Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-09 / 85. szám, péntek
A CSKP VETERÁNJA A tízgyermekes Pikor család Laci fia az első világháború kitörése előtt két évvel született Királyhelmecen. Egy szerény szabóműhelyben, Tóth Jd nos és Leczo Mihály mestereknél kezdett barátkozni a szakmával. A kész ruhákat hazaszállító inasnak alkalma nyílt betekinteni a jobb módú családok életébe s különbséget tenni ezek és a nincstelenek életmódja közt. Kezdte felismerni, hol a helye. 1929-ben már tagja az ifjúmunkás-szervezetnek ... Mesterétől, Leczo Mihálytól gyakran hallotta, kik azok, akik a dolgozók jogaiért és •a kizsákmányolás ellen harcolnak. Azt is megtudta, hogy ennek az osztályharcnak a szervezője, irányítója a kommunista párt. Egyik nap, amikor egy kész ruhával útnak indították, megvárta, amíg Kovács Gábor, a csapi párttitkár eltávozik Leczo Mihály műhelyéből. Egy ház tövében meghúzódva, kezén az új öltönnyel álldogált s mikor a párttitkár a közelébe ért, ráköszönt: „Česf práci!“ ... Kovács Gábor megállt, körülnézett és szembe találta magát a kis szabóinassal, aki így szólt hozzá: „Kovács bácsi, szeretnék én is eljárni a munkásotthonba ... Beenged? ..." Kovács Gábor beleegyezett, s Így Laci — ha tehette — eljárt az otthonba, előadásokat hallgatott a kommunista párt programjáról... Az ifjúmunkás Pi kor László szívesen vállalta a legkülönbözőbb megbízatásokat, a röplapok, plakátok szétbomlását, jelszavak festését... Az egyik reggelen mestere, Leczo Mihály magához szólította: — Kis Fi kor, emlékszel azokra az eml>erekre, akik azt a szürke, kétsoros zakót járnak ide próbálni? — Miska bácsi — válaszolt Laci —, hiszen olyan régen \és gyakran járnak ide próbára, hogy talán már nevük szerint is ismerem őket. Csak azt nem értem — folytatta félénkebb hangon —, hogy miért mindig azt az egy zakót próbálják ezek a vendégek? Ha szabad megjegyeznem, elég sokáig készül ez a kabát... — Az egyhamar nem is készül el. Csak tudod mikor? Ha szabadok leszünk, édes fiam. Akkor olyan kabátot csinálunk belőle, amilyet még soha — jegyezte meg Leczo mester. — No, majd rájössz te erre egyedül is. Most az a fontos, hogy ezeket a meghívókat eljuttasd a címzettekhez: Csarnakovics Mihályhoz, Zéténybe, Zsigmond Józsefhez Leleszre, Mátyás Istvánhoz Szentesre, meg a többi helyre. De jól vigyázz, fontos üzenetet viszel, sztrájkszervezői gvűlést hívunk össze a Kishegyre. Ezt azért mondtam meg’ neked, mert bízom benne, hogy teljes felelősséggel vég- zed, amivel megbíztalak. Pikor László 1933-ban tagja lett a CSKP-nak, akkori 51063- as számú tagsági igazolványát sikerült a mai napig megőriznie ... Ezután nemcsak a szakmában, hanem a politikai életben is Leczo Miska segédje, aki később a kerületi pártbizottság megbízottjaként továbbította a Pikor László feladatokat a pártsejteknek. Pikor elvtárs mesterével szorosan együttműködve teljesítette a pártfeladatokat. 1938-ban Leczo Mihály illegalitásba vonult, a szabómühely vezetését segédje, Pikor László vette át. Csak a legjobb barátok, kommunisták tudták, hogy a helmeci „pártközpont" székhelye az egyik szőlőhegyi borliáz lett. Itt élt Leczo Mihály. Segédje, és a vidéki pártsejteket vezető kommunisták, mint szőlőmunkások, vál- laikon kapával és egyéb szerszámmal látogattak ide, hogy megtárgyalják a tennivalókat. Amikor a szovjet hadsereg visszavonulásra késztette a fasiszta hadtesteket, a helmeci és környékbeli kommunisták — élükön Leczo Mihállyal — fegyveres harcot szerveztek a németek ellen. Felszólításukra az erdőben bujkáló katonák is melléjük álltak. Elkészült a támadási terv, de Leczo Mihályt, az ellenállási mozgwlom vezetőjét — árulás következtében — 