Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-31 / 128. szám, hétfő

Jellemzőjük a gazdaságosság LUCERNASZÁRÍTÁS KOOPERÁCIÓBAN ÚJ SZÓ 1978. V. 31. 3 — Mi ezt a kérdést még a program kidolgozása előtt is nagy körültekintéssel kezeltük. Női tagtársaink fontos szere­pet töltenek be szövetkezetünk életében, derekasan megállják helyüket. Állítom, nélkülük ne­hezen boldogultunk volna. Az­óta, hogy közös gazdaságunk az egyesítés után csaknem hétezer hektárra terebélyese­dett, céltudatosabban oldjuk meg az asszonyok családi és munkaügyi kérdését. A munka­helyi távolságok leküzdésére elsősorban az üzemen belüli autóbuszjáratok menetrend szerű beállításával gondoskod­tunk. Ezt követte a bölcsődék, óvodák hálózatának bővítése, majd a közétkeztetés megszer­vezése, hogy ezzel is könnyít- silnk munkájukon. Legutóbb pedig saját elárusítóhelyet lé­tesítettünk, ahol az asszonyok munkájuk befejeztével sorbán- állás nélkül beszerezhetik a napi legszükségesebb élelmi­szereket. Tudom, hogy ezekkel az intézkedésekkel még nem elégítettük ki teljes mértékben az igényeket. Ám korlátozott lehetőségeink ellenére azon igyekszünk, hogy tovább javít­sunk helyzetünkön. Az asszo­nyok megérdemlik, hogy meg­becsüljük őket. Szövetkezetünk fennállása óta az asszonyok helyzetén is forradalmi válto­zások történtek. Az az asz- szony, aki még ezelőtt húsz évvel körömSzakudtáig ragasz­kodott kis egyéni világa min­den porcikájálioz, s válással fenyegette férjét, ha betép az efsz-be, az az asszony ma a közös gazdaság lelkes építője, az új munkamódszerek, for­mák szószólója. 0 Mi nyújt kezességet ah­hoz, hogy a mezőgazdasági üzemek a kongresszus irányel­veivel összhangban maradékta­lanul teljesítsék az új tervidő­szak feladatait? — Az a véleményem, hogy e körül nem lehet probléma. Hiszen sem a hektárhozamok, sem pedig az állatok hasznos­sága fokozásában a szövetke­zetek még nem mondták ki az utolsó szót. Természetesen eb­ben a fő szerepet a szövetke­zeti pártalapszervezeteknek, a kommunistáknak kell játsza- niok. Többet kell beszélnünk pártonkívüli tagjainkkal, az if­júsággal. Meggyőződésem, az efsz-ek ezúttal is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, s becsületesen teljesítik fel­adataikat. GajdoS elvtárs idestova tíz éve áll a közös gazdaság élén. Ez Idő alatt a szövetkezet a nitrai járás élenjáró mezőgaz­dasági üzemel közé küzdötte fel magát. A pártszervezet és a tagság közös igyekezetével gyümölcsözően kamatoztatja a XV. kongresszus célkitűzéseit is. SZOMBATI! AMBRUS Jozef Gajdos elvtárs agrár­mérnök, a sládeőkovcei Hala­dás egyesített szövetkezetének elnöke amióta hazatért legfel* ső pártfórumunk prágai ta­nácskozásáról, sűrűbben meg­fordul a termelő üzemegysé­gekben. Bárhova indul, minde­nütt szíves-örömest, nagy vá­rakozással fogadják. Az elvtár­sak és tagtársai eredeti tol­mácsolásban kívánják hallani a a XV. kongrpsszus üzenetét. És 6 sohasem fukarkodott a szó­val s ezeken a kongresszust méltató értekezleteken is elkö­telezetten, szakmai megalapo­zottsággal beszél. — A XV. kongresszus tanács­kozásáról, következtetéseiről beszétni csakis így lehet. 