Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-19 / 118. szám, szerda

A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM AZ NDK ÉLŐ VALÓSÁGA Erich Honecker elvtársnak, az NSZEP KB első titkárának előadói beszéde ÚJ SZÓ — Erich Honecker, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságá­nak első titkára kedden a párt IX. kongresszusának első munkanapján el­hangzott beszámolójában ismertette a központi bizottságnak a két kongresz- szus közötti időszakban végzett mun­káját, s a soronlévő bel- és külpoliti­kai feladatait. Hangoztatta, hogy az NSZEP az 1971 nyarán tartott Vili. kongresszusa óta sikerekben gazdag öt esztendő telt el. Az NDK-ban a munkásosztály, paraszt­ság és értelmiség áldozatos munkája révén sikeresen teljesítették a fejlett szocialista társadalom további építésé­nek fő feladatát: biztosították a nép anyagi és kulturális életszínvonalának folyamatos emelését. Ez alatt a Né­met Demokratikus Köztársaság meg­szerezte a teljes nemzetközi elismerést. Erősödött testvéri szövetsége a Szov­jetunióval és a szocialista közösség többi országával. A proletár nemzetkö­ziséghez híven szolidaritást vállalt va­lamennyi antiimperialista, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért küzdő erővel. Az NDK minden tőle telhető módon igye­kezett hozzájárulni, hogy az emberiség megmeneküljön az új világháború ré­métől, hogy sikerüljön megszilárdítani a békét. ÜJ CÉLOK — ÜJ FELADATOK Az NSZEP első titkára rámutatott, hogy az eddig elért eredményekre tá­maszkodva a párt még magasabb célok' eléréséért harcol. A Német Szocialista Egységpárt folytatja a fejlett szocialis­ta társadalom építését, és így létrehoz­za a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Erich Honecker a továbbiakban em­lékeztetett rá, hogy a IX. kongresz- szus jelentőségét növeli a párt legfel­ső fóruma elé terjesztett új pártprog­ram. A párt új programjának kidolgo­zása azért vált szükségessé, mert az NDK társadalmi fejlődésének új sza­kaszához érkezett. Arról van szó, hogy az ország belső életében és a nemzet­közi porondon bekövetkezett nagyará­nyú változásoknak tükröződniük kell a párt programjában is. — A NSZEP továbbra is fő feladatá­nak tekinti hogy a szocialista terme­lés fejlődési ütemének, a termelékeny­ség fokozásának, a tudományos-műsza­ki haladásnak, a munka termelékeny­sége növelésének alapján tovább emel­jék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalát — folytatta Erich Ho­necker. Az ország lakosságának legszélesebb rétegei megvitatták a párt programját. Az NDK fejlődésének alapkérdéseiről kibontakozott össznépi vita a szocialis­ta demokrácia meggyőző bizonyítéka. — A Német Demokratikus Köztársa­ság összhangban cselekszik a Szovjet­unióval és a szocialista közösség többi országával. Az SZKP XXV. kongresszusa a nemzetköfi kommunizmus és a forra­dalmi mozgalmak ügyét tartósan, be­folyásoló tényezőnek bizonyult. Az NSZEP sajátjának is tekinti az SZKP XXV. kongresszusának eredményeit, s arra törekszik, hogy az ott szerzett ta­pasztalatok felhasználásával oldja meg feladatait. Az NSZEP külpolitikai tevékenységét ismertetve a szónok kiemelte, hogy a párt mostani kongresszusa mozgalmas időszakban ült össze. A Szovjetunió körül tömörülő szocialista testvérorszá­gok szilárd politikai gazdasági és ka­tonai alapjára támaszkodva, a közös Erich Honecker elvtárs a kongresszus szónoki emelvényén. (ČSTK—ZB felv.) külpolitika a legutóbbi öt évben világ- történelmi jelentőségű eredményeket hozott. A következetes béke- és bizton­sági politika mozgosító erőként hatott a népekre, és létrehozta a fordulatot a hidegháborúból a nemzetközi enyhülés irányába. — A Német Demokratikus Köztársa­ság — mondotta Honecker — hozzájá­rult a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése politikájá­nak megvalósításához. Az NSZEP Köz­ponti Bizottsága céltudatosan munkál­kodott e feladat megvalósításán. Vég érvényesen összeomlott az NDK körül kiépített imperialista blokád. Az NDK-t világszerte elismerték: Ma már egyen­jogú tagként tevékenykedik az ENSZ- ben és más nemzetközi szervezetekben, s jelenleg 121 országgal tart fenn dip­lomáciai kapcsolatot. Ez a nemzetközi szocializmus sikere, a munkás- és pa­rasztállamunk iránt kibontakozott nagy nemzetközi szolidaritás eredménye. Ezért most őszinte hálánkat szeretnénk tolmácsolni szövetségeseinknek, vala­mennyi barátunknak. A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG SZILÁRD LÁNCSZEME 1978. V. 19. Erich Honecker így folytatta: A szo­cialista építő munkánknak, az NDK nemzetközi tevékenységének szilárd alapja a Szovjetunióval és a szocialis­ta közösség többi országával kiépített megbonthatatlan, testvéri szövetsé­günk. Az NDK és a Szovjetunió együtt­működése mind szorosabbá és hatéko­nyabbá válik, s a társadalmi élet vala­mennyi területére kiterjed. Az NDK és a Szovjetunió között 1975. október 7-én Moszkvában aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a kapcsolatokat új, magasabb szintre emelte Az első titkár megelégedéssel szólott arról, hogy mind szorosabbá válik az NDK együttműködése a többi szocia­lista testvérországgal, mindenekelőtt két szocialista szomszédjával, a Len­gyel Népköztársasággal és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársasággal. A ba­rátság, az elvtársi együttműködés szel­lemében fejlődtek a kapcsolatok a Ma­gyar Népköztársasággal, a Bolgár Nép- köztársasággal, a Román Szocialista Köztársasággal, a Mongol Népköztár­sasággal, a szocialista Kubával. Gazda­godik az NDK együttműködése Jugo­szláviával. Tovább épültek az NDK és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság baráti kapcsolatai is. Az NDK — mutatott rá Honecker — mindig is szívügyének tekintette a hősi vietnami néppel vállalt szolidaritást és a jövő­ben is kész tőle telhetően segíteni a vietnami népet a háború következmé­nyeinek felszámolásában a szocialista építés kibontakoztatásában. A központi bizottság első titkára alá­húzta: Mindenekelőtt a Szovjetunió, a Varsói Szerződés katonai erejének és békepolitikájának köszönhető az, hogy a legutóbbi három évtizedben sikerült megőrizni a világbékét, csökkenteni a háború veszélyét. Az NSZEP a jövőben is nagy figyelmet fordít a szocialista országok közös politikai és védelmi szervezetének erősítésére. A Szovjetunió és a szocialista közös­ség más országai fáradhatatlan harc­nak aredményeként az enyhülés a nem­zetközi események fS tendenciája — állapította meg. Ugyanakkor az impe­rializmus megőrizte agresszív jellegét. Az enyhülés ellenfelei most fokozzák támadásaikat, szítják a fegyverkezési hajszát, antikommunista, mindenekelőtt szovjetellenes hadjáratokat bontakoz­tatnak ki. Éppen ezért nem tekinthető kizártnak, hogy a nemzetközi életben visszaesések és váratlanul kiélezett helyzetek keletkezzenek. A világ hala­dó erőitől ez lankadatlan éberséget követel. A szónok a továbbiakban méltatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésének jelen­tőségét. Hangoztatta, hogy az NDK hozzájárult a szocialista és a kapita­lista országok kapcsolatainak normali­zálásához, konstruktív politikája révén elősegítette a nyugat-berlini négyolda­lú megállapodás létrejöttét, valamint az NSZK-hoz fűződő kapcsolatok alapjai­ról szóló szerződést. Az NDK amellett foglal állást, hogy az NDK és az NSZK között a békés együttélés elveinek alapján és a nemzetközi joggal össz­hangban fejlődjenek a kapcsolatok. Ez azonban elengedhetetlenné teszi az ed­dig kötött szerződések és megállapodá­sok szigorú betartását és alkalmazását. A szerződések révén sikerült békésen rendezni a háború utáni fejlődés egyik legfontosabb kérdését: az egymástól független, két szuverén német állam nemzetközi elismerését. Az NDK és az NSZK társadalmi — politikai elhatáro­lódása után a beszámolási időszakban a két ország között végbement az elha­tárolódás nemzetközi jogi folyamata is. Az NSZK-val való jószomszédi kapcso­latok lehetőségei természetesen csak akkor juthatnak kifejezésre, ha az NSZK a Német Demokratikus Köztársa­ságot