1944. november 9-én, alig húsz nappal a felszabadító Vörös Hadsereg érkezése előtt, letartóztatták. A csendőrlaktanyában vallatták, kínozták, majd Révleányvárra vitték, ahol a magyar kémelhárítás hóhérjai kivégezték. Pikor elvtárs szemét ellepték a könnyek, amikor példaképéről, Leczo elvtársról beszélt. — Hiába kínozták, mesterem nem valJott, senkit sem hozott veszélybe, becsületes kommunistaként halt meg. A felszabadulást követően Pikor László és társai hazaszállították a mester holttestét és hős kommunistának kijáró tiszteletadással helyezték örök nyugalomra a helmeci temetőben. A volt szabóműhely falán, ahol a mester és segédje együtt dolgozott, emléktábla örökíti meg Leczo Mihály áldozatkész, kommunista munkásságát. Viszont arra, amire mestere tanította, életét tette fel Pikor elvtárs. Soha nem hajhászta a dicsőséget. Becsülettel, szerényen igyekezett helyt állni azon a poszton, amelyre a kommunista párt állította. Sok tisztséget töltött be és ma, nyugdíjasként is több megbízatást végez. Munkájáról így vélekedett: — Szerintem, jóval túl a hatvanon sem lehet elzárkózni a politikai és társadalmi munkától. Ma is érdekel az a folyamat. ami körülöttem zajlik... Azt sem titkolom, szeretem látni és tudni, hogy több mint negyvenéves párttagságom ideje alatt végzett munkámmal én is hozzájárulhattam ahhoz a nagy műhöz, melyet ma egész társadalmunk javára, pártunk vezetésével tovább építünk. Hitvallás is ez egy kicsit egy olyan ügy mellett, melyért a CSKP veteránja, a mester és segéd, mindig szívesen munkálkodott KULIK GELLÉRT Közép-Szlovákiában csakúgy, mint az ország más vidékein, az utóbbi napok kedvező időjárása folytán mindenütt jelentősen meggyorsult a tavaszi mező- gazdasági munkák üteme. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói már úgyszólván mindenhol behozták a nemrégi csapadékos hideg napok okozta lemaradást. A kerület déli részén a legtöbb helven már befejezték a tavaszi árpa vetését. A rimaszombati, a losonci és a nagykürtösi járás egyes gazdaságaiban a talajelőkészítés gondos végzésén kívül az elmúlt héten hozzáfogtak a cukorrépa vetéséhez is. Ezt a munkát a kerület legtermékenyebb vidékén, a rimaszombati járásban végzik a legjobb ütemben. A járásban csaknem mindenütt korszerű, nagy teljesítményű gépek dolgoznak a határban. PERCNYI SZÜNET NÉLKÜL A Holišai (ipolygalsaij Május 1. Egységes Földmüvesszövetkezet növénytermesztési dolgozói ezekben a napokban már túl vannak a tavaszi tennivalók első félidején. A jó munkaszervezés eredményeként aránylag gyorsan elvégezték a talajelőkészítést, és az elmúlt hét közepére 106 hektárnyi területen földbe került a tavaszi árpa is. — Bennünket sem ért felkészületlenül az idei tavasz — mondta Nyeste Kálmán elvtárs, a szövetkezet elnöke. — A rendelkezésünkre álló erő- és munkagépeket idejében kijavítottuk: Az indulásra jól felkészültek az emberek is. így a mezei munkákkal kezdettől fogva jól haladunk. Lemaradástól nem kell tartanunk. Kedvezőbb időjárást talán kívánni sem lehetne. Kora reggeltől késő estig dolgozhatunk a határban. A szövetkezet dolgozói ezekben a napokban a cukorrépa vetésére és a korai burgonya ültetésére fordítják a legnagyobb gondot és a legtöbb gépi erőt. Mindkét munkával jól haladnak. A cukorrépavetés ezúttal elsősorban Trizna György nyolctagú traktoros szocialista munkabrigádjának feladata. Az idén ők végzik el azokat a növényvédelmi munkákat is, amelyekre korábban a Losonci Gép- és Traktorálloimással kötött szerződést a szövetkezet. A traktorosok ebben is megállják a helyüket. — Az idei tavaszon 85 hektárt vetünk be cukorrépával. A termesztést már sikerül gépesíteni. A betakarító gépeket már az elmúlt