Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám, péntek

im 1976. IV. 9. 5 Kultúránk társadalmi feladatai BESZÉLGETÉS JOSEF HAVLÍNNAL, A CSlKP KB TITKÁRÁVAL . Hazánk lakossága az idei esztendő legjelentősebb belpoliti­kai eseményére, a CSKP XV. kongresszusára készül. A sok­oldalú előkészület egyik része az eddig elvégzett munka fel­mérése. Mi Josef Havlín elvtársat, a CSKP KB titkárát kér­tük meg, hogy értékelje a csehszlovákiai, s ezen. belül külö­nösen a cseh szocialista kultúra fejlődéséi a XIV. pártkong­resszus óta. Munkások színháza Az igazgató is ott le&2 a kongresszusom • Tudvalevő, hogy a válsá­gos éveket követően a cseh kultúra bonyolult és részben más feltételek között fejlődőit. Ezért a konszolidáció a kultu­rális szakaszon viszonylag hos­szabb ideig tartott, mint Szlo­vákiában-. Titkár elvtárs, véle­ménye szerint kulturális fejlő­désünkben az utóbbi években mik voltak a közös vonások és mik a sajátosságok. Véleménye szerint hogyan értékelhetjük szocialista kultúránk fejlődé­sét? — Valóban, a válságos évek egyik következményeként a cseh kultúra egészséges kibon­takozásának néhány sajátossá­ga is volt. Én azonban a kö­zös, csehszlovákiai szocialista kultúránkra jellemző vonáso­kat szeretném kiemelni, hiszen ez a döntő. Célunk is az, hogy a sajátosságokat tisztelve esz­mei és művészi kritériumaiban egységes, hatékony szocialista kultúra virágzásáért munkál­kodjunk. A XIV. pártkongresz- szus óta eltelt időszakot kultu­rális téren is az jellemezte, hogy dolgozóink alapjaiban számolták fel a válságos évek következményeit, a Tanulságok­ban rögzített elvek alapján. Megerősítettük a párt vezető szerepét, javítottuk az állami irányítás hatékonyságát, a kul­túra szakaszán is. A hetvenes évek elején tudtuk, hogy nehéz munka előtt állunk. Tudatosí­tottuk azonban azt is, hogy sok tehetséges és lelkes művészünk van, akik hűek eszméinkhez, a párt politikájához, s minden erejüket készek latba vetni. Ez volt az egészséges kibontako­zás legfontosabb mozzanata, hi­szen kulturális téren eredmé­nyeket kizárólag csak a művé­szek és a kulturális dolgozók munkája révén érhettünk el. Ezért nagy figyelmet szentel­tünk a művészeti alkotószö­vetségek létrehozásának, esz­mei és szakmai tevékenységük­nek. Arra törekedtünk — s most is ezt tesszük —, hogy az alkotószövetségek olyan fóru­mokká váljanak, ahol aprólé­kosan és igényesen értékelik a művészek munkáját, hozzáértő­en megvitatják a teendőket. Nagy figyelmet fordítottunk a fiatal művészek nevelésére, te­hetségük kibontakozására, hi­szen ők jelentik művészetünk, kultúránk jövőjét. — Jogos örömmel állapíthat­juk meg, hogy pártunk XIV. kongresszusának határozatait a kultúra szakaszán is teljesítet­tük. Eredményeink azt is iga­zolják, hogy szocialista ku'tú- ránk megfelelő mértékben já­rult hozzá társadalmunk fejlő­déséhez, lakosságunk életszem­léletének és életstílusának a formálásához. © Melifek voltak az utóbbi évek legsikeresebb cseh művé­szeti alkotásai? — A teljes felsoro\ás hossza­dalmas lenne, ezért valóbn csak a legfigyelemreméltóbb új al­kotásokat említem meg. A szá­mos érdekes film közül Otakar Vávra Sokolovo című produk­cióját emelem ki. Méltán kel­tettek komoly visszhangot a színházi előadások is. örven­detes. hogy több kortárs hazai és szovjet szerző színműve is nagy sikert aratott. Képzőmű­vészeink a válságos években tapasztalható, jórészt öncélú kísérletezés után fokozatosan visszatértek a szocialista rea­lizmus elveihez. Ez a tény nem jelentette képzőművészetünk el- szüvkülését, tartalmi avagy for­mai egysíkúságát. Éppen ellen­kezőleg. A szocialista realizmus lehetőséget adott képzőművé­szetünk sokoldalú és sokszínű fejlődésére. Erről legutóbb A mű­vészek a pártnak cí'mű kiállítá­son győződtem meg Prágában és Bratislavában. Az irodalmi alkotások közül különösen Vi­lém Závada, Miroslav Florián, Jan Kozák és Donát Sajner új műveire hívnám fel a figyel­met. Örömmel fogadtuk számos fiatal író és költő ígéretes fej­lődését. • Az elmúlt időszakban a kultúra szakaszán is megindult, és egyre erőteljesebben folyta­tódik a differenciálódási folya­mat. Azok közül, akik a vál­ságos években különböző hi- biákat követtek el, ma már egyre többen tudatosítják, hogy hol a helyük, és kiket szolgálnak a tehetségükkel. — A XIV. pártkongresszus óta elért eredményeink azokat a művészeket is meggyőzték elveink igazáról, akik eddig félreálltak, avagy passzívan ki­válnak. Közülük egyre többen látják be tévedésüket, és foko­zatosan magukévá teszik pár­tunk politikáját. Kultúrpoliti­kánkat illetően továbbra is elv- szerűek, és következetesek le­szünk. Ebből adódik, hogy va­lamennyi művésznek — aki őszintén kész az együttműkö­désre —, lehetőséget nyújtunk, hogy legsajátosabb eszközével, tehát a művészi alkotással bi­zonyítson. © Az elmúlt évek kétségte­len javulása ellenére a cseh or­szágrészben. még mindig arány­lag keveset tudnak a szlovákiai kultúráról, és ugyanez a hely­zet Szlovákiában is a cseh kul­túrát illetően. A nemzetiségi kultúrákra ez a megállapítás még inkább vonatkozik. — Egyetértek. Egymás kultú­rájának a megismerése állandó és fontos feladat. Számos kul­turális intézményünk foglalko­zik az értékek közvetítésével, sajnos még mindig nem elég eredményesen. A közeljövőben igyekszünk különböző intézke­désekkel rugalmasabbá és fő­leg hatékonyabbá tenni ezek­nek az intézményeknek a munkáját. Arra is törekszünk majd, hogy a cseh olvasók is megismerjék például a szlová­kiai magyar kultúra értékeit. E téren a Tvorba már például megtette az első biztató lépé­seket. A bratislavai Képzőművészeti Főiskola létesítését a Szlovák Nemzeti Tanács az 1949. június 19-én hozott törvényben ren­delte el. Azóta évről évre nö­vekszik a végzős hallgatók szá­ma. Zömük alkotóan fejleszti tovább országunk kulturális ha­gyományait. A felelősségteljes munkát végző, kiváló tanári karnak köszönhető mindenek­előtt képzőművészetünk szint­jének állandó emelkedése és a haladó európai művészet vér­keringésébe való bekapcsolódá­sa. Nyilvánvaló, hogy modern művészetünk elválaszthatatla­nul összefügg a főiskola érté­kes tevékenységével. Mivel a változás örök, az Iskola alap­vető programjának megvalósítá­sa után tanítási rendjében is változást vezettek be, amely szervesen kapcsolódik társadal­mi életünk fejlődéséhez. Meg­újították a művészeti pedagó­giát. Már a folyó iskolai évben olyan feladatokat kapnak a hallgatók, melyekkel a szocia­lista életkörnyezet színvonala emelésének megtervezésében kell részt venniük. mégpedig