Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-06 / 107. szám, csütörtök

Megnyílt oz UNCIAD-konferenäa Nairobi — Peter M. Koinan- ge, a kenyai elnöki hivatal ál­lamminisztere Nairobiban meg­nyitotta az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletének (UNCTAD) 4. ülésszakát. A ta­nácskozáson a szocialista és a fejlődő országok, valamint a tő­késállamok 153 minisztere, összesen mintegy 4500 küldött- te vesz részt. A most megkezdődött ülés­szak és az UNCTAD egész tevé­kenysége a különböző társadal­mi-gazdasági rendszerű orszá­gok gazdasági kapcsolatainak, kereskedelmének előmozdítását célozza. Az UNCTAD történeté­ben most bontakozott ki először egyetértés abban, hogy feltétle­nül szükséges létrehozniuk egy új, az eddiginél igazságosabb gazdasági rendszert. BT VITA A CISZJORBANIAI HELYZETRŐL New York — A Biztonsági Tanács Egyiptom kérésére meg­vitatta a ciszjordániai helyzetet. A tagországok az ülés kezdetén szavazás útján döntöttek arról, hogy Egyiptom, Jordánia, Szíria, Izrael és a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a vitában. Az Egyesült Államok, csakúgy, mint korábban, most Is a Palesztinai Felszabadítási Szervezet lelenléte ellen szava­zott. Az egyórás ülés egyetlen fel­szólalója, Abdel-Magid egyipto­mi nagykövet vázolta a Ciszjor- dániában az izraeli megszálló hatóságok brutalitása következ­tében kialakult helyzetet. Kifej­tette, hogy Izrael az ENSZ ha­tározatokat és genfi megálla­podásokat megsértve egyre több telepillést létesít a megszállt arab területeken, katonai és rendőrt erőket vet be a palesz­tinai arabok függetlenségi har­cának letörésére a Jordán fo­lyó nyugati partvidékén és a gazai övezetben. Az izraeli ha­tóságok az arab lakossággal szemben brutális eszközüket al­kalmaznak és terrorral fojtják el a megszállás elleni tiltako­zást. Az egyiptomi nagykövet felszólította a Biztonsági Taná­csot, hogy határozatban ítélje el Izrael brutális és illegális cselekedeteit és mondja ki, hogy a közel-keleti helyzet rom­lásáért és a béke helyreállítá­sának késlekedéséért egyedül Izrael Jelenlegi politikája a fe­lelős. Magid felszólította az Egyesült Államokat, hogy ismer­je el a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezetet a palesztin nép egyedül törvényes képviselőié­ként Az egyiptomi felszólalás el­hangzása után a Biztonsági Ta­nács ülését elnapolták. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára Moszkvában fogadta Raul Castrot, a Kubai Kommunista Párt KB másodtit­kárát. DONALD RUMSFELD, az Egye­sült Államok hadügyminiszte­re kérte a szenátust, hogy sza­vazza meg a 112,7 milliárd dol­láros katonai költségvetés-ter- vezetet. SPANYOLORSZÁGBAN az év első három hónapjában a mun­kanélküliek száma 44 000-rel növekedett. OLASZORSZÁG külkereskedel­mi mérlegének deficitje az év első hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához képest megkétszereződött. GERALD FORD amerikai el­nök tegnap Washingtonban fo­gadta Szekér Gyulát, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának alelnökét, akivel a ma­gyar—amerikai kapcsolatok ak­tuális kérdéseiről tárgyalt. A BECSBEN nyilvánosságra hozott adatok szerint Ausztriá­ban áprilisban 22 000 fővel csökkent a munkanélküliek szá­ma. Április végén 54 186 mun­kanélkülit tartottak nyilván Ausztriában. A SZOMÁLI Köztársaság fővá­rosában aláírták azt a megálla­podást, amelynek értelmében a Szovjetunió térítésmentes segít­séget nyújt Szomáliának. A megállapodás értelmében a Szovjetunió élelmiszereket, épí­tőanyagot, kőolaj-termékeket és más árukat szállít. CHILÉBEN 3,28 százalékkal leértékelték a pesot. A rendel­kezés értelmében a dollárhoz viszonyított árfolyam az eddigi 11,80 pesoról 12,20 pesora vál­tozott. A chilei pesot az idén tízszer értékelték lo Ernesto Geisel brazil elnököt, aki hivatalos látogatáson London­ban tartózkodik, a brit fővárosban csakúgy, mint néhány nappal ezelőtt Párizsban a haladó közvélemény ellenszenvvel fogadta. Elmarasztaló feliratú transzparensekkel adták az elnök tudtára, hogy a brazil diktátor nem kívánt vendég Nagy-Britanniában. Gei- seit a brit kormány hívta meg londoni látogatásra, mivel azt reméli, hogy a brazil elnök esetleg fegyvermegrendeléseket köt brit cégekkel és ez elősegítheti a brit gazdasági élet fellendülését. Moszkva — A moszkvai váro­si bíróságon befejeződött Alek- szandr fuhnovszkij nyilvános pere. juhnovszkijt, aki Müller és Mironyenko fedő nevek alatt szerepelt, hazaárulással vádol­ták. Juhnovszkij egy ukrán na­cionalista tiszt fia és a Nagy Honvédő Háború idején önkén­tesen a Gestapo kiszolgálója volt. Lelkén sok olyan bűntett szárad, amelyeket az ő közre­működésével követtek el a Ges- tapo-sok Ukrajna népe ellen. A bíróság Alekszandr luhnovszkij- ra a legmagasabb büntetést — a golyó általi halált szabta. Szovjet—laoszi közös közlemény Taskent — Szovjetunióbeli látogatásának befejeztével Tas- kentből elutazott a laoszi párt­ós kormányküldöttség Kaysone Phomvihanh, a laoszi forradal­mi párt főtitkára, miniszterel­nök vezetésével. A delegáció az SZKP KB és a szovjet kormány meghívásának tett eleget. A lá­togatásról közös közleményt adtak ki. A közös nyilatkozatot Alek- szej Koszigin, az SZKP KB tag­ja, a miňisztertanács elnöke és Kaysone Phomvihanh, a laoszi küldöttség vezetője írta alá. A dokumentum megállapítja, hogy a világban a békéért, a Fordot újabb vereségek érték Washington — Az Egyesült Államok további három államá­ban tartottak előválasztásokat. Fő tanulságaik: Gerald Ford­nak minden keményebb harcot kell folytatnia jelöléséért Ro­nald Reagannal szemben — aki még tovább tolhatja jobbra az elnököt a külpolitikában. A de­mokrata pártjelöltek között Ja­mes Carter tovább szilárdította fölényes vezetését. Indiana államban Ronald Rea­gan (a szavazatok 80 százaléká­nak összeszámlálása alapján) csekély arányban legyőzte Ge­rald Fordot. míg Georgiában és Alabamában Reagan a várt nagy többséggel győzött az el nőkkel szemben. A felmérések szerint ezúttal is hatásosak voltak Reagan (sa­ját pártjának konzervatívjai sze­rint is) felelőtlen és alaptalan vádjai a Ford kormány külpoli­tikája ellen. A reakciós kispolgári töme­gek körében visszhangra talál­tak Reagan szovjetellenes, a gyorsabb fegyverkezést hirdető szólamai csakúgy, mint kard- csörtetése a Panama-csatorna „megvédése“ ügyében. A demokrata párti Wallace- sok szélsőjobboldali hívei is Reaganra szavaztak, miután az alabamai kormányzó immár minden esélyét elvesztette az elnökjelöltségre. Ford elnök tudatában volt a két déli államban, Georgiában és Alabamában várható veresé­gének — győzni akart India- nában. James Carter újabb, fölényes győzelmei tovább valószínűsítik, hogy ő lesz a demokrata párt elnökjelöltje. A köztársasági je­löltek éles harca (amely még harmadik jelölt fellépését is el­képzelhetővé teszi) növeli Car­ter győzelmi esélyeit a novem­beri elnökválasztáson. 1976. V. 8. A Panamai Köztársaságiioz tartozó Contadora szigeten új tárgyalássorozat kezdődött az Egyesült Államok és Panama képviselői, Aquilino Boyd és Ellsworth Bunker amerikai nagykövet között a Panama csa­torna új státusáról. Az Egyesült Államok az 1903- ban Panamára kényszerített és 1977-ben lejáró szerződés értel­mében mind a mai napig 14 katonai támaszpontot, saját rendőrséget és közigazgatást tart fenn a csatorna-övezetben. A panamai kormány ismétel­ten Washington értésére adta, hogy az 1977-es esztendőt te­kinti a végső határidőnek ar­ra, hogy tárgyalások útján ér­jenek el új megállapodást. Az alábbiakban Ismertetjük a Panama-csotornR rövid történe­tét. 1513-ban I/asco Nunez de Bal­boa elsőként hatolt át a kes­keny Panama-földszoroson és elérte a Csendes-óceánt. Hat év­vel később Madrid bekebelezte a területet, amely csak 1821-ben szabadult fel a spanyol uralom alól. 1856-ban észak-amerikai társaságok vasúttal kötötték össze a földszoros két partját. A múlt század második felében Washington kétszer is csapato­kat küldött a térségbe 1881-ben a híres Lesseps — a Szuezi-csatorna építője — ve­zetésével francia tőkéscsoport alakult ki a Panama-csatorna építésére. Öriási korrupciós bot­rány tört ki, azóta él a köztu­datban a „panamázás“ fogalma. A csődbe ment gyülekezet elad­ta részvényeit 1902-ben ameri­kai érdekeltségeknek. Most már az amerikai hatóságokat is ko­molyan foglalkoztatja a terv, ságot. A következő esztendőben tipikusan egyenlőtlen, imperia­lista szerződés született az új ország és Washington között, amely minden mai baj forrása. Eszerint az USA megépíti a csatornát, amelyért évi 250 ezer dollárt fizet Panamának. Vi­szont „cserében“ örökös hasz­nálatra megkapja nemcsak a kulcsfontosságú és aranybányá­val fölérő csatornát, hanem egy A PANAMA-CSATORNA hogy megszerzik maguknak a kereskedelmileg és stratégiailag egyaránt kulcsfontosságú térség ellenőrzését. Washington 1903 novemberé­ben államcsínyt szervezett, amely elszakította az akkor Ko­lumbiához tartozó térséget és kikiáltatta a Panamai Köztársa­tizeuhat kilometer széles pana­mai területsávot is. Ezen a sávon azóta is „kis Amerika“ létezik, amelyre nem vonatkoznak a panamai törvé­nyek és amely a lakosság elé­gedetlenségének szüntelen for­rása. 1914-ben nyitották meg a csatornát és azóta az amerikai hadsereg számtalanszor avatko­zott be a helyi függetlenségi megmozdulások leverésére. Mégis ezek a megmozdulások vívták ki, hogy az USA 1955- ben kénytelen volt negyedmil­lióról évi mintegy kétmillióra emelni a bérleti díjat — ter­mészetesen manapság ez is ne­vetséges összeg. 1964 januárjában a feszültség olyan fokot ért el, hogy meg­szakadtak az amerikai — pana­mai diplomáciai kapcsolatok. Ismét némi amerikai enged­ményre volt ugyanis szükség a viszony helyreállításához, de a baj kezelése csak tünetinek bi­zonyult. 1967-ben, 1970-ben és 1971-ben amerikai javaslatokat utasított vissza a panamai kor­mány. 1974-ben „részleges elvi megállapodás“ született. Eszerint Washington arányo sabb jövedelem-részesedéshez juttatja Panamát a csatorna mammut-hasznából és megszün­teti a birtoklás „örökös“ jelle­gét. A most kezdődő tárgyalá­sok fő témái ehhez kapcsolód­nak: 1. Mikor legyen a birtoklás vége? 2. Mennyi terület jut vissza addig is a panamai köz- igazgatás alá? 3. Milyenek lesz­nek a pontos jövedelem-elosztá­si arányok? 4. Az amerikai ka­tonai létesítmények (jelenlegi számuk 14) közül legfeljebb há­romnak a megmaradását kíván­ja engedélyezni Omar Torrijos tábornok, panamai elnök hala­dó kabinetje. nemzeti függetlenségért küzdő erők javára változtak meg az erőviszonyok. A Laoszi Forra­dalmi Néppárt és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya támogatásáról biztosítja az ŠZKP KB és a szovjet kor­mány külpolitikáját, amelyet a párt XXV. kongresszusán hagy­tak jóvá. A szovjet és a laoszi fél egyetértett abban, hogy hat­hatós intézkedéseket kell hozni a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a leszerelésre. A szovjet fél nagy jelentősé- get tulajdonít a Laoszban vég­bement történelmi változások­nak. A népi demokratikus for­radalom győzelme, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság létrehozása a laoszi nép dia­dala. A laoszi nép győzelmesen fejezte be a harmincévi önfel­áldozó harcát az imperializmus és a belső reakció ellen, hazája szabadságáért, függetlenségéért és egységéért. A felek véleménye szerint a laoszi párt- és kormányküldött­ség szovjetunióbeli látogatása jelentősen hozzájárult az SZKP és a Laoszi Forradalmi Nép­párt, valamint a Szovjetunió és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság közötti barátság és együttműködés fejlesztéséhez. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége szovjet párt- és kormányküldöttséget hívott meg hivatalos laoszi lá­togatásra. A meghívást Moszk­vában elfogadták. Hatékony eszmei fegyver A Szovjetuióban tegnap ünne­pelték a sajtó napját, a moszk­vai Pravda megjelenésének 64. évfordulóját. Hatvannégy évvel ezelőtt Lenin fáradhatatlan szervezőmunkájának eredmé­nyeként megszületett a bolsevik párt lapja, a Pravda. A Pravda nevéhez méltóan elsó jelentke­zése óta a munkásosztály Igaz ügyét szolgálja, a gyakorlatban valósítja meg Lenin tanítását. Ezekhez az elvekhez törhetet­len hűséggel ragaszkodva a Pravda a szocialista újságírás legmaradandóbb hagyományait teremtette meg. Fennállásának 64 éve alatt olyan hatékony esz­mei fegyver volt a párt kezé­ben, amelyben mindenkor bíz­hatott. A legnagyobb példányszámú szovjet napilapok — a Pravda és a Komszomolszkaja Pravda — jelenleg 10 millión jelüli példány számban jelennek meg. Az országban összesen több mint 8000 újságot adnak ki. Ezek összpéldánya csaknem 165 millió. Rádióadások hatósugara az ország egész területére kiter­jed. A lakosság tulajdonában lé­vő rádiókészülékek száma 62 millió. A 367 televíziós műsor, illetve továbbító állomás közve­títései a lakosság 75 százaléká­hoz jutnak el. A tévéadásokkal „fedett“ vidékeken gyakorlati- laa minden családnak van ve­vőkészüléke, a fekete-fehér ké­szülékek száma 62 millión felül van, a színes vevőkészülékeké egymillió körül. Ma a szovjet sajtóra az ed­diginél is nagyobb feladatok várnak. Közülük legfontosabb az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtá­sának segítsége, a Szovjetunió f elvirágoztatásáért végzett mind hatékonyabb magasabb színvo­nalú építőmunka támogatása, <r békéért, az enyhülésért vívoh. küzdelem serkentése a sajtó sajátos eszközeivel. A Szovjetunióban hagyomány, hogy a sajtó napján teszik köz­zé a Szovjet Újságíró Szövet­ség idei díjnyerteseinek listá­ját. Az idei kitüntetettek között szerepel Pjotr Klimuk és Vita- lij Szevasz!yjanov, a két szov­jet űrrepülő, akinek a Szojuz — 18 űrhajó és a Szaljut—4 űr­állomás fedélzetéről közvetített élő riportjait a tévében mi is láthattuk. „Az enyhülés és an­nak ellenfelei“ című külpoliti­kai kommentársorozatáért ka­pott díiat Szpartak Beglov, az APN sajtóügynökség világszerte ismert hírmagyarázója, Valerij Belezskov, az Egyesült Államok című folyóirat főszerkesztője „A koalíció születése“ című könyvéért kapott díjat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents