Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám, csütörtök

ÚJ szó 1976. IV. 29. Az érdeklődés középpontjában beszélgetés Jón H r on č ok elvtárssal, az NF topoľčainyi jb titkárával Akárcsak az ország más vidé­kein. a topofčanyi járásban is nagy érdeklődéssel hallgatták, olvasták a XV. pártkongresszus tanácskozásán elhangzott be­számolókat. A vállalatok és a mezőgazdasági üzemek dolgo­zói, a társadalmi szervezetek tagjai ugyanakkor tovább fo­kozzák munkaaktivitásukat, hogy alkotó módon, tegye­nek eleget hazafias köteles­ségüknek. Az ügybuzgó lendü­let eddigi eredményeiről Ján Hrončok elvtárssal, a Nemzeti Front járási bizottságának tit­kárával beszélgettünk. ® Milyen hagyományai vannak a járásban a dolgozók kez­deményezésének? — A Felső-Nyitra vidéke már a burzsoá köztársaság ide­jén is egyik fontos gócpontja volt a forradalmi munkásmoz­galomnak. Ez az SZNF idején aztán nyílt fegyveres ellenállá­si mozgalommá fejlődött, amely • ben a kommunisták oldalán részt vettek a pártonkívüliek, a lakosság különböző rétegei is. • A felszabadulás után a la­kosság a társadalmi munká­ban, az építésben folytatta aktivitását. Hogyan nyilvá­nult meg ez a XV. kongresz- szust megelőző országos mű­szakban? — Hogy teljes legyen a kép, elöljáróban el kell mondanom, hogy járásunk a nemzeti bizott­ságok faluszépítési versenyében uz elmúlt évtizedekben az or­szágos ranglista élén foglalt helyet. Ezt a hagyományos jó szokását a legutóbb is megtar­tatta, hiszen a Nemzeti Front a nemzeti bizottságokkal, tár­sadalmi szervezetekkel karölt­ve több mint 45 000 lakost moz­gósított a társadalmi munkába. Persze nem számítom bele ebbe h létszámba a Béke-üzem 2500, a bánovcei Tatra vállalat 3200, valamint a Zornica fehér­neműgyár 200 dolgozóját, akik anyaüzemük keretében tettek eleget hazafias kötelességük­nek. Annyit azonban elárulha­tok, hogy ez a kezdeményezés közel hetvenmillió koronával „segített“ bele járásunk évi 327 millió korona értékű kötelezett­ségvállalásának teljesítésébe. Ebben az értékben természete­sen mezőgazdasági üzemeink án Hrončok dolgozóinak igyekezete is ben­ne van. • Ha egyenként értékelnénk, a tömegszervezetek közül me­lyik hódítaná el a pálmát a XV. kongresszus tiszteletére foganatosított kötelezettség­vállalásokban és teljesítésük­ben? — Husák elvtárs kongresszu­si beszámolójában nem véletle­nül említette az Ifjúsági Szö­vetséget. Ezért nekem is a fia­talokkal kell kezdenem, s való­ban megérdemlik a dicséretet, hogy ott vannak mindenütt, A PÁRT HÜ HARCOSA ahol az alkotómunkáról esik szó. A SZISZ tagjai a faluszé- pítési akció keretében 2,3 mil­lió korona értékű felajánlást tettek, de az üzemek fiataljai ennek az értéknek legalább a tízszeresét teljesítik a számuk­ra kijelölt munkaszakaszokon. Itt említem meg a Csehszlovák Testnevelési Szövetséget is, amelynek tagjai, mivel sportról van szó, mind fiatalok, ötmillió korona értékkel gyarapítják ez évben a járási kötelezettségvál­lalás teljesítését. • Mint járási közéleti funkcio­nárius ezekben a napokban sokat tartózkodik falun, a kongresszusi beszámolókból mi érdekli föleq a lakoso­kat? — Valóban sokat mozgok most vidéken, a falvakon bará­tikig elbeszélgetek a választó­polgárokkal, idősekkel, fiata- labbakkal. A megkérdezettek valamennyien a kongresszus őszinte és nyílt légkörét nagy pozitívumnak tartják. Husák elvtárs beszámolójából külön is kiemelik azokat a fejezeteket, amelyek a szocialista demokrá­cia további szilárdításával, az életszínvonal növelésének kér­déseivel, a békeharccal és a szocialista tábor országainak összefogásával, a testvéri Szov­jetunió XXV. kongreszusa reánk is vonatkozó anyagaival fog­lalkoznak. A magam részéről a párt töretlen politikájának to­vábbi folytatását, az ifjúság ne­veléséről való fokozottabb gon­doskodást, a népgazdaság to­vábbfejlesztését tartom a leg­fontosabbnak. Persze ez csak előzetes prognózis. A kongresz- szus anyagait mélyebben kell tanulmányoznunk, hogy azokat utolsó betűig az élet minden te­rületén érvényesíthessük. SZOMBATH AMBRUS MÉLTÁNYOLTÁK FÁRADOZÁSÁT Komárnóban (Komáromban) az SZLKP JB üléstermében An­ion Hlaváč, a járási pártbizott­ság vezető titkára átadta „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést Lengyel Gyula elv­társnak, a CSKP tagjának. Lengyel Gyula elvtárs, mint mezőgazdasági dolgozók gyere­ke, az első világháború előtti telenek jövője szempontjából. A magyar munkáshatalom ve­resége fordulatot jelentett Len­gyel elvtárs életében is: bekap­csolódott a munkásmozgalom­ba. A széntelepen lehetővé tet­te a kommunisták titkos gyű­léseinek megvalósítását. Kü­lönböző megbízatásokat hajtot­tak végre feleségével együtt. ennivalót azoknak a kommunis­táknak, akiket a kapitalista rendszer börtönbüntetésre ítélt, vagy letartóztatott. A Lengyel család házában pontos névsor volt a komáromi fogda lakói­ról. Dél-Szlovákia magyar nem­zetiségű kommunistái felhábo­rodással értesültek a müncheni árulásról. A „Köztársaság vé­delmében“ jelszó jegyében Tr- novec riad Váhom (Vágtornóc) községben szerveztek tüntetést. A tüntetők soraiban ott mene­telt Lengyel Gyula elvtárs is. A széntelepről 1944-ben távoz­nia kellett, a felszabadulásig géplakatosként dolgozott a ha­jógyárban. A felszabadulás után vasúti pályamunkásként dolgozott 1958-ig, amikor megérdemelt nyugdíjba vonult. A komáromi II. utcai szervezet tagja. Magas kora ellenére is — ha egészsé­gi állapota engedi — kötelessé­gének tartja a tagsági gyűlé­seken való részvételt. KOLOZSI ERNŐ A kitüntetés átadása Lengyel Gyula elvtársnak években a géplakatos-mestersé­get tanulta ki, s a háború évei­ben is szakmájában dolgozott magáncégeknél 1919-ig. Már fia­tal karában bőven nyílott al­kalma megismerkedni a kapita­lista rendszer igazságtalansá­gaival. Hiába volt géplakatosse­géd. kenyéradói szemében csak egy volt a „csürhe“ közül. Meg is utálta ezt az igazságtalan rendszert egy egész életre. 1919-ben felhagyott mestersé­gével. A Fried cég széntele­pére sikerült bejutnia — rak­tárosnak. Mindez abban az idő­ben történt, amikor a Magyar Tanácsköztársaság vereséget szenvedett. A magyar Vörös Hadsereg katonái a vereség előtt néhány napra behatoltak a komáromi járás területére is, ahol terjesztették a haladó esz­méket, a kizsákmányolok elle­ni harc fontosságát a munkás­ság, a parasztság és a nincs­1924-ben vették fel a kommu­nista pártba. Mint kommunista együttműködött többek közt Mező Istvánnal, Steiner Gábor­ral és Nagy Bélával. A szénte­lep irodájában levő írógépen ír­ták a röpiratok szövegét. Len­gyel elvtárs mindig ott volt a mezőgazdasági munkások sztrájkai és egyéb akciók szer­vezésénél. Még a húszas évek derekán a városi pártszervezet bizalmija lett. Mint bizalmi, esténként járta a Csallóköz falvait, Nagykeszit, Tanyt, Füst; szervezett és felvilágo­sította a dolgozó parasztokat, munkanélkülieket afelől, mi­lyen célokért harcol Csehszlo­vákia Kommunista Pártja. Lengyel elvtárs és felesége öt gyereket nevelt fel, s emel­lett még a raktárosi fizetésből segítettek a bajba jutott elv­társakon. Rendszeresen hordtak Dolgozó nyugdíjasak A munkaerőhiány miatt, a tervezett növekedési ütem el­érése érdekében népgazdasá­gunkban jó hasznát vesszük a nyugdíjasok munkáiénak. Az utóbbi tíz év statisztikai adataiból megállapíthatjuk: nö­vekszik a dolgozó nyugdíjasok száma. 1966-ban a népgazda­ság szocialista szektorában 275 000 nyugdíjas dolgozott, ta­valy pedig már 572 000. 1966- ban a nyugdíjas nők 41,3 szá­zaléka volt munkaviszonyban, arányuk 1975-ben meghaladta a 44 százalékot. Az utóbbi öt évben számuk 82 ezerrel nőtt. A dolgozó nyugdíjasok szá­ma Szlovákiában gyorsabban növekszik, mint Csehország­ban, bér aránylag még mindig kevesebb. Tavaly országos vi­szonylatban a nyugdíjasok 9,2 százaléka volt munkaviszony­ban. Csehországban 10,1, Szlo­vákiában pedig 6,9 százalé­kuk. Csehországban a legtöbb nyugdíjas az erdő- és vízgaz­dálkodásban, az iskolaügyben, a kereskedelemben, az egész­ségügyben és a mezőgazdaság­ban fejt ki tevékenységet. Indokolt optimizmus NOVÉ SLOVO A közelmúltban befejeződött XV. pártkongresszus alkalmából a Nové slouoban Peter Colotka, az SZSZK kormányelnöke Űj korszak küszöbén címmel érté­keli a XIV. kongresszus óta el­telt időszak gazdasági és kul­turális eredményeit, elemzi és felvázolja a jövő feladatait. Többek között kifejti, hogy a párt vezető szerepének felújítá­sával és megerősítésével, vala­mint a dolgozó néppel való egység megszilárdításával meg­növekedett a párt népszerűsé­ge a széles néprétegek között. A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszakra jellemző, hogy az előző időszakkal ellentétben az anyagi termelés dinamikus és arányos fejlődésén kívül ma­gasabb minőségi szintet értünk el, ami teljes mértékben meg­felel termelőerőink fejlettségi fokának. Az elmúlt öt esztendő alatt a főiskolai végzettséggel rendel­kezők száma 103 ezerrel növe­kedett. Jelentősen emelkedett a szakmunkások száma is. A megoldásra váró feladatok megkövetelik, hogy még haté­konyabban használjuk ki a fia­talság munkakezdeményezését és lendületét. Ezzel együtt igyekszünk a jövőben megjaví­tani az ifjúság kulturális, tár­sadalmi és sporttevékenységé­nek feltételeit. Szocialista társadalmunk elő­nyeit legjobban azokból az eredményekből ítélhetjük meg, amelyeket a párt az emberek millióinak jólétéért, szociális biztonságáért és gazdagabb éle­téért tett. Mindnyájan tudjuk, hogy a XV. pártkongresszus által kitű­zött feladatok ^ megvalósítása előre viszi országunkat, népünk életét, amivel nagymértékben hozzájárulunk a szocializmuj pozíciójának megszilárdításá­hoz. Belső és külső biztonságérze­tünket jelentősen növeli a Szovjetunióval való barátság, szövetség és együttműködés. Mindez egyik feltétele annak, hogy a nyugati gazdasági vál­ság ellenére merész terveket tűzhetünk ki. A szocialista társadalom po­litikai, gazdasági és védelmi erejének növekedése garanciát nyújt arra, hogy tovíbbra is a békés egymás mellett élés lenini politikáját alkalmazzuk, amelyet az SZKP XXV. kong­resszusán továbbfejlesztettek. A fejlett szocialista társada­lom építésének új szakaszába indokolt optimizmussal léptünk. Erre a XIV. kongresszus által meghatározott feladatok sike­res teljesítése jogosított fel bennünket. Meg vagyunk róla győződve, hogy a CS^P XV. kongresszusa olyan programot készített, amelynek sikeres teljesítése szocialista életünk valamennyi szakaszának további fejlődését eredményezi. Az ismert -tett cikkben Peter Colotka hangsú­lyozta: Szlovákia minden dol­gozója nevében egyértelműe-t kijelenthetjük, hogy hazánk dolgozó népével egységben lel­kiismeretesen teljesítjük a ju­bileumi kongresszus határoza­tai t. A néppel a népért A szocialista társadalom fej­lődése belső dinamikájának döntő forrása az ember, an­nak képessége, adottsága, kez­deményezése és szakképzettsé­ge. A szocializmus feltételei mellett ezek a tulajdonságok a dolgozók ügyét szolgálják. A szocialista rendszer lehetővé teszi a nép millióinak részvé­telét a társadalmi értékek ki­alakításában. Emellett ez a te­vékenység megváltoztatja és fejleszti az ember képességeit. Gustáv Hrubý A párt és a tör inegek című cikkében, amely a Tribunában jelent meg, rámu­tat arra, hogy a forradalmi mozgalom és a kommunista párt feladata: hatékonyan ki­használni, mozgósítani és to­vábbfejleszteni a tömegek for­radalmi energiáját. A leninizmus megmutatja, a társadalmi gyakorlat pedig iga­zolja, hogy a párt legértéke­sebb devizája az, hogy meg tudja nyerni a tömegeket és hatékonyan együtt tud működ­ni az emberekkel. Ez tükröző­dik Leonyid Brezsnyev elvtárs­nak az SZKP XXV. kongresszu­sán elmondott beszédében, ahol rámutat arra, hogy a párt ere­je a munkásosztállyal és a szé­les néptömegekkel való szövet­ségben rejlik. A szocialista társadalom az átalakulások társadalma és át­menetet képez a kommunizmus­hoz. Ez az átmenet megköveteli a fejlődés törvényszerűségeinek és a nép növekvő aktivitásának ismeretét, megköveteli a párt­nak. mint a társadalmi élet va­lamennyi alkotóeleme egyesítő- jének vezető szerepét. A nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalatai bebizo­nyították, hogy a párt és a tö­megek kölcsönös kapcsolatai­nak helytelen megoldása a for­radalom és a szocializmus szempontjából súlyos következ­ményekkel jár. Ezt az állítást saját tapasztalatainkkal is iga­zolhatjuk. A válságos évek megmutatták, hogy milyen fon­tos a kispolgári elemek ellen vívott harc. A kispolgárság ugyanis gyakran azonosítja a demokráciát az anarchiával, és nézeteiben végül egészen a na­£ TB Piolťláŕí iríocii ZCIW, <*J tribúna cionalizmus'ig, sovinizmusig fej­lődik. A spekuláns kispolgí”i erők társadalmunk idegen elemei, Statisztikailag nehéz ezeket az egyéneket vagy csoportokat ki­mutatni, de létezésüket a kü­lönféle társadalomellenes tet­tek és gazdasági károk bizo­nyítják. Az effajta tevékenység ellen fokozott politikai harcot és megfelelő ellenőrzést kell alkalma-..ni. A párt nemcsak a nép osz­tály-, politikai- és szociális ér­dekeinek, de nemzeti érdekei­nek is képviselője. Egyedül azonban képtelen a szocializ­mus megteremtésére, ezért k^ll együttműködnie a párton.cívü- liek millióival. Igyekszik meg­nyerni a tömegek bizalmát, po­litikai támogatását és elkötele­zettségét a szocializmus érde­kében. Ebből a szempontból óriási szerepe van a párt haté­kony politikai-eszmei és politi­kai-szervezői tevékenységének. A CSKP XIV. és a XV. kong­resszusa közötti időszak igazol­ta, hogy a tömegek magukévá tették a CSKP céljait, és készek leküzdeni az akadályokat. A po­litikai, gazdasági és eszmei kö­vetelmények helyes egyesítése a nép aktivizációjának alapfor­rása. A párt nagyra értékeli a munkásosztály millióinak támo­gatását és bizalmát, amely nél­kül elképzelhetetlenek a szo­cialista építés újabb sikerei. Az elmúlt években született eredmények meggyőzően bizo­nyítják, hogy a CSKP politiká­ját a pártonkívüliek is támo­gatják. Az egység, a párttagok és a pártonkívüliek közös mun­kája eredményeképpen bizo­nyos, hogy következetesen tel­jesítjük a CSKP XV. kongresz- szusának a határozatát is. KOVÁCS ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents