Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-27 / 125. szám, csütörtök

MIRE IRÁNYULJON A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY TAN Ä CSÍKOZTAK A GÉPIPARI SZOCIALISTA MUNKABRIGÁDOK ÉS A KOMPLEX RACIONALIZÁCIŐS BRIGÁDOK KÉPVISELŐI A szocialista munkaverseny legnépszerűbb formája a szocia­lista munkabrigádok, valamint a komplex racionalizáciős bri­gádok mozgalma, amelyek fő küldetése a termelés műszaki feltételeinek tökéletesítése, a problémák és az ésszerűsítési feladatok megoldása, s így az egves szakmák továbbfejleszté­se Ezt a gépipari szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizáciős brigádok képvi­selőinek kétnapos, immár ha­gyományos országos találkozó­ján is tapasztalhattuk, amelvet a közelmúltban rendeztek Po­važská Bystrlcán. A találkozón részt vevő bri­gádtagok 22 különböző gépipari vállalatot képviseltek. A vitá­ban felszólalók hangsúlyozták, hogy a 6. ötéves tervidőszakra kitűzött célok elérése minden szakaszon maximális figyelmet igényel, amelynek során a kez­deményezés az ésszerűsítés, a takarékosság és a minőség — valamint ezek kapcsán a ter­melési értekezletek — fokozott szerepet kapnak. A brigádok sokat tehetnek azért, hogy a termelési értekezletek valóban a termelési feladatok teljesíté­sét segítsék. „A termelési ér­tekezleten mindenki nyíltan el­mondhatja véleményét, s így a vezetőség a dolgozóktól köz­vetlenül szerezhet tudomást a munkahelyi problémákról, ne­hézségekről“ — mondta Jozef Páral, a nitrai Elitexből. Josef Bešta, a Plzeili Skoda Művek dolgozója gondolatait fűzte to­vább: „A dolgozó problémájá­val először általában a mester­hez fordul. Nálunk követel­mény, hogy már a mester is megfelelő magyarázatot adjon a kérdésre, vagy ha nem tud, akkor a problémát a termelési értekezlet elé vigye. Nagyon lé­nyeges a munkaszakasz szak- szervezeti bizalmija és a mes­ter szoros kapcsolata. Nálunk a termelési értekezletre csak azok a problémák kerülnek* amelyek a műhelyi röpj*y#l4- seken nem oldhatók meg. tgf a termelési értekezleteknek tekintélyt biztosítunk. Az is törvényszerű, hogy a dolgozók egyetlen észrevétele sem ma­rad válasz nélkül. A kielégítő, konkrét felelet ugyanis az ér­deklődést és a kezdeményező­készséget fokozza. Többen a termelési értekez­letek konkrét eredményeit ösz- szegezték. Agneša Polčová, a Prešovi Golyóscsapágygyár kép­viselője például elmondta, hogy üzemükben a munkalábbeli vi­selésével kapcsolatos problémát a termelési értekezleten oldot­ták meg, akárcsak a második váltás étkeztetését is. Sőt — elég érdeklődő esetén — a harmadik váltásnak is tudnak meleg ételt biztosítani. Milan Méhes szerint a Kelet-szlová­kiai Vasműben éppen az utób­biak jelentenek problémát és ezért a termelési értekezlete­ken sokszor szóba kerülnek. Az értekezleteken egyébként érté­kelik a szocialista munkaver­senyt, megvitatják a munkavé­delem kérdéseit és az egyes berendezések technikai tökéle- sítésének szükségességét. Ľudo­vít Križanovič a nitrai Elites­ből elmondta, hogv náluk két­féle termelési értekezlet van. A tervezett mindig a hónap ele­jén, amikor az egyes munka- szakaszok feladatait ismertetik és a rendkívüli általában a hó­nap felében, amikor ellenőrzik a tervtel iesítést és megbeszé­lik az esetleges lemaradások behozatalának a módját. Az ésszerűsítés és a takarékosság szintén a brigádok figyelmé­nek központjában áll. A sok­sok