Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám, péntek

Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának tanácskozása Oldŕicii Hajkr elvtársnak, az cstravai Bányászati Főiskola rektorának felszólalása A XIV. kong­resszus azt a célt tűzte ki, hogy határozot­tan el kell mé­lyíteni a tudo­mányos műsza­ki forradalom és a nemzetközi szocialista és tudományos- műszaki integ­ráció vívmá­nyainak ki­használását. Ezek a tényezők ugyanis népgaz­daságunk haté­konyságának növelésében döntő szerepet játszanak. Míg az észak- morvaországi kerület iparának és építőiparának ter­melése 1970-ben csak 78 milliárd ko­rona értékű volt, 1975-ben már elérte a 100 milliárd koronát, a tervek sze­rint 1980-ban pedig már 115—118 mil­liárd korona lesz. A kerület gazdasá­ga jelentős mértékben szerepet ját­szott a népgazdasági ágazatok egyen­letes fejlődésében, sőt nemzetközi méretekben is, főképp a szocialista integráció terén. A kerületi pártbizottság úgy értékel­te a 6. ötéves terv és az idei terv előkészítését, hogy szem előtt tartotta a pártszervezetek szervező, irányító és ellenőrző szerepének továbbfejleszté­sét, a párt vezető szerepének rend­szeres elmélyítését, hogy tovább fej­lődjenek és mélyüljenek a munkakez­deményezés formái és módszerei a döntő fontosságú ágazatokban. Továb­bi fontos cél volt az, hogy a tudomá­nyos és műszaki ismereteket minél hatékonyabban és gyorsabban érvénye­sítsük a gyakorlatban. Tervszerűen el kell mélyíteni az alapkutatás fontosságát, mert enélkiil nem lehet fokozni a tudományos is­meretek alkalmazását. A főiskolák erőfeszítéseit abba az irányba kell te­relni, hogy elmélyüljön együttműködé­sük a gyakorlati élettel. A kerületi pártbizottság és a pártszervezetek ezen a téren nagy figyelmet szenteltek a munkaszervezés és irányítás javításá­nak, új technológiák bevezetésének és annak, hogy új termékeket iktassanak be a termelési programokba. Mindez a termelés intenzívebbé válásában tiikrö- dött vissza. így a termelési programok kívánt fokozatos felújítása is előbbre jutott. Ezt bizonyítja például, hogy a gép­ipar teljesítette nagyon igényes fel­adatait. Ilyenek az integrált áramkö­röknek és a félvezetőknek, a nagy bányaipari üzemek berendezéseinek gyártása, a tranzit gázvezeték építé­séhez szükséges szállítmányok, atom­erőművek építése stb. A munkaszervezés javítása, az irá­nyítás és a komplex eljárások színvo­nalának emelése terén ugyancsak ha­tékonyan megnyilvánult a tudomá­nyos-kutatási alap dolgozóinak hasz­nos együttműködése a műszaki káde­rekkel és a gépipari üzemek dolgozói­val. Ez egyre kedvezőbben hat más termelőágazatok és a mezőgazdaság eredményeire is. Javultak a munkanormázás progresz- szív módszerei. Az elért eredmé­nyek pozitívan hatottak, úgv hogy gyorsabban növekedett a munka ter­melékenysége, mint az átlagos kere­setek. így volt ez például a roznovi és a Valašské Meziričí-i Tesla válla­latban, a Braneci Vasgyárban, a Nový Jičín-i Autopal vállalatban és másutt. A szervezés és az irányítás új módsze­reit széles körben hasznosítják a ko­hóipari vállalatokban és az ostrava- karvinái szénmedence számos bányájá­ban is. A gyakorlati eredmények el­éréséhez nagyon hatékonyan hozzájá­rultak a komplex racionalizáló brigá­dok, amelyek munkájában különféle szakmák dolgozói vesznek részt. Ezen a téren a Cseh Tudományos-Műszaki Társaság fiókintézete is fontos szere­pet játszik: megoldással és ésszerűsí­téssel foglalkozó teamek munkáját szervezi. Ezek a csoportok arra tö­rekszenek, hogy lerövidítsék a fejlesz­téstől a felhasználásig terjedő folya­matot, segítsenek leküzdeni az indivi­dualizmus megnyilvánulásait, keressék a kezdeményezés új formált, főképp a termékfejlesztési folyamat lerövidí­tése és a minőség javítása céljából. Felsorolok néhány példát az Ostra­vas Bányászati Főiskola és egyes üze­mek együttműködésével kapcsolatban. Az ércek szelektálása mechanikájának megoldásával eddig 40 millió koronát takarítottunk meg; több villanyerőmű­vet főiskolánk javaslata alapján re­konstruáltak — a megtakarítás 150 millió korona. Az acélkemencék hő­energiái rezsimjének javításával 30 millió koronát takarítottunk meg. A lelőhelyek kiaknázásával kapcsolatos állami feladatokat is megoldottuk, ez­zel biztosítottuk, hogy az ostrava-kar- vinái szénmedencében majdnem 3 mil­lió tonna kokszolható kőszenet fejthet­nek 750 millió korona értékben. Egy felmérés adatai szerint a védőpillérek kisebbítésével lehetővé válik további 35 millió tonna kőszén kifejtése. Legalább néhány példa erejéig is­mertetem főiskolánk és a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű gyakorlati együttműködését. Közösen megoldot­tuk az előhengerlő hengersor techno- lóeiniántk ontimáli^nlását. így más­fél millió korona értékű fémet taka­rítottunk meg. A nagy munkadarabok kovácsolásának javításával elért évi megtakarítás értéke félmillió korona. Az ötvözött acél alakíthatósága növe­lésének köszönhetően évente öt és fél millió korona megtakarítást értünk el. Hasonlóképpen sorolhatnám a további üzemekkel, az észak-morvaországi ke­rületen kívüli üzemekkel folytatott együttműködésünk eredményeit is. A termelővállalatokkal való együttműkö­dés rendkívül hasznos iskolánk életé­nek minden területén. A hallgatókat arra ösztönzi, hogy felvegyék az együttműködés fonalát az ifjúsági munkacsoportokkal, segítséget nyújt számukra a szocialista mérnökök ne­velésében, akik nemcsak kiváló szak­emberek, hanem fokozatosan politikai és közéleti személyiségekké is válnak. Másrészt azonban létezik több nega­tív tényező, amely gyengíti « tudo­mányos és. műszaki eredményeknek a gyakorlatba való bevezetését. Minde­nekelőtt meg kell említeni, hogy a ter­mékfejlesztés folyamata még mindig hosszú. Ezzel függ össze az ipari és a mezőgazdasági vállalatok távlati kon­cepciójának kidolgozása is. Nagy tar­talékok vannak az irányításban részt vevő dolgozók munkájában, akiknek az- ésszerűsítési intézkedéseket következe­tesebben kell érvényesíteniük. Nagyobb figyelmet kell szentelni a gyártás előtti szakaszoknak, valamint a tudományos és műszaki dolgozók politikai és szak: mai továbbképzésének. A Szovjetunió­val való együttműködést is tovább kell fejlesztenünk, főleg a kutatás elméleti és kísérleti területein szerzett szovjet eredmények felhasználásában, mivel a Szovjetunió ezen a téren is elérte a világszínvonalat. Szükséges továbbá fejleszteni az alapkutatást, javítani a megoldások műszaki feldolgozását és megbízhatóságát. Ezzel függ össze az a követelmény is, hogy küzdeni kell a csak átlagos eredmények elérése ellen, azért, hogy a tudományos-műszaki dolgozók az át­lagos teljesítmény helyett kiváló tel­jesítményeket érjenek el. Fokozottan arra kell őket nevelni, hogy gyorsab- ban határozzanak és eléggé széles kö­rű szakosításuk legyen. Jelenleg még néhány vállalatot any- nyira leköt a feladatok teljesítése, hogy nem futja a további tartalékok feltárására, sokszor a műszaki progra­mot másodrendűnek tartják, és ezzel gyengítik a távlati irányítást. Ezzel a tudományos kutatómunka eredményei? nek a gyakorlatban való megvalósítá­sa is késik. A tudományos-műszaki haladás nem­zetközi jelenség, a nemzetközi szocia­lista integrációval elválaszthatatlan egységet képez. Tudatában vagyunk annak, hogy a tudományos-műszaki fejlődés folyamatában törvényszerűen növekedni fog a párt vezető szerepet Hazánk legnagyobb polianiid műszálakat gyártó üzemének, a humennéi Chemlon n. v.-nek dolgozói a XV. pártkongresszus tiszteletére másfél hónappal a határidő előtt próbaüzembe helyezték a Chemlon 10. üzemrészleget. Egyúttal kéthónapos időelőnnyel üzembe helyezték a ,,Pad“-fonalakat gyártó gépsort is. Felvételünkön: Marta Sabolvá, az egyik szocialista munkabrigád és az ifjúsági szervezet tagja (Felvétel A. Haščák — CSTKJ Ilii!! Egy iskola — öt versenyző A Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói is bekapcsolódlak a CSEMADOK által hirdetett Fábry Zoltán em­lékverseny vetélkedőjébe. Az is­kola diákotthonában először Rajczy tanár elvtársnő emléke­zett meg az íróról. A megemlé­kezést filmvetítés követte. Ez­után került sor a vetélkedőre, öt versenyző mérte össze tudá­sát. A versenyt végül is Kará­csonyi Mária, a II. A osztály tanulója nyerte. Második helye­zett Lelovics Sándor volt. Mind­ketten részvételi jogot nyertek a járási versenyre. Kurdi János Dicsérő oklevelet kaptak A vetélkedőbe 33 versenyző nevezett be a komáromi járás­ból. Az első forduló négy he­lyen került megrendezésre, ahonnét tíz versenyző került a járási döntőbe: Szabó Mária és Kiss Erzsébet, (ógyallai gimná­zium], Szénássy Ibolya, Vida Klára, Kétyi Éva, Czirfusz Attila (komáromi gimnázium), Kará­csonyi Mária, Lelovics Sándor Á műfaj neve: antifas izmus Ezzel a címmel rendezte meg a CSEMADOK Központi Bizottsága több kulturális intézménnyel és szerkesztőséggel karöltve a Fábry Zoltán Országos Irodalmi Vetélkedőt. A versenyzők mind ma­gukévá tették a gondolatot, mely szerint Fábry Zoltán életművét ismerni — önismeret. Olva­sóink, levelezőink figyelemmel kísérték ezt az érdekes vetélkedőt, s azokról tudósításokban szá­moltak be. Összeállításunkkal most, a döntő napján idézzük föl az előző fordulók eseményeit. (Komáromi Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola^, Molnár Olga és Nagy Mihály (Vágfüzesről). A járási döntőt Rúcson rendez­ték meg. A versenyszabályok ér­telmében minden versenyző ma­gával hozta az első fordulóban szerzett pontjait is. így a ve­télkedő végén négyes holtver­seny alakult ki. Szénnássy Ibo­lya, Vida Klára, Karácsonyi Má­ria és Kétyi Éva a két forduló során megszerezték a maximá­lisan elérhető 36 pontot, tehát a bíráló bizottság írásbeli kér­dés feladásával döntött: Szénás­sy Ibolya és Vida Klára képvi­selték a komáromi járást a ve­télkedő országos elődöntőjén. A verseny szervező bizottsága ok­levéllel jutalmazta a járási ver­seny mindegyik résztvevőjét, s azokat, akik valamilyen formá­ban részt vettek a verseny elő­készítésében és megszervezésé­ben. Gáspár Tibor, Komlósi Menyhért, Keszegh Pál a bíráló bizottság tagjai, Grajczi Lász­Ióné, Király Béla tanárok és Szobi Kálmán, a búcsi művelő­dési ház vezetője kaptak jó munkájukért dicsérő oklevelet. A vetélkedők első és második fordulóját közel 400 néző kísér­te figyelemmel. Németh Gyula Bizonyítottak A dunaszerdahelyi járásban a továbbjutó versenyzők a hodosi művelődési otthonban mérték össze tudásukat. A tíztagú me­zőny alapos felkészültségről tett tanúbizonyságot, nem kis munkát adva ezzel a bíráló bi­zottságnak. Végül Gönczül Alica és Peller Zsuzsa, a Dunaszerda­helyi Magyar Tannyelvű Gim­názium diákjai bizonyultak a legjobbaknak. Ők képviselték a járást az országos elődöntőn. A vetélkedő után a hodosi iro­dalmi színpad Fábry Zoltán életművéből készült összeállí­tásál látták az érdeklődők, me­lyet Balódi Viola, a hodosi mű­velődési ház igazgatója tanított be. Kovács Éva Négyen A Košicén megrendezett járá­si fordulóból négyen jutottak a kerületi döntőbe. Az első he­lyen a 100 százalékos teljesít­ményt nyújtó Szúnyogh Judit, a középfokú kereskedelmi iskola diákja végzett. Második helye­zett Csaplós Veronika, (a ma­gyar tannyelvű gimnázium), harmadik Varga László (szak­ipari középiskola), negyedik Só­ki Árpád (szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola). Gazdag József kor sor került az országos elő­döntő küzdelmeire. Közönségsi­ker volt ez a vetélkedő. Tíz résztvevő két fordulóban mérte össze tudását. Végül Tamás Lászlóné az első helyen vég­zett. Balázs Mária, a hazai ver­senyző 52 ponttal került a má­sodik helyre, s a košicei Szú­nyogh Judit 47 ponttal a har­madik helyre került. Minden résztvevő oklevelet és könyvju­talmat kapott. Batta István fit járásból Az Ipolyságon megrendezett országos elődöntőre öt járásból érkeztek a versenyzők. A Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium di­ákjai, Vass Ottó tanár vezetésé­vel, irodalmi összeállítással kö­szöntötték őket. Műsorukat a nagy antifasiszta író műveiből állították össze. A háromtagú bíráló bizottság elnöke Duba Gyula író volt. Kemény küzde­lem folyt a körzeti és járási versenyek győztesei között, akik minden tudásukat latba vetet­ték, hogy az országos döntőbe bejuthassanak. Első helyen Vin- cze Veronika (Érsekújvár) és Gyüresek Iván (Losonc) végez­tek 50—50 pontszámmal. Har­madik helyezett Kocsis Júlia (Nyilra) volt. Jámbor Valéria Közönségsiker Rozsnyón a városháza nagy­terme zsúfolásig megtelt, ami-

Next

/
Thumbnails
Contents