Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-23 / 148. szám, szerda

A TANULÁST SOHASEM LEHET ABBAHAGYNI Unneoétyes bizonyitváipsztás sz esti egyetemen • Több nő végez kitüntetés­sel, mint férfi ® Az előadók is tamilnak 1978. VI. 23. A szüntelen tanulás igényét talán sohasem éreztük annyira, mint a tudományos-technikai forradalom korában. Napjaink­ban csak úgy tarthatunk lé­pést a fejlődéssel, ha állandó­an képezzük magunkat. Ná­lunk. a tanulás nemcsak az egyén érdeke, a társadalomnak is célja, hogy tagjai egyre több ismeretet szerezzenek, valamint politikailag és eszmeileg is fejlődjenek. A pártoktatás is ezt szolgálja. A párttagok, sőt sokan a párton kívüliek is részt vesznek a pártoktatásban, mely alap-, közép- és felsőfok­ra tagozódik. A marxizmus— leninizmus esti egyetemein el­sősorban olyan kiválasztott hallgatók tanulnak, akik már elsajátították a politikai alap- fsmereteket, s többnyire politi­kai vagy gazdasági tisztséget töltenek be, illetve a kádertar- talékok sorába tartoznak. A tan­év végén az esti egyetemeken is befejeződik a tanulás. Nem­rég részt vettünk a Marxiz­mus—Leninizmus Dunaszerda­helyi Esti Egyeteme végzős hallgatóinak ünnepélyes bizo­nyítványosztásán. A terem benépesedik. A jobb­oldali padokban a végzősök he­lyezkednek el: 60 férfi és 10 nő. Bal oldalon a vendégek ül­nek, akik virágcsokrokkal jöt­tek köszönteni a hároméves tanulásban sikeresen helytállt családtagokat, munkatársakat, barátokat. A munkaidő után nem könnyű a tanulás. Ennek ellenére a hallgatókból 30 ki­tűnő eredménnyel végzett. Az idei végzősök 1,67-es tanulmá­nyi átlagot értek el. A terem elcsöndesedik: Ste­fan Ferenczey vezető titkárral az élen bevonulnak a járási pártbizottság képviselői. Köztük vannak a járási párttítkárok, to­vábbá Miklós István, a járási nemzeti bizottság elnöke, Ma- jó János, a politikai nevelés házának igazgatója, Presinský Lajos, az esti egyetem veze­tője. A járási pártbizottság nevé­ben Nyáry István ideológiai tit­kár mond beszédet. Rámutat, hogy a marxizmus olyan tudo­mány, melyet nemcsak ismerni és magyarázni kell, hanem se­gítségével meg kell változtatni a világot. Ha a párt határoza­tait eredményesen akarjuk tel­jesíteni, akkor előbb fel kell készülnünk. A marxi—lenini el­mélet adja az alapot a burzsoá ideológia elleni harchoz. Meg­győződését fejezte ki, hogy a végzősök elméleti ismereteiket a mindennapi munkában érvé­nyesíteni fogják. Ehhez kívánt sok sikert beszéde végén. Az ünnepség legmeghatóbb része a bizonyítványosztás volt, melyet Ferenczey és Nyáry elv- társ végzett. Ezután búcsúestet tartottak ö végzősök, akik közül néhány- nyal elbeszélgettünk. * • * Virág Mária v-egyészmérnök, 6 csalovói (nagymegyeri) Ml- LEX üzem dolgozója, az üzemi pártbizottság tagja, többek közt így vélekedett: — A tanultakat fel tudom használni a gyakorlatban, főleg lektori munkámban: a járási pártbizottság lektora vagyok. Egyéb tisztségeimben is hasz­nát veszem ismereteimnek. Például a szakszervezet üzemi bizottságának elnökeként, kép­viselőként és a Nőszövetség ak­tivistájaként. Az átvett témák közül a kommunista párt és a hemzetközi munkásmozgalom története érdekelt a legjobban: Az itt tanultak egy részét már diákkoromban az egyetemen is átvettük, de nem ilyen mélyre­hatóan. Szerintem tévednek azok a diplomások, akik azt hiszik, hogy az esti egyetem nem sokat nyújthat nekik. Knapp Jenő, szintén nagyme- gyeri, az ELEKTROSVIT dolgo­zója, pártonkívüli. Nem akartam az ideológiai fejlődésben lemaradni a pártta­gok mögött, ezért jelentkeztem az esti egyetemre — mondja. — Két érettségim van: egy gimnáziumi és egy gépipari. Megérte elvégeznem az esti egyetemet, új ismereteimet a munkámban fel tudom használ­ni. Főleg a nevelőmunkában. 1966-tól diszpécserként dolgo­zom. s így részt veszek a prob­lémák megoldásában. Az embe­rekkel a legnehezebb foglal­kozni, s örülök, hogy az esti egyetemen tanultakkal hatni tudok rájuk. Üzemünkből egyik munkatársammal együtt jártam a három év alatt, s így a kér­déseket megvitathattuk és segí­tettük egymást a felkészülés­ben. György Mihály, a Bakai Ki­lencéves Iskola igazgatója, a kommunista párt tagja, így vá­laszol, amikor azt kérdezzük tőle, hogyan veszi hasznát a gyakorlatban a tanultaknak: — A tervezésben, az irányí­tásban, a felsőbb pártszervek határozatainak lebontásában, a tanítók politikai iskolázásában és a pártmunkában hasznosít­hatom a leginkább elméleti is­mereteimet. Az esti egyetemre több pedagógus is jár. Ez sze­rintem nagyon hasznos és a pe­dagógusok politikai továbbkép­zésének igen jó eszköze. A pe­dagógusokkal szemben is egyre nagyobb igényeket támaszt a társadalom, ezért nemcsak szak­mailag, hanem politikailag is képezniük kell magukat. Az esti egyetemen magas színvo­nalúak voltak az előadások és a gyakorlati munka. Aki min­den előadáson részt vett, an­nak sokkal könnyebb volt a felkészülés a vizsgákra. Sze­rintem több lehetne a tanulás­hoz szükséges magyar nyelvű irodalom, hiszen például a tu­dományos szocializmus tan­könyveit Magyarországról kel­lett beszereznünk. Tanulmá­nyaim során elsősorban a po­litikai gazdaságtan és a filozó­fia terén kaptam átfogó képet. Nagy Nándor, a szocialista akadémia járási bizottságának titkára, a kommunista párt tag­ja. — Az esti egyetem elvégzé­se után bizonyos kérdésekre másképp néznek, mint eddig. A tanultaknak én is nagy hasz­nát veszem, hiszen tisztségem­ből eredően fő feladatom a fel­nőttoktatás irányítása. A szo­cialista akadémia előadásokat szervez az üzemeknek, szövet­kezeteknek, társadalmi szerve­zeteknek, iskoláknak. A témák az igényektől függnek. Előadó­ink szakcsoportokra oszlanak. Vannak, akik filozófiai kérdé­sekkel, tudományos kommuniz­mussal, tudományos ateizmus­sal foglalkoznak. Előadásokat tartunk az államról és a jog­ról, a nemzetközi politikáról, egészségügyi és természettudo­mányos kérdésekrőf. Vannak témák, melyek iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy az embe­rek egyenesen kérik az elő­adást, máskor meg a szerveze­tek fordulnak hozzánk segítsé­gért, a dolgozók eszmei neve­lése keretében. Általában a po­litikai és a jogi témák örven­denek a legnagyobb népszerű­ségnek. Előadóink 70 százalé­kának főiskolai végzettsége van. Túlnyomó részük elvégez­te az esti egyetemet, s ma töb­ben közülük a dunaszerdahelyi esti egyetem előadói. Presinszky Lajost, az esti egyetem vezetőjét is felkeres­tük, hogy tájékoztasson ben­nünket az egyetem munkájáról és terveiről. — Tapasztalt előadóink sze­rint esti egyetemünk színvona­la állandóan emelkedik. A vég­zősök feleleteiből kitűnt, hogy hallgatóink már nemcsak ké­szülnek az anyagból, hanem olvassák a klasszikusokat, akiknek műveit be tudják he­lyezni a megfelelő korba. A marxista terminológiát helyesen alkalmazzák. Jövőre 63-an vé­geznek az esti egyetemen, 65 elsősünk van a magyar, illetve a szlovák osztályban. Az igé­nyeknek megfelelően minden második évben szlovák osztályt is nyitunk. A hallgatók kivá­lasztásánál — a kongresszusi határozatok értelmében — ma­ximális lehetőséget biztosítunk a fiataloknak, a termelésben dolgozóknak és a nőknek. A jövő évi elsősöknek mintegy 20—25 százaléka nő lesz. Egyébként sokkal több nő vég­zi kitüntetéssel tanulmányait, mint férfi. Viszont a politikai- társadalmi tevékenységbe keve­sebben kapcsolódnak be, mint a férfiak. Elsősorban tehát ezen a téren kellene fordula­tot elérni. Esti egyetemünk mellett a nőszövetség járási bizottságának