Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-05 / 106. szám, szerda
Prágai utcarészlet [Molnár Janus lelve.pír! igaz szóval, rnmm^ Járási híradót szerkesztene!; Január 5-e óta hétfő délutánonként, pontosan 16:30-kor a rožňavai (rozsnyói) járásban a vezetékes rádió műsorában megszólal egy magabiztos, kellemes férfihang: Köszönt jiik hallgatóinkat, a Járási Híradó rendszeres, heti adásai hallják . A járási Művelődési Kyzpont a postaigazgatósággal karöltve már néha.ív év óta közvetíti a Járási Híradó műsorát a vezetékes rádióban. A műsor vezetője, felelős szerkesztője Kopper Sándor elvtárs. a Járási Művelődési Központ igazgatója. A magyar nyelvű adást januárban vezették be. Külön szerkesztő bizottságot szerveztek. Ennek vezetője Szöllős Sándor elvtárs, a CSEMADOK járási bizottságának titkára. Munkatársai: Pelli- onisz Tibor és Tököli Lídia. További munkatársak: néhány helybeli, néhány környékbeli tanító. A Járási Híradó műsora három részből áll: 1) Politikai, gazdasági jellegű hírek, beszámolók 2) Hangképek, riportok 3) Zene, muzsika. Az adás műsora sajátosan járási jellegű s a magyar nyelvű adás is sajátosan népi ízzel és módon foglalkozik a járás életével, prob lémáival. A postaigazgatóság egyetlen követelménye: eredeti, friss híranyagot közvetítsenek. Gondot jelent, hogy a műsoranyagot egy évig tárolni kötelesek. Gyűlnek a magnószalagok, le nem törölhetik a feljátszott műsort. Mindig újabb és újabb szalagot kell vásárolni. És még egy előre nem látott gond: mi lesz az úgynevezett uborkaszezon idején? Szöllős elvtárs egy pillanatra meghök- knn a kérdés hallatán, de bizakodva válaszol: Akkorra megszervezzük a külső munkatársak, a tudósítók hálózatát! Jelenleg az adás műsorának egyik „erőssége“, hogy a vetélkedők, a különféle kulturális versenyek idején sok és változatos zenei műsoranyagot szolgáltatnak a népi zenekarok, kórusok. Joggal tartanak érdeklődésre számot a hallgatók körében azok a hangképek is, melyeket a műsor szerkesztői a népgyűlésekről, a tömegszervezetek évzáró taggyűléseiről készítenek. Nem kevésbé érdekesek azok a műsorszámok sem, amikor mikrofon előtt kérnek tájékoztatást az illetékes szervektől, a felelős vezetőktől a járás vagy egy-egy község terveire vonatkozólag. Mit terveznek? Így mondják a műsor szerkesztői: Igaz szóval, muzsikával, nevelve, szórakoztatva akarjuk tájékoztatni hallgatóinkat. Nem kevés, amire vállalkoztak. ló munkátl Reméljük, nem fog megfakulni, megfáradni a bemondó magabiztos, kellemes férfihangja hetek, hónapok múlva sem. A műsor pedig mindig érdekes, színes, változatos lesz. HAHIŰ ANDRÁS Mam b a fi ti c? tn mécs... Gaál László az egyik legszebb és legnehezebb foglalkozást, a katonai pályát választotta. A Mikulov nad Mo- ravé-i tiszti iskola végzős tanulója. — A Komáromi Szakközén iskola tanulója voltam. Iskolánk végzős diákjai közé többször ellátogatott Fazekas őrnagy, akivel elbeszélget tünk a hadsereg feladatáról és küldetéséről. Ismertette a lehetőségeket, távlatokat. Ne héz volt a döntés. Elsősorban szüléimét kellett meggyőzni. Ebben nagy segítséget kaptam volt osztályfőnökömtől, Kiss Ferenctől. — Nem bántam meg, hogy ezt az iskolát választottam. Igaz, a kezdeti problémák nagyon elkeserítettek, s ehhez még nyelvi nehézségeim is hozzájárultak. Feletteseim se gítségével sikerült őket le győznöm. A jókedvű, rokonszenves Laci különben részt vesz a szocialista versenyben. Kötelezettségvállalást tettek a „Példás szakasz“, illetve a „Példás zászlóalj“ cím elérésére. Ingyenes véradó. Eleinte a katonai zenekarban is ját szőtt, de később erről a tanú lás érdekében le kellett mon dania. * — A sikeres záróvizsgák után a határőrségnél szeretnék dolgozni, később pedig katonai főiskolán szeretném folytatni tanulmányaimat — válaszolja, mikor a további terveiről érdeklődöm. Füleki születésű fiú, munkáscsaládból származik. Édesapja a Kovosmaltban dolgozik. Már gyermekkorában vonzalmat tanúsított a katonai pálya iránt. Rátermettségéről tanúskodik, hogy nemrég őrvezetővé léptették elő. Példás igyekezetével