ősszel is üzemeltettük. Most pedig egycsírás m igot vetünk a terület minden hektárján. így a cukorrépa egyelésével sem kell majd annyit fáradozni, mint a korábbi években. Az asszonyoknak persze még így is marad elég dolguk. A húszhektáros szövetkezeti kertészeiben már javában folyik a munka. Főleg a dughagyma ültetésével vannak elfoglalva. Azonban rövidesen sor kerül majd az uborkára és a paprikára is. Ipolygalsán különösen jól jövedelmez az utóbbi. Tavaly 760 000 koronás bevételt terveztek a kertészetből. Ezt a tervet egymillió koronára sikerült teljesíteni. Remélhetőleg nem lesz ez másként az idén sem. MEGHOSSZABBÍTOTT MŰSZAKOKBAN A Bátkui Állami Gazdaság dolgozóit az idén is nagy feladatok elé állította a tavasz. A gazdaság több mint 7500 hektáros összterületéből 2400 hektáron kellett elvégezni a tavaszi mezei munkákat, illetve a magágykészítést. Erre a munkára csakúgy, mint a korábbi években, ezúttal is jól felkészültek. Az erős fagyok miatt azonban jó ideig többnyire csak a délutáni órákban végezhették a simítózást és a boronálást. — A talajelőkészítés gépeivel március elsején kezdtük a munkát a határban — tájékoztatott Cisár Zoltán mérnök, az állami gazdaság igazgatója. — A következő napon már a vetőgépekkel is dolgoztunk. Amint felengedett a fagy, nem hagytunk kárba veszni egyetlen percet sem. Mégis három teljes hétig tartott az 1030 hektáros terület árpával való bevetése. — Hogyan teleltek át az őszi vetések? — Nem panaszkodhatunk. Mindössze 200 hektáron kellett árpát vetnünk a gyengén kikelt búza helyett. A határ minden részén szépen fejlődik az őszszel elvetett búza. Az állami gazdaság dolgozói az igazi tavasz beköszöntése óta mindennap meghosszabbított műszakokban dolgoznak a földeken. A traktorosok közül elsősorban Hencz Géza, Plánka P Molnár István és Hencz László szorgalma mondható példásnak. Persze a többiek munkájával is elégedettek a gazdaság vezetői. — Amióta befejeztük a tavaszi árpa vetését, a cukorrépaföldek talajelőkészítése számít a traktorosok legsürgetőbb feladatának. Az elmúlt napokban már hetven hektáros területen elvégezték ezt a munkát. Pénteken hozzáláttunk e fontos ipari növény vetéséhez is. összesen 270 hektárt kell bejárni a vetőgépekkel. Ezúttal ismét könnyebb valamivel ez a munka, mint más években volt. Most vásároltunk egy korszerű 12 soros vetőgépet, amellyel egyúttal a sorközi permetezést is elvégezhetjük. A cukorrépa termesztésében érdekelt dolgozók nem kis örömére már egyelő- és betakarítógépeink is vannak. Az állami gazdaság vezetői már huzamosabb ideje nagy gondot fordítanak a géppark korszerűsítésére. Az idén összesen hárommillió koronáért vásárolnak új gépeket. A sok fáradsággal járó mezőgazdasági munka nehezéből már egyre kevesebbet kell hagyományos módon végezni. Persze nemcsak most, tavasszal, hanem később is. LALO KÄRÜLY Hazánk egyik legkorszerűbb építőanyag-ipari üzemének, a Túrna nad Bodvou-i Cementgyárnak dolgnzói tavalyi tervfeladataikat 100,3 százalékra teljesítették. Az iuén 770 000 tonna cementet kell gyártaniuk. A dolgozók a XV. pártkongresszus tiszteletére több mint 3 millió korona értékű felajánlást tettek. ígéretet tettek, liogy terven leiül 385Q tonna cementet gyártanak, és 880 000 kWó villamosenergiát takarítanak meg, ami 170 000 koronát jelent. A klinkergyártáshoz szükséges hőenergia csökkentesével 500 tonna pakurát takarítanak meg. Első képUnkön: Juraj Gašpar mérnök (baloldalt) a központi irányító teremben. Második képünkön: Zibrin Gyula (előtérben) műszaki technológus és Fekete András, a szocialista munkabrigád egyik tagja a forgókemence olajozását ellenőrzi. (Felvétel A. Haščák — ČSTK) á MMmb p Mri ■ mka
