Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-31 / 128. szám, hétfő
Jellemzőjük a gazdaságosság LUCERNASZÁRÍTÁS KOOPERÁCIÓBAN ÚJ SZÓ 1978. V. 31. 3 — Mi ezt a kérdést még a program kidolgozása előtt is nagy körültekintéssel kezeltük. Női tagtársaink fontos szerepet töltenek be szövetkezetünk életében, derekasan megállják helyüket. Állítom, nélkülük nehezen boldogultunk volna. Azóta, hogy közös gazdaságunk az egyesítés után csaknem hétezer hektárra terebélyesedett, céltudatosabban oldjuk meg az asszonyok családi és munkaügyi kérdését. A munkahelyi távolságok leküzdésére elsősorban az üzemen belüli autóbuszjáratok menetrend szerű beállításával gondoskodtunk. Ezt követte a bölcsődék, óvodák hálózatának bővítése, majd a közétkeztetés megszervezése, hogy ezzel is könnyít- silnk munkájukon. Legutóbb pedig saját elárusítóhelyet létesítettünk, ahol az asszonyok munkájuk befejeztével sorbán- állás nélkül beszerezhetik a napi legszükségesebb élelmiszereket. Tudom, hogy ezekkel az intézkedésekkel még nem elégítettük ki teljes mértékben az igényeket. Ám korlátozott lehetőségeink ellenére azon igyekszünk, hogy tovább javítsunk helyzetünkön. Az asszonyok megérdemlik, hogy megbecsüljük őket. Szövetkezetünk fennállása óta az asszonyok helyzetén is forradalmi változások történtek. Az az asz- szony, aki még ezelőtt húsz évvel körömSzakudtáig ragaszkodott kis egyéni világa minden porcikájálioz, s válással fenyegette férjét, ha betép az efsz-be, az az asszony ma a közös gazdaság lelkes építője, az új munkamódszerek, formák szószólója. 0 Mi nyújt kezességet ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzemek a kongresszus irányelveivel összhangban maradéktalanul teljesítsék az új tervidőszak feladatait? — Az a véleményem, hogy e körül nem lehet probléma. Hiszen sem a hektárhozamok, sem pedig az állatok hasznossága fokozásában a szövetkezetek még nem mondták ki az utolsó szót. Természetesen ebben a fő szerepet a szövetkezeti pártalapszervezeteknek, a kommunistáknak kell játsza- niok. Többet kell beszélnünk pártonkívüli tagjainkkal, az ifjúsággal. Meggyőződésem, az efsz-ek ezúttal is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, s becsületesen teljesítik feladataikat. GajdoS elvtárs idestova tíz éve áll a közös gazdaság élén. Ez Idő alatt a szövetkezet a nitrai járás élenjáró mezőgazdasági üzemel közé küzdötte fel magát. A pártszervezet és a tagság közös igyekezetével gyümölcsözően kamatoztatja a XV. kongresszus célkitűzéseit is. SZOMBATI! AMBRUS Jozef Gajdos elvtárs agrármérnök, a sládeőkovcei Haladás egyesített szövetkezetének elnöke amióta hazatért legfel* ső pártfórumunk prágai tanácskozásáról, sűrűbben megfordul a termelő üzemegységekben. Bárhova indul, mindenütt szíves-örömest, nagy várakozással fogadják. Az elvtársak és tagtársai eredeti tolmácsolásban kívánják hallani a a XV. kongrpsszus üzenetét. És 6 sohasem fukarkodott a szóval s ezeken a kongresszust méltató értekezleteken is elkötelezetten, szakmai megalapozottsággal beszél. — A XV. kongresszus tanácskozásáról, következtetéseiről beszétni csakis így lehet. 0 Ha szabad így jeltenni a kérdést, a kongresszus melyik témája érdekli főképpen a jelenlevőket? — Természetesen a mezőgazdaság, ezen belül pedig az efsz tagok életkörülményeinek további alakulása. Az eszmecserék során többször kiderült, az efsz dolgozói tüzetesen Ismerik a párt mezőgazdaságpolitikáját. Ennek kapcsán megjegyezték: „Jó és helyes, hogy 1980-ig 42 q-ra kell »feltornászni« országos viszonylatban a szemesgabona átlagtermését. De mi- nálunk nem az a fő gond, hogy lesz-e elegendő gabona, hús, tojás meg zöldség. Inkább az, hogy a megtermelt mezőgazdasági nyersanyagaink feldolgozásához és a termények tárolásához elegendők, megfelelők-e a kapacitások.“ Az érvek elfogadhatók. Azonban mégsem szabad a kérdést így leegyszerűsíteni, mert mező- gazdaságunkban még sok a kiaknázatlan tartalék. Feltárásukat persze az ipari üzemeknek Is komolyabban kellene segíte- niök. — Ami az efsz-tagság élet- körülményeinek javítását illeti, ez szorosan összefügg pártunk bérpolitikájával. Persze a szövetkezetben sem lehet másképpen, mint az ipari vállalatokban. Csak annyit oszthatunk el, amennyit megtermeltünk. Ennek ellenére állítom, hogy a mezőgazdasági dolgozók javadalmazása olyan szintre került, mint népgazdaságunk más ágazataiban. Éppen a hatodik ötéves terv irányelvei arra buzdítanak bennünket, tovább fokozzuk a termelést, a hatékonyságot, jobban használjuk ki a munkaidőt és a rendelkezésünkre álló korszerű gépek erejét. Ez Is egyik nagy tartalékunk. Szövetkezetünk egyébként reális tervet és szociális programot dolgozott ki az életkörülmények javítására. # Ez a szociális program foglalkozik a női tagok munka- és családi körülményeivel is? A terű szerint 1976—1980-ban hazánk fakitermelése 6—7 száza- lékkai emelkedik. E feladat teljesítéséhez a Banská Bystrica-t Erdőgazdasági Üzem dolgozói is hozzájárulnak. Az első negyed' év fakitermelést tervét 108,8 százalékra teljesítették. 2256 köbméter fát termeltek ki terven felül. Képünkön: Jozef Bulla erdész Jozef és Pavol Gurával munkafeladatokról tanácskozik. (Felvétel: T. Babjak — CSTKJ Az irodát és a szociális helyiségeket magába foglaló épület már lényegében elkészült, a mázsa hatalmas betongödre azonban még üresen áll, várva, hogy belehelyezzék a szerkezetet. A hatalmas raktár is csak félig kész, falai még vakolatlanok, benn az épületben pedig a szerelők dolgoznak. A központi épület, az univerzális lucernaszárító azonban már üzemel, ezt a monoton Lehnicei (Légi) Efsz és a Nový Trh-i (Űjvásári) kísérleti öntözőgazdaság szárít itt lucernát. A szárító tehát a mezőgazdasági üzemek közötti szükséges kooperáció és együttműködés szép példája. Elsősorban mire összpontosítják a figyelmet? — kérdeztem kísérőmet. — A szárító korszerű. Segítségével a termelést igyekszünk a lehető leggazdaságosabbá Minden rendben — jelzik a vibráló mutatók és a színes körték. Érsek Ferenc (balról) és Szalay László (A szerző felvétele) malombúgás és a levegőben terjedő sajátos lucernaillat is igazolja. — Május 6-án kezdtük a szárítást, a tervezettnél tehát pár nappal később. Ennek ellenére jelenleg már az elvégzett munkában és a teljesítményben sincs lemaradás, ami dolgozóink igyekezetének köszönhető. Az első hetekben egyfolytában üzemeltünk, kollektívánk még a tervezett, vasárnap déltől hétfő reggelig tartó szabad műszakokról is lemondott. Így az egyik mezőgazdasági üzemet sem károsítottuk meg, és a magnak szánt, valamint a kiszántásra keríitő táblák termését is időben leszárítottuk. A kiszántott lucerna helyére tehát még késés nélkül elvethették a silókukoricát — mondta Érsek Ferenc, a szárító vezetője, és nyomban meghívott, nézzük meg a gondjaira bízott létesítményt. A szárítót a Zlaté Klasy-i (Nagymagyari) és a Nový 2i- vot-i (Ojéleti) Efsz közösen építette. Rajtuk kívül még a tenni. A zöldliszt túlnyomó részét szemcsézzük és a szemcsé- zett takarmányt — miután le- hűtöttük —, ömlesztve tároljuk. így egy műszakban a teljes üzemeléshez mindössze hat dolgozóra van szükségünk. E létszámban benne van a járva- szecskázó vezetője ós a traktoros is, aki a határból a lucernával telt pótkocsikat vontatja be a szárító udvarára. A szem- csézés további előnye, hogy a takarmány így tároláskor feleannyi helyet igényel, mint ugyanannyi zöldliszt elraktározása, és a szemcsézett takarmánynál a tárolási, valamint a kezelési veszteségek is kisebbek. További lényeges követelménynek a folyamatos üzemelést tartják. Évi tervük 280 vagon zöldliszt készítése, őszig a négy üzem biztosítja a folyamatos nyersanyagszállítást, annál is inkább, mivel öntözéses lucernatermesztést folytatnak. A munka ütemtervét pontosan kidolgozták, meghatározva, hogy melyik üzem lucernáját Román—indiai együttműködési megállapodás Manes.au román kormányfő indiai programja során a két ország képviselői gazdasági, kereskedelmi és műszakiegyüttműködési megállapodásokat írtak alá az 1976—1978-as évekre. A gazdasági megállapodás olajvegyészeti és kőolajkutatási együttműködésre, valamint közös ipari tervek megvalósítására vonatkozik. A kereskedelmi együttműködési megállapodás pedig azt irányozza elő, hogy a két ország áruforgalmának értéke 1980-ra ér- I# el a 222 millió dollárt. Kevesebb a vendégmunkás Nyugat-Európában A gazdasági recesszió miatt jelentősen megcsappant a Nyugat-Európában dolgozó munkások száma: a hatmillióból mintegy kétmillió veszítette el állását az elmúlt három évben. Becslések szerint a századfordulóig 3,5 millióra csökken majd az Idegen munkavállalók száma Nyugat Európában. Csökken az épülő hajók száma A hajóépítés, amely 1974-ben 133,4 millió tonnás csúcsértéket ért el, 1975-ben csak 13,7 millió tonna volt, ami 73,8 millió tonnával kevesebb, mint 1973-ban. 1976 első negyedében 3,5 millió tonnányi kereskedelmi hajótér építésére adtak ki megrendelést, tehát a helyzet nem javult. A tankhajóépítés ugyancsak erőteljesen csökkent. A jelenlegi legnagyobb hajóépítők: Japán, Svédország, a Szovjetunió, Anglia, majd Franciaország. mikor szárítják. Ősszel silókukoricát fognak szárítani, és a tavalyi sikeres próba után répaszeleteket is. Az elmúlt őszön répaszeletből 8 vagon száraz anyagot — pontosabban lisztet — készítettek, mivel a száraz szeletet a darálón is átengedték. Az idén már 10 vagon a terv. — Fontos és elengedhetetlen követelmény a minőség is — hangsúlyozta kísérőm. — Nem mellékes, hogy a végső termék mennyi fehérjét tartalmaz. E tény az állattenyésztésben nagyban befolyásolja a hozamokat. Munkánk igazi értéke tehát a takarmány minőségéval mérhető, ez utóbbi pedig a dolgozók figyelmétől függ. Tegyük hozzá, közülük is elsősorban két embertől, a villanyszerelőtől és a gépek műszaki ellenőrétől. Kettőjük figyelme — vagy figyelmetlensége —, hiba esetén gyors és pontos — illetve elkésett — beavatkozása sokat javíthat vagy ronthat a takarmány minőségén. Szalay László villany- szerelő és Szabó Tipor gépész e fejtegetést fejbólintással hagyta jóvá. A villanyszerelő munkahelye eléggé helyhez kötött. Föl-le sétál egy hatalmas panel előtt, amelynek vibráló mutatói, világító vagy kialvó színes lámpái neki mindent megmondanak: megfelelő gyorsasággal forog-e a henger, elég száraz-e a lucerna és jól dolgoznak-e a darálók. A gépész feladata már kissé különbözik kollégája munkájától. Hol itt, hol ott tűnik fel, egyszer a forgó hengert nézi körül, másszor a darálót ellenőrzi, majd megnézi a hűtőt, vajon önműködő berendezése időben ereszti-e ki a szemcsézett takarmányt, a felvonót, vajon az veszteség nélkül juttatja-e a takarmányt a raktárban álló utánfutóra. Ha ez megtelt, kis villanytraktorával elvontatja a kocsit és helyébe üreset húzat. — Addig jó, amíg csak nézegetni kell a gépeket, amíg a villanyszerelő és a gépész keveset dolgozik — mondja félig tréfásan a szárító vezetője. — Mert ha kettőjüknek komolyan neki kell gyürkőznie a munkának, akkor már baj van, elromlott valami, áll a termelés. Eddig ilyesmi nem fordult elő, és az alapos felkészülést tekintve remélhetőleg nem is les* komolyabb fennakadás. (ugrij export, illetve az onnan származó import, de a 300 külföldön eladott szovjet számítógép közül működik néhány többek között az NSZK ban, Hollandiában, Indiában és Finnországban. Szovjet—angolai nyilatkozat és megállapodások Koszigin szovjet és Lopo do Nascimento angolai miniszter- elnök nyilatkozatot írt alá a két ország baráti kapcsolatainak é.s együttműködésének fejlesztéséről. Ugyancsak május 26-án írták alá Moszkvában a szovjet—angolai kereskedelmi megállapodást, továbbá a kereskedelmi képviseletek kölcsönös felállításáról Intézkedő jegyzőkönyvet. Végül megállapodást kötöttek a gazdasági és műszaki, valamint a halászati együttműködésről is. Csehszlovák—román árucsere Csehszlovákia és Románia áruforgalma a múlt évben elérte a 367 millió rubelt s a következő esztendőben 50 százalékkal nő. Csehszlovákia ma Románia negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnere. A kétoldalú szántásokban a gépipari termékek alkotják a legjelentősebb tételt a jelenlegi ötéves tervidőszakban is. Bíznak erejükben Felkészültek a kongresszusi határozatok teljesítésére Üj szovjet számítógépek Még ebben az évben megkezdik az ESZ—1050-es nagy teljesítményű számítógépek exportját a szovjet Elektronorg- technika. A szovjet számítógép- ipar ezenkívül tovább fejleszti a már eddig gyártott típusokat Is és 1976—1977-ben megjelenik a piacon az ESZ-1022-es, valamint a percenként 150—200 ezer művelet elvégzésére képes ESZ-1033-as géptípus is. Az Elorg árufogalmának 90 százalékát teszi ki az Egységes Számítórendszer kialakításában résztvevő országokba irányuló