szervezésében egyéves speciális tanfolyam lé­tesült nők számára. Ezen a zá­róbeszélgetéssel végződő tan­folyamon a tudományos világ­nézet kérdéseiről tartanak elő­adásokat lektoraink. A politikai alapismereteket is elsajátíthat­ják a tanfolyam résztvevői, akiket a nőszövetség járási bi­zottsága választ ki. Egyéves tanfolyamot is szervezünk a SZJSZ járási szervezete lekto­rainak. Továbbá a járási párt- bizottság propagandistáinak és lektorainak a pártoktatás mód­szertanáról jövőre szintén nyi­tunk ilyen tanfolyamot. Sőt 1980-ig az összes lektor és propagandista részt vesz a tan­folyamon, melyen a lélektan, a pedagógia és a logika alap­jait sajátíthatja el. Munkánk eredményessége függ az egye­tem előadóinak tevékenységé­től, melyet a járási pártbizott­ság elnöksége már többször po­zitívan értékelt és méltányolt. # * * A dunaszerdahelyi esti egye­tem egy az ország számos ha­sonló esti egyetemei közül. Hallgatói és végzősei is csak egy részét képezik azoknak, akik újra könyvet vettek a ke­zükbe, hogy képezzék magukat. Akik megértették, hogy a tanu­lást sohasefen lehet abbahagy­ni. FÜLÖP IMRE A Šenk vicéi (Bratislava-vidéki járás) Efsz tagjai a zohnri Agro­kémiai Központ dolgozóinak együttműködésével a szőlőkerteket és a gabonaföldeket a Slovair MI—2-es helikoptereivel perme­tezik. Stanislav Hradský gépével óránként 25—30 hektáron is elvégzi ezt a munkát. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTK) Á falusi párlmunka első vonalában A Praha Krč-i kertészeti iskola az egyetlen ilyen intézmény Cseh­országban. A kétéves szaktanintézetet elvégzett fiatalok virág- és kirakatrendezőként, vagy pedig virágüzletek vezetőiként he­lyezkednek el. A képen: az a tanterem, amelyben a virágrendezést tanítiák. [Felvétel: J. Kruliš — ČSTK) A falun élő kommunisták je­lentős része ma már a mező- gazdaságban tevékenykedik. Politikai, gazdaságszervező és nevelőmunkájuknak hatékony.* sága, eredménye döntő mér­tékben befolyásolja egész elő­rehaladásunkat. A mezőgazda- sági termelés fejlődési ütemén, színvonalemelkedésén túl a fa­lu becsületes pártonkívüli dol­gozóinak öntudatára, munka­készségére, magatartásának sok egyéb tényezőjére is hatással kell lenniük. Ehhez természete­sen elengedetetlen, hogy jól is. merjék a szövetkezeti tagok gondolkodását, véleményét a legfontosabb társadalmi, poli­tikai, gazdasági kérdésekről, és az így nyert tapasztalatokat használják fel munkájukban. Ma, amikor a társadalmi fo­lyamatok gyorsuló üteme a megelőző évekénél is jelentő­sebben befolyásolja a gazdasá­gi, termelési tevékenységet, er­re az összefüggésre az eddigi­nél nagyobb gondot kell fordí- taniok. A gazdasági tevékeny­ség hatékonyságának növelése megkívánja, hogy az egyén kapcsolatát — a faluban és a szövetkezetben — a marxiz-i mus—leninizmus, a társadalom- tudományok segítségével a legnagyobb részletességgel és alaposságai elemezzék. Az elemzés során választ kell ad­niuk azokra a kérdésekre, ame­lyek a fejlett szocializmus épí­téséért folyó termelőmunka magasabb szintű igényeivel je­lentkeznek. Ezeket az igényeket a XV. kongresszus dokumentumai a falusi kommunisták és a szö­vetkezet tagjai számára félre­érthetetlenül így fogalmazták meg: „Pártunk és szocialista államunk nagy gondoskodása, munkásosztályunk falvaknak nyújtott segítsége olyan gazda­sági és politikai eredmények­hez vezetett, amelyeknek jogo­san örülünk, és amelyekre jo­gosan büszkék vagyunk. Lehe­tővé teszik, hogy pártunk, álla­mi és társadalmi szervezeteink még nagyobb figyelmet szentel­jenek falvaink további politikai, gazdasági és kulturális fellen­dülésének. Figyelmük a XV. kongressszus után is a mun­kásosztály és a szövetkezeti pa­rasztság szövetségének további megszilárdítására