Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-04 / 105. szám, kedd

SORBAN MILLIÓK ALKOTÓ MUNKÁJA A moszkvai Pravda vezércikke Mát/fii Moszkva — A május elsejei ünnepségek bebizonyították, hogy az egész világ dolgozói milyen szeretettel és remény­séggel tekintenek a Szovjet­unióra, a világ első szocialis­ta államára — írja tegnapi számában a moszkvai Pravda. A békéért folytatott további harc, a nemzetközi együttmű­ködés, a népek szabadságáért és függetlenségéért való küz­delem programját, amelyet az SZKP XXV. kongresszusa ha­gyott jóvá, őszintén támogat­ják az emberek úgy a Szovjet­unióban, mint külföldön. A Szovjetunió nemzetközi helyze­tének megszilárdítása minden szovjet polgár ügye. Mindenki aki kezdeményezően dolgozik, még jobban erősíti ezt a hely­zetet, és részt vesz hazája külpolitikájában. A szovjet emberek minden haladó néppel együtt ünnepé­lyesen és lelkesen ünnepelték meg május elsejét, a proletár internacionalizmus, a dolgozók’ békéért folytatott harca nem­zetközi szolidaritásának, a de­mokráciának és a szocializmus­nak az ünnepét. A szovjet népre jellemző az az eltökélt szándék, hogy sike­resen vesz részt a jelenlegi öt­éves terv megvalósításában. A kötelezettségvállalások betartá­sának megbízható iránytűje az SZKP KB beszámolója a XXV. kongresszuson és annak hatá­rozatai. A szovjet nép, amely a párt határozatai szellemében dolgozik, jól tudja, hol keres­se a fejlődés új forrásait, me­lyek kihasználása lehetővé te­szi a tizedik ötéves terv — a minőség és hatékonyság ötéves terve — feladatainak még sike­resebb megoldását, a nép élet­színvonala további emelésének érdekében. A hangsúlyt a ter­melés hatékonyságára, a mű- szaki-tudományos fejlődés sike­reinek kihasználására és a munka minőségének javítására helyezik. Az idei Május elseje alkalmából a szocialista országok fővárosai­ban színponipás felvonulásokra került sor. Felvételünk Budapest dolgozóinak a felvonulását ábrázolja. (Foto ČSTK) ORSZÁGÉPÍTÉSI TERVEK VIETNAMBAN TEXASBAN REAGAN LEGYŐZTE FÜRDŐT Washington — Az Egyesült Államok Köztársasági Pártjának elnökjelöltségére pályázó Ro­nald Reagan a Texasban szom­baton tartott előválasztáson megszerezte mind a 96 repub­likánus elnökjelölő küldött tá­mogatását. Ford elnök egyetlen küldöttet sem szerzett, de re­publikánus riválisával, a volt kaliforniai kormányzóval szem­ben még mindig tetemes előny­nyel rendelkezik. A republiká­nus elnökjelöltség elnyeréséhez 1130, a demokratapárti elnök­jelöltség megszerzéséhez pedig 1505 szavazat szükséges. Ron Nessen, a Fehér Ház saj­tótitkára a texasi előválasztások eredményéről így nyilatkozott: „Nem kétséges, hogy az elnök csalódott, jobb eredményt re- mélt.0 Ford elnöknek azonban továbbra is az a meggyőződése —fűzte hozzá Nessen —, hogy a Köztársasági Párt augusztus­ban Kansas Cityben tartandó kongresszusáig elegendő kül­dött támogatásával fog rendel­kezni ahhoz, hogy a párt elnök­jelöltjévé válasszák. Ronald Reagan vasárnap In- dianapolisban tartott sajtóérte­kezletén kommentálta a texasi előválasztás eredményét. Kije­lentette, hogy „ekkora győze- lemre nem számított", s sikerét az enyhüléssel szemben elfog­lalt, a hadügyi és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos állás* foglalásának tulajdonította. De­rűlátóan nyilatkozott további esélyeiről is. Gerald Ford elnök Fort Way- neban úgy nyilatkozott, tovább­ra is bízik abban, hogy az In­diana államban ma tartandó előválasztáson megvert republi­kánus riválisát, Ronald Reagant. Kommentárunk A Der Spiegel című hamburgi hetilap a közelmúltban cikket közölt a rhodesiai helyzetről, amelyben leleplezi Smith azon Igyekezetét, hogy megmentse fajüldöző rendszerét és a 280 ezer angol származású fehér te­lepes tovább uralkodhasson a több mint ötmillió bennszülött afrikain. „Itt nem luxus a há­rom fekete szolga és a két autó, a fehérek alacsony adót fizetnek, a jövedelmük pedig magas“ — szögezi le a lap. A fajüldöző Rhodesiában a hu- szadrésznyi fehér lakosság bir­tokában több termőföld van. mint az afrikai lakosságéban, s természetesen a legjobb termő- területeket a fehérek foglalták el. A fehér lakosság jövedel­me tízszerte nagyobb, mint az afrikaiaké. Ezek a aazdasáqi és szociális ellentmondások vált­ják ki a harcot, amelv napja­inkban az ország iövőléért fo­lyik. amit a fajüldözők Rhode­siának hívnak, a felszabadító mozgalom határozata értelmé­ben pedig Zimbabwe-nek fog­nak nevezni. 1965 novemberében a fajüldö­ző lan Douglas Smith, ültetvé­nyes és a szélsőjobboldal meg­bízottja irányításával megala- 1978. kult az önálló Rhodesia. A faj­üldöző kormány ellen az első perctől kezdve éles harc folyt. Az afrikai béke megerősftésé- nek alapvető feltételét az af­Megismételte Olaszországhoz és más nyugat-európai orszá­gokhoz Intézett korábbi figyel­meztetését, miszerint a kommu­nisták esetleges részvétele kor­mányaikban „veszélyeztetné a NATO-t, és az Atlanti Szövet­séggel fenntartott kapcsolatai­nak felülvizsgálatára kényszerí­tené az Egyesült Államokat“. New York — A demokrata párti elnökjelöltségre pályázók mezőnyében élenjáró Jimmy Carter a Newsweeknek adott nyilatkozatában első ízben fej­tette ki részletesen külpolitikai nézeteit. Hangsúlyozta: Ha no­vemberben az Egyesült Államok elnökévé választják, akkor a kétoldalú kapcsolatok erősítése javára szakítani fog a tömbök politikájával. Az enyhülésről szólva Carter aláhúzta, hogy például a közel- keleti béke és a leszerelés kér­désében „teljes együttműködés" szükséges a Szovjetunióval, ugyanakkor megismételt egyes hidegháborús jellegű szólamo­kat a szovjet politikáról. Saigon — Ho Si Minh-város- ban a forradalmi kormány, a párt és a tömegszervezetek igyekezete mindenekelőtt az ipar és a mezőgazdaság stabi­lizációjára irányul, amelyet a bábrezsim hagyott maga után — jelentette ki Le Dinh Nhon — a Népi Tanács alelnöke, a Csehszlovák Sajtóirodának adott interjúban. Ebből a szempontból legjel­lemzőbb a fiatal saigoni önkén­tesek brigádja, okik ezrével je­lentkeznek a különféle ipari üzemekbe, hogy segítsék stabi­lizálni a termelést. Sokan kö­zülük Saigonból vidékre utaz­tak, ahol a föld megmunkálá­sában vesznek részt. Egy évvel a város felszaba­dulása után elmondhatjuk, hogy az éhség problémáját a szegé­nyeknek juttatott ingyenes rizs­szállítmánnyal és az élelmiszer­elosztás állami ellenőrzésével oldottuk meg — folytatta Le Dinh Nhon. A munkanélkülisé­get a volt katonák visszatéré­sével igyekszünk megoldani, akik a hosszú háború idején hagyták el a mezőgazdasági területeket. A felszabadulás után a báb­rezsim 400 ezer katonája és tisztje érkezett a városba. Ezek az emberek átnevelő tanfolya­mokon vesznek részt, hogy tu­datosítsák a múlt hibáit. A nehézségek, amelyeket le kell küzdenünk, nem kicsik. Ez- idáig nem sikerült teljesen megszüntetni a munkanélküli­séget. Ha a nép és a párt ösz- szefog, reméljük, sikerül Sai­gont szocialista várossá alakí­tani — jelentette ki végül Le Dinh Nhon. Megtorló intézkedések Kínában Peking — A pekingi Tienan- men téren április 5-én elfoga­tott „ellenforradalmárokat" a „nagy proletár kulturális forra­dalom“ idején alkalmazott meg­szégyenítésnek vetik alá. Hitelt érdemlő források sze­rint a letartóztatottak közül három személyt — egy diákot és két munkást — április 29-én rendőrkísérettel a pekingi egyetemre vittek, s ott, miköz­ben a vádakat — sok munkás és kevesebb diák jelenlétében Baleset vagy gyilkosság? Athén —- Athénban rendkívül heves politikai vitát váltott ki az a szombat hajnali, gyanús körülmények között lezajlott gépkocsi baleset, amely Alek- szandrosz Panagulisz, görög parlamenti képviselő életét kö­vetelte. A görög ellenzék élesen bí­rálta a kormányt, amiért Pa­nagulisz halálát nagy sietség­gel, a tények részletes ismere­te nélkül véletlen balesetnek tulajdonította. Andreasz Papan­dreu, a Pánhelén Szocialista Mozgalom vezetője Panagulisz halálát az 1963-as Lambrakisz- ügyhöz hasonlította. Panagulisz halála előtt kö­zölte, hogy május 3-án. hétfőn a parlamentben egy rendkívül ,,izgalomkeltő“ bejelentést akar tenni. Feltehetőleg a volt katonai rendőrség irattárának néhány dokumentumáról lett volna szó, amelyek a diktatúra bukása után eltűntek. Panagu- lisz a közelmúltban jelentette ki, hogy e dokumentum közül néhány az ő birtokában van. — a fejükre olvasták, a „ja tao"-n kellett keresztülmenni- ük, azaz két órán át álltak merev lábakkal, fejüket lehajt­va, kezükkel a földet érintve. Gyújtogatással és katonák el­leni atrocitásokkal vádolták meg őket. A diákot azzal vádolták meg, hogy a múlt évben, amikor egy kommunában fizikai munkát végzett, a helyi körülményeket káromló levelet írt Teng Hsziao- Pingnek, a hetekkel ezelőtt megbukott pártelnöknek és mi­niszterelnökhelyettesnek. A megszégyenítő gyűlésen a vádlottak fölött az alábbi íté­letet mondták ki: átnevelő munkára, táborba kell kerülni- ök, súlyos bűneik ellenére sem kell az életük elvesztésétől tar­taniuk. Bejelentették továbbá, hogy a „tömegek“ felkutatják és le­fogják azokat a személyeket, akik a Tienanmen téren ápri­lis 4-én és 5-én „ellenforradal­mi tartalmú“ verseket ragasz­tottak ki, illetve olvastak fel, s velük szemben „a proletár- diktatúra szigorát“ fogják al­kalmazni. rikai országok a rhodesiai faj­üldöző kormánynak a megszün­tetésében látják. Ezért harcol­nak az Egyesült Nemzetek Szervezetében Rhodesia haladó erői is. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa felszólította Smith fehér­telepes kormányát, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ határoza­hogy a Biztonsági Tanács kibő­vítette eddigi Rhodesia ellenes döntéseit és betiltotta a bizto­sítási és bankügyletek kötését, továbbá bárminemű nyers­anyag- és árukereskedelmet Rhodesiával. A faji megkülön­böztetés ellen alakult ENSZ bi­zottság márciusi genfi ülésén A Smith-rezsim alkonya V. 4. tát és biztosítsa az afrikai la­kosság szabadságát és függet­lenségét. A Biztonsági Tanács megtorló intézkedése értelmé­ben az ENSZ tagállamainak nem szabad Rhodesiával keres­kedelmi kapcsolatokat fenntar­tani és támogatni a fajüldöző rendszer megerősödését. Rhode­siának gazdag ásványlelőhe>lyei vannak, jelentős a króm, az­beszt, csillám és berill tartalé­ka. Az imperialista monopóliu­mok éppen ezért figyelmen kí­vül hagyva a Biztonsági Ta­nács felszólítását, élénk keres­kedelmet bonyolítanak le Rho­desiával, sőt még az USA is fellépett a Smith-rendszert sújtó intézkedések ellen. Az afrikai államok és a világ demokrati­kus közvéleményének erősödő nyomása alatt 1976. április 7 én újabb szankciók mellett szava­zott a Biztonsági Tanács min­den tagállama, még az Egye­sült Államok is, dacára annak, a jelenlevők újra követelték, hogy tegyenek határozott lépé­seket Rhodesia fajgyűlölő poli­tikája ellen. A Smith-rendszer- re egyre nagyobb és érzékeny vereségek várnak. Ezt bizonylt­ja az is, hogy az angol kor­mány március második felében tervet tett közzé, amely kilátás­ba helyezi két éven belül a ha­talomátadást Rhodesiában. E tervet magáévá tette az Egyesült Államok kormánya is, miután Kissinger külügyminisz­ter épp most véget érő afrikai körútja során tízpontos javasla­tot terjesztett elő a rhodesiai válság megoldásával kapcsola­tos amerikai elképzelésekről. A külügyminiszter egyúttal bizto­sította az afrikai államokat, hogy a Smith-rendszer nem szá­míthat az amerikai kormány tá­mogatására. Smith ugyan elutasította az eredeti angol tervet, de a szo­rongatott helyzetbe került fe­hér politikus szinte Kissinger tervének elhangzásával egyidő- ben közölte, hogy hét minisz­tert és három államtitkárt vesz be kormányába a néger politi­kusokból, a felszabadító moz­galom vezető képviselőiből. Kö­zülük már többen le is tették az esküt. A ENSZ Biztonsági Tanácsa 1976 április 7-i ülésén megálla­pította. hogy a rhodesiai hely­zet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A feszült­ségért teljes mértékben a Smith-kormányt tette felelőssé. Minden lel arra mutat, ha a fajüldözők nem teljesítik az af­rikai lakosság jogos követelé­seit, melyeket az ENSZ szervek is elismertek, kegyetlen véron­tás színterévé válik az ország, és a következmények belátha- tatlanok. A Smlth-rezsim feltartóztatha­tatlanul végéhez közeledik, s ha ezt a rhodesiai fajüldözők nem képesek megérteni, annál keserűbb lesz számukra a vég. Afrika békéje érdekében a rho­desiai fehér telepes kormány­nak el kell ismernie az afri­kai lakosság igazságos követe­léseit és le kell mondania a hatalomról. Ez a kor követel­ménye. amit az egész demokra­tikus világ határozottan támo­gat. JAN BLANSKÍ A LENINGRÄDI Kirov Üzemet a Nemzetek Barátsága Érdem­renddel tüntették ki. A kitün­tetést az üzem megalapításának 175. évfordulóján a Szovjetunió népgazdasága fejlődésének nyújtott nagy segítségért kapta az üzem. A magas kitüntetés­hez az SZKP KB főtitkára, L. Brezsnyev is tolmácsolta jókí­vánságait. AZ ENSZ FŐTITKÁRA K. Waldheim New Yorkból Párizs­ba utazott. Ma beszédet mond Strassburgban, az Európa Ta­nács ülésén. Szerdán a főtitkárt Nairobiba várják az ENSZ ne­gyedik kereskedelmi és fejlesz­tési konferenciájára, pénteken pedig hét afrikai ország hiva­talos látogatására indul. ALEKSZEJ KOSZ1GIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke táviratban üdvözölte Pák Szong Csőit, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Köz- igazgatási Tanácsa elnökévé történt megválasztása alkalmá­ból. SZEKÉR GYULA, az MNK Mi­nisztertanácsának alelnöke Elli­ot Richardson amerikai keres­kedelemügyi miniszter és a ka­nadai kormány meghívására az USÁ-ban és Kanadában tesz lá­togatást. MOGADISBAN, Szomália fővá­rosában élelmiszerek, építő­anyag, gépkocsik és más áruk ingyenes szállításáról szóló egyezményt írtak alá a Szovjet­unió és Szomália képviselői. DZSEMAL BIJEDICS, Jugoszlá­via Szövetségi Végrehajtó taná­csának elnöke szenegáli, nigé­riai és ghanai hivatalos baráti látogatásra utazott. JULIUS NYENYERE, tanzániai elnök négynapos hivatalos lá­togatásra az NSZK-ba érkezett, ahol Walter Scheel szövetségi elnökkel, Helmut Schmidt kan­cellárral és Genscher külügymi­niszterrel tárgyal az Afrika dé­li részén kialakult helyzetről, valamint a fejlődő és a tőkés országok közötti párbeszéd folytatásáról. HELMUT KOHL, a nyugatné­met CDU elnöke egyhetes ame­rikai látogatásának első állo­másaként Philadelphiába érke­zett. Látogatása során találko­zik Ford elnökkel és az ameri­kai politikai élet több vezetőjé­vel. KISSINGER amerikai külügy­miniszter afrikai körútja során Kenya fővárosába, Nairobiba ér­kezett, ahol részt vesz az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciáján. HUARI BUMEDIEN algériai elnök az ország új chartájának megvitatásával kapcsolatban ki­jelentette, hogy az országos vi­tának teljesen szabadnak kell lennie. BRÜSSZELBEN megkezdődött a Közös Piac külügyminiszterei­nek kétnapos tanácskozása. A KÖOLAJ-EXPORTÁLÖ Arab Országok Szervezetének (OAPEC) Minisztertanácsa Bag­dadban ülésezik. FRANCIAORSZÁG részt vesz a NATO tengeri hadgyakorla­tán, amelyet „Dawn Patrol 76“ fedőnévvel a Földközi-tengeren rendeznek meg. IZRAEL KOMMUNISTA PÁRT­JÁNAK Központi Bizottsága az ország függetlensége kikiáltásá­nak 28. évfordulója alkalmából nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Izraelt az imperializ­mussal való szövetség vitte a jelenlegi gazdasági válságba. PANAMAI biztonsági erők ku­bai és panamai ellenforradal­márok tervét leplezték le. akik a panamai kubai nagykövetség elleni támadásra készültek. A JAPÁN dolgozók ország­szerte nagygyűlésekkel és fel­vonulásokkal ünnepelték meg május elsejét. Tokióban 250 000 ember vett részt a központi gyűlésen és felvonuláson. A nagygyűlésen jelen voltak a legnagyobb szakszervezeti szö­vetségek és az ellenzéki pártok vezetői Is. [NÉHÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents