Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-27 / 125. szám, csütörtök
Egyre korszerűbben A kongresszus szellemének mindenkihez el kell jutnia ^ Három pártkongresszuson vett részt Rövidesen elkészül az új istálló Megváltozott az életük j(g) Minden munkaterületen dolgozik párttag Nemcsok László, a Nenincei f Lukanyónyei) Efsz 56 éves elnöke már három pártkongresz- szuson vett részt: A kilencediken, a tizennegyediken és a tizenötödiken. Amikor az egyes kongresszusokon szerzett élményei felól kérdezem, így válaszol— A legnagyobb benyomást a XV. kongresszus tette rám. Azok a célok, melyeket kitűztünk — mondja, s a szeméből kiolvasom, hogy gondolatban egy pillanatra ismét ott van a nagy tanácskozáson. Aztán megjegyzi: — Ha a kitűzött célokat teljesíteni akarjuk, a kongresszus szelleméhez mindenkinek el kell jutnia. Én eddig a faluban tagsági gyűlésen számoltam be kongresszusi élményeimről. A járási pártbizottság kijelöli, melyik küldött hol számol be nyilvános pártgyűlésen a tanácskozásról. Nemcsok elvtárs 1948-tól tagja a kommunista pártnak. Évek óta tagja a járási pártbizottság vezetőségének, a pártszervezet falusi és centrális bizottságának. Ugyancsak vezetőségi tagja a szövetkezeti földművesek szövetsége járási bizottságának és a helyi nemzeti bizottságnak. Munkáját a felsőbb szervek már többször méltányolták, egyebek közt az Építésben Szerzett Érdemekért és a Kiváló Munkáért Érdemrend odaítélésével. A szövetkezet, melynek 1960-tól az élén áll, az ötödik ötéves tervidőszakban elért eredményeiért elnyerte a Föld- művelési Minisztérium vándorzászlaját. — Szövetkezetünk 1970-ben egyesült a bátorfalusival és az apátújfalusival — idézi a közelmúlt eseményeit. — Tavaly pedig a Csábi Efsz-szel, mely korábban a dacsőkeszi és apo- vai szövetkezettel egyesült, jelenleg 4260 hektár az efsz földterülete, ebből 3600 hektár a szántó. Az ez évi tervezett bruttó termelésünk 75 millió korona. Főleg gabonaféléket, takarmányt, szőlőt termesztünk. Állattenyésztésünk elsősorban baromfi- és szarvasmarha-tenyésztésből áll. Egyelőre gondot okoz, hogy helyhiány miatt nem tudjuk szakosítani a termelést, főleg a szarvasmarha-tenyésztést. Ebben az évben azonban befejezzük egy üi, korszerű, 500 férőhelyes tehénistálló építését, továbbá két istállót rekonstruálunk. A rekonstruált istállókban 200 darab szarvasmarhát helyezhetünk majd el. Ügy tervezzük, hogy Nyényén összpontosítjuk a bnromfit és a fejősteheneket, Csábon lesz a sertés- és a szarvasmarha-hizlalda, Apát újfal un pedig a növendékállatok. Legfőbb feladataink közé tartozik a takarmánykérdés megoldása. Még ez idén megkezdjük két B-6-os takarmányszárító építését. Jövőre ez a két szárító már üzemelni is fog. A két létesítmény a briketelővel és a raktárhelyiségekkel együtt 11 millió koronába fog kerülni. A szárítók felépítése teljesen megoldja takarmánygondunkat. A takarmányszárítók és az istállók üzembe helyezése termelésünk nagyfokú korszerűsítését fogja jelenteni. Csakis a mezőgazdaság modernizálása teszi lehetővé hnt»v tth'mt több Nemcsfík László (balról) a járási konferencián is részt vett (Bugyi László felvétele) ember, szabaduljon fel az ipari termelés számára. — Hogy állnak a fiatal szakemberek nevelése terén? — érdeklődöm. — Igen fontosnak tartjuk a fiatal szakemberek nevelését. Szövetkezetünkben 6 mérnök van, és mind fiatal. Nagyon jó velük dolgozni. Szakmai felkészültségük igen alapos, s a szervezés terén is beválnak. Nálunk általában sok az olyan fiatal, aki számára a mai magas színvonalú mezőgazdasági termelés már természetes. Az idősebbek pedig fejlődnek. Mindenki felnő a feladatokhoz. S ami nagyon fontos: az, hogy az efsz dolgozói magukénak vallják a szövetkezetet. Ha kell, szabad idejüket is feláldozzák a feladatok teljesítése érdekében. Senki sem akar elmenni a közös gazdaságból. Nálunk nagyon nehéz bejutni a szövetkezetbe. Nemcsok László mindig a mezőgazdaságban dolgozott. Volt traktoros, brigádvezető. Nemcsak az efsz fejlődését ismeri, hanem a községét is, hiszen Lukanyényén született. A PÁRT ÚTTÖRŐJE Aktit veterán, Kiss Imre 1894-ben született Komárom:üssön tízgyermekes nincstelen földmunkás családból. Elképzelhető tehát, hogy milyen nyomorban telt el i.'jú- Sfcga. Az első világháború után nagy volt mindenütt a nyomor, de főleg a Csallóközben, így Komáromfüssön is. A szegény népet kizsákmányoló földbirtokosok nem fizették meg a kollektív szerződésben szereplő béreket, és nem fizették ki a túlórákat sem. Ekkor nagyarányú sztrájkmozgalom kezdődött, amelyben a vezető szerepet a Diószegi Cukorgyár dolgozói vitték. Faluról falura szervezték a sztrájkot. A négy napig tartó sztrájk idején a földbirtokosok nem adták be derekukat, ezért a dolgozók kiterjesztették a mozgalmat olyannyira, hogy még az állatok etetését sem végezték el. De egyetlen egy sztrájktörő sem akadt. És az eredmény: az urak maguk legeltették és etették az állataikat. Ekkor a csendőrség is beavatkozott az eseményekbe, s letartóztatták László elvtársat, aki Nagyme- gyeren irányította a földmunkás-szakszervezet tevékenységét. így aztán helyette a Ne- mesócsán megrendezett tárgyalásokat az új kollektív szerződés aláírásáról Kiss Imry elv- társ vezette. Ez az új kollektív szerződés az akkori ismert viszonyok közt nagy eredmény volt. Többek között leszögezte a katonaságtól leszerelt részarató munkások,' cselédek, valamint a napszámosok és azok családjainak járó természetbeni és egyéb járandóságainak törvényes biztosítását is. Kiss Imre elvtárs 1921 májusában a Komárom környéki falvak dolgozóinak hatalmas menetével, vörös zászlókkal, forradalmi dalokat énekelve gyalogszerrel jött Komáromba, ahol a Ráczkerti futballpályán tartották meg a párt hivatalos alakuló nagygyűlését. Csendőrség vette körül a pályát. A víztorony mögött elrejtőzött katonaság pedig géppuskákat állított fel. Drámai órák voltak! A tömeg azonban a rendezőség utasítására megőrizte hidegvérét és nyugodtan, fegyelmezetten viselkedett. E tömeggyűlésen Földes Sándor titkár ismertette a dolgozókkal, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kivált a — Abban lelem a legnagyobb örömömet — mondja —, hogy látom, az emberek nálunk iól dolgoznak és jól is élnek. A gulyás aszfaltozott úton jár, s a saiát autóján. A baromfitenyésztő asszonyokat a férjük szintén a saját kocsijukon viszik ki a munkahelyükre. Persze meg is érdemlik az emberek, hogy ma jól éljenek, hiszen ha valaki sokat áldozott a szocializmusért, akkor elsősorban a mezőgazdasági dolgozók. Ne felejtsük el. voltak idők, amikor gyakran előfordult, hogy a szövetkezeti tagok három hónapig, sőt még fél évig sem kaptak fizetést. Ez 1963-ig így volt. Mai eredményeink azonban mindenért kárpótolnak. A fejlődés olyan gyors, hogy a fantáziát is túlszárnyalja. A mai mezőgazda- sági eredményeket valamikor el sem tudtuk képzelni. Lassan, megfontoltan beszél, de minden szava lelkesedést sugall és meggyőző. Rajongva beszél a családjáról is: — A legkedvesebb szórakozásom a családommal eltöltött idő. Rendszerint szabad szombatokon jár össze a család. A gyerekeim már mind önállóak. Öt gyerekem van és kilenc unokám. Amikor nagy élményeiről faggatom, első szovjetunióbeli utazását említi. — Először 1948-ban jártam a Szovjetunióban: Moszkvában, Leningrádban és Szocsiban. Azóta már háromszor voltam, de az első utazásom a legemlékezetesebb számomra mondja. A pártszervezet életéről és munkájáról egyebek közt ezt mondja: — Üzemi szervezetünk 86 tagú. Minden községben külön alapszervezet működik. A centrális bizottság 11 tagú. Nagy gondot fordítunk arra, hogy minden munkaterületen megfelelő arányban legyen párttag. Ez lehetővé teszi a feladatok tel jesítésének számonkérését és a felelősségérzés fokozását. Párttagnak lenni nagy