Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám, csütörtök
A SZELLEMI KÖLCSÖNHATÁS PÉLDÁJA EGYÉVES A SZOVJET IRODALOM MAGYAR KIADÁSA Egyesztendős fordulóra emlékezni, azt megünnepelni, jószerivel családi szokás. A népek, nemzetek, társadalmak a kurta esztendőket átlépik: az ő emlékezetük évtizedeket, évszázadokat fog át s a kerek évszámoknál, a harminc, az ötven, a száz esztendőknél áll meg egy pillanatra. Most, hogy mégis „rendha- gyóan“ egy esztendőre emlékezünk, ezt az esemény nagysága teteti velünk. Tavaly áprilisban hagyta el Magyarországon a nyomdát a Szovjet Irodalom magyar nyelvű kiadásának első száma. Az ünnepi alkalomra Budapestre érkezett Szavva Danguloo, a folyóirat moszkvai főszerkesztője, aki a sajtótájékoztatón a magyar és a szovjet írók között az utóbbi években, évtizedekben kialakult barátságra és kapcsolatokra emlékeztetett, melyeknek egyenes következménye lett a folyóirat megjelenése. Király István akadémikus, a magyar kiadás főszerkesztője, a folyóirat céljait foglalta ösz- sze. — Ezek közé tartozik — mondotta —, hogy megfelelő áttekintést nyújtson a szovjet irodalom és új alkotásairól, portrétanulmányokban mutassa be a szovjet művészet legkiválóbb alkotóit és ápolja a szovjet-magyar kulturális kapcsolatokat, ébrentartva egyúttal a magyar műfordítás hagyományait. Növelte az első bemutatkozó szám értékét, hogy az közölte Kádár Já osnak, az MSZMP KB első titkárának, a moszkvai és a budapesti szerkesztőséghez intézett levelét. A levél már csak azért is figyelmet érdemel, mert mentes minden protokolá- ris udvariaskodástól, hangjának baráti tónusát, a felsorolt tények ereje adja és határozza meg. Többek között ezt olvashatjuk benne: „A szovjet irodalom és a magyar olvasók kapcsolatának régi és számunkra igen értékes hagyományai vannak. Megnyilvánult ez már 1919-ben, az első raa^yar proletárdiktatúra idején. A horthysta ellenforradalom sötét korszakában, a két világháború közötti években illegalitásba szorított magyar munkásmozgalomnak is erőt adott a szovjet irodalom: sokunknak életre szóló élmény maradt egy-egy titokban terjesztett, gyakran hamis fedőlap alá bújtatott — Gorkij-regény vagy Majakovszkij-vers, vagy Solohov Csendes Donjának és más szovjet műveknek hatása. A felszabadulás történelmi pillanatától pedig szélesre tágultak a szovjet irodalom és kultúra befogadásának lehetőségei; a klasszikus és kortárs szovjet művek az új, szocialista magyar irodalom és szellemi élet jellegét is alakító, maradandó hatást gyakoroltak. A Szovjet Irodalom című rolyóirat magyar- országi megjelentetésével minderre most újabb lehetőség nyílik.“ Tudnivaló: míg egy-egy mű eljut az írói műhelyekből a könyvesboltok kirakataiba, két- három, sőt négy-öt esztendő is eltelik, még ha jelentős műről is van szó! Mindez hazai viszonyokra értendő. Amikor pedig országhatárokon túlról való irodalmakról van szó, az elfutó idő arányosan meghosszabbul. A mű ha „odahaza“ sikert is arat, amíg külföldön fölfigyelnek rá s kivárják a „divatozás próbájának“ idejét, majd lefordítják s elhagyja a nyomdát, újaub esztendők telnek el. Az egyébként is fölgyorsult életünkben nem engedhetjük meg magunknak azt az időpazarlást, amelyet a művek — regények, drámák, verseskötetek, esszégyűjtemények stb. — e késői, magyar nyelvű megjelenése okozhatna. Ezt, a különben soha vissza nem hozható időt van hivatva minimálisra csökkenteni-a Szov- jet Irodalom havi jelentkezése. A folyóirat a maga kereken 200 nyomtatott oldalával önálló műnek, valóságos könyvnek szá- mítl Szálljunk azonban mélyebbre! , Az átlagember — anyanyelve mellett — ifjú korára igen jól megtanulhat egy vagy két idegen nyelvet, amelyeken akár írhat, olvashat is. Kevesen vannak azok, akik három öt nyelven is beszélnek. Tízmillió ember között csak két-három olyan „nyelvzseni“ akad, aki hét-tíz nyelvet is megtanul s azokon megérteti magát. Nos, a Szovjetunióban 74 nyelven beszélnek, írnak — hivatalosan. Ennyi népnek vannak saját iskolái, tanítói, tanárat; 74 nyelven jelennek meg az újságok, folyóiratok, könyvek. De ez mér korszakos dolog, hogy tucatnyi népnek — a 74 közül — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme utáni években, Lenin adott ábécét, mert annakelőtte soha nem létezett! A Szovjetunió területén tehát élnek és virágoznak az új nemzeti kultúrák és azok irodalmai. Sokuk hozzáférhetetlen volt számunkra, nemcsak a nyelvi nehézségek miatt, hanem egyszerűen azért, mert nem kerültek „látókörünkbe“. A jelentősebb műveket — amelyeket ezek a nemzeti irodalmak fölmutattak — évek óta lefordították ugyan oroszra.de csak némelyik jutott el hozzánk, a magyar nyelvterületre és — késve. A tavaly április óta megjelenő Szovjet Irodalom magyar nyelvű kiadásának közvetítésével olyan, a Szovjetunió területén élő népeknek irodalmából kaphattunk jelzéseket, amelyekről azelőtt tudomásunk sem volt. jelzéseket? — Műveket is! És ez már kezdetnek — vigasztaló. Végtére is nem állunk elébe az abszurditásnak, hogy 74 nyelvet megtanuljunk. Egyetlen nyelven — magyarul ol- voshatjuk valamennyit. Térjünk most vissza magához a folyóirathoz és szerkesztési elveihez, az eddig megjelent 12 szám alapján. A szerkesztők — igyekezvén a magyar olvasótábor igényeit kielégíteni — a ma élő, immár klasszikusnak számító szovjet írók és költők mellet rendszeresen megismertetnek bennünket a néhány éve publikáló — tehát a fiatal — szovjet író- nemzedék képviselőivel. Most persze ideillene fölsorolni mind- azokat az írókat, akik reprezentánsai e két nemzedéknek. Csak a nevek és müvek felsorolása, többet tenne ki egy nyomdai ívnél, tehát ezt a megoldást el kell vetnünk. Sokkal inkább figyelnünk kell arra a folyóiratban megvalósuló párbeszédre, amely a soknyelvű szovjet íro- nemzedék és a ma élő, alkotó magyar írók közöt zajlik. Ls nemcsak köztük; képzőművészek, színművészek, műfordítók és más szellemi, művészi területek alkotói, művelői között' Most pedig néhány konkrétumot. ... Már az első szám szolgait néhány meglepetéssel. A szerkesztőség közreadta a nemregiben elhunyt Vaszilij Suksin nehány elbeszélését, G. Bocsarov tanulmányát Suksin alkotó-zsenijéről. Ugyancsak az első szám közölte V. Bikov Farkascsorda című kisregényének első részét. A Líra rovatban elsősorban A. Tvardovszkij költészetét és jópár versét mutatta be a folyóirat. Mark Gallaj írása Gaga- rinnak, a világ első űrrepülőjének állított emléket. Anatolij Kokorin festőművész többször járt Magyarországon. Utazásairól naplójegyzeteit és rajzvázlatait közölte a folyóirat. A Szovjet Irodalom tavaly, májusban emlékezett meg Mihail Solohov 70. születésnapjáról. Kilenc magyar író tanulmányát, emlékezését közölte a folyóirat ez alkalommal. Németh László elhunytakor viszont több szovjet író vallomását olvasva éreztük úgy: az Égető Eszter íróját nemcsak olvasói ismerték, szerették, hanem sok szovjet író-barátja is volt Németh Lászlónak. Ez év elején sugározta a budapesti televízió Alekszandr Golman Egy pébé-ülés jegyzőkönyve című drámáját. Jellemző a folyóirat frisseségére, hogy idei februári száma teljes terjedelmében tartalmazta a drámát. A két irodalom — a szovjet és a magyar — kölcsönös egy- másrahatása napnál világosabban mutatkozik meg a folyóirat hasábjain. Szaltikov-Scsed- rin születésének 150. évfordulójáról Örkény István és Gala- bárdi Zoltán emlékezett meg, a szerkesztőség fölkérésére. A nagy nyereség: Örkény István e felkérés kapcsán ismerkedett meg a múlt századi orosz irodalommal — a groteszk művelőjének — munkásságával. Talán nem veszik szerénytelenségnek ha elmondom: magam is mint műfordító, akkor ismertem meg Avetik Iszahaltján, a száz éve született örmény költőnek, a „Mesternek" műveit amikor feladatul kaptam egy tízsorosának lefordítását. Azóta több versét lefordítottam s Iszahakján annyira fölcsigázott, hogy más örmény költők is érdekelni kezdtek „hirtelen“. Bevallom: azelőtt Szergej Si- robokov udmurt költőt sem ismertem. És még egy: Ruszul Gamzatov dagesztáni író művei nagy hatással voltak rám. Gamzatov avarul ír, oroszul nem, de számos művét lefordították oroszra. Olyan ő számomra, mintha négy-öt magyar íróból gyúrták volna. Írásaiban jelen van a mi Madáchunk tépelődé- se, vagy hajtó szelleme, Mik száth anekdótázó kedve, Jókai színessége, Móricz Zsigmond összekacsintó bölcsessége és Gárdonyi Gézának egyszerűsége, tisztasága. Termékenyítő irodalom az övé. És nem csak az övé! Egyáltalán az a tény, hogy ez a folyóirat él, létezik és egyre nagyobb példányszámban kél el (ma már havonta 10 ezer példányban) termékenyítőleg hat költőinkre, műfordítóinkra s rajtuk keresztül irodalmunk egészére. De — és ezt reméljük — termékeny) tőén hat vissza a soknyelvű irodalom művelőire! Ezért is köszönjük az egyesztendős, magyar nyelvű folyóiratot! BÍRÖ ANDRÁS KULTURÁLIS HÍREK • A weimari Központi Könyvtár munkatársai ötkötetes Faust-bibliográfiát állították össze, amely a XVI. századtól napjainkig mintegy 12 000 Faustról szóló művet tartalmaz. 9 A chicagói Lyric Opera megbízásából az USA fennállásának 200. évfordulójára Krzysztof Penderecki lengyel komponista operát írt Az elveszett paradicsom címmel. Librettóját John Milton műve alapján Christopher Fry írta. Az operát december 4-én mutatják be Bruno Bartoletti vezényletével, Saní Wanamaker rendezésében. # 9 Turner múzeumot létesítenek Angliában a Sommerset House nevű királyi kastélyban, ahol az 1951-ben elhunyt nagy angol festőművész festményeit, akvarelljeit és rajzait helyezik el. 0 Lvovban bemutatták Jurij Mejtusz operáját, amely Richard Sorgénak, a híres szovjet felderítőnek állít emléket. Q A bolgár kiadók terveiben az utóbbi években egyre nagyobb teret kap a XX. századi világirodalom bemutatása. Tervszerűen folyik a szocialista országok irodalmi alkotásainak népszerűsítése. Egy bodrogközi iskolában... Neves, jó hírű iskola a Királyhelmeci Gimnázium. Jozef R a č k o igazgató, aki 8 szlovák és 8 magyar tannyelvű osztályba szervezve jól képzett tantestület élén 493 tanuló oktatását, nevelését szervezi, irányítja, szívesen fogadott bennünket. Megmutatott mindent. A problémákat is ismertette. KívUlrüi Tetszetős az iskola épülete, molyet 1995 ben ép^cKtek, Más célra, persze. Így most 3 épületben csak úgy tudták megszervezni a tanulók oktatását, hogy négy osztálynak nincs állandó tanterme, s ezek az osztályok szinte óráról órára „költözködnek“ egyik tanteremből a másikb >. A folyosó sötét, szűk és az órák közötti szünetekben zsúfolt. A bratislavai STAVOPROJEKT vállalat azonban már elkészítette az új iskolaépület tervét, melyet minden bizonnyal a kisgéresi út mentén építenek majd fel. Viszont még nem bizonyos, hogy mikor kezdik me« az építést. Csak csoportoktatásra alkalmas az „A“ épület 15. számú terme. Itt még 15 diák is nehezen fér el. Kérésünkre Molnár László másodikos gimnazista lemérte a szélességet, hosszúságot. Bizony, csak 4,77x4,50 méteres ez a -terem. Egyébként a szomszédos tantermek méretei sem sokkal nagyobbak. A „legnagyobb“ tanterem mérete: 4,2x7,4 méter. A legjobban felszerelt tanterem (mérete 5x10 méter) a fölvételen is látható fizikai előadóterem. A berendezés értéke 220 000 korona. A III. C osztály tanulói itt kettős csoportokban méréseket végeznek. Balról jobbra: Miklós István és Rácz Gyula, Sipos Angéla és Molnár Katalin. Nem a legideálisabb helyzet. Egyébként csak az iskola egyik tantermében van vízvezeték. — Reméljük, már nem sokáig. Egyébként pedig a királyhelme- ciek figyelmébe ajánljuk a Nové Zámky i (Érsekújvári) Elektrotechnikai Szakközépiskola esetét. Néhány évvel ezelőtt még rosszabb viszonyok közepette tanítottak, de ők nemcsak várakoztak az építés megkezdésére. HAJDÚ ANDRÁS A felvételeket MOLNÁR JÁNOS készítette
