Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-22 / 147. szám, kedd
események margójára ▼ Kissinger európai Mon Előkészületeik a nyári csúcsra Nyikolaj Podgornij fogadja Urho Kekkonent. (Telefoto: ČSTK — TASZSZ) KEK KON EN MOSZKVÁBAN 1978. VI. 22. Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására hétfőn reggel munkalátogatásra Moszkvába érkezett Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A szovjet fővárosnak a két ország állami zászlóival feldíszített leningrádi pályaudvarán a finn vendéget Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. CSÜTÖRTÖKÖN TARTJA ELSŐ ÜLÉSÉT AZ EGYSÉGES VIETNAMI NEMZETGYŰLÉS Hanoi — Hanoiban már minden készen áll az április 25-én megválasztott egységes nemzetgyűlés első ülésén©^ megnyitására. A főváros a nagy nemzeti ünnephez méltó díszben, jó hangulatban fogadja az ország különböző részeiből érkező képviselőket. A tegnapi lapokban jelent meg a hivatalos közlemény, amely szerint Truong Chingh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke és Nguyen Huu Tho, a DIFK tanácsadó testületének elnöke közösen úgy döntött, hogy az egységes nemzetgyűlés első ülését június 24-én csütörtökön nyitják meg Hanoiban. Ugyancsak Hanoiban, június 20-án kezdődött meg a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának a konferenciája, amelyen megbeszélik a vietnami nemzeti frontok egyesülésének az előkészületeit. Algéria a szocializmushoz vezető úton Kidolgozták a charta végső szövegét Algír — Ez év végéig Algériának új alkotmánya lesz,, megválasszák az új nemzetgyűlést és a köztársasági elnököt, létrehozzák a fő állami szerveket. — jelentették ki Algírban. Az alkotmány a nemzeti charta fő alapelvéből fog kiindulni, melynek végső szövegét a nemzeti konferencia dolgozta ki. A végső szöveg kidolgozása során figyelembe vették az össznépi vita kiegészítéseit és megerősítették, hogy Algéria tántorítha- tatlanul halad a szocializmushoz vezető úton. A charta végleges szövegét június 27-én a népszavazás hagyja jóvá. JAROSLAV JAKUBECOT. a CSSZSZK külkereskedelmi miniszterhelyettesét, aki e napokban Cipruson tartózkodik és a csehszlovák—ciprusi gazdasági kapcsolatokról tárgyal, .fogadta Makariosz elnök. A FRANCIA KP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA tegnap és ma ülést tart. Az ülésszak napirendién két kérdés szerepel: A nemzetközi helyzet. Franciaország külpolitikába és az életkörülmények problémái. AZ INDIAI KP Központi Végrehajtó Bizottságának hétfőn közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy Indira Gandhi szovietunióbeli iátogatása fontos lépés a két ország barátságának további erősítésében és együttműködésének fejlesztésében. ielentős hozzájárulás a világbéke ügyéhez. DENKTAS, a ciprusi török közösség vezetője nagv többséget szerzett a korábban egyoldalúan kikiáltott török ..szövetségi államban“ tartott elnökválasztáson. amelyen 76 000 ciprusi török szavazhatott. TAMAICÁBAN rendkívüli állapotot vezettek be az utóbbi hetekben felerősödött lobboldali terrorakciók megfékezésére. Az országban fegyveres fasiszta bandák garázdálkodnak, haladó politikusokat gyilkolnak meg. SPANYOLORSZÁGBAN a szocialista pártok szövetségének alapító gyűlésén a résztvevők alapvető demokratikus változásokat követeltek. New York — Kissinger, amerikai külügyminiszter európai körútra érkezett. Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésen vesz részt, majd az NSZK-ban Vorster dél-afrikai kormányfővel tanácskozik. Kissinger a hét végén a vezető tőkés országok államfőinek Ford elnök által Puerto Ricóba összehívott csúcsértekezletére repül. Ennek a konferenciának az előkészítése a külügyminiszter európai útjának egyik fő feladata. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECDJ 15. miniszteri értekezletének első szónoka Henry Kissinger volt. Az amerikai külügyminiszter javasolta, hogy az OECD tagállamai 6—9 hónapon belül tartsanak rendkívüli miniszteri értekezletet az energiahelyzet' tel kapcsolatos kérdések megvitatására. Kissinger hangsúlyozta, hogy a kelet—nyugati kereskedelem mind gazdasági, mind politikai téren reményteljes kilátásokkal kecsegtet és megemlítette, hogy a szocialista és a kapitalista országok közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt négy évben csaknem négyszeresére emelkedett. Kissinger holnap és holnapután Bajorországban Vorster dél-afrikai kormányelnökkel tárgyal arról, hogyan fékezhetnék le a rhodesiai felszabadító mozgalom teljes kibontakozását, illetve mit kell tennie a dél-afrikai rendszernek ahhoz, hogy elkerülhesse a fegyveres harcot a színes bőrű többséggel. A New York Times szerint Kissinger arra kívánja rávenni Vorstert: korlátozza országa kapcsolatait Rhodesiával, mert csak ilyen nyomás bírhatja rá Ian Smith rendszerét, hogy megegyezzék a lakosság túlnyomó többségét képviselő fekete politikai vezetőkkel. „Nem azért találkozom Vorsterrel, hogy engedményeket legyek vagy támogatást adjak rendszerének. Azt akarom kideríteni, hajlandó-e Dél-Afrika hozzájárulni az események mérsékelt és békés kialakításához a térségben“ — mondotta Kissinger, a rhodesiai rendszerrel szemben — bár Kissinger ezt a bírálatot aligha érdemli meg. Az Egyesüli Államok, az egész tőkés világ elsőrendű érdekei fű ződnek az afrikai helyzet alakulásához: Kissingernek menteni kell a menthetőt, arra támaszkodva, akire még lehet. A miniszter — a népi erők ango lai győzelmének tanulságai alapján — mindenképpen meg szeretné akadályozni, hogy további teret nyerjenek a baloldali, a szocialista országokra is tádmaszkodó afrikai felszabadítási mozgalmak. Értekezlet „valahol Bonnban" Tiltakozás Vorster jelenléte ellen A nemzeti konferencián felszólalt Huari Bumedien elnök, a forradalmi tanács és a kormány elnöke. Hangsúlyozta, hogy az új Algériában a közélet mozgató ereje az a párt lett, amely életbe lépteti a chartában megtestesült alapelveket. Az össznépi vita, amelyet a Charta végső szövegének kidolgozása előtt rendeztek meg, az egyik legnagyobb tömegpollti- kai akció volt az országban. A tömeggyűléseken több mint 3 millió személy vett nészt és külföldön, többségben Franciaországban több mint 300 000 algériai. Az enyhülés általános fo** lyamatában Helsinki szellemének igen fontos része van, bár az utóbbi időben a nemzetközi helyzet további javítása, az enyhülés kiterjesztése és tartósítása terén bizonyos lassúbbodás következett be. Pedig az emberiség boldogulásának elengedhetetlen feltétele a béke, s ezért kell a különböző társadalmi rendszerű államok békés és kölcsönös együttműködését tovább fejlesžfeni, és a vitás kérdéseket tárgyalóasztal mellett megoldani. Tagadhatatlan, a tőkésországok és a nemzetközi enyhülés más ellenségei ellenkező irányba szeretnék fordítani a világpolitika fejlődését. A Szovjetunió és a szocialista országok mindent elkövetnek ennek megakadályozása érdekében, ahogy azt bizonyítják a testvérországok pártkongresszusain elhangzottak is. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán fum- zsagijn Cedenbal, az MNFP Központi Bizottságának első titkára azonkívül, hogy beszámolójában részletesen elemezte a legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkát, szólt Mongólia nemzetközi kapcsolatairól, a szocialista közösségben elfoglalt helyéről, kijelölte a következő időszak társadalom-politikai és gazdaság- fejlesztési céljait, s hangot adott annak is, hogy a Mongol Népköztársaság következetesen erőfeszítéseket tesz az ázsiai enyhülés, béke és biztonság megőrzése érdekében. A mongol nép bonyolult köBonn — „Valahol Bonnban“, minden valószínűség szerint a dél-afrikai nagykövetség valóságos erődítménynek látszó épületében a nyilvánosság teljes kizárásával megkezdődött a nyugat-európai, a közel-keleti és észak-amerikai országokban akkreditált dél-afrikai nagykövetek kétnapos értekezlete. A tanácskozáson részt vesz Vorster dél-afrikai minszterel- nök és Hilgard Miiller külügyminiszter is. A tanácskozást beárnyékolják a nemrég kirobbant véres dél-afrikai események és nem csoda, ha a szövetségi kormányt, mint kénytelen vendéglátót kínosan érinti Vorster nyugat-németországi jelenléte. Az NSZK-t egyébként ma is szoros szálak fűzik a dél-afrikai fajüldöző rezsimhez és a szövetségi kormány nem merte megtagadni Vorstertől, hogy Bounba utazzék. Nem merte felingerelni szövetségesét, az Egyesült Államokat sem, miután Kissinger amerikai külügyminiszter kinyilvánította óhaját, hogy nyugatnémet földön találkozzék Vorsterrel. Kissinger és Vorster találkozóját holnap és csütörtökön bonyolítják le. Bonnban sajtónyilatkozatot tett közzé az apartheid politika elleni tiltakozó nyugatnémet mozgalom. A nyilatkozat rámutat, hogy semmivel sem igazolható Vorster nyugat-németországi fogadtatása, és felszólítja a szövetségi kormányt, hogy szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait a pretoriai kisebbségi kormánnyal és mielőbb ismerje el hivatalosan a dél-afrikai nép törvényes képviselőinek a felszabadító mozgalmakat. Az „ifjú szocialisták“ országos vezetősége arra szólította fel a kormány szociáldemokrata tagjait, mindenekelőtt Schmidt kancellárt, hogy ne fogadják Vorstert. rülmények között építi a szocializmust. A helyzetet még nehezíti az a tény, hogy a jelenlegi pekingi vezetők politikája nyíltan támadja Mongóliát. A Kínai Népköztársaság megalakulását követő első időA mafömus MM MM visszhangra szakban a két ország viszonya kedvezően alakult, de miután a maóista csoport szakított a szocialista táborral, a mongol népet is igyekezett letéríteni a szocializmus útjáról, és szembeállítani a testvéri szocialista országokkal. A maóista propaganda, a szovjetellenesség apostolai különös buzgalommal serénykednek, hogy éket verjenek a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság közé, s nem riadnak vissza a Szovjetunió ellen Irányuló leghihetetlenebb rágalmak terjesztésétől sem. Az antikommunizmus és a szovjetellenesség bajnokai becstelen koholmányok alapján szeretnék megzavarni a szovjet- mongol barátságot és együttműködést. Az ideológiai beavatkozás az ádáz propaganda ellenére sem sikerül, a maóizmus nem talál pozitív visszhangra Mongóliában. „Erőfeszítéseket teszünk a Kínai Népköztársasággal való együttműködés és jószomszédi viszony helyreállítása érdekében, s egyszersmind erélyesen elutasítjuk a reakciós maóizmust“ — jelentette ki beszédében Cedenbal elvtárs az MNFP XVII. kongresszusán. A kongresszus megerősítette azoknak az elveknek a helyességét, amelyek alapján az ország megvalósította a párt programfeladatait, miáltal megszilárdult Mongólia nemzetközi helyzete, megnövekedett nemzetközi tekintélye, s mindenekelőtt erősödtek kapcsolatai a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Az MNFP új pártprogramja leszögezi, hogy a jövőben szilárdítani kívánják kapcsolataikat a KGST tagállamaival, a haladó demokratikus mozgalmakkal és szervezetekkel. Mongólia a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján továbbra is következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. Az MNFP támogatja a kommunista és munkáspártok új nemzetközi tanácskozásának összehívását. A követendő irányvonal teljesen megfelel a mongol nép alapvető érdekeinek, a béke és a társadalmi haladás legfontosabb követelményeinek. Az ulánbátori kongresszuson elhangzott felszólalások és beszédek bizonyítják, hogy világszerte elismerik az MNFP és a mongol kormánynak arra irányuló fáradozásait, hogy Ázsia a béke. a népek jószomszédi kapcsolatainak kontinense lehessen. KODAY B. ÚJABB IMPULZUS Belgium és Csehszlovákia tovább kívánja fejleszteni kapcsolatait — a legtömörebben talán így foglalható ősz- sze annak a közleménynek az alapgondolata, amelyet külügyminiszterünk a múlt héten lezajlott belgiumi látogatásáról adtak ki. A kapcsolatok további elmélyítése mellett történő kiállás hazánk és Belgium esetében azért is érdemel külön figyelmet, mert két különböző társadalmi rendszerű ország szorgalmazza. Aligha kétséges, hogy a kétoldalú kapcsolatok kibontakozásának bizonyos impulzust adott a tavalyi helsinki európai biztonsági konferencia. Sőt, azt is mondhatnánk, hogy azóta váltak egyre intenzívebbekké, gyakoribbakká a kétoldalú eszmecserék, látogatások és azok konkrét eredményeinek megnyilvánulásai, a gazdasági és egyéb területeken történő együttműködés. Áttekintve az utóbbi egyéves időszak diplomáciai naptárát, sűrűn találunk bejegyzéseket csehszlovák, illetve belgiumi képviselők látogatásairól. Tavaly először Renaat van Esland belga külügyminiszter járt hazánkban. Röviddel azután belga gazdasági misszió látogatott hazánkba Albert hercegnek (Baudouin király testvérének) vezetésével. A küldöttség tagja volt Toussaint külkereskedelmi miniszter is. A legutóbbi látogatásra a közelmúltban került sor, amikor belga parlamenti küldöttség látogatott Csehszlovákiába. A kétoldalú eszmecserék és látogatások gyakorisága arról tanúskodik, hogy mindkét fél kölcsönösen kívánja fejleszteni kapcsolatait. Ez annál inkább is kívánatos és szükséges, mert nagy, eddig még kihasználatlan lehetőségek kínálkoznak a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. A két ország földrajzi közelsége is pozitív tényező a gazdasági kapcsolatok elmélyítésében, mivel biztosítja a viszonylag olcsó szállítási költségeket. A belga-csehszlovák gazdasági együttműködés kibontakozását nagymértékben elősegítette és távlatilag körvonalazta a tavaly aláírt gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodás. Mindeddig a belga—csehszlovák együttműködés pozitív oldaláról, az eddig elért eredményekről volt szó. Meg kell említeni azt is, hogy az étért eredmények mellett léteznek bizonyos akadályok, amelyek nehezítik az együttműködést. Ezek a nehézségek éppen a már említett ténynek — két különböző társadalmi rendszerű országról van szó — a következményei. Ezek a nehézségek Belgium NATO- és közös-piaci tagságából adódnak. A két tagságból eredő megkötöttségek védővámok, korlátozó intézkedések és a szocialista országokkal szemben folytatott diszkriminációs gazdaságpolitikában nyilvánulnak meg. Az említett akadályok elhárításával újabb lehetőségek nyílnának a belga—csehszlovák gazdasági kapcsolatok további elmélyítése előtt. Mindent egybevetve Bohuslav Chiíoupek belgiumi látogatása újabb fontos mérföldkő a belga-csehszlovák együttműködésben. Minden jel arra mutat, hogy a két ország kapcsolatai a jövőben sem szenvednek csorbát, hiszen külügyminiszterünk csehszlovákiai látogatásra hívta meg a belga közélet vezetőit. P. VONYIK ERZSÉBET Kommentárunk