felelősség. Pártszervezetünk valóban kiérdemelt bizalmat élvez és tekintélynek örvend. Mielőtt elbúcsúznánk, Nemcsok elvtárs ezekkel a szavakkal foglalja össze beszélgetésünk lényegét: — Szövetkezetünkben minden feltétel megvan a kongresszusi feladatok teljesítéséhez, sőt túlteljesítéséhez. — Eddigi eredményeik alapján ebben egy percre sem kételkedhetünk. FÜLÖP IMRE jobboldali szociáldemokrata pártból és a III. Internacioná- lóhoz csatlakozott. A húszas évek végén a dohánygyári elbocsátott munkásasszonyok ügye melletti tüntetésben való részvétele miatt egyhónapi fogházra ítélték. A Sallai és Fürst elvtársak ellen a szomszédos Horthy Magyar- országon folytatott aljas gyilkos per elleni komáromi tiltakozó manifeszáción való részvétele végett letartóztatták, annak ellenére, hogy az éppen akkor elhunyt felesége után öt gyermekkel egyedül maradt, s bebörtönözték. Csupán a párt és a szomszédok szolidaritásának köszönhette, hogy a magukra maradt gyerekek éhen nem vesztek. A felszabadulás után a komáromi folyammérnökségné) vállalt munkát. Segített kiépí teni a szakszervezeti mozgalmat, s így csakhamar az üzemi tanács tagja lett. Majd a városi és később a járási nemzeti bizottság képviselője is volt, ahol a pénzügyi bizottság elnökeként dolgozott. Magas kora ellenére (most 82 éves) még mindig tevékeny. Járja az Iskolákat és előadásokat tart a gyerekeknek a kommunisták burzsoáellenes harcairól és mai feladatairól. HOl.CZER LÄSZLÖ A CSKP XV. KONGRESSZUSA UTÁN A PÁRTMUNKÁBAN Fokozni a gazdaságosságot, javítani a minőséget A XV. pártkongresszus által meghatározott feladatok növekvő igényeket támasztanak az egész párt elé a társadalami élet minden szakaszán. A kongresszus szükségesnek tartja a politikai-, szervező- és ideológiai nevelőmunka színvonalának fokozásást. E gondolat jegyében beszélgettünk a CSKP XV. kongresszusának egyik küldöttével, Dezider Zagiba elvtárssal, az SZLKP Košicei Városi Bizottságának vezető titkárával. Egy ilyen rohamosan fejlődő városban, mint Kelet-Szlovákia metropolisa — amely ma már járási jelleggel bír — igen jelentős, mondhatnánk speciális szerepet tölt be a pártbizottság, főként a rendelkezésre álló erőknek a kongresszusi határozatok megvalósítására történő mozgósítása, szervezése terén. Ezzel a megállapítással kölcsönösen egyetértettünk. — A kommunista küldöttek országos tanácskozásán — folytatta a vezető titkár — eredményeink mérlegelése és jövőnk formálása közepette elgondolkoztam azon: hogyan látunk hozzá városunkban a számunkra legfontosabb tennivalókhoz. A május közepén megtartott plenáris ülésen pártbizottságunk már konkrétan tárgyalt a CSKP XV. kongresszusának záróokmányaiból reánk háruló feladatokról. Zagiba elvtárs ezekről a konkrét feladatokról szólva leszögezte, hogy derűlátással fogtak hozzá a 6. ötéves tervidőszak igényes feladatainak megvalósításához, mert az elmúlt öt év alatt — amikor sikeresen teljesítették a tervet — gazdag tapasztalatokra tettek szert a munkaszervezás minden szakaszán. Ezeket gyü- mölcsöztetve és tovább fejlesztve láttak munkához. A város adottságaiból, valamint a gazdaságfejlesztési feladatokból kiindulva a rengeteg tennivaló közül Zagiba elvtárs a termelés gazdaságosságának, a pártmunka minőségének fokozását helyezte előtérbe. Véleménye szerint a 6. ötéves tervidőszak célkitűzéseiből eredő feladatok a város ipari üzemeiben kezdettől fogva magas színvonalú, igényes munkát követelnek a pártszerveklől, szervezetektől, minden kommunistától, az irányításban dolgozóktól és mindenkitől, aki ezen a területen tevékenykedik. — Gazdaságosan termelni és minőségi munkát végezni — ha úgy tetszik — „napiparancs“ — hangsúlyozta. — Nem kevés a tennivaló, hiszen az ipari termelés tervezett 7,1 százalékos növelése ebben az évben 880 millió korona értéket képvisel. Az ipari üzemekben az 1975-ös évhez képest 7,2 százalékkal kell növelni a nyereséget, emellettt 58 százalékkal csökkenteni az anyagi költségeket. Ez a néhány példa is arra utal, hogy a termelési folyamatot a legmesszebbmenő gazdaságosság, a tartalékok és anyagforrások céltudatos felhasználása figyelembevételével kell biztosítanunk. A pártpolitikai munkában szintén az említett igényes feladatokra irányítjuk a figyelmünket. Már a városi pártkonferencián meghatároztuk, hogy az ipari termelés növekedését legalább 80 százalékban a munkatermelékenység fokozásával érjük el. A célkitűzések eléréséhez mindenekelőtt a feltételeket kell megteremteni. Ezzel kapcsolatban Zagiba elvtárs megjegyezte, hogy pl. a 6. ötéves tervidőszak folyamán a város két legjelentősebb üzemében: a Kelet-szlovákiai Vasműben és főleg a gépipart képviselő Szovjet Hadsereg Gépgyárban a termelési programok összetételének megváltoztatására kerül sor. A Kelet-szlovákiai Vasműben az idén közel 7 százalékkal növekszik a termelés. Ezen a fontos munkahelyen elsősorban a lemezek minőségének további javításáról és a fémek megmunkálásánál a maximális takarékosság eléréséről van szó. Dezider Zagiba Robert Berenhaut felvétele — Kedvezően értékeljük a vasmű dolgozóinak értékes törekvéseit — jegyezte meg —, melyek szerint 1976-ban a tervezett 98 termékből — kettő kivételével — biztosítják az első osztályú minőséget s emellett jelentős anyagmegtakarítást érnek el. — A Košicei Szovjet Hadsereg Gépgyárban elsősorban a termékek műszaki színvonalának, gazdaságosságának je* lentős növekedését kell elérni. Ebben a gyárban az idén átlagosan 9,3 százalékkal növekszik a termelés — tájékoztatott a városi pártbizottság vezető titkára. — Sajnos, ez a gyár eddig lemaradt a termelési program tervezett átépítésében és az erre vonatkozó célkitűzéseket éppen olyan fontos szakaszon nem teljesítették, mint amilyen a formálógépek gyártása. Itt a figyelmet a termelés korszerűsítésére, a termékek minőségének ás műszaki színvonalának fokozására s az egész termelési folyamat gazdaságosabbá tételére kell irányítani. Igényes feladatok teljesítése vár a Szlovák Magnezitművek, a téglagyár, a házgyár és a városban működő többi üzem dolgozóira is. Minden munkahelyen az intenzívebb társadalmi termelés jelentőségére hívtuk fel a pártszervezetek figyelmét, ami — a XV. pártkongresszuson elhangzott beszámoló alapján is — a munkatermelékenység növelése ütemének meggyorsításával, a termelési alapok jobb kihasználásával, a beruházási építkezések helyzetének javításával, az anyagi források gazdaságosabb felhasználásával és a termelés anyagigényességének csökkentésével érhető el. Ezen a téren hálunk is bőven van tennivaló, annak ellenére, hogy az ipari termelés tervét az első négy hónap alatt 100,7 százalékra teljesítettük s terven felül 24,8 millió korona értékkel termeltek többet városunk ipari üzemei. Zagiba elvtárs a továbbiakban kihangsúlyozta, hogy az. elért eredményeknél fontos szerepet játszott a párt- és társadalmi szervek színvonalas szervezőmunkája és a város lakosságának lelkesedése. A CSKP XV. kongresszusa és a párt megalapításának 55. évfordulója tiszteletére tizenötezer egyéni, 2600 kollektív, 159 üzemi és 22 vállalati felajánlás született több mint 150 millió korona értékben. Ezeket a gazdaságos termelés és minőségi munka fejlesztésére irányuló vállalásokat már ez év első negyedében 9,5 millió korona értékkel túlszárnyalták. — Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági feladatok növekvő igényessége magasabb színvonalú pártpolitikai munkát követel. Ennek érdekében városunkban elmélyítjük, megerősítjük a párt egységét, akcióképességét, vezető szerepét, a társadalmi élet minden területén. Jelenleg arra törekszünk, hogy a XV. pártkongresszus záródokumentumaival alaposan megismerkedjenek a város kommunistái és rajtuk keresztül a kongresszus szelleme eljusson a dolgozók széles rétegeihez is KULIK GELLERT
