Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-19 / 118. szám, szerda
Parlamenti küldöttségünk Luxemburgban A XV. pártkongresszus határozatai jussanak el minden kommunistához, minden állampolgárunkhoz Párizs — Csehszlovákia parlamenti küldöttsége Alois hidrával, a CSKP KB elnökségi tagjával, a Szövetségi Gyűlés elnökével az élen, tegnap befelezte egyhetes hivatalos franciaországi látogatását és Párizsból Luxemburgba utazott. A Párizs melletti OrZiy-repülő- tér dísztermében a csehszlovák küldöttségtől Edgar Faure, a Francia Nemzetgyűlés elnöke, Francois Le Douarec, a Francia Nemzetgyűlés alelnöke és más francia személyiségek vettek búcsút. |elen volt Juraj Sedlák, Csehszlovákia párizsi nagykövete. valamint a követség több munkatársa. Hazánk parlamenti küldöttsége Edgar Faure-nak, a Francia Nemzetgyűlés elnökének meghívására május 11—18 között hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodott, ahol találkozott Edgar Faure nemzetgyűlési elnökkel', Alair Poher szenátusi elnökkel és tárgyalt a Francia Nemzetgyűlés néhány tagjával. Alois Indrát fogadta Jacques Chirac francia miniszterelnök is. A tárgyalások során megvitatták a két parlament közötti együttműködést, a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését és a nemzetközi helyzet néhány kérdését. A küldöttség tagjai találkoztak a Francia—Csehszlovák Társaság Elnökségével és elbeszélgettek a Franciaországban élő cseh és szlovák nemzetiségű polgárok képviselőivel. Luxemburg — A Luxemburgi Nagyhercegség fővárosába tegnap délelőtt megérkezett Csehszlovákia parlamenti küldöttsége, amelyet Alois lndra, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezet. A háromnapos hivatalos látogatásra Renée van Den Bulcke, a luxemburgi képviselőház elnöke hívta meg küldöttségünket. A repülőtéren a küldöttséget Renée van Den Bulcke és Vladimír Koucký, Csehszlovákia belgiumi és luxemburgi nagykövete fogadta. A Luxemburgi Naqyhercegség, ahol május 18-a és 20-a között Alois lndra, a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés elnökének vezetésével csehszlovák parlamenti küldöttség tartózkodik, az I860, október 17-én kelt alkotmány szerint konstitúciós monarchia, élén a nagyherceggel. 963-ban területén — a mai Luxemburg területén — alakult meg az első feudális hercegség, amely a német-római birodalom részévé vált. A XIV. században Luxemburgi János személyével kapcsolatban perszonális unióként n Cseh Királysághoz csatolták. IV. Károly császár 1354- ben hercegségre emelte. Az 1815-čís bécsi kongresszus nagy- hercegséggé kiáltotta ki. A londoni konferencia, amelyen részt vett Anglia, Belgium, Franciaország, Hollandia, Poroszország, Ausztria és Oroszország képviselője, meghatározta és biztosította semlegességét. 1890-ben Naszavai Adolf személyében a Naszavai család lépett a trónra, amely máig is uralkodik. Az első és a második világháború alatt Luxemburg német megszállás alá került. 1948-ban létrehozták Belgium, Hollandia és Luxemburg szövetWashington — A washingtoni Fehér Ház sajtóhivatala közleményt adott ki a hatnapos hivatalos látogatásra hétfőn az Egyesült Államokba érkezett Maléry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök és Gerald Ford amerikai elnök első megbeszéléséről. A két államfő — hangsúlyozza a kommüniké — eszmecseréit megkezdve „igen elégedetten állapította meg, hogy az Egyesült Államok és Franciaország kapcsolatai kitűnőek“. Ford és Giscard d’Estaing folytatta a 18 hónappal ezelőtt Martinique-szigetén megkezdett „részletekig menő, mélyreható“ tanácskozásokat. Ügy vélekedett, |*>gy e tanácskozások a ségét, Beneluxot. Ugyanebben az évben a parlament úgy hatá rozott, hogy törli az alkotmány „örökös semlegességre“ vonatkozó cikkelyét. 1949-ben Luxemburg a NATO és az Európai Tanács tagjává vált, 1951-ben az Európai Szén- és Acélközösség (Montán-Unió) és 1958 óta a Közös Piac és az Eur-atom tag ja. Luxemburg területe 2586 négyzetkilométer, lakosainak száma 360 000 A főváros. Luxembourg, 80 000 lakost szám Iái. Közigazgatásilag három kerületre oszlik fDiekirch, Gre venmacher és Luxembourgi amelyek 12 kantonból és 126 községből tevődnek össze. Min den kerület élén komiszár áll. akit a nagyherceg nevez ki, és aki a belügyminiszternek felelős. 1964. november 12-től János nagyherceg az államfő. Formálisan az övé a végrehajtó hata- lom és a küldöttparlamenttel közösen a törvényhozó hatalom is. Nemzetközi vonalon ő kép viseli az államot, ő nevezi ki a kormányt, az államtanács tagjait, joga van egyezményeket kötni, amelyek a parlament Jóváhagyása után lépnek érvénybe és ő a fegyveres erők főpa- rancsnoka is. Az uralkodó tanácsadó szerve az államtanács, amely törvénytervezetekről és törvénykiegészítő rendeletekről és más kérdésekről hivatott dönteni, amelyeket a nagyherceg nyújt be nekik. 21 örökös tagja van. akiket a nagyherceg nevez ki. A parlamentet egykamarás küldöttgyűlés alkotja, melynek 59 öt évre választott tagja van. A nagyherceggel osztozkodik a törvényhozó hatalomban, ellenőrzi a kormány tevékenységét, nemzetközi egyezményeket és költségvetést hagy ióvá. Az 1974. május 26-i parlamenti választások során a Keresztényszociális Párt 18, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt 17, a demokratikus párt 14, Luxemburg Kommunista Pártja és a Szociáldemokrata Párt 5—5 helyhez jutott. Az alkotmány szerint a nagyhercegé formálisan a végrehajtó hatalom, a kormány tagjai csupán az ő tanácsadói. 1974 júniusától a kormány élén Gaston Thorn, a demokrata párt elnöke áll. A kormány a demokrata párt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt képviselői alkotják. A luxemburgi gazdaság forrása a bánya- és a kohóipar. A vasérc bányászása lehetővé tette az acélipar rohamos fejlődését. Az össz-munka- erő csaknem fele az acéliparban dolgozik és 45 százalékban vesz részt az ország ipari termelésében és fő részese az exportból adódó haszonnak. 1971 ben Luxemburg 6,4 millió tonna acélt gyártott. Luxemburg Csehszlovákiával az első világháború után vette fel a diplomáciai kapcsolatokat követségi szinten. Csehszlovákia német megszáílása alatt e kapcsolatok nem szakadtak meg és 1942. február 27-én elismerték a londoni csehszlovák kormányt. 1966. január 18-án a CSSZSZK kormánya a Luxemburgi Nagyhercegség kormányának beleegyezésével a csehszlovák követséget Luxemburgban nagykövetségi szintre emelték. kormányfők közötti szoros konzultációk fontos elemét alkotják, s hozzájárulnak ,a béke és a gazdasági virágzás közös célkitűzésének eléréséhez“. A közlemény szerint Ford elnök és Giscard d’Estaing áttekintette a világgazdasági helyzetet és számos nemzetközi kérdést. Ezeknek homlokterében a kelet—nyugati viszony és — figyelemmel az afrikai helyzetre — „észak—déli párbeszéd“ állt. Ford elnök hétfőn este a Fehér Házban vacsorát adott a francia vendégek tiszteletére. A vacsorán elhangzott pohár- köszöntőkben mindkét államfő méltatta a francia—amerikai barátságot. C sehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának tanácskozása egész országunkban hatalmas, spontán és pozitív visszhangot keltett. A vezető politikai erő — a CSKP — tanácskozása iránt tanúsított eleven érdeklődés természetes. Az emberek saját tapasztalataikon győződtek meg róla, hogy a párt a munkásosztály és az összes dolgozó akaratából a szocialista átalakulások ösztönzője és szervezője lett, hogy kongresszusainak programjai mélyrehatóan befolyásolják munkájukat és életüket. A CSKP kongresszusai választ adnak a legidőszerűbb és a legégetőbb kérdésekre, amelyek valamennyiünket érintenek. A párt e kongresszusokon választ ad a jelen problémáira, megmutatja a jövő fejlődés irányvonalát. A XV. pártkongresszus értelme és tartalma megértésének érdekében hasznos lesz bevezetőben megemlíteni a kongresszusi beszámoló gondolatát, amelyet Gustáv Husák elvtárs. a CSKP KB főtitkára adott elő. Az elkövetkező években folytatjuk a fejlett szocialista társadalom építését. Ebben az értelemben a XIV. pártkongresszus irányvonalának kontinuitásáról van szó. Az élet számos új, igényesebb feladat megoldását követeli, növekednek a dolgozók követelményei és szükségletei, ezért nagyobbak az emberek képességeivel, áldozatkészségével, fegyelmével és alkotóképességével, minden új iránti viszonyával szemben támasztott követelmények. E vonzó és igényes program biztosítása megköveteli a cél- tudatosságot és a rendszerességet, minden munkában, a problémák megoldása iránti felelősségteljesebb magatartást, megköveteli nagyobb súlyt fektetni a teljességre, a munka tudományos színvonalára, a lenini munkastílus és munkamódszerek sokoldalú és következetes érvényesítésére — azon elvek teljesítésére, amelyekről oly hangsúlyozottan szólt pártunk Központi Bizottsága az 1974 novemberében tartott ülésén. A kongresszus első napjaitól kezdve minden munkahelyen, a gyűléseken, a XV. kongresszus küldötteivel tartott nem formális beszélgetéseken, egyszóval mindenütt a kongresszus elgondolásairól beszélnek. Az emberek teljes egyetértésüket fejezik ki a párt programcéljaival és bennük jogosan optimista, örömteljes távlatokat látnak. Örvendetes tény, hogy a dolgozók a kongresszus programjával való egyetértésüket egybekapcsolják a társadalomért végzett elkötelezett tettekkel, az áldozatkész alkotómunkával. A nép aktív részvétele a párt politikájának megvalósításában, mindennapi részvétele a párt- kongresszus határozatainak megvalósításában — ez a legértékesebb, legfontosabb tényező. A XV. kongresszus határozatainak teljesítéséhez gazdag tapasztalatokkal felfegyverezve indulunk, amelyeket az 1969. év áprilisa utáni időszakban nyertünk, amikor megválasztották a párt új vezetőségét, élén Gustáv Husák elvtárssal, és főleg a XIV. kongresszus utáni időszakban. Sikerült mozgásba hoznunk milliós tömegeket, ki bontakoztatnunk alkotó aktivi tásukat, a társadalom javára fordítani a dolgozók erejét, tehetségét és ügyességét. Kommunistákként, akik sohasem elégednek meg az elért eredményekkel, még nagyobb sikerek elérésére törekszünk. Mindenből tanulságot kell merítenünk. Tanulságot akarunk meríteni mindabból, ami eddig bevált, ami jó volt, ami a mai eredményekhez vezetett. Továbbra is sikereink alapvető forrásaira támaszkodunk majd, amelyekről a kongresszusi beszámoló is szól. Ez elsősorban a reális, tudományosan indokolt program volt, amely megfelelt a dolgozók legsajátabb érdekeinek és követelményeinek. Teljesítésének alapvető feltétele az volt, hogy az egész párt elfogadta, és hogy megvalósításakor formálódott és megszilárdult a párt egysége és akcióképessége, a néppel való kapcsolata. A sikeres előreha ladás legfontosabb feltételei közé tartozik az a tény, hogy a szocialista közösséghez tartozunk, továbbá a Szovjetunióval való szoros kapcsolatunk, és a proletár internacionalizmus elveinek következetes érvényesítése. A jövőben is ezekre a bevált forrásokra és biztos alapokra építünk. A továbbiakban a szavak és a tettek összhangjának, a tervek és a valóság összhangjának eléréséről, a népnek a párt politikájába vetett bizalma szüntelen szilárdításáról, a párt és a nép egységének elmélyítéséről, az állampolgárok aktivitásának és szocialista elkötelezettségének fejlesztéséről lesz szó. A nép alkotó aktivitásának első feltétele, hogy teljes mértékben megértse a XV. pártkongresszus határozatait, hogy tudatában legyen az útnak, amely biztosan e határozatok megvalósításához vezet, s hogy tudatosítsa az e határozatok megvalósításában való részvételét. Ez természetesen nem egyszeri akció, nem rövid lejáratú kampány. A kongresszusi dokumentumokkal való munka mindennapi politikai, szervezési és eszmei-nevelési tevékenységünk állandó tartalmává válik. A pártszervek és -szervezetek, s a kommunisták figyelmének középpontjában áll majd állandóan, minden munkaszakaszon. A kongresszusi határozatok elsajátításának fontos része az SZKP XXV. kongresszusa dokumentumainak tanulmányozása. Számunkra, csehszlovák kommunisták számára — amint Gustáv Husák főtitkár elvtárs mondotta, — szerencse, hogy a fejlett szocialista társadalom építésénél a szovjet kommunistákkal és a többi testvérpárttal szoros együttműködésben haladhatunk. Az SZKP XXV. kongresszusa a tanulság gazdag kútforrása pártunk számára is, erőt ad a munkához és az élethez az elkövetkező években. A program kitűzésétől a teljesítéséig nem rövid és nem könnyű az út. Nagyon konkrét, igényes és felelősségteljes munka évei várnak reánk, az optimális megoldások keresésének, a feladatok változó feltételekhez való alkalmazásának évei. Arról van szó, hogy a kongresszusi határozatokat, alkotó módon az üzemek feltételeire, az egyes városok, minden munkahely feltételeire bontsuk le. Ez sokoldalúan felkészült dolgozókat követel, akik teljes mértékben megértették a kongresszus határozatait, szervesen azonosították magukat e határozatokkal, és nem csupán akarják, de képesek is e határozatokat a mindennapi munkában céltudatosan és tervszerűen megvalósítani. A kommunistákra az elkövetkező hónapokban