Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-09 / 85. szám, péntek
Belpolitikai kommentár Készenlétben a repülőtéren Megbízhatóan, psntosair végzik feladataikat Az idei tél szeszélyei népgazdaságunk számos ágazatában, főleg az útkarbantartőtmak, a távközlési és az energetikai dolgozóknak nem csekély gondot okoztak. Ugyanilyen kedvezőtlen helyzetben voltak a repülőtéri egységek katonái is, akiknek kötelessége többek között karbantartani az egész repülőteret, hogy minden időben, éjjel-nappal képes legyen a korszerű repülőgépek indítására és fogadására. Hiszen az állandó harci készenlét általában a legkülönbözőbb intézkedések sorát jelenti, ahol végeredményben a repülőtér karbon tartásához szükséges. A tényleges szolgálat katonái és a hivatásos katonák számára egyaránt érvényes az elv: Egy mindenkiért, mindenki egyért. Ahogy Karéi Ba'rinka őrmester mondta: „A repülőtéren végzett szinte folyamatos munka számunkra már törvényszerűvé vált.“ Szokás nálunk, hogy a repülőtéren végzett munkában rendszeresen mindenki részt vesz, a parancsnoktól kezdve a technikuson keresztül egészen a zászlósig. A repülőtéren már több száz kilométernyi utat tett meg teás hány száz méter hosszúak, akkor megértjük, hogy az egység katonái miért kísérik oly nagy figyelemmel az időjárás előrejelzését. Az idén még álmukban is a hóval küszködtek ... Ám szerintük az a legrosszabb, amikor esik az eső, majd azonnal megfagy — akkor a szelelőgép nem egyszer, nem kétszer, hanem tízszer is körbe-körbe forog a pályán. Ha azonban lehull a hó, akkor előjönnek a hóekék, s természetesen a szelelőgép sem henyél. A repülőtéren a katonák a délutánt is munkával töltötték Josef Tomek, az „olvasztó gép“ kezelője példásan együttműködik a gépkocsivezetővel. Milan Palik közkatona jól gondoskodik gépkocsijáról. (A szerző felvételei) legfontosabb feladat mégis az embereké — a jól kiképzett, politikailag fejlett, erkölcsi, fizikai és lélektani szempontból edzett katonáké. A repülőtéri készenléti szolgálat katonái mindig a háttérben állnak, de az akcióra állandóan kész szervezet egyik fontos láncszemét képezik. A politikai ügyekkel foglalkozó parancsnokhelyettes a katonákról azt mondja, hogy „ők a munka hősei, akik fegyelmi kihágások nélkül naponta áldozatkészen és megbízhatóan teljesítik az igényes feladatokat.. A példás egység katonái, akiknek Josef Fordey őrnagy a parancsnoka, jó, összetartó kollektívát képeznek. Itt nem érvényes az, hogy a magamét megcsináltam, most már a löb- bieken a sor. Itt mindig valamivel többet kell nyújtani, mivel mindenki többfajta géppel foglalkozik, és valamennyi a A szorgalom eredménye A žilinai Slovena nemzeti vállalatban már több mint két évtizedes hagyománya van az újítók szocialista munkaversenyének. A termékeinek jó minőségéről ismert textilipari üzemben a megfelelő munkafeltételek biztosítsa érdekében 20 évvel ezelőtt: külön műhelyt létesítettek az újítók számára. Az ott dolgozók azóta jó munkával népszerűsítik az újítómozgalmat, amelybé ma már az üzem minden nyolcadik dolgozója bekapcsolódik. Az ötödik ötéves tervidőszakban több mint 17 millió 500 ezer koronás megtakarítást eredményezett az újítók szorgalma. Az utóbbi öt év folyamán összesen 1122 újítási javaslatot vezettek be a termelésbe. Szlovákiai méretben ezzel a textilipari üzemek legjobb dolgozói közé sorakoztak fel a žilinai újítók, akik az idei évben is jó munkára tettek ígéreteket. A XV. pártkongresszus tiszteletére tett nnmkafelajánlásuk értelmében az év eleje óta azon igyekeznek, hogy tovább szélesedjen az újítók és a „Százezresek“ versenymozgalma. Szorgalmukat ezúttal is siker koronázza. Az utóbbi hetekben már több mint 30 újítási javaslatot hasznosítottak a termelésben.-lyhcrgépkocsijával Milan Palik közkatona, példás katona, másodosztályú gépkocsivezető. Tehergépkocsijára olvasztóberendezést szereltek, amelyet röviden és találóan „olvasztógépnek“ neveztek el. Sikeresen teljesíti a kőolaj megtakarítására tett vállalását. A gép kezelője Jozef Tomek katona — néhány hónapja végzi tényleges katonai szolgálatát, de már elvégezte a gépkezelői tanfolyamot, s kötelességeinek teljesítésén kívül felkészült a példás katona — jelvény megszerzésére. Ha elképzeljük, milyen hatalmas egy repülőtér, hogy a kifutópályák hány méter szélesek — forró kátránnyal foltozták a betonpályán keletkezett mélyedéseket. Igénybe vették azt a gépkocsi-berendezést, amelyet Alexander tíuday őrvezető szerkesztett, aki ma már tartalékos, ám újítása megbízhatóan működik. A traktor mögötti alvázra egy katlant szereltek, ebbe a katlanba két hordó kátrány és egy hordó petróleum fér. Ez az egyszerű berendezés időt és nehéz testi munkát takarít meg. A munka jól megy, azonban mindig beesteledik, mire mindent elvégeznek. Csak azután távoznak a laktanyába és következik a megérdemelt pihenés. SVATOMÍR AMBROŽ ORVOSI TANÁCSADÓ A testmozgás és a felgyorsult életritmus Az utóbbi időben egyre többet hallunk korunk betegségéről, a mozgáshiányról, mind többen érzik a rendszeres testmozgás szükségességét. Izomrendszer A civilizáció ártalmainak ellensúlyozására legalkalmasabb az ún. dinamikus izomtevékenység, a ritmusos mozgás. Ezáltal javul az izom hajszálér-ellátottsága, oxigénraktározó képessége, javul az oxigén és tápanyagok szállítása, és a szakanyagok eltávolítása. Csökken az izom zsírtartalma, növekszik a glikogénraktára, ami növeli az izom tevékenységét, ugyanazt a munkát kisebb energiabefektetéssel tudjuk elvégezni. A modern élet, a technika vívmányai az embert egyre bonyolultabb feladatok elé állítják, ami gyakran szorongásos feszültséget, idegességet vált ki. Az idegrendszer feszültsége áttevődik az izomrendszerünkre is. Az izom tónusának fokozódása összenyomja a tápláló ereket, romlik az izom tápanyag- ós oxigénellátása, valamint a salakanyagok eltávolítása. Az oxigénellátás zavara kedvez a zsírlerakódásnak, mivel elégetésükhöz több oxigén szükséges, mint a szénhidrátok esetében. Ezek kezdetben keringési zavart, majd az izom zsugorodását okozzák, és előbb-utóbb fájdalmas csomók keletkeznek. Az ízületek mozgáshatárai ezzel beszűkülnek, a kütőszöveti szalagok zsugorodnak, és olyan helyeken, ahol az idegek az izmok között futnak, nyomás alá kerülnek, s ideggyulladást idéznek elő. • Vérkeringés, légzés, vegetatív idegrendszer A dinamikus izommozgás a vékonyabb falú vivőerek falára gyakorolt nyomás következtében elősegíti a vér visszaáramlását a szív és a tüdő felé. A rendszeres mozgáshoz edzett szív a fizikai mozgás kezdetén ütőérfogatának növelésével látja el a fokozott követelményeket, és csak ezután emelkedik percenkénti ütéseinek száma. A vegetatív 'ideg- rendszer alkamazkodása is meggyorsul, a véreldszlás gyorsabban változik a működő szervek javára (szív, izom, agy). Csökkennek a pulzus- és vérnyomás- értékek, és a légzés — mélyÄ munkavédelem hónapja Társadalmunk figyelmének középpontjában az ember alkotóerejének, képességeinek fejlesztése, szükségleteinek kielégítése, érdekeinek védelme áll. Ehhez a sokoldalú gondoskodáshoz tartozik a biztonságos, egészséges munkakörülmények megteremtése is. Április már hagyományosan a munkavédelem hónapja. Üzemeink, vállalataink gazdasági vezetői a szakszervezetekkel együtt felmérik, ellenőrzik, init lettek egy év alatt ezen a téren, hogyan küszöbölték ki a tavalyi ellenőrzés során megállapított fogyatékosságokat. Az elmúlt években elért eredmények azt mutatják, hogy a munkavédelemnek szentelt állandó figyelem meghozza gyümölcsét. Az 5. ötéves tervidőszak éveiben a munkabal- csetek száma 7,9 százalékkal, a 100 főre eső balesetek száma pedig 16,8 százalékkal csökkent. Míg 1971-ben a dolgozók 1 824 468 munkanapot mulasztottak balesetek miatt, 1975-ben már csak 1 6fi9 746-ot. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy jő úton haladunk, de azért nem elégedhetünk mpg az elért eredményskkel, sok-sok lehetőségünk nyílik még a helyzet további javítására. Az idei ellenőrzések során a központi szervek t^as*- tásai értelmében elsősorban a munkakörülmények további javítása, a mértéktelen por, zaj, és vibráció okainak kiküszöbölése, a levegő szennyezettségének csökkentése, a munkahelyek megvilágításának javítása kerül előtérbe. A tavalyi felmérések azt mutatták, hogy ezeken a szakaszokon fordul elő a legtöbb fogyatékosság. Fontos, hogy minden munkahelyen tudatosítsák: az ellenőrzésnek nemcsak a hibák összeírása a célja. Ez csak a/ érem egyik oldala. A megállapított fogyatékosságokat mielőbb ineg kell szüntetni, hiszen a megoldás halogatása károsítja a dolgozók egészségét, a gazdasági károkról nem is beszélve. Érdekes tapasztalat, hogy az eddigi ellenőrzések során a megállapított hibák egyharmadát menet közben helyre is hoztak. Ez azt jelenti, hogy a mesterek és a dolgozók mulasztásairól, figyelmetlenségéről, vagyis olyan fogyatékosságokról volt szó, amelyeknek igazán nein volna szabad előfordulniuk, ha mindenki megtartaná az érvényes szabályokat. A hibák másik harmadát az üzemek saját erejükből egy éven belül kiküszöbölték, a fennmaradók azonban nagyobb beruházásokat igényelnek, így tehát csak fokozatosan oldhatók meg. A tudományos-technikai forradalom, a technika fejlődése egyre igényesebb feladatokat állít a munkavédelem elé. Az új termelési ágazatok bevezetése, a vegyipar fejlődése következtében úi, balesetveszélyes munkahelyek keletkeznek. fokozódik a dolgozók szellemi igénybevétele. Ezért a komplex szocialista racionalizálás céljainak megfelelően a munkavédelemben is nagyobb mértékben kell alkalmaznunk a tudomány és a technika új vívmányait. Az ellenőrzések nem korlátozódhatnak csupán a műszaki kérdésekre. A munkabalesetek és a munkahelyi ártalmak okainak elemzése azt mutatja, hogy rengeteg kárt okoz a munka- és a technológiai fegyelem megsértése, a rossz szervezés, a szabályok felületes ismerete, de nem utolsósorban a könnyelműség és a fölösleges kockázatvállalás is. Ezért a szakszervezetek és a gazdasági szervek a hőnap keretében intenzív nevelőmunkát fejtenek ki, különböző akciók keretében mélyítik el a dolgozók ismereteit. A dolgozók közvetlenül is részt vesznek a munkavédelemben nemcsak azáltal, hogy megtartják a munkavédelmi előírásokat, hanem azzal is. hogy felhívják a figyelmet a fogyatékosságokra és konkrét javaslatokat tesznek. A munkavédelmi hónapnak többek között éppen az a küldetése, hogy elmélyítse a dolgozók aktív, állandó részvételét a munkakörülmények javításában, a munkavédelmi és munkaegészségügyi szabályok szigorú megtartásában. Mert csakis a gazdasági vezetők, a szakszervezetek és a dolgozók szoros együttműködésével érhetünk el újabb pozitív előrehaladást ezen a valamennyiünk biztonságát, egészségét érintő területen. CSIZMÄR ESZTER ségének növekedésével — gazdaságosabbá válik. A végtagokból a vér egyirányú áramlását vénabillentyűk biztosítják. Ahhoz azonban, hogy a vér továbbítása valóban megtörténjen, az izom ritmusos összehúzódásának préselő hatása szükséges, mely csökken vagy hiányzik álláskor, vagy az izmok kóros tónusfokozódása esetén. Izomfáradás, also- végtagi fájdalom, szövetek duzzadása, visszértágulások keletkezhetnek. A rohanó élet idegfeszültsége hajlamosít a koszorúerek kóros elváltozására, ami rontja a -szív vérellátását, súlyos esetben infarktushoz vezethet. Sok ember fordul orvoshoz azzal, hogy fullad, nem tud kellően mélyen levegőt venni. Ennek oka az egészséges embernél a belélegző izmok tónus- fokozódasa, mely az idegrendszeri feszültség okozta izomtónusfokozódás rész jelensége. Meg kell tanulnunk kifújni a levegőt, hogy mélyet lélegezhessünk, amire kedvező hatást gyakorol a rendszeres mozgás. Az elmondottak alapján tehát a modern ember mozgáshiánya nemcsak a napi mozgásmennyiség csökkenésének következménye, hanem az életritmus gyorsulásával járó idegrendszeri és izomfeszültségek a szükséges mozgásmennyiséget jelentősen meg is növelték. Mit tegyünk tehát? Mindenekelőtt tanuljunk meg lélegezni. Az ember általában mellkasának felső részét használja légzésre, rekeszizma elgyengül, hasizmai ernyedtekké válnak, a belső szervek domborítják (pocak). Légzésre a legcélszerűbb rekeszizmunkat használni a hasizmok segítségével. Hasunkba szívjuk a levegőt a hasizmok elernyesztésével, és kilélegzéskor behúzzuk a hasunkat. A helyes légzéssel biztosítani tudjuk az izom oxigénigényét. A mozgás fajtája sokféle lehet: könnyű futás, kerék-, pározás, úszás stb. Helyesen kell azonban megválasztanunk a mozgás intenzitását és időtartamát. Kezdetben az izmok fáradása, tónusának fokozódása rövid idő után bekövetkezik. Ekkor hagyjuk abba a mozgástevékenységet. és csak egy pihenőnap után kezdjük újra. Két- három hét után az izomzat már nem fárad el, tovább bírjuk a mozgást. Napi tizenöt-húsz percnyi mozgás szükséges ahhoz, hogy a mindennapi élet ártalmait kellően ellensúlyozni tudjuk. Az állómunkát végzőknél fontos az alsó végtagok nyújtása: nyújtott térddel, laza törzshajlítással tenyerünket a földre helyezzük, vagy íróasztalnál dolgozók esetén a lapocka lazítása karkörzéssel. A fentiek megtartása melleit teherbírásunk ilagy mértékben ’növekszik, egészségesek leszünk, az ehhez társuló jó kedély pedig könnyebbé, jobbá teszi az emberek közötti kapcsolatot. Dr. JOHANNA HOLZEROVÄ új ÍÜI5 1976. IV. 9.
