Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám, szerda

A CSSZSZK 1976-1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei

(Folytatás a 4. oldalról)

kutató- és a fejlesztőmunkát, s gyorsabban kell kihasználni a hazai és a külföldi tudományos-műszaki ismereteket főképpen:

— minden energiaforrás felhasználásának racionalizálására, a nyersanyag- források és anyagforrások bővítésére és teljes kihasználására;

— a termékek műszaki színvonalának, a gépek, a műszerek és a termelési berendezések és technológiák hasznossági értékének, minőségének és megbízható üzemképességének a növelésére;

— az építkezések műszaki-gazdasági mutatóinak emelésére;

— a mezőgazdaságban a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzitásának és hatékonyságának fokozására;

— a termelés és a munka szervezésének haladó módszereivel az élőmunka racionális kihasználására és fel- használásának csökkentésére.

A tudományos-műszaki fejlődést fokozottabban meg kell gyorsítani a nemzetközi együttműködéssel, hatékonyabban kell kihasználni a szabadalmak vásárlásának és eladásának lehetőségeit. A kutató- és fejlesztőmunkát a elöntő fontosságú feladatokra kell összpontosítani.

Az irányítás egyes fokozatain tervszerűen létre kell hozni a kutatás-fej- lesztés-termelés-felhasználás egész ciklusának szoros kapcsolatát és gyakorlati megvalósítását. Erősíteni kell a tudományos-műszaki fejlesztési terv eredményei teljesítésének ellenőrzését.

Tökéletesebbé kell tenni a termékfelújítási tervezést, mégpedig az összefüggések és a kapcsolatok sokoldalú elmélyítésével, valamint a műszaki fejlesztés programjainak, főképpen a fejlesztési programoknak fokozatos egybekapcsolásával.

A tudomány fő feladata, hogy elmélyítse az ismereteket főleg azokban az ágazatokban, amelyekben ezek lehetőséget nyújtanak a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő távlati problémák megoldására. Emellett intenzíven ki kell használni a fokozatos szocialista tudományos integráció lehetőségeit.

E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a természet-, a műszaki és a gazdasági tudományokat a következő feladatokra összpontosítsuk:

— a nyersanyagalapok gyarapítására és átfogó kihasználására, az energetikai gazdaság hatékonyságának növelésére, új tulajdonságú vegyületek előállítására és az anyagok hatékony szintetizálás! folyamatára, különösen a katalitikus rendszer segítségével az anyagok racionális előállítására és kihasználására, új gépek és berendezések készítésének indítványozására, az elektronika, az automatizálás fejlesztésére és az irányítási rendszer optimálására a bonyolult, elsősorban műszak* rendszerekben;

— a mezőgazdasági termelés ésszerűsítésére és intenzifikálására, az élelmiszerek és a takarmányok tápértékének megőrzésére, valamint a szerves tápanyagok előállításának új ipari eljárásaira;

— a társadalmi szempontból súlyos betegségek megelőzésére és gyógyítására, különösen a szív-, érés agybetegségek lényegének tanulmányozására és okainak felismerésére, a rosszindulatú daganatok keletkezésének tanulmányozására, a vírusos eredetű megbetegedésekre, valamint arra, hogy tisztázzuk a külső tényezők hatását az ember egészségére;

— az életkörnyezet védelmének és alkotásának tökéletesítésére;

— a termelőerők fejlődésével összefüggő gazdasági kérdések kidolgozására, a társadalmi termelés intenzifikálására, a tudományos-műszaki fejlődés problémáinak megoldására, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére és a népgazdaság tervirányításának tökéletesítésére.

c A csehszlovák népgazdaságot nagyobb mértékben kell bekapcsolni a nemzetközi munkamegosztásba, főképpen a KGST integrációs folyamatába. Arra kell törekedni, hogy gazdaságunkat még szorosabb szálak fűzzék a KGST-tagállamai, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdaságához. Biztosítani kell, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabb ütemben növekedjék, mint a nemzeti jövedelem és az ipari termelés.

Határozottan és kezdeményezően kell biztosítani a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja céljainak és törekvéseinek megvalósítását. Következetesen kell teljesíteni az integrációs akciókkal kapcsolatos szerződésekből eredő kötelezettségeket a nyersanyagalap fejlesztésében, az orenburgi gázvezeték építésében, a vasérctartalmú nyersanyagokat gyártó üzemek, a vasöntvények, nikkel-, cinkés azbesztgyártó létesítmények építésében, a 750 kilovoltos feszültségű villanyvezeték és az automatizált távközlési rendszer építésében.

Hathatósabban kell fejleszteni a nemzetközi munkamegosztást, hatékonyabban kell kihasználni a szakosítást és a kooperációt a gazdasági és a tudományos problémák megoldására. Biztosítani kell a szakosítás fejlesztését az atomenergetikai berendezések, a gördülőcsapágy, az elektronikus számítástechnika, a szerszám- és idomgépek, a könnyűipari gépek, a teherautók és az egységes aszinkron motorok gyártásában.

Rendszeresen kell ellenőrizni és biztosítani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal megkötött hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződések realizálását.

Hathatósan elő kell segíteni a szocialista gazdasági integráció formáinak bővítését és tökéletesítését, a népgazdasági tervek összehangolását, a két- és sokoldalú gazdasági együttműködés hosszú távú megvalósítását.

El kell mélyíteni a nemzetközi együttműködést a nem szocialista államokkal a gazdaság, a tudomány és a technika szakaszán, az életkörnyezet védelmében, és más szférákban is a csehszlovák szükségletekből eredő hosszú távú célok alapján, s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének szellemében, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával összhangban.

6 A Cseh Szocialista Köztársaság • és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődését arra kell irányítani, hogy megoldják az egységes csehszlovák ökonomika további arányos fejlesztésének kulcsfontosságú problémáit, gyarapodásának és hatékonyságának kérdéseit. Ugyanakkor ésszerűen kell kihasználni a természeti és a gazdasági feltételeket, optimális mértékben kell hasznosítani az erőforrásokat és a lehetőségeket, főképpen a termelés műszaki alapjainak és a munkaképes lakossság számának növekedését, s ennek alapján biztosítani kell a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdaságfejlesztésének gyorsabb dinamikáját, és növelni kell részarányát az országos források alkotásában.

7 Fejleszteni és tökéletesíteni kell ■ a népgazdaságirányítást, hogy nagyobb mértékben elősegítse a hatékonyság növelését, éspedig a tudományos-műszaki haladás és a szocialista gazdasági integráció következetesebb érvényesítésével, hogy ennek érdekében mozgósítsuk a tartalékokat, serkentsük a munkatermelékenység fokozását, a termelés minőségének javítását, a dolgozók alkotóerejének és kezdeményezésének fejlődését.

Ez megkívánja, hogy tovább növeljük a terv szerepét, az irányítás minden fokán szilárdítsuk a tervfegyelmet, hatékonyabban kihasználjuk a gazdasági ösztönzőket a tervfeladatok teljesítésének biztosítására, tökéletesítsük a jogi normákat és ésszerűsítsük a termelés műszaki alapjainak szervezési elrendezését. Mind nagyobb gondot kell fordítani a konkrét irányító és szervező munka alkotó érvényesítésére és arra, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az irányításba. Ugyanakkor ki kell használni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a tervszerű irányítási rendszer fejlesztésében a Szovjetunióban és a többi szocialista országban szereztünk.

Ezért:

Tovább kell emelni a népgazdasági tervnek, mint a népgazdaságirányítás alapvető eszközének színvonalát és növelni tekintélyét, erősíteni kell az állami költségvetés és a pénzügyi terv szerepét a pénzügyi és a devizaeszközök felhasználásában és a hatékonyság érvényesítésében. Folytatni kell a gazdasági fejlesztés hosszú távú kérdéseinek megoldásával összefüggő munkát.

Tökéletesíteni kell a végrehajtási és az ötéves népgazdasági tervek rendszerének mutatóit, ezek kölcsönös szervezeti, ágazati és területi összefüggéseit, hogy hatékonyabban irányítsák a minisztériumok, a termelési gazdasági egységek, a vállalatok és a nemzeti bizottságok tevékenységét az újratermelési folyamat hatékonyságának fokozására. Az irányítás minden fokán erősíteni kell a terv egyensúlyát az anyagok, a termelési kapacitások és a munkaerőforrások mérleg- rendszerének tökéletesítése és bővítése alapján. Meg kell találni a szükségletek maximális és folyamatos kielégítésének legcélravezetőbb útját, mégpedig a ráfordított források egyidejű csökkentésével.

Az anyagi-műszaki ellátást elsősorban a fogyasztási és a készletnormák rendszerének indokolt és szüntelen tökéletesítésével, az adott előnyök jelentőségének növelésével, az ellátás és az értékesítés ésszerűsítésével, a termelési gazdasági egységek hosszú távú közvetlen kapcsolatainak bővítésével kell tökéletesíteni. A szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítésével és a gazdasági szerződések szerepének megerősítésével biztosítani kell a termelési és a szállítási feladatok maradéktalan teljesítését.

A gazdaságirányítás minden szintjén következetesen ellenőrizni kell a terv teljesítését, ennek érdekében tovább kell tökéletesíteni a statisztikai' és az információs rendszert.

Hathatósabban kell kihasználni a pénzügyi, az ár- és a bérösztönzőket annak érdekében, hogy a tervet a leghatékonyabb módon teljesítsék. A munkakollektívákat és a felelős dolgozókat ezekkel arra kell ösztönözni, hogy növeljék a társadalmilag szükséges termékek mennyiségét és minőségét, javítsák a termelés minőségi mutatóit, csökkentsék energia- és anyagigényességét, gyorsítsák a termékek körforgását, csökkentsék a készleteket, gyorsabban népszerűsítsék a tudományos-műszaki ismereteket, tökéletesebben használják ki az állóalapokat, és növeljék a külkereskedelem hatékonyságát. A munkakollektívákban fokozott érdeklődést kell ébreszteni az iránt, hogy igényes terveket elfogadva az újratermelési folyamatban kihasználják saját lehetőségeiket és a tartalékokat.

Ügyelni kell arra, hogy a nagykereskedelmi árak teljesítsék küldetésüket, nevezetesen, hogy a termelésre és az árucikkek forgalmára fordított eszközök kritériumaival és a terv céljaival összhangban hatékonyan befolyásolják a gazdasági fejlődést. Az árpolitikával elő kell segíteni, hogy tervszerűen vezessék be az új, haladó termékek gyártását, s növeljék ezek mennyiségét és javítsák minőségét. Az árlimitek és az új gyártmányok nagykereskedelmi árainak megállapításakor biztosítani kell a termelési költségek csökkentését, figyelemmel kell kísérni a teljesítményegységre eső termelési költséget, és a mérhető kiadások csökkenését főleg a gépeknél és berendezéseknél. Létre kell hozni az építési termelés árképzése progresszívebb formái egyre szélesebb körű érvényesítésének feltételeit.

Tökéletesíteni kell a gazdasági tevékenység jogi rendezését oly módon, hogy hathatósan elősegítse a kitűzött

Az ipari termelésnek a 6. ötéves tervidőszakban és 1980 után döntő szerepe lesz a népgazdaság fejlesztése és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítése szempontjából.

Az ipari termelést 1980-ig 1975-höz viszonyítva 32—34 százalékkal kell növelni. Az ipari termékek minőségének javítása és műszaki színvonalának megfelelő emelése mellett a kiviteli szállításokat 47—49 százalékkal, a belkereskedelmi szállításokat 22—24 százalékkal, a beruházások számára a gépek szállítását csaknem 20 százalékkal kell növelni.

Az ipari termelés struktúrájában tovább kell erősíteni a gép- és a vegyipar szerepét, melyek a műszaki haladásnak, a termelés hatékonysága növelésének és a kiviteli feladatok teljesítésének fő tényezői.

Az ipari termelésben eszközölt strukturális változásokkal következetesen biztosítani kell a tüzelőanyag-, az energetikai és a nyersanyagalap feltétlenül szükséges fejlődését, valamint a nemzetközi szocialista integrációból és a gazdasági együttműködésből eredő feladatok teljesítését. A termelés szerkezetében a progresszív változtatásokat mindenekelőtt az ipar fejlesztési programjaival kell biztosítani. Elsősorban gondoskodni kell az atomenergetikai berendezések nagyarányú gyártási programjának megvalósításáról, az acélcsőgyártás lényeges meggyorsításáról, a vegyipari berendezés, az aszinkron motorok, a fejlesztési ágazat részére komplettizációs berendezések, mindenekelőtt a hidraulikus szerkezetek, a görgőscsapágyak és a kombinált elektronikai részegységek gyártásának lényeges meggyorsítását, és a petrolkémiai termelés gyors fejlesztését.

A beruházások részére a termelés és a szállítások szerkezetét következetesebben kell hozzáidomítani a szükségletekhez. A közszükségleti cikkek gyártásában az egyes ágazatokban az áruválaszték és a minőség tekintetében gondot kell fordítani a belkereskedelem igényeinek jobb kielégítésére. A kiviteli szállítások növelésével szemben támasztott nagy igények megkífeladatok megoldását és jobban védelmezze a társadalmi érdekeket.

A tervszerű irányítás fejlesztésében új megoldásokkal kell kísérletezni.

Tökéletesíteni kell a népgazdaságirányítás minden részének tevékenységét. El kell mélyíteni a központi tervező szervek szervezési és összehangoló szerepét a népgazdasági tervek kidolgozásának és teljesítésének ellenőrzésében. Nagyobb felelősséget kell megkövetelni az ágazati minisztériumoktól a párt gazdaságpolitikájának megvalósításáért a kijelölt szakaszokon, és az állami terv feladatainak teljesítéséért.

Az ágazati minisztériumokban nagyobb koncepciozitással és következetesebben kell megoldani az irányítómunka színvonala emelésének kérdéseit, a termelés koncentrálásának és szakosításának, az irányítási rendszer tökéletesítésének a problémáit azzal a céllal, hogy pontosabban határolják körül az egyes irányító részlegek funkcióját és felelősségét, és csökkentsék számukat. Fokozatosan és tervszerűen tökéletesíteni kell a termelés műszaki alapjainak szervezési elrendezését. A termelési-gazdasági egységek hivatottak arra, hogy a vállalati gazdálkodás szakaszán az irányítás alapfokú láncszemei legyenek. Ezeket egységes termelési gazdásági egységként kell kiépíteni, növelni kell felelősségüket az adott ágazat fejlesztéséért, az egységes műszaki és beruházáspolitika megvalósításáért, a népgazdaság folyamatos ellátásáért az adott ágazat termékeivel, valamint az irányítás és a szervezés hatékony módszereinek fejlesztéséért.

Növelni kell a minisztériumok felelősségét a módszeres irányításért, a termelési gazdasági egységek vezér- igazgatóságainak felelősségét a vállalatok belső irányításának elmélyítéséért, az üzemen belüli önálló elszámolási rendszer következetes érvényesítéséért, a norma- és kalkulációs rendszerért, valamint a vállalatok belső szervezetének racionalizálásáért.

Az irányítás minden szintjén növelni kell a felelősséget a számítástechnikai eszközök kihasználásáért. A jelenlegi információs rendszert jobban ki kell használni a konkrét irányításban. Fokozatosan meg kell teremteni a feltételeket arra, hogy egyesítsék az automatizált irányítási rendszereket az információk gyűjtésének, tárolásának és feldolgozásának egységes, országos rendszerében, aminek az adminisztrációs-ügyviteli tevékenység korlátozását kell eredményeznie.

vánják a külkereskedelmi árucsereforgalom hatékonyságának növelését is.

Az ipari termelés fejlesztésének elsősorban a munka termelékenysége növelésén kell alapulnia. A munkatermelékenység fokozásával kell fedezni a termelés gyarapításának mintegy 90 százalékát. Ehhez a feltételeket a termelőmunka energetikai és technikai ellátottságával, szakosítással és kooperációval kell létrehozni.

A termelési folyamat intenzifikálását és gazdaságosságának növelését a jövőben is elsősorban a komplex szocialista racionalizálással kell elérni. Az állami racionalizálási programok következetes megvalósításával kell biztosítani az energia-, a tüzelőanyag-, a fém-, valamint a munkaerőmegtakarítást, mindenekelőtt az anyagmozgatás, csomagolás és a raktározás szakaszán.

Az iparágakban a következő irányokban kell kielégíteni a termelés meny- nyiségével, műszaki, gazdasági és minőségi színvonalával szemben támasztott fokozottabb igényeket.

1. Tüzelőanyag és energetika

1980-ban 114—117 millió t. mennyiségben kell biztosítani az elsődleges energiaforrásokat. Csökkenteni kell a népgazdaság fejlesztésének energiai igényeit, és szükségletei fedezésére nagyobb mértékben kell felhasználni a hazai tüzelőanyag- és energiaforrásokat.

A tüzelőanyag- és energiaforrások felhasználásában a nagyobb gazdaságosságot és felhasználási fokot a tüzelőanyag- és energiafogyasztás következetes racionalizálásával, korszerűbb termelési technológia és műszaki szempontból tökéletesebb fogyasztó-berendezések alkalmazásával — amelyek csökkentik a tüzelőanyag- energia- fogyasztást —, az energetikai berendezé- sek, főként az elavult kazánok átalakításával és a másodlagos energiaforrások intenzívebb kihasználásával kell elérni. Ebből a célból a félvezető technikát is alkalmazni kell, s követke«

/Folytatás a 6. oldalonJ

Hl. Az ipar fejlődése