Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-22 / 121. szám, szombat

a mm 1978. V. 22. 3 Ai NDK fejlődésének legeredményesebb szakasza Chilére Bw» » munkanélküli­ség és a gyér- mek-rosszultáp- láltság a jellem­ző. A fő bűnös a Pinochet-re- zsim gazdaság­politikája. A Ca­se de Chile en Mexico című is­meretterjesztő kiadvány sze­rint véres ösz- szetűzések kö­vetkeztében 66 677 gyermek vesztette el ap­ját, további 5535 pedfg teljesen árva maradt. A lap megállapít­ja, hogy a gyere­keken a legutób­bi orvosi vizs­gálat szerint a rosszultáplált— ság jelei mutat­koznak. Chile nehéz napjai Nemzetközi sajtótájékoztató Havannában $ A moszkvai Pravda kommentárja Horst Sindermann, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának el­nöke az NDK népgazdasági fej­lődésének 1976—1980-as évek­re szóló irányelveit ismertetve többek között hangsúlyozta: Az NSZEP Vili. és IX. kongresszu­sa között levő időszak az NDK fejlődésének legeredményesebb szakasza, s ez szilárd alap ah­hoz, hogy a jövőre még igé­nyesebb célokat tűzzünk ki, mint ahogy az az NSZEP Köz­ponti Bizottsága által országos vitára bocsátott irányelvekben is megtörtént. Az 1971—75-ös népgazdasági fejlődésről szólva Sindermann elvtárs kiemelte annak jelentő­ségét, hogy ebben az időszak­ban az NDK-ban államosították a volt fél-állami üzemeket, to­vábbá számos magánüzemet és az iparszerűen tevékenykedő kisipari termelőszövetkezeteket. Ezzel a nemzeti jövedelem ter­melésében a szocialista üzemek aránya az 1970. évi 85,5 száza­lékról 1975-re csaknem 96 szá­zalékra emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt 32,7 milliárd márkával emelkedett, a? ipari termelés 137 százalékra nőtt, s ez 6,5 százalékos évi növekedésnek felel meg. A mezőgazdaság 11 százalékkal több terméket adott az országnak, mint öt évvel ko­rábban. Az áruforgalom 128 szá­zalékra növekedett. Különösen a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal folytatott külkereskedelem növekedése je­lentős, ami 1975 végén 83 szá­zalékkal nagyobb volt, mint 1970-ben. A VIII. kongresszus határo­zataiból kiindulva sikeresen tel­jesítettük a szociális program keretén belül megjelölt lakás- építkezést is. Ennek következ­tében 609 000 új, illetve moder­nizált lakást adtunk át az igénylőknek. Lényegesen növekedett a la­kosság pénzbevétele is, ami az előző tervidőszakhoz képest 26,6 százalékos növekedést je­lent. Ezzel a lakosság reáljö­vedelme 1975-ben az 1970 évi­hez viszonyítva 131 százalékra nőtt. Az elmúlt tervidőszakban 100 gyermek közül 45 számára si­került bölcsődei, 81 számára óvodai és 70 számára napközi­otthonban elhelyezést biztosíta­ni. Ez is magasan túlszárnyalja a Vili. kongresszus határoza­tainak célkitűzéseit. Ugyaneb­ben az időszakban mintegy 400 ezer közép- és főiskolát végzett káderrel erősödött az ország értelmisége. A korábbi tervidő­szakhoz képest ez majdnem 120 ezer növekedést mutat. A lakosság egészségügyi és szociális gondoskodása rendkí­vül magas szintet ért el. Míg 1970-ben 100 000 lakosra 203 orvos esett, addig 1975-ben már 232. A továbbiakban az NDK mi­niszterelnöke a népgazdaság hatékonyságának az 1971—75- ös tervidőszakban elért eredmé­nyeiről szólt. Kiemelte, hogy a nemzeti jövedelem növekedé­sének legfőbb mozgatója a munkatermelékenység fokozása volt. A tervidőszak során 12 000 új termék előállítását kezdték meg és 10 000 új technológiai eljárást vezettek be. A népgaz­daság különböző ágazataiban 183 milliárd márka beruházásra került sor. Ugyanebben az idő­szakban 42 százalékkal több volt a közép- és főiskolát vég­zett káderek részvétele a ter­melésben mint öt évvel koráb­ban. A KGST Komplex Programjá­ról szólva Sindermann elvtárs kiemelte a szocialista országok gazdasági együttműködésének az integráció elmélyítésének és a termelés szakosításának szük­ségességét. Az 1976—1980-as évekre szó­ló feladatokat vázolva kijelen­tette: a nemzeti jövedelem 1980- ig 127—130 százalékra nő s el­éri a 185 milliárd márkát. Az árutermelés növekedési aránya 35 százalék, a munkatermelé­kenységé pedig 30 — 32 száza­lék lesz. A népgazdaságba öt év alatt 240—243 milliárd már­kát ruháznak be, azaz 60 milli­árd márkával többet, mint 1971 —1975 között. A szocialista or­szágokkal folytatatandó külke­reskedelem 1980-ban másfélsze­rese lesz az 1975 évinek. A lakosság az elkövetkező öt év során 750 000 új, illetve kor­szerűsített lakáshoz jut, s ez­zel több mint 2 millió állam­polgár lakásviszonyain javíta­nak. A lakosság tiszta pénzbe­vételével 1980-ban 120—122 szá­zaléka lesz az 1975 évi színvo­nalnak. Az áruforgalom 20—22 százalékkal növekszik. A szociális program végre­hajtásán belül tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét, még­pedig nemcsak a közvetlen anyagi juttatások növelésével, hanem a társadalmi gondosko­dás javítása útján is. Jelentős anyagi alapot biztosítanak az anyákról és a gyermekekről va­ló gondoskodás további kiter­jesztésére. Az ország minden megyéjében számos kórházat és poliklinikát létesítenek. A lakosság átlagosan 5 szá­zalékkal több iparcikkhez jut majd, mint az előző öt év so­rán. Jelentősen növelik a me­zőgazdaságban az állati termé­kek állami felvásárlását, a fel­vásárolt termékek mennyiségé­nek, minőségének és választé­kának gazdagítását. Az NDK miniszterelnöke ez­után részletesen foglalkozott az ország távlati gazdasági fejlő­désének néhány központi kér­désével, ezen belül a termelés hatékonyabbá tételének számos problémájával. A KGST-tagor- szágokkal való szorosabb együttműködést az NDK első rendű érdekének nevezte, hi­szen a nyersanyagokban sze­gény ország importigényeinek legnagyobb részét a testvéri szocialista országokból bizto­sítja. Elsősorban a Szovjetunió­ból behozott nyersanyagok nél- különzhetetlenek az NDK szá­mára. Ezzel kapcsolatban meg­állapította: Az NDK és a KGST- országok közötti árucsere 1980- ig 50 százalékkal növekszik. Az NDK természetesen szívesen ke­reskedik az európai és az Eu­rópán kívüli fejlett tőkés orszá^ gokkal, de természetesen csak­is az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök elvének meg­tartásával. Az NDK szocialista mezőgaz­daságának továbbfejlesztésére az elkövetkező öt év során mintegy 50 000 új traktort és 7000 kombájnt biztosítanak. Az irányelvek szerint az eddigi 39,7 mázsás hektárhozamokat 1980-ig 46—48 mázsára kell nö­velni. Ezen belül különösen a burgonya- és cukorrépatermesz­tésre fordítanak nagy gondot. Beszédének további részében Horst Sindermann elvtárs a népgazdaság tervezésének és irányításának tökéletesítéséről beszélt. Kiemelte az új bér­rendszer bevezetésének szüksé­gességét, amely a tudományos­műszaki ismeretek alkalmazása mellett a termelékenység haté­konyságának egyik fontos té­nyezője lesz. Végül kérte a kongresszust, hogy a vita után fogadja el az NSZEP 1976—1980 évekre szóló népgazdaság-fejlesztési irányel­veit. Ratifikálták a dekrétumot Rabat — A marokkói kor­mány hivatalos lapja különki­adásban közölte a Marokkó és Mauritánia között április 14-én aláírt határmegúllapodás ratifi­kálásáról szóló dekrétumot. Ez annyit jelent, hogy Spanyol- Szahara felosztása a két ország között jogilag befejezett tény. A megállapodás értelmében Spanyol-Szahara 336 700 négy­zetkilométernyi területének két­harmada Marokkóhoz került, egyharmada Mauritániához. A megállapodás olyan közös bi­zottság előállításáról is intézke­dik, amely kijelöli majd a ha­tárt a két állam között. ^fülÉa ANDREJ GROMIKO, a Szov­jetunió külügyminisztere és Petr Mladenov, bolgár külügy­miniszter tegnap Moszkvában megkezdte tárgyalásait. A SZOVJET—BOLGÁR Kor­mányközi Gazdasági és Tudo­mányos-Műszaki Együttműködés Tanácsa Szófiában befejezte 12. ülésszakát. A DÁN KORMÁNY diplomá­ciai kapcsolatot létesített Kam­bodzsával nagyköve,ti szinten — jelentette be a dán külügy­minisztérium. A CSEHSZLOVÁKIA és Ma­rokkó közötti gazdasági együtt­működés megkötéséről folyó négynapos tárgyalás tegnap be­fejezte munkáját Rabatban. ÉSZAK-FRANCIAORSZÁGBAN május 17-ie és 21-e között For­te 76 néven tengerészeti had­gyakorlat kezdődött, amelyen Franciaország, az NSZK és Nagy-Britannia egységei vettek részt. PÉNTEKEN kormányküldött­ség élén Pekingbe érkezett Ivan Tyimofejevics Grlsin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese és még ugyanaz nap aláírta Csen Csie külkereskedelmi miniszterhe­lyettessel az 1976-ra szóló szov­jet-kínai árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. NGUYEN THI BINH, a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere pén­teken Új-Delhiben kijelentette, hogy az el nem kötelezett or­szágok augusztusi colombói konferenciáján az Egyesült Vi­etnam egy küldöttséggel kép­viselteti magát. KIM IR SZÉN elnök meghí­vására pénteken hivatalos láto­gatásra a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság fővárosába érkezett Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni miniszterelnök. NflTO-tanácÉttzás az ellentétek jegyében Osló — A görög—török vi­szály a ciprusi kérdés és a „tő­kehal-háború“ körüli vita jegyé­ben ért véget tegnap a NATO Miniszteri Tanácsának kétnapos tavaszi ülésszaka. A tanácsko­zásról hivatalos közleményt nem adtak ki, mivel a minisz­terek zárt ajtók mögött tár­gyaltak. A NATO-n belüli nehézségek­ről maga Luns főtitkár beszélt minden kertelés nélkül, amikor megnyitó beszédében többek kö­zött megállapította. Az Atlanti Szövetség jelenleg mind észa­ki, mind délkeleti szárnyán ne­hézségekkel küszködik. A tag­államok még nem jutottak túl a gazdasági válság mélypont­ján sem. A tegnapi tanácskozás végén Izland külügyminisztere ismét megerősítette, hogy országa ki­lép a NATO-ból, amennyiben nem sikerül rendezni Nagy-Bri- tanniával a halászati kérdésben kirobbant vitát. Crosland brit külügyminiszter ugyanis koráb­ban visszautasította izlandi kol­légájának azt a követelését, hogy a brit hadihajók szüntes­sék be az izlandi felségvizeken halászó angol halászhajók fe­letti „védelmi készültségüket“ A tanács ülésén Kissinger ame­rikai külügyminiszter igyeke­zett a békéltető szerepében tet­szelegni a NATO-tagállamok között. Bécs — Az osztrák főváros­ban a héten folytatódott a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről tárgyaló nemzetközi konferencia, amelyen 19 ország képviselői vesznek részt. A ta­vaszi szünet után első ízben gyűltek össze a delegátusok a Hofburg Redouten-Saal-jában és plenáris tanácskozásokkal meg­kezdődött a kilencedik szakasz munkája. Az ülést követően megrende­zett nemzetközi sajtótájékozta­tón ismertették az NDK kül­döttségének állásfoglalását. Havanna — A chilei ellenálló hazafiak havannai bizottsága csütörtökön este nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt napok véres letartózta- tási hullámának újabb részletei­ről. A sajtókonferencián részt vett Rodrigo Rojas, a Chilei Kommunista Párt Politkai Bi­zottságának tagja, a népi egy­ség hat pártjának képviselője. „A kommunista pártot — hangsúlyozta Rojas — nagy veszteség érte azáltal, hogy le­tartóztatták a párt főtitkár-he­lyettesét Vidor Diazt és 12 más kommunista vezetőt. A párt az illegalitás nehéz körülmé­nyei között is tovább folytat­ja a harcot, szervezi az ellen­állást.“ *" Az ellenállók Chiléből érke­zett jelentései alapján a bizott­ság nyilatkozatban szögezte le: „A véres puccs óta népünk a legnehezebb órákat élte át az elmúlt napokban. A hitleri mód­szereket túlszárnyaló brutali­tással zárnak börtönbe kommu­nistákat, szakszervezeti vezető­ket, diákokat, papokat. A chilei börtönökben szenvedők száma ma megközelíti a nyolcezret. Közülük több mint 300-an 14 éven aluliak. A junta — emeli ki a nyilat­kozat — a lakosságot akarja megfélemlíteni, hogy az ameri­kai államok szervezete június eleji santiagói közgyűlésének idején „a nyugalmat, a békét“ tudja majd bizonyítani a kül­ügyminiszterek előtt. Az ellenállók belső, valamint országhatáron kívüli bizottsága összehangoltan így döntött: a következő napokban semmi­lyen akciót nem kezdeményez­nek. Nem szolgáltatnak újabb ürügyei Pinochetnek a megtor­Luxernburg — Konkrét ered­mény nélkül ért véget tegnap az Európai Gazdasági Közösség és az Arab Liga országai nagy­követeinek kétnapos tanácsko­zása. A közlemény szerint a Kö­zös Piac képviselői "csakúgy, mint 1973-ban, a gazdasági együttműködést próbálták elő­térbe helyezni, míg az arab ál­amely szerint jelenleg kedvező a helyzet a tárgyalásokon való előrehaladásra, mert a szocia­lista országok február 19-én előterjesztett módosító indítvá­nya jó alapot teremtett a meg­egyezésre. Mint emlékezetes, a szocialista országok figyelembe vették a NATO államok koráb­bi kívánságainak több fontos elemét és ezzel kompromisszu­mos készségről tettek tanúbi­zonyságot. A konferencia részvevői úgy határoztak, hogy legközelebbi plenáris tanácskozásukat jövő héten tartják meg. lásra. Bármilyen akcióra kerül sor, az a chilei Gestapo, a „Di- na“ provokációja lesz. A bizottság üdvözölte a me­xikói kormány azon döntését, hogy nem vesz részt a santia­gói AÄSZ közgyűlésén, ahol éles Kuba-ellenes kirohanások­ra is készülnek. A fasiszta junta hivatalosan semmit nem hozott nyilvános­ságra az elmúlt napokban tör­téntekről. Pinochet az AÁSZ-t dicsőítő, televíziós nyilatkoza­tában csupán annyit említett, hogy „a józan erők újabb győ­zelmet arattak“, majd nyoma- tékkal emelte ki, hogy a külföl­di követségeken menedékjogot kért személyek közül senki sem hagyhatja el az országot. Moszkva —- Vitalij Korionov, a moszkvai Pravda kommentá­tora a lap pénteki számában foglalkozik a chilei fasiszta terrorhullám felerősödésével. A kommentár ismerteti a Chi­lei KP álláspontját, elemzi az ország gazdasági helyzetét, ihajd a következőket hangsú­lyozza: „Csak a multinacionális monopóliumok támogatása és Washington pártfogása teszi le­hetővé, hogy a népellenes re­zsim hatalmon maradjon. Politi­kai és gazdasági támogatást nyújt a rezsimnek Peking is, ügyet sem vetve a börtöncellák­ban és koncentrációs táborok­ban sínylődő kommunisták, szo­cialisták és más hazafiak ezrei­nek szenvedésére“. A hóhér-tábornokok bűnei aggodalommal töltik el a szov­jet népet, a Föld valamennyi tisztességes lakóját. Egyre szé­lesebb rétegekben erősödik az elszántság, hogy véget vessenek a junta gyűlöletes gaztetteinek fejeződik be a kommentár. lamok a Közel-Kelettel kapcso­latos politikai állásfoglalásra helyezték a hangsúlyt. Végül bizonyos kompromisszum szüle­tett. A politikai részben a tár­gyalófelek kifejtik aggodalmu­kat a közel-keleti veszélyes helyzet miatt, és hangoztatják, hogy az fenyegeti a nemzetkö­zi békét és biztonságot. Fontos része a közleménynek, hogy a Közös Piac képviselői egyetér­tettek abban, hogy a közel-ke­leti kérdés egyik döntő ténye­zője a palesztinai kérdés meg­oldása. Szükségesnek tartják az izraeli csapatok kivonását is a megszállt arab területekről. Gazdasági vonatkozásban a közlemény leszögezi, hogy mindkét fél érdekeit szolgálja Nyugat-Európa és az arab tér­ség sikeres, dinamikus és tar­tós gazdasági együttműködése. Arab részről hangsúlyozzák, hogy a gazdasági jellegű kérdé­sek megvitatásán túl jelentő­sebb az a tény, hogy az Arab Liga az ENSZ-szen kívül első ízben talált a Közös Piacon be­lül külpolitikai tárgyalópart­nerre. FOLYTATÓDTAK A HADERÖCSÖKKEHTÉSI TÁRGYALÁSOK Az áíláspcntok egyeztetése Megbeszélés a Közös Piac és az Arab Liga tagállamai között

Next

/
Thumbnails
Contents