Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-21 / 120. szám, péntek
MINDENKITŐL FÜGG ACS KP VETERÁNJA EREDMÉNYESEN HALAD A ŠVERMA VASMŰ CSÖHÜZÖ ÜZEMÉNEIK ÉPÍTÉSE Események sodrásában Küzdelmes életút 9 A múlt idézése _,gy évvel ezelőtt kotrógépekkel feltúrt térség volt ezen a helyen. Az ember nem is gondolta volna, hogy pár év múlva itt megkezdődhet az acélcsövek gyártása. Ez egész népgazdaságunk számára fontos építkezés. Az acélcsöveket kivitelre is fogják gyártani, főleg a Szovjetunió számára. A podbrezová! fan Šverma Vasmű csőhúzó- és csőnyomóüzeme 5 milliárd korona beruházással épül. Az építés sokat ígérőén halad előre. A szociális épület lényegében már elkészült. Az 500 méter hosszú csarnok acél- vázának szerelését az Ostravai Kohószerelő Vállalat dolgozói néhány hnten belül befejezik. Ezután további objektumokon folytatják a munkát, amely gyors ütemben halad előre. Ezt egyébként Július Starke mérnök, a vállalat beruházási igazgatóhelyettese is megerősíti. — Még mindig akadnak problémák, de amióta a XV. párt- kongresszus elfogadta az 1980- ig terjedő időszakra szóló gazdasági és szociális fejlődés irányelveit, az építkezésen részt vevő szervezetek munkája is javult. A kongresszusnak ez a dokumentuma külön is megemlíti az üzem építését, tehát hatásos „ütőkártya“ van a kezünkben. Sokszor azonban a békéltető szerepét is vállalnom kell. Az imént például ketteh voltak itt, a kohószerelő vállalat egyik munkacsoportjának a vezetője, valamint a mélyépítő vállalat egyik építésvezetője. A határidőkről parázs tátát folytattak. Az ostravai szerelők ugyanis lassan már befejezik a csarnok harmadik részének építését, és sürgetik a mélyépítő vállalat dolgozóit, hogy idejében készítsék elő a csarnok negyedik, egyben utolsó szakaszát. Mindkét vállalat dolgozói jó eredmények elérésére törekednek. Ennek ellenére a mélyépítők egy kissé lemaradtak. Ezért kaptak össze az imént. Starke elvtárs nem titkolja, hogy ezt a békéltető szerepet szívesen vállalja. Persze, nem ritka a fentihez hasonló eset. Különösen azóta, hogy a 19 kivitelező vállalat még a XV. A Gemeri (Gömöri J Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója Egységes Földművesszövetkezet 3973 hektár mezőgazda- sági földterületen gazdálkodik, és a szomszédos sžôvetkezetek- kel történt társulás óta hat falu mezőgazdasági dolgozóit egyesíti. Az utolsó társulás ■— amikor a gömöri szövetkezet a safarlkovöi (tornaijai) szövetkezettel egyesült — 1975 elején volt, de az új megnagyobbodott szövetkezet múlt évi termelési feladatait a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is teljesítette. Ez is igazolja a termelés összpontosításának előnyeit. A termelési tervek maradéktalan teljesítésében jelentős része van a dolgozók helytállásának és nem utolsósorban a kommunisták példamutatásának. Pár talapszervezetünknek jelenleg 89 tagja és 17 tag jelölt je van. A kommunisták és tagjelöltek szárna az egyes munkaszakaszokon arányosan oszlik meg, aminek a termelés szempontjából nagy a jelentősége. így például a növénytermesztésben 14, az állattenyésztésben 13, a gépesítés szakaszán 35 és a szövetkezet vezetőségében 12 kommunista, illetve tagjelölt dolgozik. Tagjaink bizonyos része az egyes falvak közigazgatásában és az iskolákban dolgozik, illetve nyugdíjas. Ők elsősorban a falu lakosságával és az egyes tömegszervezetekkel biztosítják a szoros kapcsolatot. Hasonló feladatot teljesít a 131 regisztrált párttagunk is. A pártalapszervezet vezetőségi és taggyűlésein rendszeresen figyelemmel kísérjük a termelési feladatok teljesítését. E munkában igényesen és következetesen jártunk el és így teszünk a jövőben is. Annál is inkább, mivel szövetkezetünkpártkongresszus előtt a beruházó vállalat ösztönzésére közös szocialista felajánlást írt alá. A partnerek megígérték, hogy megtartják a beruházás „menetrendjét“ és a kormány által kitűzött átadási határiőt. Azt, hogy e felajánlás mit jelent, nemcsak az érintett vállalatok igazgatói és vezetői, hanem azok is tudják, akik közvetlenül határoznak az építés üteméről, mint például Kovács Aladár, a kohószerelő vállalat 45 tagú munkacsoportjának a ve zetője. — Munkacsoportunk a tervezett 400 tonna helyett 500 tonna szerkezetet szerel össze. Bár még nem fejeztük be a mostani szakaszt, állandóan a mélyépítők sarkában járunk. Arra ösztönözzük őket, hogy az utolsó szakaszt határidő előtt fejezzék be. Tudjuk, hogy kongresszusi beruházást valósítunk meg. Jó lenne az is, ha a Kelet-szlovákiai Vasműtől gyorsabban kapnánk meg a szükséges szerkezetet. Persze, ők viszont a Kladnói Egyesült Acélművektől függnek ezen a téren. Ekkor szinte hívásra megjelent Vladislav Zuzík, a mélyépítő vállalat munkacsoportjának a vezetője. Nem titkolta lemaradásukat: — Igen, két héttel lemaradtunk. Nagyon nehéz volt a talpazat építése. Néhány helyen 20 méter mélyre kellett fúrni. A talaj itt tele van nagy kövekkel. A technológiai alapokat mégis egy héttel korábban sikerült átadni. A jövő héten a csarnok 4. szakaszán is befejezzük a talpazat és a darupálya építését. A mélyépítő vállalat dolgozói, akik mintegy 350-en vannak, állandóan két műszakban dolgoznak. Az első negyedévi tervet 109 százalékra teljesítették. Az áprilisra kitűzött feladatokat is teljesítették. Az eltelt két hónapban több mint 1 millió korona értékű munkát végeztek terven felül. Emellett 30 munkaerő hiányzik, és a Prágai Kohótervező Vállalattól sem kapták meg még av terveket. Az építők mégis tökéletes munkát végeztek. Főképpen Alexander MikluS ácscsoportja, de az a nek 1976-ban az eddiginél is igényesebb feladatokat kell teljesítenie. A folyó év legnagyobb feladatai a szemesek és a cukorrépa termesztésének, valamint a tej és a sertéshús termelésének fokozása. Szemeseket az idén 1675 hektáron termesztünk; 42 mázsás átlaghozam elérését tűztük ki célul. Hasonlóan magasra helyeztük a mércét a cukorrépánál is, amelyet 230 hektáron termesztünk. Itt szeretném megjegyezni, hogy a nagy hektárhozamok elérésének egyik lényeges feltétele a megfelelő növényvédelem. Sajnos, ez utóbbi nem mindenkor hozza meg a kívánt eredményt. Elsősorban azért, mivel az egyes vegyszereknek az előírásos alkalmazás mellett sincs meg a kívánt hatásuk, ugyanis gyakran késve kapjuk meg azokat. Az állattenyésztés szakaszán nagy feladat a tejtermelés fokozása. 1170 tehénnél 2985 limunkacsoport is, amely a csarnok tetőzetét készíti új, progresszív módszerrel. Ez az importált IIOESCH-rendszer, melynek segítségével a tetőzet elkészítéséhez tízszer kevesebb munkaerőre van szükség. — A dolgozók valamennyien tudnak a kivitelező vállalatok közös felajánlásáról? A kérdésre Matej Jankovský szerelő, a kohószerelő vállalat munkacsoportjának szakszervezeti bizalmija így válaszol: — Persze hogy tudnak. Sőt azt is. hogy a XV. kongresszus dokumentumai név szerint említik ezt a beruházást. így — bár nem vagyunk párttagok — a feladat bennünket is kötelez, így van, fiúk? Munkatársai — Ján Gmitra, Sámuel Pastýr és a többiek — beleegyezően bólintanak. Megjegyzik azonban, hogy problémák vannak a dolgozók élelmezésében, akadozik a Jednota büféjének és éttermének az ellátása. —■ Oogy lehetnénk elégedettek, ha délután négykor a büfében sokszor egy darab kenyeret vagy egy kiflit sem kapunk. Ha szombaton is dolgozunk, még rosszabb a helyzet, mert a környező vendéglőkben, éttermekben lakodalmakat tartanak, számunkra nem főz senki... — panaszolja Ján Gmitra, egy Prešov környéki szerelő. Ez a kiváló dolgozó sohasem panaszkodik ok nélkül. Mégis keserű hangon teszi hozzá az elmondottakhoz: — A Široké na Ostrave-i kohászok példásan gondoskodtak rólunk. De itt!? Kár erről beszélni... Amikor elindultunk az építkezés helyéről, egy táblán a következő felirat tűnt a szemünkbe: „1975-ben 1.30 millió korona értékű építőipari munkát végeztünk. Ez az érték az idén már 730 millió korona lesz. Tőled is függ, hogy az építkezés határidő előtt elké- sziil-e.“ És valóban, függ ez az építőktől, a szerelőktől, a tervezőktől, sőt még a szakácsoktól és a büfék felszolgáló személyzetétől is. Valóban mindenkitől. BÁTORI JÁNOS teres fejési átlagot akarunk elérni. A cél érdekében nagy gondot fordítunk tehénállományunk minőségi javítására és a takarmányozásra. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a feladatok igényességük mellett is teljesíthetők. Ezt tudatosítjuk és a végső siker érdekében nagy hangsúlyt helyezünk a szocialista munkaverseny kibővítésére. Szövetkezetünkben jelenleg 12 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért és egy komplex racionalizációs brigádunk is van. A tagság összesen 1 657 000 korona értékű vállalást tett pártunk XV. kongresszusa tiszteletére. Mindez a munkaidő jobb kihasználását ás a munkatermelékenység fpkozását eredményezi, s végeredményben feladataink maradéktalan teljesítését, sőt túlszárnyalását segíti elő. CSERNOK ISTVÁN, az üzemi pártbizottság elnöke Egyre nehezebb a helyzete a krónikásnak, aki a pártalapítás eseményeit élő tanúval szeretné felidéztetni. A gömöri munkásmozgalom, nagy öregjei közül u pártalapítók — Réthy, Huszti és Demeter elvtársak már nincsenek az élők között. Az utánuk következő nemzedék egyik jeles képviselője, Štefan Slovencák elvtárs viszont jó erőnek és egészségnek örvend. — Tizenöt éves sem voltam még az 55 évvel ezelőtti mozgalmas napokban, amikor hazánkban megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja. Az első világháborút követő esztendőkben mint szabóinas, saját bőrömön tapasztaltam a rendszer igazságtalanságát. Városunk munkássága ebben az időben a szociáldemokrata pártban tömörült, melynek bal szárnya az Oroszországban lejátszódó események hatására, valamint a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaságban átélt hetek és hónapok tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy szakít a párt jobb szárnyával, mely nem egy esetben kinyilvánította érdektelenségét a szocialista forradalom iránt. A várost és a kerületet Réthy István elvtárs képviselte a lu- bochíiai kongresszuson, majd néhány héttel ezután Rimaszombatban is megalakult a párt helyi szervezete. — A dolgozó tömegek ro- konszenvét elnyerte a párt nyílt és egyenes programja, s csakhamar a környező falvakban — így Velký Blhon (Nagy- balogon J, Uzovská Pantcán (Uzapanyiton), Gortván, Je- senskén, Korláton is megalakulnak a helyi alapszervezetek. — Röviddel a pártalapítás után létrejön a fiatalok szervezete, a Komszomol, s a kommunisták irányításával munkásdalárda, színjátszócsoport és testnevelési egylet is megkezdi tevékenységét. Tanonc- éveim idején a Vörös Segély A Košice-vidéki járási partbizottság ülésén Csáji István, a čečejovcei (CsécsJ Győzelmes Február Efsz elnöke is fel. szólalt, aki küldöttként vett részt pártunk XV. kongresszusán. Három gondolatot fejtegetett, amelyekre mindenki felfigyelt, s többen is megjegyezték: lám, ha az ember gondolkozik! A járás tavaly nem teljesítette a tej eladási tervét, de az első negyedévben is mutatkozott lemaradás. Természetesen nem minden mezőgazdasági üzemben. Ahol ősszel elegendő őszi keveréket vetettek, és idejében áttértek a zöldtakarmány etetésére, ott már áprilisban is bővebben csurgott a tej. Ezek közé tartozik a Csécsi Efsz is. Ősszel 34 hektáron vetettek őszi keveréket, s már áprilisban megkezdték az etetését. Az első etetés után tehenenként fél literrel csökkent ugyan a tej mennyisége, de már a második napon 1,1 liter, rel nőtt, s azóta is állandóan fokozódik. Nem vitás, hogy az őszi keverék az idén sem marad ki a szövetkezet vetési tervéből. Évi átlagban a szövetkezetben naponta 320 sertést hizlalnak. Az alaptakarmányokhoz eddig minden kilogramm hús kitermelésére 2,50 kg abraktakarmányt használtak fel. Amikor azonban olyan sok szó esett az étel- és a kenyérhulladékokról, kapcsolatba léptek a Kelet-szlovákiai Vasmű vezetőségével azzal az elgondolással, hogy a vállalat minden étkezdéjétől megvásárolják . az étel- és a kenyérhulladékot, s Értékes felajánlást tettek a XV. pártkongresszus tiszteletére a Nový Bor-i Crysta- lex vállalat dolgozói. Többek között vállalták, hogy bruttó termelésük tervét 2 millió korona értékben túlszárnyalják: Képünkön: Božena džaviková vázákat fest. (Felvétel: O. Holan—ČSTK) és a Spartakus nevű egyeletek- ben tevékenykedtem, majd fel- szabadulásom után. 1924-ben teljes értékű tagja lettem a pártnak. Ettől kezdve magával ragadtak az események. Mozgalmi élet, tüntetések sztrájkok, kenyérharc, rendőrszuro- nyok — napirenden voltak az egyre inkább elmélyülő gazdasági és társadalmi válság éveiben. Sajnos, az akkori pártvezetők elméleti felkészültségének hiánya nálunk is azt eredményezte. hogy a kommunista párt vesztett korábbi népszerűségéből, s a harmincas évek elejére csaknem elszakadt a tömegektől. A párt V. kongresz- szusa után szinte mindent újra kellett kezdeni, s nekünk, vezetőknek is el kellett sajátítanunk a pártstratégia és taktika alapelemeit. Mozgalmi harcban szerzett tíz esztendős tapasztalattal kerültem 1934-ben a helyi pártszervezet élére. A fasizmus világméretű térhódítása ekkor már előrevetette árnyékát. A párt ekkor minden erejét a fasizmus elleni harcra irányította. — Erős egységfrontot kellett szerveznünk, ami az adott körülmények között nem volt könnyű feladat, hiszen a burzsoázia szándékosan szította a nemzetiségi ellentéteket. De nem hátráltunk meg. Szervezetünk mintegy harminc kommunistáján kívül ekkor már 250 tagot számlál a Szovjetunió baráti köre. — A felszabadulás után a háborús károk felszámolása, a békés építőmunka megszervezése volt a kommunisták legfontosabb feladata. Ebben az időszakban ismét a város kommunistáinak élén álltam. 1951-ben a CSKP KB-ra kerültem, majd az ország több helyén dolgoztam hat évvel ezelőtti nyugdíjazásomig. Slovenčák Stefan elvtárs visszaemlékezése során sok színes epizód elevenedett fel a tartalmas életútról. HACSI ATTILA ezt a sertések hizlalásánál hasznosítják. A szavakat tettek követték. Két koronát fizetnek egy mázsa hulladékért, s azt egészségügyi ellenőrzés és bizonyos előkészítés után a sertésekkel feletetik. Az eredmény meglepő! Az alaptakarmányokhoz most csupán 1,20 kg abraktakarmányt használnak fel egy kiló hús termeléséhez, s a sertések elérték a napi és darabonkénti 0,75 kg-os súlygyarapodást. Ebből kiszámítható, hogy .itt naponta 240 kg sertéshúst termelnek, s ugyanakkor 312 kg szemes takarmányt takarítanak meg. Ez egy év alatt több mint 11 vagon szemest tesz ki. A sertésgondozók most azon törik a fejüket, hogyan lehetne az abrak- takarmányt teljesen kihagyni a hízósertések étlapjáról, s azt teljesen étel- és kenyérhulladékkal helyettesíteni. Igaza van Csáji Istvánnak abban is, hogy a szocialista munkabrigádok nagyon sok helyen csak formailag léteznek. Csécs sem volt ebben kivétel, maguk az irányítók sem törődtek sokat a szocialista munkaverseny szervezésével. Amikor azonban a pártszervezet ülésein megvitatták a szocialista munkabrigádok küldetését, s az embereknek megmagyarázták, hogy milyen feltételek között, milyen ráfordításokkal, milyen eredményt kell elérni, akkor már a formaiságon túljutottak, s a közösségek tagjai szorgalmasan keresték a lehetőségeket a célok lehető legjobb teljesítésére. A sertéshús termeié, se szemes takarmányok nélkül szintén nem a vezetőség elgondolása, hanem a dolgozók elképzelése, akik szocialista munkabrigádban dolgoznak. Tehát Csécsen is széles utat tör magának a kezdeményezés a termelés minden szakaszán, ahol a szövetkezet tagsága a párt XV. kongresszusa szellemében igyekszik fokozni a termelés hatékonyságát és gazdaságosságát. IVÁN SÁNDOR Összhangban a társadalmi igényekkel HA AZ EMBER GONDOLKOZIK Három példa a Čečejovcei (Csécsi) Efsz életéből