elérte, hogy felvették a párt tagjelöltjei közé. Egy tettre kész, hazaszerető embernek valóban a munkásosztály élcsapatában a helye. Reméljük, ott sem fogunk benne csalódni. HEGEDŰS ISTVÁN 1976. V. 5. A HISZÉKENYSÉG VÁMSZEDÖi A felsőszlklási (Vyšný Skalník) P. S. családjának kálváriája tavaly azzal kezdődött, hogy megbetegedett egyetlen tehenük. Az erős vallási befolyás alatt élő család fejének az volt a meggyőződése, hogy a bajok előidézője nem más, mint legközelebbi szomszédjuk — régi haragosuk — H. J., aki — úgymond — megrontotta egyetlen jószágukat. Sűrűn elhangzott panaszaiknak nem sok hitelt adtak az emberek, sokan megmosolyogták a fantáziadús házaspárt. Mígnem a szomszéd községben Ráhón (Hrachovon) akadt egy asszony, aki nemcsak végighallgatta S.-né sirámait, hanem „hasznos“ tanácsokkal is ellátta. — A közeli Kokaván él egy mindentudó cigányasszony, feltétlenül keressék fel, ő kitűnően ért a megrontott állat gyógyításához — hangzott az útbaigazítás. így kerültek P. S.-ék kapcsolatba a többszörösen büntetett előéletű C. V-val, aki 900 koronás előleg átvétele után akcióba lépett. Az első kúra két napig tartott. Csodafűfőzéséből és egyéb hókusz-pókuszból állt. Ezt a műveletet rövid időközökben többször is megismételte. A ház egyetlen felnőtt lánygyermeke is őszinte csodálója volt a földöntúli eszközökkel gyógyító asszonynak, s a pihenés perceiben potom hétszázért maga is megjósoltatta vele eljövendő sikeres férjhezmenetejét. A hiszékeny család néhány hét leforgása alatt 3160 koronát fizetett ki a kuruzslás mesterasszonyának, aki a csodatevő füvek levét embereknek is ajánlotta — rontás ellen. A csodában szilárdan reménykedő család bizalma először éppen e furcsa teázás kapcsán ingott meg a kuruzslóasszonyban, miután valamennyien komolyan megbetegedtek. — Aztán — napok elteltével —, amikor a tüdőgyulladásban szenvedő tehén állapota is súlyosbodott — futva elveszett pénzük után —. tették meg bejelentésüket. A büntető törvénykönyv 250. §-a első bekezdése alapján a Rimavská Sobota-i Járásbíróság tekintettel a vádlott idős korára, a csalás különleges körülményeire, viszonylag enyhe büntetést hozott. A hatvan évnél idősebb C. V.-t hat hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Nem lehettek ilyen elnézőek jogrendünk őrei egy korábban megörtént bűnügy kapcsán, amikor a sokszorosan (14 alkalommal) büntetett előélatfl J. O.-t nyolcévi feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték. A tanulság kedvéért idézzük fel ezt a nem mindennapi történetet is. Z. V. és nyugdíjas férje, 1970 ben azzal a nem titkolt szándékkal költözött Kanadából Safáriko- vóra (Tornaijára), hogy az óhazában békés, nyugodt körülmények között töltse élete delét és alkonyát. Ennek anyagi biztosítéka a tengeren túlról folyósított havi nyugdíj és az a készpénz lett volna, amelyet vámhatóságaink tudta nélkül, illegálisan csempésztek az országba. A férj itthon gyakori látogatója volt a helyi kocsmáknak, s nemritkán fel is öntött a garatra. Nem tudni így volt-e, de valószínűleg ittas állapotban tehetett említést meglévő doMiin’aiWil a kártvacim- boráknak ... Egy szép napon ugyanis, amikor a férfi kórházi gyógykezelésen volt, hosszasan csengettek lakásukon. Az asszony nyitott ajtót, s némi meglepetésére egy furcsa küllemű asszony állt szemben, aki közölte vele, hogy jövendőmondó, s családjáról, pontosabban férjéről is el tudna mondani egy s mást. A cigánvasszony határozott fellépése megtette hatását az évtizedekig burzsoá ideológiával táplált asszonykánál, akit különben is aggasztott férje sorsa. Beengedte. A jósnő tojást, sót hajszálat kért. Néhány sem mitmondó megállapítás, után idegen bankjegyeket kért munkája folytatásához. A háziasszony kiment féltve őrzött dollárjaiért, s egy terítőbe csomagolva a jósnő elé tette. Miután kedvező híreket kapott férje állapota felől, megkönnyebbülve összefogta a terítőben lévő 6630 dollárt, s visszavitte eredeti helyére. A helyzetet kiválóan felismerő J. 0. agyában ezalatt megszületett a tömérdek pénz megszerzésének terve. A példátlanul naiv háziasszonyt vízért küldte, mialatt ő besétált a kínálkozó zsákmányért. Az események filmszerűen peregtek tovább. A jósnő tökéletes alibit keresvén, még aznap Kremnicára hajtatott (nyilván nem egyedül eszelte ki ezt a tervet), és súlyos szívbetegséget színlelve kérte kórházi gyógykezelését. Felvétele azonban csak két nap múlva történt meg, amikor a bűnüldöző szerveink már a csaló asszony nyomában jártak A bírósági eljárás során a vádlott elmebajosként viselkedett. Az orvosi szakértők bevonásával történt több hetes kivizsgálás azonban bebizonyította beszámíthatóságát. H. A. HÍRNEVÜKHÖZ méltóan SIKERES NEGYEDÉVET ZÁRTAK # TÚLTELJESÍTETTÉK ÍGÉRETÜKET # NEM PIHENNEK MEG BABÉRAIKON A Gemerská Horka i (gömör horkai) Cellulóz- és Papírgyár dolgozói évek óta rendszeresen teljesítik tervfeladataikat. így volt ez a múlt évben is, amikor a 2,3 millió koronával megszilárdított termelési tervet 101,8 százalékra teljesítették, illetve azt 2 millió korona értékkel túlszárnyalták. Ezzel megfelelő feltételeket teremtettek nemcsak az idei, hanem az egész hatodik ötéves tervidőszak feladatainak teljesítéséhez is. Előtérben <a dolgozók kezdeményezése Az első negyedév után nyugodt lelkiismerettel jelenthetik ki, hogy hűek maradtak hagyományaikhoz, jó volt a hatodik ötéves terv rajtja. Az év három hónapja alatt ugyanis az árutermelés és a munkatermelékenység tervét 103 százalékra teljesítették. Különösen jó eredményt (126,7 százalékot) értek el a papírtermelésben. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén 1 867 000 koronával több árut termeltek. Amint Volcsko Gyula az üzem gazdasági igazgatóhelyettese elmondotta, eredményeiket az idén is a dolgozók széles körű kezdeményezésének köszönhetik. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére az első negyedévben 566 000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek. Ám amikor az értékelésre került sor, örömmel állapították meg, hogy vállalásukat csaknem megháromszorozták, azaz 1 millió 600 ezer korona értékben teljesítették, jóllehet többször meg kellett birkózniok kisebb üzemzavarokkal. Azt som érdektelen megemlíteni, hogy a szóban forgó időszak alatt további két kollektíva kelt versenyre a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Nem állnak meg a félúton A CSKP XV. kongresszusa alatt az üzem dolgozói további 1Ü0 000 korona értékű kötelezettségvállalást tettek íőleg a termelési költségek csökkentésére. Ez a vállalás azonban még nem tekinthető véglegesnek. A kongresszus határozataiból kiindulva ugyanis az üz?m vezetősége, a szakszervezetek és a pártszervezet felhívással fordult a dolgozókhoz. Ebben rámutatnak azokra a fogyatékosságokra és azokra a területekre. amelyeken csökkenthetik az önköltséget. Természetesen ez alapos felmérésre és elemzésre épül. A felhívás szerint például a kar- bantartók jobb munkaszervezéssel nagyobb erőfeszítései 400 000 korona értékű olyan munkát végezhetnének el, amelyet ezelőtt más vállalatokkal végeztettek el. A gyártási technológia szigorú megtartása mellett 60 ezer korona értékű klórt takaríthatnak meg. Saját fűtőanyag (faháncs) felhasználásával is 100—120 ezer korona megtakarítást lehetne elérni. Az újítómozgalom kiszélesítésével, a komnlex racionalizáció alkalmazásával 500—600 ezer korona takarítható meg. Az el- baszná’t oótalkatrészek felújításával is mintegy 100 000 koronával lehetne csökkenteni a kiadásokat. A fekbér 180 000 koronával lehetne kevesebb. Tovább sorolhatnánk a felhívás kisebb nagyobb tételeit, de az eddig felsoroltakból is látható, hogy százezrekről, illetve milliókból van szó. A gyár vezetőitől és az üzem minden egyes dolgozójától függ mit, hogyan és mikor sikerül meg valósítaniuk, s ezzel pártunk XV. kongresszusa határozatait és célkitűzéseit teljesíteniük. N. J. A kuniárnói (komáromi) járásban a tervezett 15 500 hektárnyi területből eddig töhb mint 12 00*) haktáron vetették el a szemes kukoricát. Siló- kukoricát eddig mintegy kétezer hektáron vetettek el. B. Palko- vifi felvételén kukoricavetés a nemesócsai efsz-ben.