elhangzott példából egvet mindenképpen érdemes megem­líteni. Nagy János, a Kelet­szlovákiai Gépgyárat képvisel­te. Ö a gyár műszaki fejlesz­tési osztályán alakult szocia­lista munkabrigád tagja. Az ésszerűsítés és a takarékosság szép példáját említette: „Köz­ponti feladatunknak tartottuk a gyártásszerkezet felújítását. Rí- lenleg a korábbi, megközelítő­en 1200 gyártmány helyett mintegy 120-at gyártunk és lé­nyegében ezeket is négy ro­koncsoportba lehet sorolni. A sokrétű gyártási folyamatban elsősorban a szállítói-megren­delői kapcsolatok nehezítették a tervteljesítést. Jelenleg a szervezési és gyártási folyama­tot még tovább tökéletesítjük. Nagy hangsúlyt helyezünk a tudományos-műszaki alap kiépí­tésére. 180 dolgozót függetle­nítettünk a termeléstől, ezek csak a fejlesztéssel foglalkoz­nak. Más jelleget kapott az ér­tékelemzés is. Ezt már a ter­vezéssel párhuzamosan kezdjük el, így nem történhet meg, hogy a gyártás megindulásakor jö­vünk rá egyes problémákra. Az úiítóknak tematikus feladatokat adunk, amelyekkel például olyan kulcsfontosságú problé­mákra irányítjuk a figyelmet, mint amilven az anvagtakaré- kosság “ Konkrét és érdekes példákat említettek a Golyóscsapágygyár jelenlevő képviselői is. A trösztben a vállalaton belüli ésszerűsítéstől már eljutottak a vállalatok közötti ésszerűsí­tésig, amikor egy-egy kísérleti intézetük és vállalatuk dolgozói, technikusai, mérnökei alakítot­tak komplex racionalizáciős brigádot bizonyos probléma megoldására. A szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizáciős brigádok figyelmét olyan jelen­tős tényezők sem kerülhetik el, mint amilyen a kezdeményezés és a minőség. Jozef Beňo a Kelet-szlovákiai Gépgyárból a kezdeményezés felkarolásáról beszélt. Lehetet­len helyzet, ha a dolgozók ké­szek többet termelni, de a ve­zetés esetleg a száz százalékos tervteljesítéshez sem biztosítja a folyamatos anyagellátást. Ján Tonka, a Túróci Gépgyárból a kezdemén yezés folyamatossá- gának biztosításáról szólt. Ná­luk egy bizonyos feladat meg­oldása nem jelenti a komplex racionalizáciős brigád szétesé­sét. Az erre érdemes brigádot még időben új feladattal bíz­zák meg, és az új feladat jel­legének megfelelően csak ki­egészítik. A minőség szintén összetett kérdés. Alapja a dol­gozók sokoldalú politikai és szakmai képzettsége Nagy el­lensége viszont a „hurrámun­ka“, ami — sajnos — sok he­lyen a hónapok és a negyed­évek végén még mindig jelent­kezik. EGRI FERENC A Slovair vállalat több mint 50 repülőgépe segíti a szlovák me* zőgazdasági dolgozókat a gabonapermetezésben. Jelenleg már több mint félmilliárd hektárnyi területen permetezték be nö­vényvédőszerrel a gabonát. Felvételünkön a Slovair vállalat, egyik repülőgépe Piešťany környékén permetez. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) A Vietnamnak nyújtott segítség keretében a vietnamiak szakok­tatásban részesülnek iskoláinkban, gyárainkban és tudományos intézményeinkben. Felvételünkön Truong Thi Xuyen asszony, Ho Si Minh város lakosa a prágai Higiéniai és Epidemiológiai Inté­zetben készült a gyógyszertudományok kandidátusa címének megszerzésére. (Felvétel: CTK — S. Bartoš) Hogy többet teremjen a föld Meliorációs munkálatok Zemplénben A CSKP XV. kongresszusa mezőgazdaságunk dolgozóinak a 6. ötéves tervidőszakban ga­bonafélékből az önellátás meg­valósítását tűzte ki legnagyobb célul. Akit közelebbi kapcso­lat