valóban igényes feladatok várnak, amelyek állhatatosságot és rendszerességet követelnek. A Köz ponti Bizottság meg van győződve arról, hogy a járási párt- bizottságok hatékony segítségével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságainak, a SZISZ szervezeteinek a nemzeti bizottságoknak és szervezeteknek aktív részvéte lével a munkahelyeken és a helységekben konkrét agitációs és politikai tömegmunkát fejte nek ki, hogy a dolgozókat szé leskörűen tájékoztassák a kongresszusi határozatokról, és meg nyerjék őket a határozatok megvalósításának. A párt nagy igyekezetei fejt ki annak érdekében, hogy programja az egész társadalom programjává váljon. Ehhez a kommunisták minden szakaszon és az irányítás minden fokán munkájukkal járulnak hozzá. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK kormánya a CSKP XV. kongresszusának irányvonalát tevékenysége távlati program jaira bontja le, s készen áll biztosítani e program következetes megvalósítását. Hasonlóképpen járnak el a kommunisták a Szövetségi Gyűlés szerveiben, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsban, a nemzeti bizottságokban és a Nemzeti Front társadalmi s7Prvezetei- ben. A kommunista párt hozzáfogott ahhoz, hogy tagjaival, tagjelöltjeivel és az összes polgárokkal felelősségteljesen, megfontoltan és koncepciószerűen megismertesse a kongresszus határozatait. Tudatában van annak. hogy igényes és hosszú lejáratú folyamatról van szó, amelyben az egész párt és a társadalom sokoldalúan elsajátítja a kongresszusi határozatok értelmét és konkrét céljait, a közös eljárásban egyesül, keresni fogja és megtalálja az összes problémák hatékony megoldási lehetőségét. E cél érdekében bontakoztatjuk ki a párt hatékony politikai tömegmunkájának valamennyi formáját és módszerét, kihasználjuk a tömegtájékoztatási eszközök sokrétű hatását, a párt bevált nyilvános taggyűléseit, aktívaértekezleteit és más gyűléseket. Emellett a Nemzeti Front valamennyi szervének és szervezetének támogatására támaszkodunk, arra, hogy XV. kongresszusunk programjához csatlakozott a többi politikai párt 'is, amint azt képviselőik a XV. kongresszuson felszólalásaikban kifejezték. A közeljövőben megoldásra váró feladatok érthetőek. A XV. kongresszus egyértelmű és mindenki számára jól érthető programjából indulnak ki. E feladatok lebontásakor és megvalósításakor — a távlati követelményekkel összhangban — az elkövetkező időszakban elsősorban a 6. ötéves tervidőszak első évi gazdasági feladatainak , következetes teljesítésére és a társadalmi élet többi területének további fejlesztésére összpontosulunk. A XV. kongresszus feladatainak biztosítására irányuló igyekezet lesz az összes fokú képviselő-testületekbe való választások előkészítési munkálatainak fő tartalma. Ez kifejezésre jut a Nemzeti Front választási programjavaslatában is. T ovábbra is elsőrendű figyelmet szentelünk az egész párt, a pártszervek és -szervezetek, a tagok és a tagjelöltek egysége további megszilárdításának, aktivitásuk és akcióképességük növelésének. Ugyanakkor ügyelni fogunk az állami a gazdasági, a társadalmi szervek és szervezetek hatékony, koordinált és aktív tevékenységére, fejleszteni fogjuk a nép politikai és munkaaktivitását, kezdeményezését az ilyen nagy, és igényes offenzív politikai munka számára, a kongresszusi irányvonal megértéséért és teljesítéséért vívott küzdelem számára. Gazdag tapasztalatokat szereztünk, és szilárd elhatározásunk becsülettel teljes)*' ni mindazt, írnire bennünket, kommunistákat kötelez C.seh tlov'íkia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa jeienvős esemény volt pártunk és társadalmunk életében. Elfogadta azt a programot, amely további örömteljes távlatokat nyit meg az összes dolgozó előtt. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy igényes feladatait csak akkor teljesítjük, ha minden állampolgár megérti és mindennapi munkájában öntudatosan meg is valósítja őket. Ezért azt akarjuk elérni, hogy a kongresszus határozatai eljussanak minden kommunistához, minden emberhez. Hogy mindenki jól ismerje pártunk politikáját, és ennek alapján tevékenyen, alkotó módon vegyen részt a XV. kongresszus programjának megvalósításában. CESTMÍR LOVETÍNSKÝ, a CSKP KB Titkárságának tagja, a KB politikai-szervezési osztályának vezetője Ford—Giscard megbeszélések