független, szuverén német állam­ként tartja tiszteletben. Sajnálatos, hogy az NSZK-beli revansista erők meg­erősödése miatt nem sikerült teljes egészében kihasználni ezeket a lehető­ségeket. Az NSZK revansista erői a leg­utóbbi időben fokozták erőfeszítéseiket, hogy az ideológiai felforgatás eszkö­zével élve beavatkozzanak az NDK bol- iigyeibe. Ez zavarólag hat az enyhü­lésre, és ellentétes a helsinki értekez­let záróokmányával. Az NDK a jövő­ben is visszautasítja az NSZK-beli reak­ciós és revansista erők minden olyan próbálkozását, hogy melegen tartsák a „német kérdést“. Erich Honecker ezután részletesen kifejtette, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban kialakulóban van a szo­cialista német nemzet. Ennek fő jel­lemvonásai abból fakadnak, hogy a munkásosztály alkotja a szocialista társadalom vezető erejét. Az NDK többször kifejezésre juttatta készségét, hogy Nyugat-Berlinnel is fejlessze kapcsolatait — mutatott rá az első titkár. — Ennek alapjául a Nyugat Berlinről kötött négyoldalú megállapodás szolgál. Azok. akik ilyen vagy olyan módon Nyugat-Berlin vo­natkozásában a feszültség szítására tö­rekszenek, valójában Nyugat-Berlin la­kosságának kárára cselekednek. A világbéke szavatolása szempontjá­ból különleges jelentőségű a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcso­latainak rendezése — folytatta — két­ségtelen, hogy a legutóbbi években lét­rejött megállapodások és egyezmények komolyan hozzájárullak a nemzetközi légkor javulásához. Az NSZEP fenntar­tás nélkül támogatja az SZKP XXV. kongresszusán a fegyverkezési hajsza korlátozásáról, a leszerelés megvalósí- tásáról előterjesztett javaslatokat Erich Honecker a következőképpen határozta meg az NSZEP-re váró leg­fontosabb külpolitikai feladatokat: A Szovjetunióhoz és a szocialista kö­zösség többi országához fűződő test­véri szövetség állandó szilárdítása, a szocialista országok egymáshoz köze­ledésének előmozdítása — Antiimperialista szolidaritás a nemzeti és társadadmi felszabadulásuk­ért küldő valamennyi néppel — c, ha­ladó és forradalmi erők támogatása, a proletár nemzetköziség szellemében. ~ Állhatatos harc Európa és a vi­lág békéjének és biztonságának szi­lárdításáért. A békés együttélés poli­tikájú eredményeinek kamatoztatása és megszilárdítása. A politikai enyhülés kiegészítése a katonai feszültség csök­kentése irányában ható lépésekkel. NAGY EREDMÉNYEK — MERÉSZ TÁVLATOK Ei ich Honecker ezután az NDK gaz­daságfejlesztési eredményeit ismertet­te. Aláhúzta, hogy az NSZEP Vili. kongresszusán elfogadott programot si­keresen teljesítette, sőt több területen túlteljesítették. A nemzeti jövede­lem 1971—1975 között 30,1 százalékkal nőtt. Az NDK történelmében első íz­ben fordult elő, hogy öt év alatt a nemzeti jövedelem túlhaladta a félbií- lió márkát, és összegszerűen 634,6 mil­liárd márka volt. Az ipari árutermelés volumene 1975-ben 235,4 milliárd már­ka volt. A növekedés 86 százalékban a munka termelékenységének fokozá­sából származott. 1971 óta 22 000 új, il­letve továbbfejlesztett terméket és el­járást vezettek be a termelésben. A mezőgazdasági tervmutatók 1975-re hektáronként 44 tonnás gabonatermést irányoztak elő. Ezt a célt már 1974- ben sikerült elérni. A kedvezőtlen idő­járási viszonyok miatt azonban 1975- ben nem folytatódott ez az előnyös irányzat. 1971—1975 között a népgaz­daságban 183 milliárd márkát ruház­tak be. Ez lehetővé tette az anyagi­műszaki bázis további kiépítését és kor szerűsítését. A beszámolási időszakban a KGST komplex programja keretében, a szo­cialista gazdasági integráció elmélyíté­se céljából foganatosított intézkedések nagymértékben hozzájárultak az NDK és az egész szocialista közösség gazda­sági erejének növeléséhez. — A népgazdaság területén elért si­kerek alkotják a nép anyagi és kultu­rális életszínvonala növelésének leg fontosabb feltételét — hangoztatta Ho­necker. Átfogó szociálpolitikai progra­mot dolgoztunk ki. Ennek egyik köz­ponti célkitűzése a lakáskérdés 1990-re történő megoldása. Számottevően túl­teljesítettük h Vili. pártkongresszus­nak azt a célkitűzését, hogy öt év alatt 500 000 új, illetve újjáépített és korszerűsített lakást kell átadni ren­deltetésének. Az ország a legutóbbi öt évben 609 000 lakással gazdagodott, s ezzel 1,8 millió dolgozó lakásviszo­nyain sikerült javítani. Az új lakások kétharmadát munkáscsaládok kapták. A lakosság pénzjövedelme az elmúlt öt esztendőben évi átlagban a tervezett 4 százalék helyett 4,8 százalékkal gyara­podott. A szónok az 1980-ig terjedő időszak legfontosabb népgazdasági feladatai kö­zött megemlítette a nemzeti jövedelem­nek 830 milliárd, az ipari árutermelé- értékének 1400 milliárd márkára tör­ténő növelését. A mezőgazdaságban a növénytermelést 20 százalékkal kell emelni. Bővül az NDK exportja. 1976— 1980 között 750 000 új, illetve újjáépí­tett és korszerűsített lakást adnak át s ezzel 2,2 millió dolgozó lakásviszo­nyain javítanak. Növelik az alacsony bérkategóriája dolgozók keresetét és a nyugdíjakat. Az NSZEP célul tűzte ki a dolgozók évi rendes fizetett szabad- sága időtartamának differenciált meg­hosszabbítását és a negyven órás mun­kahétre való fokozatos áttérést. Az eh­hez szükséges feltételeket a munkater­melékenység lényeges emelésével a meglévő kapacitások ésszerűbb kihasz­nálásával kell megteremteni. Az NSZEP Központi Bizottságának el­ső titkára ezt követően a kulturális és művészeti élet soron levő feladatait elemezte, majd a szocialista állam to­vábbi fejlesztésének, erősítésének kér­déseivel foglalkozott. Hangsúlyozta a szocialista munkás- és paraszthatalom megbízható védelme szavatolásának szükségességét, majd a Német Szo­cialista Egységpártnak a munkásosz­tály és a dolgozó nép forradalmi él­csapataként betöltött szerepét méltatta. A pártépítés kérdéseire áttérve Ho­necker elvtárs elmondotta, hogy az NSZP-nek jelenleg 74 306 alapszerve­zete van. Ezek 2 043 697 párttagot és tagjelöltet tömörítenék A párttagok es tagjelöl ek 56.1 százaléka munkás 5.2 százaléka szövetkezeti paraszt. 20 szá­zalékuk értelmiségi. A párttagok, 12,2 százaléka 25 évnél fiatalabb. AZ NSZEP A KOMMUNISTA MOZGALOM EGYSÉGÉÉRT — Az NSZEP a nagy kommunista viUigmozgalom osztaga és tevékenysé­gének mozgatója a nemzetközi felelős­ség — mutatott rá. Az NSZEP törté­nete arra tanít, hogy az SZKP-hoz fű­ződő szoros, testvéri kapcsolal egyben pártunk saját sikerének záloga Az egv ség megszilárdítása szükségessé teszi a nacionalizmus, a jobb- és baloldali revizíonizmus és az opportunizmus el­leni harcot. Ez a megállapítás foko­zottan vonatkozik a maoizmusra. amely antileninista irányvonalának új szaka­szába lépett. A maoizmus nemzetközi tevékenységében a nyílt szovjetellenép­ség álláspontjára helyezkedik, és szo­rosan együttműködik a nemzetközi mo­nopoltőke legreakciósabb szárnyával. Peking nagyhatalmi sovinizmusa és szovjetellenes irányvonala súlyos ká­rokat okoz a béke és a szocializmus ügyének. Ezért az imperializmus ellen, a békés együttélésért és a társadalmi haladásért vívott harc elengedhetetlen­né teszi a maoizmus elméletével és gyakorlatával való következetes leszá­molását. Az előadó ugyanakkor megállapítot­ta. "hogy az NDK kész az egyeniogú^ág a szuverenitás és a területi sérthetet­lenség elvei tiszteletben tartásának a be nem avatkozás elveinek alapján nor- malizáini a Kínához fűződő kapcsola­tait „Ha Kína visszatérne a marxista- leninista politikához feladná az ellen­ségeskedést a szocialista országokkal, és a szocialista világgal való szolida­ritás és együttműködés útjára lépne, akkor a Német Szocialista Egyséenárt erre megfe’elfien reagálna“ — mondot­ta. A Német Szocialista Egységpárt KB első titkára beszámolója végén aláhúz­ta, hogy az NSZEP egyetért számos testvérpártnak azzal a véleményével, hogy a világpolitikai helyzetben történt fontos változásokra és a kommunisták­ra váró feladatokra való tekintettel megérlelődött a kommunista és mun­káspártok új, nemzetközi tanácskozása előkészítésének ■szükségessége.

Next

/
Thumbnails
Contents