csoportos munkamódszerrel (team). Ezt a törekvés jellem­zi az építészeti tanszéket, a monumentális festészetet, a dombormű-, és alakos szobrá- szatot. az üvegnek az építé­szetben való alkalmazását, és a könnyűipari termékek forma- tervezését. A végzős növendé­keknek már a készülő diploma- munkáiknál lehetőségük lesz az új feladat konkrét megoldá­sára. Jelentős lépés ez, teljes alkalmazkodás társadalmunk fejlődéséhez. ® Végezetül arra kérem, hogy röviden vázolja a kultú­ránk előtt álló legfontosabb feladatokat. — Ezeket a feladatokat pár­tunk XV. kongresszusa szabja majd meg. Előzetesként annyit mondhatunk, hogy eredménye­ink valóban értékesek. Ám ez nem vezethet önelégültséghez, semmittevéshez. Szocialista kultúránk társadalmi feladatai egyre nagyobbak, igényeseb­bek. Ezeket csak igényesebb, és sokkal jobb munkával old­hatjuk meg. A legfontosabb cé­lunk az, hogy kultúránk való­ban a népet szolgálja: a dolgo­zók elengedhetetlen szükségle­tévé váljék, amely meghatároz­za az életét és a munkáját. To­vább kell fejlesztenünk az ama­tőr művészeti mozgalmat. Nagy figyelmet szentelünk majd a munkásművelődésnek, a fel­nőttoktatásnak. Ezek a kérdé­sek a fejlett szocialista társa­dalom további előrehaladásának fontos zálogai. Javítanunk kell a társadalmi szervezetek — kü­lönösen a szakszervezet és az ifjúsági szervezet — kulturális­népnevelő munkáját. Tovább munkálkodunk azon is, hogy megerősödjék szocialista kriti­kánk tekintélye. Ezt csak kö­vetkezetes, és elvszerű munká­val érhetjük el. Tudjuk, hogy a kultúra az ideológiai mun­ka és az eszmei harc szer­ves része, s ezért mindent meg kell tennünk, hogy szocialista kultúránk ilyen szempontból is eleget tegyen a sokoldalú és igényes követelményeknek. SZ1LVÄSSY JÖZSEF A hallgatók munkájából gon­dosan válogatott anyag máris igazolja a főiskola céltudatos, a jövőt tervszerűen építő mun­káját. Az építészeti tanszék vezetője dr. Kuzma építészmér­nök docens. Növendékei készí­tették az új városrendezést szemléltető urbanisztikai tanul­mányokat. Hatalmas koncepció­jú, perspektivikus tervek ezek. Egy kis modell a laikus szá­mára is szemléletessé teszi az érdekes, újszerű megoldást. A restaurátoroknak. K. Vese­lý tanár növendékeinek, a Dol­ná Krupa-i kastély belső díszí­tése helyreállításában végzett munkáját fényképfelvétel érzé­kelteti. A technikai másolatok — a 3 5. századi faszobor és Dürer és Holbein egy-egy met­szete — nemcsak a múlt érté­keinek megbecsülését jelzik, hanem a'növendékek tudásának kibővítését, elmélyítését is szol­gálják. A középületek ólomkeretű üvegablakai közül K. Sabinská (V. évfolyam) Űrrepülők című munkája és az SZNF emlékét textiltechnikával megörökítő lendületes falikárpitja emelke­dik ki. Az önálló plasztikák közül fi­gyelemre méltó T. Gašpar (V. évfolyam) expresszív Gyászoló anya mellszobra, és J. Hrbáöik Čičmany asszonya. Z. Majerčík (IV. évfolyam) hatalmas fatörzs- ből faragta ki szűkszavúan is kifejező erővel a tömbszerű, a téli hideg ellen meleg ruhába burkolózó Falusi nő-1. ­Látványos, szellemes Vy'süov- ský hajlított üvegcsövekből szerkesztett szökőkút modellje. Az ostraval Állami Színház­ról különösen az utóbbi évek­ben sokszor olvashattunk napi­lapjainkban és folyóirataink­ban. Egyik legnagyobb ipari központunk társulata nemcsak színvonalas előadásaival hírta föl a szakemberek és a közön­ség figyelmét, hanem azzal is, hogy tavaly immár harmadszor rendezték meg itt a csehszlová­kiai színházak szemléjét. A két tény szorosan össze­függ. Az ostravai színház a válságos évek után eszmei és művészi szempontból egyaránt megfelelő előadásokkal igyeke­zett hozzájárulni pártunk kul­túrpolitikai elveinek megvalósí­tásához. Szándékukat egyre na­gyobb és gyakoribb siket koro­názta. Az ostravaiak azonban nem elégedtek meg ezzel az eredménnyel. A hetvenes évek elejétől otthont, teret adtak az egészséges kibontakozásnak: az országos szemle a kortárs cseh és szlovák szocialista színház- művészet egyik jelentős fóru­ma lelt. Ez a siker kollektív munka eredménye. Mégsem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy Zdenék Sta­rý, a színház igazgatója nagy mértékben hozzájárult ehhez a fejlődéshez. — Felszabadulásunk évében, fiatalon léptem be a pártba. Két évtizede dolgozom kulturá­lis vonalon. Társadalmi rend­szerünk alapvető célja a dolgo­zók harmonikus fejlődésének a biztosítása anyagi és szellemi téren egyaránt. Szocialista kul­túránkra e cél megvalósításá­ban komoly feladatok hárulnak. Munkámmal e feladatok megol­dásához igyekszem hozzájárul­ni. Nézegeti a színház plakátjait, s aztán folytatja: — Tudja, én azt szeretem, ha a tetteim beszélnek helyettem. Itt, Ostraván, az ember még inkább tudatosítja a szocialista kultúra feladatait, különösen a munkásművelődés kérdéseit ér­zékeli. Színházlátogatóink zö­me bányász, vagy más kétkezi munkás. Nincs nemesebb érzés mint az, ha művészi munkánk­kal hozzájárulhatunk művelődé­sükhöz és szórakozásukhoz. Nagy felelősséget érzünk irán­tuk, s igyekszünk tartalmas, korszerű előadásokat produkál­ni. Örömmel állapítjuk meg, hogy támogatják a munkánkat, hiszen estéről estére telt ház előtt látszii"1' P. Gašpar spirál formát képező zöld, üveg háromszögekből épí­tett térplasztikája a mai élet­érzésnek felel meg. Néhány szárnyát bontogató fiatalnak olajképei, arcmások és tájak következnek. Majd az általános festészeti tanszék első éves növendékeinek munkáit látjuk. Ezek a nagy méretű rajzok a formálódó tehetség, s főképp tanáruk értékes pedagógiai módszerének jegyeit viselik magukon. Gondos megfigyelés­ről tanúskodnak a fejtanulmá­nyok, -az ülő lány- és fiúfigu­rák a jól szerkesztett, nem egészen szokványos csendéle­tek. /M. Ďuričová, L. Karasko- vá, M. Janošiková, 1. Bianchi. ]. Hlavatý, D. Furdiková) . A metszelek és litográfiák közül hatásos /. Valach színes grafikája. 'Szellemes U. Zmetá kova szabad kópiája. D. Stopiak szépen formált betűkből álló szöveggel kíséri sikerült Villon illusztrációit. P. Kráľ Alexander Bioknak a Ti­zenkettedik című művét harcias szellemű dinamikus tusra jzok- kal Illusztrálta. A képzőművészeti főiskola vezető szervei mellett van ogv Művészeti Tanács, amely a pe­dagógiai, politikai, nevelési, művészeti és tudományos tevé­kenység alapvető kérdéseivel foglalkozik. Hatékony működé­sükről a főiskola eredményei tanúskodnak. S ez a főiskolai oktatás és nevelés biztosítékot is jelent arra, hogy tehetséges képzőművészek kerülnek ki in­nen. BÁRKÄNYJENÖNÉ Fényképeket vesz elő. A fel­vételek egy-egy előadás króni­kái: — Közhely és tévedés az, hogy a munkásembereket nem érdekli a színvonalas színházi produkció és csak a könnyű műfaj vonzza őket. Ilyet csak a tehetségtelen, avagy a rossz­akaratú emberek állíthatnak. A néző mindig megérzi és megér­ti, ha a színész és a rendező különböző eszközökkel valami fontosat, tartalmasat akar el­mondani. — Színházunk tagjai nem­csak esténként találkoznak a közönséggel, hanem máskor is. Több színészünk amatőr szín- színjátszócsoporl vezetője, má­sok pedig az üzemi klubokban adnak rendszeresen irodalmi műsorokat. Közismert, hogy a színházi igazgatók a legelfoglaltabb em­berek közé tartoznak. Zdenék Starý párt- és társadalmi funk­ciókat is betölt. — Nem közhely, lelkesedés­sel végzem a munkámat. Saj­nos a családomra nem jut any- nyi idő, mint szeretném, de a feleségem megértő. Tudja, csak akkor vagyok elégedett, ha dol­gozom, s amit vállalok, azt teljesítem. Sokat segít a mun­kámban már azzal is, hogy megért, támogat. A kerületi pártkonferencián őt is megválasztották, a CSKP XV. kongresszusára. — A jól végzett munka tu­datával veszek részt a kong­resszuson. Beosztásomból adó­dóan elsősorban a kulturális kérdésekre összpontosítok majd, de a társadalmi, gazdasági és más jellegű tényeket is figye­lemmel kísérem, hiszen a tár­sadalmunk különböző szférái között sokoldalú és kölcsönös a kapcsolat. Beszélgetésünk végén moso­lyogva mutatja a ceruzát és jegyzetfüzeteit: — Felkészülten utazom Prá­gába. Tudom, ránk, kulturális dolgozókra is komoly feladatok várnak, de biztos vagyok abban, hogy úgy mint eddig, a CSKP XV. kongresszusának határoza­tait is sikerrel teljesítjük. TÁŇA TELECKÁ A népművészet éltetői Jubilál a Gömör népi együttes Március végén tartotta idei bemutatóját a CSEMADOK ri­maszombati helyi szervezeté­nek immár 25. éve működő Gö­mör népiegyüttese. A kétórás műsort a CSKP XV. kongresz- szusának tiszteletére rendez­ték meg. A színvonalas bemu­tató bizonyítja az együttes fel- készültségét, amely a népi kul- .túra hagyományait ápolja és terjeszti. E bemutató műsorát a hu­szonötéves repertoárból válo­gatták. Az elmúlt időszak leg­sikerültebb tánckompozícióit újították fel: Kamarás Imre Zsérei mulatságát, Ádám-Kama- rás közös koreográfiájában a Cigánytáncot, valamint a Vas­vári verbunkot. Új táncok is szerepeltek a műsorban: Adám Lajosnak, az együttes művé­szeti vezetőjének Bodrogközi csárdása, amely a Kelet-Szlová- kiában megrendezett népi tánc­csoportok vezetőinek összpon­tosításán a helyi gyűjtésből született, s az Országos Nép- művészeti Fesztiválon, Zselízen 1973-ban II. díjat nyert. A Medvesaljai táncok című kom­pozíció is nagy sikert aratott, amelyet 1975-ben az országos seregszemlén I. díjjal jutalmaz­ta a szakmai bizottság. Ezt a táncot is Adám Lajos helyszíni gyűjtés alapján állította szín­padra. Vastapssal jutalmazta a kö­zönség a gesztetei asszonyok, Csánk Dezsóné és Motyovszky Teréz saját feldolgozású bal­ladáját. A további sikeres szereplések érdekében az együttes vezető­ségének figyelmébe ajánljuk a gyakoribb próbákat, hogy a színvonalas műsor értékét tech­nikai hibák ne csökkentsék. FARKAS VERONIKA ň pártkongresszus tiszteletére TÁRLAT A BRATISLAVAI FIATALOK GALÉRIÁJÁBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents