyasztás pedig több mint egyharmaddal növekedett. Az állami költségvetésből az egészségügy, az oktatásügy és a kultúra fejlesztésé­re az előző ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva a felével több pénzeszközt fordítottunk. A többgyermekes csalá­doknak és az ifjú házasoknak nyújtott fokozott segítség hozzájárult ahhoz, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a népesedés fejlődésében ma európai viszonylatban az élvonalba ke­rült. A nyugdíjbiztosításban terjedel­mes rendezésre került sor. A legszem­betűnőbb sikerhez tartozik a lakásépí­tés fejlesztése. 615 000 lakást építet­tünk, s ezzel jóval túlszárnyaltuk a CSKP XIV. kongresszusán kitűzőit t irányvonalat. A SZOVJETUNIÓVAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSÜNK FONTOS TÉNYEZŐJE A gazdaságfejlődés pozitívan befo­lyásolta a szocialista országokkal való egyre szélesedő gazdasági kapcsolato­kat. Politikánkban tartós gyökeret vert új jelenség az a tény, hogy a cseh­szlovák közgazdaság bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztás legmaga­sabb formájába — a szocialista gazda­sági integrációba. Terjedelemben és sokrétűségben egyaránt döntő szá­munkra a Szovjetunióval való együtt­működés, amely továbbra is gazdaság- fejlődésünk fontos tényezője marad. Az elért sikerek annál értékesebbek, hogy az 5. ötéves tervidőszak második felében előre nem látható kedvezőtlen külső gazdasági befolyásoknak voltunk kitéve. A CSKP XV. kongresszusának tanács­kozása értékelte az elért eredménye­ket, ugyanakkor azonban rámutatott a tapasztalható fogyatékosságokra, gyen­gébb pontokra. Ezek főlég a termelés hatékonyságának növelését, az energia tikal és az anyagi igényesség csök­kentését, az új kapacitásoknak terve­zett határidőben és a tervekben leszö­gezett teljesítmények keretében való üzembe helyezését érintik. Jelentős fo­gyatékosságok tapasztalhatók az anya­gi-műszaki ellátásban. A szállítmányok határidejének, terjedelmének, választé­kának és minőségének meg nem tartá­sa, az elfekvő tartalékok aránytalan növekedése — mindez olyan probléma, amelyet az irányítás valamennyi fokán meg kell oldani. A 6. ötéves tervről szóló, itt előter­jesztett törvényjavaslat kitűzi az alap­vető célt, a népgazdaság 1980-jg ter­vezett fő feladatait és feltételeit. A CSKP 1976—1980-as évekre szóló gazdasági és szociális politikájának alapvető célja — amint azt a CSKP XV. kongresszusa kitűzte — a szocia­lista életmód elmélyítésével összhang­ban biztosítani a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek ki­elégítését, szociális és életbiztonságá­nak további megszilárdítását, a társa­dalmi termelés állandó fejlesztése, ma­gas fokú hatékonysága és minden mun­ka minősége alapján. A 6. ötéves terv alapvető koncepció­ja legfontosabb alkotórészeiben össze van hangolva a^KGST-államok fejlesz­tési terveivel. Tiszteletben tartjuk a KGST-tagországok 1976—1980-as évek­re szóló, s az ötéves tervek egyezteté­séről szóló megállapodások eredmé­nyeit, és a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programja megvalósítá­sára tett konkrét intézkedéseket. A 6. ötéves terv igényes feladatokat tűz ki a további gazdaságfejlesztés biz­tosítására. komplex módon fokozza a követelményeket gazdaságunk teljesí­tőképességének fokozásával szemben. Gazdaságunk a 6. ötéves tervvel új szakaszba lép, amelybén bonyolult, az elmúlt éveknél bonyolultabb belső és külső feltételek közepette fog fejlődni. A fokozottabb feladatokat lényegében a dolgozók meglevő létszámával kell teljesíteni. Objektív realitásként tiszte­letben kell tartanunk a világgazdaság fejlődését is. Elsősorban a nyersanyag, a tüzelőanyag, az energia és az élel­miszer árai növekedtek. A világpiaco­kon gyors ütemben növekednek a kö­vetelmények a gyártmányok minőségi és műszaki színvonalával szemben. Megbirkózni az igényes feltételekkel és követelményekkel, tökéletesíteni nem csupán a termelés terjedelmét és szer­kezetét, hanem elsősorban hatékonysá­gát, s ugyancsak a kivitel hatékony­ságát, jobban kihasználni saját termé­szeti forrásainkat — ezek azok a fel­adatok, melyeknek megoldása biztosít­ja a gazdasági fejlődést és az élet- színvonal további emelését. NÖVEKSZIK A LAKOSSÁG REÁLJÖVEDELME Nem csupán a teljesítménnyel szem­ben támasztott követelmények növe­kedtek, nem csupán feladataink bonyo­lultsága és igényessége növekedett. Nagyobb források állnak rendelkezésre e feladatok teljesítésére, gazdaságunk nagyobb általános potenciállal, óriási termelési alapppal rendelkezik, sok új tapasztalatot szereztünk. A dolgozók­nak gépi eszközökkel, műszerekkel va­ló ellátása az 5. ötéves tervben 38 százalékkal növekedett, s a 6. ötéves tervidőszakban mintegy 40 százalékkal növekszik. Fokozódott a dolgozók kép­zettsége, kezdeményezése és elkötele­zett magatartása. Lehetőségünk van a tudományos-műszaki haladás eredmé­nyei érvényesítésének meggyorsításá­ra. A szocialista közösség, főleg a Szovjetunió óriási gazdasági erejére támaszkodunk. Mindez jó és reális fel­tételeket nyújt ahhoz, hogy teljesítsük a 6. Ötéves terv új és igényes felada­tait. A XV. kongresszus határozatai sze­rint az életszínvonal emelését össze­kapcsoljuk az egyén és a társadalom érdekei összehangolásának megszilár­dításával. Következetesebben fogjuk al­kalmazni a munka mennyisége és mi­nősége szerinti jutalmazás szocialista elvét, biztosítani fogjuk, hogy a bérek növekedése arányban legyen a munka­termelékenység növekedésével. A la­kosság reáljövedelmeinek növelésében a többi forma előtt előnyben részesül a pénzjutalmazási forma. A lakosság reáljövedelmei 1980-ig megközelítőleg 25 százalékkal növekednek majd. A lakosság vásárlóerejének növeke­dése fokozottabb igényeket támaszt a jövőben a belpiac és a fizetett szolgál­tatások biztosításával szemben. Az anyagi érdekeltséget nem csupán a munkából származó Jövedelem szolgál­ja, hanem az a lehetőség is, hogy a polgárok az anyagi érdekeltséget a ke­reskedelemben és a közszolgáltatásban saját szükségleteik szerint valósíthat­ják meg. Ebben az értelemben a bel­piac stabilitásának —a kiskereskedel­mi forgalom 23—25 százalékos növe­kedésével — alapvető politikai és gaz­dasági jelentősége lesz. Az ipari áru­cikkek eladásának 30 százalékkal kell növekednie. A leggyorsabb növekedést a hosszú lejáratú közszükségleti áru­cikkek vásárlásában feltételezik. Pél­dául 1980-ban a bútoreladás az 1975. évhez viszonyítva 50 százalékkal meg­növekszik, a háztartási munkákat köny- nyítő vagy a lakáskultúra növelését szolgáló gépipari gyártmányok árusí­tása 48 százalékkal növekszik. Az öt­éves tervidőszakban történő több mint 800 000 személygépkocsi eladásával 1980-ban minden ezer háztartásra több mint 400 személygépkocsi jut, ami annyit jelent, hogy 7—8 lakosra jut egy-egy gépkocsi. RUGALMASAN KELL REAGÁLNI A PIAC IGÉNYEIRE A mezőgazdasági termelés fejleszté­sével kapcsolatban az élelmiszerfo­gyasztás eddig elért jó színvonala mel­lett is emelkednie kell — mégpedig 19 százalékkal — az élelmiszerek el­adásának. Az élelmiszerkínálat terén biológiai szempontból értékesebb élel­miszerfajtákat gyártunk, bővítjük az iparilag előkészített élelmiszerek, a félkész áruk előállítását és eladását. Űjra hangsúlyozzuk, hogy a kereske­delemnek és a termelésnek rendszere­sen tökéletesítenie kell kapcsolatait, jobb minőségű, műszaki szempontból tökéletesebb árut kell biztosítania, tár­gyilagosan és erélyesen meg kell ol­dani az áruválaszték kérdését, rugal­masan kell reagálni a piacon kialakult konkrét helyzetre. A 6. ötéves tervidő­szakban is érvényesíteni fogjuk a la­kosság alapvető szükségleteit kielégítő áruk kiskereskedelmi árszintje stabili­tásának politikáját. Az állam részéről a társadalmi fo­gyasztásra fordított eszközök terjedel­mét továbbra is növelni fogjuk. Bővül és tökéletesebb lesz az egészségügy, a szociális gondoskodás, az oktatási rend­szer, a kultúra és a testnevelés. Az oktatásügy fejlesztését jelentős mérték­ben befolyásolja az ifjúság számának gyorsabb növekedése. 1980-ban a 3—5 éves gyermekeknek mintegy 70 száza­léka jár majd óvodába. Az állami terv számít az óvodák és a bölcső­dék kapacitásának növelésére, de szük­ség lesz arra, hogy a feladat biztosí­tásához sokkal hatékonyabban hozzá­járuljanak a vállalatok, a földműves­szövetkezetek és más intézmények. Mégpedig eszközök nyújtásával, az építésben és a felszerelésben nyújtott segítséggel. Az egészségügyben fejlesz­teni fogjuk a már amúgy is magas színvonalon álló szolgáltatásokat. Az orvosi rendelők száma mintegy 16 szá­zalékkal növekszik, a kórházakban az ágyak száma 8 százalékkal. A továb­biakban fokozott figyelmet szentelünk majd az életkörnyezet javításának, fő­leg a nagy ipari központokban. A 6. ötéves tervben az említett ága­zatokra szánt eszközök mutatják, mi­lyen gondoskodást fejt ki a szocialista állam az életszínvonal sokoldalú eme­lésében. De ezekkel az eszközökkel — ugyancsak a munkaerőkkel — szigo­rúan takarékosan kell bánnunk és a legcélszerűbben kell őket felhasznál­nunk. Továbbra is fejleszteni fogjuk a la­kásépítésben elért jó eredményeket. Azt a feladatot, hogy 640 000 lakást épít­sünk, a lakások színvonalának javítá­sán kívül (például a lakások terüle­tét a jelenlegi helyzettel szemben öt négyzetméternyivel tervezzük növelni) érezhetően fogjuk javítani a járulékos szolgáltatásokat. A 6. ötéves terv teljes mértékben biztosítja az életszínvonal emelkedési programját, amelyet a CSKP XV. kong­resszusa kitűzött. Ez a program józan és reális, emellett a lakosság vala­mennyi rétege számára érthető és von­zó. Ezt bizonyítja a dolgozók általános egyetértése és spontán elhathározása> hogy jó munkával biztosítsa e program megvalósítását. AZ IPARNAK TOVÁBBRA IS DÖNTÖ SZEREPE LESZ A népgazdaság fejlesztésében tovább­ra is az iparnak lesz döntő szerepe, melynek termelése 1980-ig legalább 33 százalékkal fog növekedni. Nem csupán a növekedési ütemet illetően támasz­tunk igényeket. Az a fontos, hogy el­érjük a termelés tervezett struktúráját és minőségét, s ugyanakkor biztosítsuk e termelés tervezett arányait. Nem ar­ról van szó, hogy bármilyen termelés­ben érjük el a legnagyobb terjedelmet. Elsősorban gépekre és berendezésekre van szükségünk, amelyeket hatékonyan tudunk exportálni, s ilyen módon biz­tosítani a szükséges nyersanyagok be­hozatalának megvásárlására az eszkö­zöket. Az ipar egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy saját forrásokból fokoz­za a tüzelőanyag előállítását és az energiatermelést. 1980-ban a terv sze­rint legalább 125 millió tonna szenet kell jövesztenünk. Folytatjuk a kőolaj behozatalát, s az orenburgi gázvezeték befejezése után növekszik a földgáz behozatala a Szovjetunióból. A kőolaj­jal és a földgázzal azonban racionáli­san és hatékonyan kell gazdálkodnunk, elsősorban vegyipari feldolgozásra, majd a közlekedés céljaira és a műsza­ki célokra kell igénybe vennünk. Az áramfogyasztás egész növekedését tu­lajdonképpen a Szövetségi Tüzelő* anyag- és Energetikaügyi Minisztérium erőműveiből kell biztosítani. 1980-ig kb. 4500 megawattos új erőművet kell üzembe helyeznünk. Hogy pedig a tü­zelőanyag és az energia fejlesztése te­rén milyen rendkívül igényes feladat- tokról van szó, az a tény is bizonyítja* hogy az ipar számára fordított beru­házási eszközök egész összegének egy- harmada biztosítja ezt a feladatot. Rendkívül igényes feladatokat bizto­sít majd a gépipar, amelyet a CSKP XV. kongresszusa döntő szakágazatnak nyilvánított. A gépipar a gépek és be­rendezések növekvő behozatalával együtt biztosítja a termelőerők és a műszaki haladás fejlesztését, ugyanak­kor pótolhatatlan szerepet tölt be a devizaszerzésben azáltal, hogy kivitel­re szállítjuk gépeinket. A gépipar után a második, a műszaki haladás szempontjából jelenleg a leg­döntőbb jelentőségű a vegyipar, melyi nek termelését 37 százalékkal kell nöi vélnünk. A megalapozott beruházásfej­lesztéssel összhangban kell növekednie elsősorban a behozott ásványolaj vegy­ipari feldolgozásának — a petrolké­miának. A MEZŐGAZDASÁG IGÉNYES FELADATAI A CSKP XV. kongresszusa a mező- gazdaságra vonatkozólag elsőrendű tár­sadalmi feladatnak tűzte ki, hogy a gabonatermesztésben fokozatosan önel­látottságot érjünk el. A 6. ötéves terv­időszakba az 1975. évi alacsony gabo­na- és kapásnövényterméssel léptünk, amit az időjárás okozott, amely ez év­ben kedvezőtlenül befolyásolta a ta­vaszi munkálatokat. Mezőgazdasági dol­gozóink mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben helyrehozzák a kedvezőtlen időjárás okozta károkat. A 6. ötéves tervidőszakban a mező- gazdasági termelés általános növeke­dését több mint 14 százalékkal tervez­zük — az 5. ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva. Feltétlenül biztosítanunk kell a növénytermesztés gyorsabb növelését, és az állattenyésztés szükségleteivel való összehangolását. Folytatjuk a ter­melés intenzitásának növelését, bizto­sítjuk a hektárhozamok növelését, ga­bonafélékből például 13 százalékkal, cukorrépából több mint 13 százalékkal, burgonyából pedig 15 százalékkal. A terv az állattenyésztést olyan ér­telemben irányítja, hogy a vágóállatok felvásárlása 1980-ban (az 1975. évhez viszonyítva) 18 százalékkal, a vágóser­tések felvásárlása 22 százalékkal, a vágóbaromfi felvásárlása 28 százalék­kal, a tej felvásárlása pedig 15 szá­zalékkal legyen nagyobb. Hűla elvtárs a továbbiakban külke­reskedelmi kapcsolataink ismertetésé­vel foglalkozott. Elmondotta, hogy a KGST tagállamaival az árucsere 1970— 1980-ban az 5. ötéves tervhez viszonyít­va 40 százalékkal növekszik „Fejleszteni fogjuk gazdasági kap­csolatainkat a fejlődő országokkal é$ a fejlett tőkésállamokkal“ — mondot­ta. A CSKP XV. kongresszusa határoza­taival összhangban arányosan fejleszte­ni fogjuk a két nemzeti köztársaság gazdaságát. 1976—1980-ban a CSSZK-ban 25 szá­zalékkal, az SZSZK-ban 35 százalékkal kell növekednie a társadalmi termelés­nek. A 6. ötéves tervben nagyobb igénye­ket támasztunk az irányítási és szerve­zési munkával, a népgazdaság tervsze­rű Irányítási rendszerével szemben. A CSSZSZK kormánya a 6. ötéves tervjavaslattal összhangban jóváhagyta az irányelveket az 1977. évi állami nép­gazdaságfejlesztési terv kidolgozására, a 6. ötéves tervidőszak második évére. Ez a terv az egyes szakágazatok fej­lesztését olyan módon irányítja, hogv 1977-ben az 1976. évhez viszonyítva a nemzeti jövedelem megközelítőleg 5 százalékkal növekedjék. ÚJ SZÓ 1978. VI. 23. 4

Next

/
Thumbnails
Contents