Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám, csütörtök
Belpolitikai kommentár A Michalovcei Gép- és Traktor- állomás, „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetés hordozója, a kelet-szlovákiai kerület egyetlen olyan üzeme, ahol a ZETOR Super típusú traktorok javítását végzik. Az állomás több mint 300 tagú munkaközössége a XV. pártkongresszus tiszteletére 630 000 korona értékű felajánlást tett. A dolgozók elsősorban a munkatermelékenység növelésére, a javítási idő csökkentésére, és anyagmegtakar itásra tettek ígéretet. Felvételünkön ]án Rác /sapkában], az egyik szocialista munkabrigád tagja, Andrej Polák ipari tanulót oktatja. (Felvétel A. HaSčák — ČSTK) A párt és a tömegek egysége Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata A párt egész elméleti és gyakorlati munkájának a forradalmi energia, a forradalmi alkotóerő és a tömegek forradalmi kezdeményezése fejlesztését kell céloznia. Ezért a párt és a tömegek szoros kapcsolata a lenini munkastílus egyik legfontosabb jellemzője. Ez abból a marxista—leninista tételből következik, mely szerint a történelmi fejlődés hajtóereje a nép, a dolgozók széles tömegei. A történelmi fejlődés bebizonyította, hogy a párt kapcsolata a tömegekkel a párt létezésének, erejének és munkasikereinek objektív előfeltétele. A szocialista társadalmi rend célja, hogy biztosítsa az összes dolgozó gazdagabb és sokoldalúbb életét, anyagi és szellemi színvonalának állandó emelkedését. Továbbra is érvényes Lenin hagyatéka, hogy a szocializmus a milliós tömegek müve. Ezért küzd pártunk a szektás- ság, a formalizmus, a bürokratizmus minden megnyilvánulása ellen, továbbá a nép jogos szocialista érdekeinek, igényeinek figyelmen kívül hagyása ellen. A pártnak és tisztségviselőinek mindig szem előtt kell tartaniuk a nép szükségleteit. Lenin megállapította: enélkül a kommunista párt nem vezetheti a proletariátust, s a proletariátust sem követik a tömegek. A gyakorlat bebizonyította, hogy éppen a pártélet minősége, minden kommunista tevékenysége biztosíthatja csak a párt hatékonyságát a tömegek körében. A tömegek bizalmát és. támogatását nem lehet diktátummal vagy szép beszéddel megnyerni, csak konkrét cselekedetekkel. Ebben rejlik a pártalapszervezetek agyik legfontosabb küldetése, mert ezek a szervezetek ott működnek, ahol az emberek tömegei, az érdeklődési körükkel és szükségleteikkel kapcsolatos gondok között élnek és dolgoznak és megnyerhetők arra, hogy a CSKP vezetésével a párt programjának megvalósítása legyen a céljuk. Az utóbbi évek tapasztalataiból azt a fontos tanulságot vonhattuk le. hogy a dolgozók bizalmát és támogatását a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött program következetes teljesítésével nyertük meg. Az emberek saját tapasztalatukból győződhettek meg róla, hogy a párt tevékenységében a szavak nincsenek ellentétben a tettekkel. Nem hagytuk, hogy ismét előretörjenek a maradi nézetek, a pesszimizmus, amelyet az ellenség igyekezett a nép tudatába beültetni. Ez elvszerű politika volt, amelynek semmi köze sincs a néppel szembeni szektás elzárkózottsághoz. Ahogy a CSKP levele bizonyítja, pártunk az évzáró taggyűléseket, pártkonferenciákat és kongresszusokat a nyilvánosság előtt, az emberek részvételével és támogatásával készítette elő. A támadás új felajánlásokban, a szocialista versenymozgalomban, a lelkiismeretes munkában, áldozat- készségben tükröződik. A CSKP KB levele hangsúlyozza: „Mi kommunisták tevékenységünkben mindig abból indulunk ki, hogy a szocialista társadalmat nemcsak magunknak, hanem az összes dolgozónak építjük, hogy a szocializmus az egész nép ügye... A XV. pártkongresszuson kitűzésre kerülő program a népnek, hazánknak, a szocializmus ügyének, a szocialista országok közösségének és a világbékének a szolgálatában jog állni.“ Ezért a. jövőben is az összes pártszerv és szervezet, valamennyi párttag feladata lesz az emberekkel végzett munka formáinak és módszereinek továbbfejlesztése. Ebből a szempontból jobban fel kell használni a nyilvános pártgyűléseket, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek gyűléseit, a termelési értekezleteket, a legjobb dolgozókkal, az újítókkal és a fiatalokkal megrendezett találkozókat. Lenin ezt tanította: Ahhoz, hogy a tömegek pártjává váljunk, nemcsak szavakkal, hanem a gyakorlatban is, az emberek egyre szélesebb tömegeit kell megnyernünk a pártügyek megoldásában való részvételre. A politikai munka legfontosabb módszere — hangsúlyozta a CSKP KB 1974 novemberi plenáris ülése — a tisztségviselőknek és a pártapparátusban dolgozóknak állandó kapcsolata a dolgozók tömegeivel. Lenin többször figyelmeztetett arra, hogy a pártmunkában az adminisztratív módszerek nem célszerűek. A helyes módszer a meggyőzés Lenin többször rámutatott arra is, hogy a tisztségviselőknek különleges adottságokkal kell rendelkezniük. Ezen tulajdonságok. adottságok egyike az emberekkel való bánásmód iránti készség, a közös részvétel a feladatok megoldásában. Ezzel elejét lehet venni a bürokráciának és a papírháborúnak. A tisztségviselőknek a tömegeket kell tanítaniuk, de a tétel fordítva is érvényes, tanulniuk kell az emberektől. Csak az győz, és tartja meg a hatalmát, aki hisz a népben és aki kihasználja a nép alkotóerejének forrását — tanította Lenin. Szavai ma is nagyon időszerűek. A fejlett szocialista társadalom építése megköveteli, hogv a pártkáderek elsajátítsák a lenini munkastílust és ezenkívül a lenini típusú vezető tulajdonságaival rendelkezzenek. Ezért a CSKP KB 1974 novemberi plenáris ülésén hangsúlyozták, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a politikai és erkölcsi követelményeket, amelyek a vezető tisztségek betöltéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Akadnak még olyan vezetők, akik lenézik beosztottjaikat, durván és elvtársiatlanul viselkednek velük szemben, nvárspolgári életmódot folytatnak, hajlamosak az önimádatra, az önzésre és a nagyképűségre. Bár kevés az ilyen eset,. nem nézhetjük el az ilyesmit, mivel az ilyen tulajdonságok ártanak a pártnak és a társadalomnak, és ellentétben állnak a lenini vezető tulajdonságaival. Lenin a vezetőt és a tisztség- viselőt a következő fő tulajdonságokkal jellemezte: igazságszeretet, becsületesség, elvhűség, szerénység, az eszme szeretete, hazaszeretet, proletár internacionalizmus. Ezekkel a tulajdonságokkal kellene minden kommunistának, sőt minden állampolgárnak rendelkeznie. Az igazságszeretetet, a becsületességet, az elvhűséget, mint a vezető legfontosabb jellemvonásait tágabban értelmezzük. Ez azt jelenti, hogy ezeket a jellemvonásokat nemcsak a személyes kapcsolatokban, hanem elsősorban a munkásosztály, a kommunista párt és a szocialista államunk irányában is kife- zésre kell juttatnunk. 1968-ban és 1969 ben bebizonyosodott, hogy még a pártban is mennyi volt a kétszínű ember, akik személyes érdekeikért elárulták a pártot, a szocializmust és az internacionalizmus eszméjét. Elvszerű ti enségükkel odajutottak, hogv máskéop cselekedtek mint amit hirdettek. Minden párt- és állami tisztségviselő számára fontosak az olyan tulajdonságok, mint a szerénység, a becsületesség és a megértés. Lenin is ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezett. Az emberekkel szemben mindig szerény, becsületes és megértő volt. Ezek a tulajdonságok azonban nem azonosíthatók a liberalizmussal és az elvtelen- séggel, sem azzal, hogy a tisztségviselők engedékenyek a maradi nézetekkel szemben. Az igémyesség és a szigorúság az emberekkel való érintkezésben nem jelent érzéketlenséget, tiszteletlenséget, gorombaságot, tapintatlanságot és beképzeltséget. A vezető tekintélyét nem nagyképűséggel, hanem szerénységgel, figyelmességgel, becsületességgel, és erkölcsi tisztasággal szerezhetik csak meg. Lenintől tanulni azt jelenti, hogy rendszeresen elsajátítjuk munkastílusát és tulajdonságait, s ezeket a tulajdonságokat a munkásosztály és a kommunista párt ügye érdekében, valamint a XV. pártkongresszuson kitűzésre kerülő nagyszerű célok elérésére használjuk fel. Dr. JÁN MACHYNIAK NÉPGAZDASÁGI ÉRDEK Az ötödik ötéves tervidőszakban a lakosság élelmiszerellátása lényegesen javult, amit az is bizonyít, hogy ebben a viszonylatban a kiskereskedelmi forgalom a szóban forgó időszakban évente 6 százalékkal növekedett. Amint azonban a közelmúltban megtartott gazdasági pártaktíván Dezider Goga, az SZSZK belkereskedelmi minisztere és néhány felszólaló is rámutatott, a gyümölcs- és a zöldség- ellátás terén még sok a fogyatékosság, sok esetben rossz a piacra kerülő áru minősége, aminek objektív, de igen gyakran szubjektív okai vannak. Szlovákiában egy lakos átlagosan 41 kg gyümölcsöt fogyaszt évente, holott a szakemberek szerint 55,3 kg volna ajánlatos. Ha figyelembe vesszük, hogy Belgiumban ez az átlag 80, Svájcban 85, az NDK-ban 92, Magyarországon pndit* 120 kg, akkor a hazai fogyasztás színvonalával egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Természetesen látnunk kell azt, hogy a jelenlegi szükséglet egy része importált gyümölcs, ami devizát igényel. Ennek ellenére a déligyümölcs ajánlott évi 15 kg-os fogyasztása helyett csak 13 kg-ot érünk el. Ezért tehát fokozni kell a hazai gyümölcs- termelést, biztosítani a feldolgozást és a raktározást. A vitaminokban gazdag gyümölcsre az év minden szakaszában szükségünk van. Fokozottan érvényes ez a gyerekekre. A racionális táplálkozás szempontjából Szlovákiában a zöldségfogyasztás elérte a kívánt szintet. Egy lakos évente átlagban mintegy 94 kg-ot fogyaszt. Ugyanakkor azonban Magyarországon, Bulgáriában és Franciaországban az évi átlag 110—140 kg között van. Tehát e téren is van még mit behoznunk. Annál is inkább, mivel nálunk a zöldség- foeyasztás az idényszerűségen alapszik. Az említett meny- tiyiség 8 százalékát, az első, 18 százalékát a második, 47 százalékát a harmadik, 27 százalékát a negyedik negyedévben vásároljuk, illetve fogyasztjuk. Ebből következik, hugy a téli hónapokban a vitaminhiányt — amely főleg a náthaláz idején érezhető — sokan megsínylik. Szlovákiában a zöldségtermesztésre kedvezőek a feltételek. Az ötödik ötéves tervidőszakban azonban a zöldségtermelés nemhogy növekedett volna, hanem inkább csökkent. Ezért évente átlagban mintegy 25 000 tonnát külföldről kell behozni. A mezőgazdasági üzemek inkább a gabonafélék termesztésére fordítják a figyelmüket. Ennek az az oka, hogy a zöldségkertészet munkaerőigényes, idényszerű, és ki van téve az időjárás viszontagságainak. Fékezően hat az is, hogy a felvásárló szervek sok esetben nem rugalmasak és előfordul, hogy míg pl. a déli vidéken züldségtöbblet van, addig északon, például az Orava-vidé- kén, hiány mutatkozik. A CSKP Központi Bizottságának októberi plenáris ülése, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével foglalkozott, megállapította, hogy a zöldség- és a gyümölcs- ellátás terén nagyok a fogyatékosságok, főleg az ipari központokban. Azt is leszögezte, hogy a megtermelt zöldség gyakran nem jut el a fogyasztóhoz, ha igen, akkor megkésve, leromlott minőségben. Ezért szükséges mindenütt, ahol erre lehetőség van, a termelő és a fogyasztó közötti fölösleges „állomásokat“ megszüntetni, hogy az üzletekbe közvetlenül a termelő üzemekből kerüljön a zöld- sé? megfelelő minőségben és mennyiségben. A hatodik ötéves terv éveiben, amikor a mezőgazdasági üzemekben az árutermelést 19 százalékkal kell növelni, nemcsak a züldségkertészetek területét kell bővíteni, hanem több fóliasátrat és üvegházat szükséges építeni, főleg a nagyobb városok közelében, ahol az üzemek fáradt gőzét fűtésre fel lehet használni. Az említettek mellett azonban a lövőben a felvásárló üzemeknek is rugalmasabban, racionálisabban kell végezniük munkájukat, szükséges növelni a raktárak befogadóképességét ás kellően felkészülni a zöldség- és gyümölcsfölösleg feldolgozására is. A gazdaságosság, az önellátás, a behozatal csökkentése e téren is népgazdasági érdek. NÉMETH JÄNOS ■ «»•it* •• I •• . / Különös könyvtár Húsz évvel ezelőtt alapítot- ' ták. Ekkor a kötelek száma 14 volt, de nem fért el egy polcon, mert legaláb 4—5 kg súlyú volt egy-egy kötet, és meglehetősen terjedelmes. Furcsa, de így igaz, hiszen a vakok könyvtáráról van szó. Báhoüban alapították, húsz évvel ezelőtt, Gejdos ján vezetésével. Főként kézzel írott, illetve pontozott könyvek kerültek a polcra, hiszen mindegyiket a Braille-féle pontírással, a letapogatható tű- szúrásokkal írták. Azután 1971 januárjában átköltöztették a könyvtárat a vakok levočaí intézetébe. Jelenleg 358 pontírásos és 220 magnószalagra rögzített kötettel rendelkezik. Amióta a Rokkantak Szövetsége céltudatos tevékenységgel törekszik fejleszteni a könyvtárat, gyarapítani. annak állományát, sok minden megváltozott néhány év alatt. A pontírásos könyveket nyomda készíti, az úgynevezett magnóskönyveket pedig egy külön stúdió. Kovács Imre, a könyvtáros, főiskolai végzettséggel rendelkező szakdolgozó. A legutóbbi értékelés szerint a báhonyi időszak említésre méltó, ősinek nevezhető, de ez a különös könyvtár igazán könyvtárnak csak azóta nevezhető, amióta a lőcsei intézetben működik. Ma már persze arra törekednek, hogy a könyvtár a legfejlettebb országok színvonalának megfelelő legyen. A nyomda, melyet néhány évvel ezelőtt létesítettek, egyre nagyobb kapacitással működik. A korszerűen felszerelt stúdióban már szakok szerint külön-kűlön munkacsoportok foglalkoznak a magnóskőnyvek készítésével, hiszen nemcsak szórakoztató jellegű irodalmi alkotások feldolgozása a cél, hanem ismeretterjesztő és szakmai tudást nyújtó könyvek készítése is. Egyébként ez « különös könyvtár hamarosan ismét költözködni fog: új, önálló, csak a könyvtár számára épített, stúdióval, olvasótermekkel rendelkező, korszerűen felszerelt épületbe. haj. A Cseh-Morva-dombság burgonyatermesztő vidékein a mezőgazdasági dolgozók készülődnek a tavaszi burgonyaültetésre. Felvételünkön a Posázaví Efsz új burgonyaraktára, ahol az ültetéshez szükséges gumókat raktározzák és osztályozzák. (Felvétel CSTK — J. Šourek)