0 Ha szabad így jeltenni a kérdést, a kongresszus melyik témája érdekli főképpen a je­lenlevőket? — Természetesen a mezőgaz­daság, ezen belül pedig az efsz tagok életkörülményeinek to­vábbi alakulása. Az eszmecse­rék során többször kiderült, az efsz dolgozói tüzetesen Ismerik a párt mezőgazdaságpolitiká­ját. Ennek kapcsán megjegyez­ték: „Jó és helyes, hogy 1980-ig 42 q-ra kell »feltornászni« or­szágos viszonylatban a szemes­gabona átlagtermését. De mi- nálunk nem az a fő gond, hogy lesz-e elegendő gabona, hús, tojás meg zöldség. Inkább az, hogy a megtermelt mező­gazdasági nyersanyagaink fel­dolgozásához és a termények tárolásához elegendők, megfe­lelők-e a kapacitások.“ Az ér­vek elfogadhatók. Azonban mégsem szabad a kérdést így leegyszerűsíteni, mert mező- gazdaságunkban még sok a ki­aknázatlan tartalék. Feltárásu­kat persze az ipari üzemeknek Is komolyabban kellene segíte- niök. — Ami az efsz-tagság élet- körülményeinek javítását illeti, ez szorosan összefügg pártunk bérpolitikájával. Persze a szövetkezetben sem lehet más­képpen, mint az ipari válla­latokban. Csak annyit osztha­tunk el, amennyit megtermel­tünk. Ennek ellenére állítom, hogy a mezőgazdasági dolgo­zók javadalmazása olyan szint­re került, mint népgazdasá­gunk más ágazataiban. Éppen a hatodik ötéves terv irányel­vei arra buzdítanak bennünket, tovább fokozzuk a termelést, a hatékonyságot, jobban használ­juk ki a munkaidőt és a ren­delkezésünkre álló korszerű gépek erejét. Ez Is egyik nagy tartalékunk. Szövetkezetünk egyébként reális tervet és szo­ciális programot dolgozott ki az életkörülmények javítására. # Ez a szociális program foglalkozik a női tagok mun­ka- és családi körülményeivel is? A terű szerint 1976—1980-ban hazánk fakitermelése 6—7 száza- lékkai emelkedik. E feladat teljesítéséhez a Banská Bystrica-t Erdőgazdasági Üzem dolgozói is hozzájárulnak. Az első negyed' év fakitermelést tervét 108,8 százalékra teljesítették. 2256 köb­méter fát termeltek ki terven felül. Képünkön: Jozef Bulla er­dész Jozef és Pavol Gurával munkafeladatokról tanácskozik. (Felvétel: T. Babjak — CSTKJ Az irodát és a szociális he­lyiségeket magába foglaló épü­let már lényegében elkészült, a mázsa hatalmas betongödre azonban még üresen áll, várva, hogy belehelyezzék a szerkeze­tet. A hatalmas raktár is csak félig kész, falai még vakolat­lanok, benn az épületben pe­dig a szerelők dolgoznak. A központi épület, az univer­zális lucernaszárító azonban már üzemel, ezt a monoton Lehnicei (Légi) Efsz és a Nový Trh-i (Űjvásári) kísérleti öntö­zőgazdaság szárít itt lucernát. A szárító tehát a mezőgazdasá­gi üzemek közötti szükséges kooperáció és együttműködés szép példája. Elsősorban mire összpontosít­ják a figyelmet? — kérdeztem kísérőmet. — A szárító korszerű. Segít­ségével a termelést igyekszünk a lehető leggazdaságosabbá Minden rendben — jelzik a vibráló mutatók és a színes körték. Érsek Ferenc (balról) és Szalay László (A szerző felvétele) malombúgás és a levegőben terjedő sajátos lucernaillat is igazolja. — Május 6-án kezdtük a szá­rítást, a tervezettnél tehát pár nappal később. Ennek ellenére jelenleg már az elvégzett mun­kában és a teljesítményben sincs lemaradás, ami dolgo­zóink igyekezetének köszönhe­tő. Az első hetekben egyfoly­tában üzemeltünk, kollektívánk még a tervezett, vasárnap dél­től hétfő reggelig tartó szabad műszakokról is lemondott. Így az egyik mezőgazdasági üzemet sem károsítottuk meg, és a magnak szánt, valamint a ki­szántásra keríitő táblák termé­sét is időben leszárítottuk. A kiszántott lucerna helyére te­hát még késés nélkül elvethet­ték a silókukoricát — mondta Érsek Ferenc, a szárító veze­tője, és nyomban meghívott, nézzük meg a gondjaira bízott létesítményt. A szárítót a Zlaté Klasy-i (Nagymagyari) és a Nový 2i- vot-i (Ojéleti) Efsz közösen építette. Rajtuk kívül még a tenni. A zöldliszt túlnyomó ré­szét szemcsézzük és a szemcsé- zett takarmányt — miután le- hűtöttük —, ömlesztve tárol­juk. így egy műszakban a tel­jes üzemeléshez mindössze hat dolgozóra van szükségünk. E létszámban benne van a járva- szecskázó vezetője ós a trakto­ros is, aki a határból a lucer­nával telt pótkocsikat vontatja be a szárító udvarára. A szem- csézés további előnye, hogy a takarmány így tároláskor fele­annyi helyet igényel, mint ugyanannyi zöldliszt elraktáro­zása, és a szemcsézett takar­mánynál a tárolási, valamint a kezelési veszteségek is kiseb­bek. További lényeges követel­ménynek a folyamatos üzeme­lést tartják. Évi tervük 280 va­gon zöldliszt készítése, őszig a négy üzem biztosítja a folya­matos nyersanyagszállítást, an­nál is inkább, mivel öntözéses lucernatermesztést folytatnak. A munka ütemtervét pontosan kidolgozták, meghatározva, hogy melyik üzem lucernáját Román—indiai együttműködési megállapodás Manes.au román kormányfő indiai programja során a két ország képviselői gazdasági, kereskedelmi és műszaki­együttműködési megállapodáso­kat írtak alá az 1976—1978-as évekre. A gazdasági megálla­podás olajvegyészeti és kőolaj­kutatási együttműködésre, va­lamint közös ipari tervek meg­valósítására vonatkozik. A ke­reskedelmi együttműködési megállapodás pedig azt irányoz­za elő, hogy a két ország áru­forgalmának értéke 1980-ra ér- I# el a 222 millió dollárt. Kevesebb a vendégmunkás Nyugat-Európában A gazdasági recesszió miatt jelentősen megcsappant a Nyu­gat-Európában dolgozó munká­sok száma: a hatmillióból mint­egy kétmillió veszítette el állá­sát az elmúlt három évben. Becslések szerint a századfor­dulóig 3,5 millióra csökken majd az Idegen munkavállalók száma Nyugat Európában. Csökken az épülő hajók száma A hajóépítés, amely 1974-ben 133,4 millió tonnás csúcsérté­ket ért el, 1975-ben csak 13,7 millió tonna volt, ami 73,8 mil­lió tonnával kevesebb, mint 1973-ban. 1976 első negyedében 3,5 millió tonnányi kereskedel­mi hajótér építésére adtak ki megrendelést, tehát a helyzet nem javult. A tankhajóépítés ugyancsak erőteljesen csök­kent. A jelenlegi legnagyobb hajóépítők: Japán, Svédország, a Szovjetunió, Anglia, majd Franciaország. mikor szárítják. Ősszel silóku­koricát fognak szárítani, és a tavalyi sikeres próba után ré­paszeleteket is. Az elmúlt őszön répaszeletből 8 vagon száraz anyagot — pontosabban lisztet — készítettek, mivel a száraz szeletet a darálón is átenged­ték. Az idén már 10 vagon a terv. — Fontos és elengedhetetlen követelmény a minőség is — hangsúlyozta kísérőm. — Nem mellékes, hogy a végső termék mennyi fehérjét tartalmaz. E tény az állattenyésztésben nagyban befolyásolja a hoza­mokat. Munkánk igazi értéke tehát a takarmány minőségéval mérhető, ez utóbbi pedig a dolgozók figyelmétől függ. Tegyük hozzá, közülük is el­sősorban két embertől, a vil­lanyszerelőtől és a gépek mű­szaki ellenőrétől. Kettőjük fi­gyelme — vagy figyelmetlensé­ge —, hiba esetén gyors és pontos — illetve elkésett — beavatkozása sokat javíthat vagy ronthat a takarmány mi­nőségén. Szalay László villany- szerelő és Szabó Tipor gépész e fejtegetést fejbólintással hagyta jóvá. A villanyszerelő munkahelye eléggé helyhez kö­tött. Föl-le sétál egy hatalmas panel előtt, amelynek vibráló mutatói, világító vagy kialvó színes lámpái neki mindent megmondanak: megfelelő gyor­sasággal forog-e a henger, elég száraz-e a lucerna és jól dolgoznak-e a darálók. A gépész feladata már kissé különbözik kollégája munkájá­tól. Hol itt, hol ott tűnik fel, egyszer a forgó hengert nézi körül, másszor a darálót ellen­őrzi, majd megnézi a hűtőt, va­jon önműködő berendezése idő­ben ereszti-e ki a szemcsézett takarmányt, a felvonót, vajon az veszteség nélkül juttatja-e a takarmányt a raktárban álló utánfutóra. Ha ez megtelt, kis villanytraktorával elvontatja a kocsit és helyébe üreset húzat. — Addig jó, amíg csak néze­getni kell a gépeket, amíg a villanyszerelő és a gépész keve­set dolgozik — mondja félig tréfásan a szárító vezetője. — Mert ha kettőjüknek komolyan neki kell gyürkőznie a munká­nak, akkor már baj van, elrom­lott valami, áll a termelés. Ed­dig ilyesmi nem fordult elő, és az alapos felkészülést te­kintve remélhetőleg nem is les* komolyabb fennakadás. (ugrij export, illetve az onnan szár­mazó import, de a 300 külföl­dön eladott szovjet számítógép közül működik néhány többek között az NSZK ban, Hollandiá­ban, Indiában és Finnország­ban. Szovjet—angolai nyilatkozat és megállapodások Koszigin szovjet és Lopo do Nascimento angolai miniszter- elnök nyilatkozatot írt alá a két ország baráti kapcsolatai­nak é.s együttműködésének fej­lesztéséről. Ugyancsak május 26-án írták alá Moszkvában a szovjet—angolai kereskedelmi megállapodást, továbbá a ke­reskedelmi képviseletek kölcsö­nös felállításáról Intézkedő jegyzőkönyvet. Végül megálla­podást kötöttek a gazdasági és műszaki, valamint a halá­szati együttműködésről is. Csehszlovák—román árucsere Csehszlovákia és Románia áruforgalma a múlt évben elér­te a 367 millió rubelt s a kö­vetkező esztendőben 50 száza­lékkal nő. Csehszlovákia ma Románia negyedik legjelentő­sebb kereskedelmi partnere. A kétoldalú szántásokban a gép­ipari termékek alkotják a leg­jelentősebb tételt a jelenlegi ötéves tervidőszakban is. Bíznak erejükben Felkészültek a kongresszusi határozatok teljesítésére Üj szovjet számítógépek Még ebben az évben meg­kezdik az ESZ—1050-es nagy tel­jesítményű számítógépek ex­portját a szovjet Elektronorg- technika. A szovjet számítógép- ipar ezenkívül tovább fejleszti a már eddig gyártott típusokat Is és 1976—1977-ben megjele­nik a piacon az ESZ-1022-es, valamint a percenként 150—200 ezer művelet elvégzésére képes ESZ-1033-as géptípus is. Az Elorg árufogalmának 90 százalékát teszi ki az Egységes Számítórendszer kialakításában résztvevő országokba irányuló

Next

/
Thumbnails
Contents