fűz a mezőgazdasághoz, az tudja, hogy ez megvalósítható, ámbár a siker nem egyedül a növénytermesztőkön múlik. A CSKP XV. kongresszusa például nem véletlenül szentelt megkü­lönböztetett figyelmet a kelet- szlovákiai síkságon néhány év­vel ezelőtt elkezdett meliorá­ciós munkálatok további folyta­tásának. A kelet-szlovákiai kerületben Zemplén, illetve a michalovcei jfirás egyike a legnagyobb ga­bonatermelő vidékeknek. A já­rási pártbizottság ezért már több alkalommal is behatóan foglalkozott a mezőgazdasági földterületek vízrendszerének kérdéseivel. A járási pártkon­ferencián például határozatba is foglalták, hogy a 6. ötéves tervidőszakban további 13 000 hektár mezőgazdasági földterü­leten kel! elvégezni a vízren­dezést, illetve a talajjavítást. Ugyanakkor a már lecsapolt földterületek, a kiépített öntö­zőrendszerek és berendezések karbantartására is nagyobb gondot kell fordítaniuk, mint eddig. Az Állami Meliorációs Köz­pont michalovcei kirendeltsé­gének dolgozóitól megtudtuk, hogy az ötödik ötéves tervidő­Ésszerűen hasznaik ki a gépeket A Hubicei (Gombai) Állami Gazdaság határában gyakran találkozunk vele. Hol a trak­tor, hol pedig a kombájn nyer­gében ülve, mikor milyen mun­káról van szó. Ezt a magas, fekete hajú fiatalembert a nap már kora tavasszal lebarnítja, S amikor az aratás kezdetén a kombájnjára ül, arcszíne már vetekszik a bulgáriai Aranyho­mokról érkező strandolókéval. — Bár pihenés közben le­sülni kellemesebb dolog, azért én mégis a gépemnél maradok, mondja Vízent Béla traktoros, aki most is szívesen emlékszik vissza a Zetor 25-ösre, amely- lyel szinte összenőtt a munkák során. Bár a Zetor 4611-es — amellyel most jár — jóval ké­nyelmesebb és korszerűbb, azért gondolatban az első gé­pek szerkesztőinek kezét is megszorítja. Igazán öröm találkozni olyan lelkiismeretes, becsületes és rendszerető emberrel, mint Ví­zent Béla. Nem véletlenül nyer­te el 1972-ben a járás legjobb kombájnosai között a második helyezést, az idén pedig „A mezőgazdaság kiváló dolgozó­ja“ kitüntetést. Kérdéseinkre így vallott önmagáról és a mun­kájáról: — Húsz évvel ezelőtt 14 éves fejjel kerültem a gazdaságba, először mint gyalogmunkás, de figyelmem csakhamar a gépek felé terelődött. Lassan megis­merkedtem a működésükkel és megszerettem a velük való munkát. Hűséges segítőtársakat láttam bennük. Szorgos tanulás után letettem a traktorvezetői vizsgát, és 20 éves koromra »ár traktort is kaptam. Aztán kora tavasztól késő őszig rótta a határt a trakto­rával. végezte a különböző me­zőgazdasági munkákat, s évről évre egyre több szakmai ta­pasztalatot gyűjtött. Örömmel ült a kombájn nyergébe is. A lehető legkisebb veszteséggel történő aratásról az a vélemé­nye, hogy a legelső lépés a kombájn idejében történő ala­pos és lelkiismeretes megjaví­tása. Másik lényeges feltétel pedig a gépek rendszeres és jó karbantartása, ami hozzájárul a meghibásodási százalék csök­kentéséhez. — Mindez nálunk természetes dolog — folytatja —, mert a gépek előkészítését mi magunk végezzük, ismerjük az egyes „kényes“ elemeket, s azt is, hogy az igénybevételtől függő­en melyik részegységre kell a figyelmünket összpontosítani Az ilyen gondoskodást a gép meghálálja, így válik az ember hasznára, s ha érzéssel hasz­náljuk ki a gép maximális ere­jét, a várt teljesítmények sem maradnak el. Vízent Béla tavaly 270 hek­tárról 100 vagonra valót taka­rított be minimális szemveszte­séggel, és második helyezést ért el a kombájnosok versenyé­ben. De a kukorica begyűjtésé­nél is megtalálta helyét. Ilyen­kor bizony kevés időt tud szen- teni magánéletére, két szép családjára, a hároméves Bélá­ra és a másfél éves Marianra, mert a gyors, veszteségmentes betakarítás lép előtérbe a min­dennapi kenyerünk biztosítása érdekében. Nem is beszélve a XV. pártkongresszus tiszteletére vállalt magasabb terméshoza­mok begyűjtéséről. Éppen ezért a gazdaság vezetői anyagilag támogatják és erkölcsileg meg­becsülik. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy házasságkötése­kor nászajándéknak is beillő háromszobás szép szövetkezeti lakást kapott a gazdaságtól. Mindez további eredményes mun­kára ösztönzi nemcsak őt, ha­nem a gazdaság többi dolgo­zóját is, hiszen a közelmúltban kapták meg negyedszer is vég­legesen a CSSZSZK kormánya és a Szakszervezetek Központi Tanácsának vörös zászlaját. MÉRI ISTVÁN szakban csaknem 20 000 hektár mezőgazdasági földterületet tettek itt termékenyebbé, s több mint ötezer hektárnyi földterületen már az öntözőbe­rendezéseket _ is kiépítették. Amint azt Štefan Gaííko, az előbb említett kirendeltség ve­zetője elmondotta, jelenleg azo­kat az építési munkákat feje­zik be, amelyeket még a múlt év végén kezdtek el, de már a Porúbka—Priekopai Efsz ha­tárában is rövidesen megkezdik a talajvizek lecsapolását, to­vábbá az Ortaš patak szabályo­zását, a lúčky—stretavkai víz­tároló építését, mely egy nagy területű öntözőrendszerhez fog­ja majd biztosítani a vizet. Ez év folyamán egészen Vyšné Ne- meckéig terjedően hozzálátnak ennek a mezőgazdasági szem­pontból nagyon is fontos mun­kának az elvégzéséhez. Gaííko mérnök — tapasztalataikra hi­vatkozva, s figyelembe véve azt, hogy az új vízrendezési építkezésekhez elegendő nagy teljesítményű gépük és jó szak­embereik vannak — kijelentet­te, hogy az 1976-ra tervezett 2971 hektár mezőgazdasági földterület meloirációs munká­latait minden bizonnyal sike­resen, a tervezettnél korábban végzik el. Ez egyébként azért is jó lenne, mert akkor Bud- kovce, Kopčany, Hatalov, Mal- cice, Bracovce és Trhovište ha­tárában korábban hozzálátná­nak az öntözőrendszerek építé­séhez. A michalovcei járás földterü­letein a talajvizek lecsapolásá- nak eredményeképpen eddig több mint 600 kilométer hosz- szúságú csatorna készült el. Karbantartásáért a Sobrancei Agroprogres, a Michalovcei Ag- rostav, valamint a gép- és trak­torállomás dolgozói a felelő­sek, de természetesen attól sem lehet eltekinteni, hogy az ön­tözőberendezések zavartalan üzemeltetése, a vízlevezető ár­kok és csatornák állapota el­sősorban az efsz-ek és az álla­mi gazdaságok érdeke. Álla­munk milliárdokat áldoz a ke­let-szlovákiai síkság vízrende­zésére, a talaj termőbbé téte­lére. A Bodrogközben, ahol már elvégezték a meliorációs mun­kálatokat, a mezőgazdasági szakemberek az évzáró taggyű­léseken elégedetten nyugtázták, hogy a hektárhozamok növelé­sében sokat jelentett a vize­nyős területek lecsapolása, s az öntözéses gazdálkodás meg­valósítása. Pár év múlva bizo­nyára a zempléni mezőgazdá­szok is így nyilatkoznak majd, s talán még azt is hozzáteszik, hogy az önellátás programjá­nak megvalósításában nagy se­gítséget jelentettek a meliorá­ciós munkálatok és az öntöző- rendszerek. (szaszák) MM 1976. V. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents