Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-18 / 144. szám, péntek
h Mis és s műszaki fejlesztés o 6. ötéves temaiószekban 1976. VI. 18. A 6. ötéves tervidőszakban előirányzott feladatok teljesítése elképzelhetetlen lenne a tudományos-műszaki fejlesztés iránytatainak tervszerű és koncepciós érvényesítése nélkül. Ezért a tudományos-műszaki fejlesztés is olyan konkrét célokra irányul, amelyek teljes összhangban vannak a népgazdaság és a társadalom szükségleteivel. A CSKP és a szövetségi kormány körültekintően és fokozódó mértékben gondoskodik a tudományos-műszaki haladásról. A 6. ötéves tervidőszakban például a nemzeti jövedelem 3,9 százalékát fordítjuk kutatásra és fejlesztésre az 5. ötéves tervidőszak 3,7 százalékával szemben. Ami tehát ezeket az arányokat illeti, világviszonylatban is kiemelkedő az a gondoskodás és támogatás, amelyben a hazai kutatás és fejlesztés részesül. Amint azt a kongresszusi beszámolók is hangsúlyozták, a kutatási-fejlesztési feladatok állami tervének teljesítésében már eddig is jelentős eredmények születtek. Az intéze^pk az 5. ötéves tervidőszakban 400 kutatási-fejlesztési feladatot oldottak meg, több mint 1000 új gépet s mintegy 400 új technológiai eljárást vezettek be a termelési gyakorlatba. Ebben a tervidőszakban az ország állami, ágazati és vállalati kutatóintézeteiben a' szakemberek csaknem 30 000 kutatási és fejlesztési feladat megoldásán dolgoztak. A hivatásos kutatóintézetek elmélyülő munkája mellett az újítók és a feltalálók mozgalma is jelentősen kibontakozott. Az elfogadott és a gyakorlatban érvényesített találmányok száma öt év alatt 32 százalékkal, a beterjesztett újítási javaslatok száma pedig töZjb miijt 40 százalékkal nőtt. A hivatásos és az amatőr műszaki fejlesztés eredményeit konkrét adatok is bizonyítják. Az 1 tonna nyersvus előállításához szükséges kokszfogyasztás több mint 76 kilogrammal csökkent, ami 420 millió korona értékben csaknem 700 ezer tonna koksz megtakarítását eredményezte. Ugyancsak csökkent az 1 kWó villamos energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok átlagos mennyisége, ahol körülbelül 170 millió korona értékű megtakarítást értünk el. A kutatás és a műszaki fejlesztés eredményeinek realizálása a termelés szerkezeti változásait is elősegítette. Az 5. ötéves tervidőszakban például mintegy 38 ezer tonnával növekedett a szintetikus szálak gyártása, ami a behozatal csökkenése következtében 1,5 milliárd korona értékű devizameg- takarítást eredményezett. A műszaki fejlesztés programjai A 6. ötéves tervidőszakban az eddigiekilél is nagyobb feladatok hárulnak a CSSZSZK tudományos-műszaki alapjára a népgazdaság időszerű problémáinak megoldásában. A műszaki fejlesztés állami terve kereken 20 programban foglalja össze ezeket a feladatokat. Ide tartozik az elektronikai alkatrészek, a távközlési berendezések, az erősáramú elektrotechnika, az alkalmazott kibernetika és a vegyi alapanyagok fejlesztése, a vaskohászat műszaki és gazdasági színvonalának emelése, a színesfémek nyersanyagalapjának, gyártásának és feldolgozásának fejlesztése, a faanyagok kihasználásának bővítése, a csehszlovák magtechnika fejlesztése, az energiagazdálkodás fejlesztése, az élelmiszerekből való célszerű önellátás megoldása, az építőipar anyagi alapjának fejlesztése, valamint az építési munkák iparosítása, a népgazdaság anyagforgalmának optimalizálása és ésszerűsítése, a gépek és gépi rendszerek megbízhatóságának növelése, a gépipari termelési folyamatok fejlesztése, az életkörnyezet védelme és formálása, a nép egészségéről való gondoskodás, a tudományos-műszaki fejlesztés állami tájékoztatási .programja, a kiemelt gépipari termékek műszaki-gazdasági színvonalának emelése, végül pedig az elektronikus mérőműszerek és laboratóriumi berendezések fejlesztése. A műszaki fejlesztés állami terve összesen 436 kutatási és fejlesztési feladatot tartalmaz, s több mint 600 új gép, berendezés vagy új anyag gyártásának elkezdését tűzi célul. Ezekre a feladatokra öt év alatt körülbelül 24 milliárd koronát fordítunk. Mindez a tervidőszak legfontosabb feladatainak teljesítését segíti elő, elsősorban az anyagok, a nyers- és a tüzelőanyagok takarékosabb fel- használását, a korszerű számítástechnikai módszerek bevezetését a gépek szerkesztésében és a beruházások tervezésében, a társadalmi munkatermelékenység tartós és jelentős növelését, a munkaigényes folyamatok gépesítését, az új gépek és berendezések használati értékének növelését, teljesítményük és megbízhatóságuk fokozását, s nem utolsósorban a tudományos-műszaki fejlesztés lehetőségeinek kihasználását az egészséges életkörnyezet formálásában és védelmében. Erősödik az ország kutatási-fejlesztési alapja Hazánk kutatási-fejlesztési alapja az 1976—1980-as években az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva körülbelül 8,5 százalékkal bővül. Ez azt jelenti, hogy ezen a szakaszon öt év alatt 13 400 új dolgozó lép munkába, s így a kutatás és a fejlesztés területén tevékenykedő dolgozók száma 1980-ban 169 800 főre növekszik. A kutatási-fejlesztési alap keretében erősödik az ipari kutatások részaránya, éspedig az 1975-ös 63 százalékról 64 százalékra, aminek több mint a kétharmadát a gépipari és a fémfeldolgozó kutatás képezi. Az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a kutatásra és fejlesztésre fordítandó nem beruházási jellegű eszközök értéke körülbelül 36 százalékkal növekszik. Ennek 41 százalékát az állami költségvetés fedezi, a többit a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok. Jelentős mértékben fejlődik a munkahelyek műszaki ellátottsága. A 6. ötéves tervidőszakban befejezésre kerül 63 építkezés, ami a kutatási és fejlesztési munkahelyek összterületét további 300 000 négyzet- méterrel növeli. Az SZSZK és a CSSZK gazdasági színvonalának kiegyenlítésére irányuló politikának megfelelően az átlagosnál gyorsabb ütemben bővül Szlovákia kutatási-fejlesztési alapja, melynek részaránya az 1975-ös 24,8 százalékról 1980 ban 27,2 százalékra növekszik. A kutatás és a fejlesztés területén egyre nagyobb jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek, a kutatási munkák koordinálásának és a tapasztalatok átadásának. A hazai kutatóintézetek ezért sokoldalúan vesznek részt a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának előirányzott feladatok megoldásában. Ugyanakkor a műszaki fejlesztés állami tervében szereplő feladatoknak körülijeiül 60 százalékát oldjuk meg a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval megvalósított együttműködésben. Bármennyire eredményes is azonban a kutatás és a fejlesztés, a társadalom számára csak akkor jelent hasznot, ha a kutatási eredményeket minél szélesebb mértékben hasznosítják a termelésben. Az ötéves vállalati tervek kidolgozása során erről sem szabad megfeledkezni. Idejében és körültekintően kell gondoskodni, hogy a kutatási eredmények gyakorlati bevezetése minél kevesebb időt vegyen igénybe, ami ( döntő mértékben fokozza a termelés hatékonyságát, s elősegíti a 6. ötéves tervidőszak igényes feladatainak sikeres teljesítését. MAKRAI MIKLÓS A vegyészek birodalma Huszon&f éves a Műszál ipari Kutatóintézet Bonyolult és titokzatos egy kutatóintézet világa. Legalábbis a hozzá nem értők számára. A laboránsok, a műszaki szakemberek azonban könnyűszerrel kiismerik magukat a legbonyolultabb berendezésekben, táblázatokban és grafikonokban is. Minden jelentéktelennek tűnő dologra felfigyelnek, hiszen munkájuk csak így lehet pontos, így érhetnek el újabb és újabb eredményeket; így van ez a Magas-Tátra tövében fekvő Műszálfpari Kutatóintézetben is. Munkájukról, tevékenységükről annál érdemesebb most megemlékezni, mert ebben az évben ünnepük az intézet fennállásának 25. évfordulóját. A szakemberek körében közismert kutatóintézet eredményeit közvetve valamennyien ismerjük. Hiszen a műszálas kelmék, szőnyegek ma már csaknem minden háztartásban megtalálhatók. A kutatóintézet fennállása óta már számtalan — az egész társadalom számára jelentős — fejlesztési feladatot végzett el eredményesen. Ez valóban így van, s munkájukat röviden úgy is lehetne jellemezni, hogy a társadalmat „öltöztetik“. Ezt a találó kifejezést használta Vrana Miroslav mérnök, a kutatóintézet műszaki osztályvezetője is a közelmúltban megtartott, „üzemlátogatással“ egybekötött sajtóértekezleten. Fő beszámolójában többek között elmondotta, hogy az intéztet fennállásának negyed évszázada alatt cellulóz-, viszkóza- és szintetikus szálak fejlesztésiével és ezeknek a textiliparban való alkalmazásával foglalkoztak, illetve foglalkoznak. A munka érdekes és hasznos, s ezt az berendezések, műszerek. Ezek nagy részét ugyancsak ebben az intézetben fejlesztették ki és saját műhelyeikben is készültek el. A kutatóintézet tevékenysége lényegében három fő csoportra osztható. Az egyik csoportba azok a munkák tartoznak, amelyek már a kifejlesztett és a kisgyártáslian gyártott műszálak tulajdonságait vizsgálják. Ennek a munkacsoportnak a vezetője Vratislav Hurt, aki nagy szakértelemmel irányítja laboránsaink munkáját. Különböző műszerekkel mérik, szakítják, tépik a mikron finomságú szőnyegszálakat, s a textilipar különböző területein alkalmazható műszálakat. Méréseiket, feljegyzéseiket, észrevételeiket közlik a műszálak ,,létBonyolult műszerekkel vizsgálják a műszálak minőségét intézetnek minden egyes dolgozója tudatosítja. Különböző típusú, s a korszerű textilipar számára ma már nélkülözhetetlen műszálak kifejlesztése pedig különösen az utóbbi évtizedekben nyert nagyobb jelentőséget. A vegyipar rohamos fejlődése — elsősorban a kőolaj nagymértékű feldolgozása — tág teret nyitott a műszálak gyártásának is, amelyek előállítási módszereinek kifejlesztéséből hazánkban a sviti kutatóintézet alaposan kivette a résziét. A 15 évvel ezelőtt még csupán néhány tucat emberből álló csoport ma már csaknem 600 tagú kollektívává nőtt. Az intézet laboratóriumaiban végzett rövid séta és ismerkedés alatt meggyőződhettünk arról, hogy ez a többnyire fiatalokból álló kollektíva valóban lelkesen végzi a reá háruló feladatokat. Munkájukban nagy segítséget nyújtanak a korszerű hazai és külföldi rehozóival“, akik ezek figyelem- be-vételével újabb, tökéletesebb eljárások kifejlesztését végezhetik. Ez azonban már a másik kutatócsoport munkakörébe tartozik, amelynek vezetője Rudolf Sima mérnök. Munkájuk ugyancsak izgalmas, hiszen a szintetikus anyagokból — legújabban a polipropilénből —* készült műszálak kifejlesztése nem egyszerű feladat. A laboratóriu- molfban a legfrissebb kutatási eredmények felhasználásával számos módszert kell kipróbálniuk, hogy megtalálják a legjobb és legazdaságosabb gyártási módszert. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ezen a részlegen szintén sok a fiatal. A velük folytatott rövid beszélgetésből leszűrhető volt a szinte egyöntetű véleményük: nem bánták meg, hogy ezt a területet választották, és hogy ide jöttek, itt élnek, aránylag távol a fővárostól. Jó a munkakörnyezet, jó a kollektíva, közel a Magas-Tátra és nem utolsósorban jók a kereseti lehetőségek is. A fiatal vegyészeknek van itt jövőjük, ugyanúgy, mint az általuk fejlesztett szintetikus műszálaknak. A kutatóintézetben azonban nemcsak a szintetikus szálak fejlesztésiére fordítanak gondot, hanem a cellulóz- és a viszkó- za-anyagokból készült szálak tökéletesítésére és korszerűbb gyártási eljárásainak kifejlesztésére is. Ezt a részleget Kubák Jiljí vezeti, aki elmondotta, hogy az irányítása alá tartozó részlegekben jelenleg az egészségügyben különösen jól használható textilipari alapanyagok előállításán dolgoznak. A kutatóintézet egyik kétségkívül legérdekesebb és a nem szakember számára a leglátványosabb része az úgynevezett kisgyártás. Itt próbálják ki a laboratóriumi körülmények között kidolgozott eljárásokat. Kisgyártásnak nevezik, mert minden berendezés olyan, mint a nagyüzemben, csak kisebb teljesítményűek. Itt válik el, hogy a fejlesztési szakemberek hogyan dolgoztak, mert a műanyagokkal dolgozó szakembereket ilyenkor érheti a legtöbb meglepetés. A kisméretű gyár berendezésein jelenleg a polipropilénből készült műszálakat gyártják. Eddig ezt az alapanyagot Nyugatról importáltuk, de most már a Slov- naftban gyártott nyersanyagot használják fel. Ezen a részlegen Hoták Stefan mérnök kalauzol bennünket, aki már 30 éve dolgozik Svitben. Nagy szakértelemmel magyarázza az egyes berendezések küldetését. Elmondja, hogy a polipropilén műszálakat az itt kifejlesztett módszer alapján gyártják a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művekben, valamint a sviti Chemosvitben. összehangolt, pontos munkát végeznek a sviti Műszálipari Kutatóintézet dolgozói. Eredményeik ugyancsak erről tanúskodnak. A különböző műszálak és a gyártásukhoz szükséges technológiai berendezések kifejlesztésében nemzetközi viszonylatban is jelentős sikereket könyvelhetnek el. A KGS'JT-tagországok körében a polipropilén szálak fejlesztését végzik. A náluk kifejlesztett technológiai berendezésieket pedig hazánkon kívül sikeresen alkalmazzák az NDK-ban, Lengyelországban és Romániában. Minden területen együttműködnek a szocialista országok hasonló kutatóintézeteivel. A tát- raalji kutatóintézet jól összeforrott kollektívája tudja, hogy nagy feladatok várnak rájuk ebben az ötéves tervidőszakban is. A CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok ugyanis egyebek között hangsúlyozzák, hogy a vegyipar termelése 1980-ig 36—39 százalékkal növekszik, amit elsősorban a kőolaj fokozott mértékű feldolgozásával értünk el. Ez pedig lehetővé teszi a műszáltermelés 30 százalékos növelését, amihez a kutatóintézet dolgozói szintén jelentős mértékben hozzájárulhatnak. PÁKOZDI GERTRŰD A jélveteten a kutatóintézet épülete látható (Milan Legutky felvételei]