irányul, amely szocialista rendszerünk alapját képezi“. Természetes, hogy e nemes célok eléréséhez ma már az egyesült szövetkezetek politi­kai-gazdasági megszilárdításán keresztül vezet az út. A mező- gazdaság kollektivizálása, a fejlődő szocialista termelési vi­szonyok falvainkon igen sok kérdésben viszonylag egyszerű politikai megközelítést kíván­tak, illetve tettek lehetővé. Gaz­dasági fejlődésünk legutóbbi öt, évében a termelőerők terjedel­mének erőteljes növekedése és színvonalának emelkedése az e területen végzett politikai mun­kát egyre bonyolultabbá tette. Az utóbbi öt év folyamán szlovákiai viszonylatban 1053 efsz egyesülésének lehettünk tanúi, amelyek átlagosan 2275 hektár földön gazdálkodnak. Ám a nyugat-szlovákiai, kerü^ letben sok olyan egyesített efsz-t is ismerünk, amelynek termőföldje jóval túlhaladja az ötezer hektárt, s termelési kör­zetéhez számtalan népes la­kosságú falu is tartozik. Ebből adódóan a szövetkezeti párt- szervezetekre, a szövetkezeti üzemi pártbizottságokra — ame­lyeknek szervezési kiépítése folyamatban van — komoly fel* adatok hárulnak. Nyugodtan mondhatjuk: hatékony és moz­gékony politikai-gazdasági te» vékenységükhöz rugalmas, gyors helyzetfelismerés, társa* dalml érdekeket tükröző intéz­kedések, határozatok szüksé­gesek. Ezt az igényt Ján Janik elv^ társ, az SZLKP KB titkára szin­te követelményként fogalmazta meg beszámolójában a minap Prievldzán a mezőgazdasági szakemberek és pártfunkcioná­riusok szlovákiai értekezletén. Hangsúlyozta: a XV. kongresz- szus célkltőzése a termelés to­vábbi szakosítását, a nagyüze­mi termelési formák széles kö­rű bevezetését is feltételezi. Az igazság — sajnos — az, hogy a szövetkezetek egyesülésével nem tart lépést a szakosítás. Sok helyen még mindig hagyo­mányos módszerekkel gazdál­kodnak. Ezért a szövetkezeti pártszervezeteknek az a köte­lességük, hogy az eddiginél jobban ösztönözzék, segítsék a szakvezetést az ágazati irányí­tás és az üzemen belüli szako­sítás érvényesítésére. A szövetkezeti pártalapszer- vezeteknek, az üzemi pártbi­zottságoknak működési körze­tükben a kis létszámú falust pártalapszervezetek tevékeny­ségét is elő kell mozdítaniuk, hiszen a szövetkezetben dolgo­zó tagságuk zöme ezekben a községekben él és tevékenyke­dik. Nem mindegy tehát, hogy milyen élet- és munkafeltétele­ket teremtenek számukra. Kik­re számíthatnak ebben a mun­kában? A válasz csak egyértel­mű lehet: minden lakhelyéhez illetékes pártszervezet tagjára, s azokra a komunistákra, akik ugyan máshol dolgoznak, de a falusi alapszervezetben vannak regisztrálva. Ezen a téren kö­vetendő példával szolgálhatnak a Bratislava-vidéki járásban gazdálkodó Dunajská Lužná-t HALADÁS társult efsz kommu­nistái, akik tevőlegesen dol­goznak a szövetkezeti párt- szervezetben, példásan teljesí­tik kötelességeiket lakhelyük falusi pártalapszervezetében is. Ebben az efsz-ben a pártépítés kérdéseit úgy oldották meg, hogy a kommunisták közvetle­nül befolyásolhassák a terme­lést, s a falusi alapszervezetek­ben pártmegbízatásuknak is ele­get tehessenek. Ezáltal mind a szövetkezeti, mind pedig a fa­lusi pártszervezetek működi körzetükben telies mértékben érvényre juttatják a párt veze* tő szerepét, és vállvetve * párton kívüliekkel egyre szebb eredményekről adhatnak szá­mot. A falusi pártmunka első vo nalában a kommunisták cselek vési egységét a XV. kongresz- szus határozatainak következe­tes végrehajtására kell irányí­tani. S talán nem tűnik erő* szakoltnak annak feltevése« sem, hogy a határozatok telje-- sítése érdekében végzendő munka is feltétlenül javítható ha a végrehajtás folyamatában elvtársiasabbá válnak a kom­munisták kapcsolatai. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents