Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám, szerda
Ä CSSZSZK 1976-1980. évi gazdaságii és szociális fejlődésének irányelvei (Folytatás a 3. oldalról) nyeinek alkalmazása, a gépesítés és a kemizálás fejlődése elősegítette a mezőgazdasági termelés intenzitásának és mennyiségének a növelését. A tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek hasznosítása lehetővé tette, hogy csökkentsék az anyag-, a nyersanyag- és az energiaszükségletet, új, haladó technológiákat és anyagokat alkalmazzanak, például, hogy növeljék a konverteracél részarányát, fejlesszék a műanyagok gyártását és kihasználását stb. Széleskörűen hasznosították az újítók és feltalálók kezdeményezését is. A tudományos-műszaki fejlődésben egyre fokozottabban érvényesül a nemzetközi szocialista integráció. Ez meggyorsította előrehaladásának ütemét, s egyszersmind bővítette lehetőségeinket. hogy részt vegyünk olyan fejlesztési programokban is, melyek csak az iparilag legfejlettebb államok számára megvalósíthatók. Az olyan közös tervekben és programokban való részvétel, mint pl. az atomenergetika, a számítástechnika, az aszinkronmotorok, megnyitja az utat a termelés koncentrálásához, a termékek műszaki színvonalának emeléséhez, s szájnos ágazat és vállalat számára biztosítja a termelés megbízható fejlődésének távlatát. ' Gyarapodott a kutató-fejlesztő bázis. A főiskolai végzettségű szakemberek száma 20 százalékkal emelkedett, s a létszámemelkedéssel és a tudományos dolgozók részarányával javult a szakmai összetétel is. Az 5. ötéves terv alapvető céljait a külgazdasági kapcsolatokban is elértük. A külkereskedelem anyagi terjedelme 44 százalékkal nőtt, s fejlődése jelentősen megelőzte a nemzeti jövedelem növekedését. A szocialista országokkal 54 százalékkal gyarapodott az árucsere-forgalom, s tovább nőtt az egész forgalomban való részaránya. Eredményesen fejlődik az árucsere-forgalom a Szovjetunióval, amely a szocialista államokkal lebonyolított árucsere-forgalmunkból mintegy a felével részesedik. A Szovjetunióval fenntartott kereskedelmi kapcsolataink révén biztosítottuk népgazdaságunk további fejlődéséhez a nagy mennyiségű és stabil energia- és nyersanyag-szállítmányokat, magas műszaki színvonalú termékeket és gépeket. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés tovább bővítette azokat a lehetőségeinket, hogy feldolgozó iparunk termékeinek tartós piacot biztosítsunk. A CSSZSZK kölcsönösen előnyös kapcsolatokat épített ki a kapitalista államokkal és a fejlődő országokkal is. A kapitalista gazdaság válsága kedvezőtlen hatásának ellenére külkereskedelmi forgalmunk ezen a szakaszon 32 százalékkal növekedett. A gazdasági fejlődés jelentősen befolyásolta, hogy a CSSZSZK nagyobb arányban vett részt a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja Komplex Programjának megvalósításában. Az, hogy számos közös programban együttműködhettünk, lehetővé tette olyan létfontosságú problémák megoldását, mint a nyersanyag, az anyag és az energia biztosítása, és jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy leküzdjük a tőkésállamok válságának népgazdaságunkat érintő következményeit. Elfogadták a KGST-tagálla- mok sokoldalú integrációs intézkedéseinek első közös ötéves tervét, melynek megvalósításában tevőlegesen részt veszünk. Ez hozzájárult az együttműködés jelentős fejlődéséhez, és megteremtette az alapját annak, hogy a jövőben tovább bővüljön a terA 6. ötéves tervidőszakban Csehszlovákia Kommunista Pártja gazdasági és szociális politikájának alapvető célja, hogy a szocialista életmód elmélyülésével összhangban biztosítsa a lakosság növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, élet- és szociális biztonságának további megszilárdítását a társadalmi termelés szüntelen fejlesztése, nagyfokú hatékonysága és mindennemű munka jó minősége alapján. E célok elérését biztosítani annyival bonyolultabb feladat, mivel a korlátozott munkaerő- és hazai nyersanyag- források mellett, s a gazdasági fejlődés fokozottabb beruházási igényének feltételei közepette le kell küzdeni a nehezebb külső feltételeket. Ennek az új helyzetnek legkifejezőbb vonása, hogy az egész világon nagy hiány mutatkozik nyersanyagokból és energiából, beszerzési feltételeink nehemelés kooperációja és szakosítása a többi szocialista országgal, főleg pedig a Szovjetunióval való két- és sokoldalú együttműködés keretében a gépipari termelés szakaszán és más ágazatokban is. Az 5. ötéves terv sikeres megvalósításához hozzájárult az is, hogy a XIV. kongresszus irányvonalának szellemében tökéletesítettük a népgazdaság tervszerű irányítását. Tovább erősödött a tervnek, mint a gazdaságirányítás alapvető eszközének a szerepe. Az ötéves terv az egész időszakban megőrizte irányító funkcióját, és kellőképpen serkentette a dolgozók alkotó kezdeményezését és aktivitását a tervfeladatok megvalósítása folyamán. A párt gazdaságpolitikája és az 5. öléves terv teljesítésében elért nagy eredmények még kifejezőbbek lehetnének. ha a hatékonyság fokozásának megkezdett irányát minden szakaszon kellő nyomatékossággal és eréllyel érvényesítették volna. Nem minden üzem teljesítette maradéktalanul feladatait. Nem teljesítették a terv néhány mutatóját. A gazdaság egves szakaszain még mindig lassan alkalmazkodnak a hazai és a külföldi piac növekvő és egyre igényesebb követelményeihez. Habár jelentősen előreléptünk a XIV. kongresszuson a hatékonyság növelésére kitűzött irányvonal megvalósításában. különösen abban, hogy a termelés növekedését a munkatermelékenység fokozása fedezze, és csökkentek a termelési költségek, még mindig jelentős tartalékok vannak főleg a termelés anyagigényességének csökkentésében, a felhasznált nyersanyagok, anyagok, tüzelőanyagok és energia hasznosításában, az állóalapok kihasználásában, a készletgazdálkodásban, a termelés minőségi és műszaki színvonalának emelésében. A beruházások terén tapasztalható fogyatékosságok számos nehézséget okoznak. Nem mindig sikerült azokra az építkezésekre összpontosítani az anyagi és az erőforrásokat, amelyek fontos termékek gyártásának a növelését hivatottak biztosítani. Határidőeltolódásra került sor főképpen az erőművek és a petrolkémiai komplexum építésében. Ez lassította a népgazdaságunkban kívánatos szerkezeti változások végrehajtását, és kedvezőtlenül befolyásolta külkereskedelmi terveink teljesítését is. A beruházások terén még mindig nagy a befejezetlen építkezések száma. Nem sikerült meggyorsítani az elhasznált és elavult gépek és berendezések felújítását. Kihasználatlan lehetőségek vannak a tudomány és a technika érvényesítésében, a termelési programok megújításában, a minőség javításában és a technikai fegyelem szilárdításában. Még mindig nem küzdöttünk le minden fogyatékosságot a munka irányításában és szervezésében, különösen a a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. A szűk tárca- és lokálpatrióta magatartás gyakorta fékezi a társadalmi érdekek érvényesítését, a belső tartalékok hathatós mozgósítását és gazdasági- törekvéseink hatékonyabb megoldását. Az említett fogyatékosságok megoldása nagy mozgósítható forrást jelent a társadalmi termelés további fejlesztésére és hatékonyságának növelésére. A meglevő anyagi-műszaki bázis, a szocialista termelési viszonyok jelenlegi színvonala, népünk erkölcsi-politikai egysége, és a dolgozók alkotó kezdeményezése szilárd alapot teremt népgazdaságunk és egész társadalmunk fejlesztése pozitív irányzatainak megszilárdítására és továbbfejlesztésére az elkövetkező időszakban, arra, hogy a további évekre új, igényesebb feladatokat tűzzünk ki. zebbek. A tőkés piacok kiéleződő vál ságának következményei nemcsak az infláció folytatódásában és e piacok árszintjének ingadozásában nyilvánulnak meg, hanem abban is, hogy számos gyártmányunknak nehezebben találunk piacot. Ezt a hatást leküzdendő a CSKP KB 1974 novemberi ülésének határozataival összhangban és népünk életszínvonala biztosításának érdekében elsősorban aktív intézkedésekre van szükség a termelésben, a beruházásokban, a külkereskedelemben, a tudományosműszaki fejlesztés meggyorsításában, népgazdaságunk hatékonyságának tartós és határozott növelésében, és a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal való szorosabb együttműködésben. A párt gazdasági és szociális politikája alapvető céljai elérésének érdekében a népgazdaság fejlesztésében elsősorban a következőkre van szükség: ■j Biztosítani a társadalmi termelés ‘ ■ gyors és arányos növekedését, amely lehetővé teszi a növekvő társadalmi szükségletek fedezését, főképpen az ipar szerepének rendszeres erősítésével, a mezőgazdasági termelés fejlesztésével és az építőipar további bővítésével. 1980-ig 27—29 százalékkal kell növelni a nemzeti jövedelmet. Következetesen kell érvényesíteni azokat a szerkezeti változásokat, amelyek hozzájárulnak a belföldi szükségletek jobb kielégítéséhez, és létrehozzák a szükséges feltételeket külgazdasági kapcsolataink harmonikus fejlődésére, kiváltképpen arra, hogy jelentősen erősödjön a csehszlovák gazdaság export- képessége. Fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés intenzitásának és hatékonyságának további növelésére azzal a céllal, hogy a szemes termények termesztésében fokozatosan önellátók legyünk, és növeljük az önellátás arányát az élelmiszertermelésben. Ezt az egész társadalom szempont jából fontos feladatot a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak és a szállító iparágazatoknak együttes erőfeszítéssel kell megvalósítaniuk. o Magas színvonalra kell emelni a gazdaság hatékonyságát. A népgazdaság minden ágazatában megsokszorozott erővel kell törekedni a munkatermelékenység fokozására, a munka minőségének javítására a társadalmi élet minden szakaszán, a termékek műszaki színvonalának emelőre és minőségének javítására, a termékváltás gyorsítására, a magasabb műszaki színvonalra és a sokoldalú gazdaságosságra. Különösen a következőket kell szem előtt tartanunk: — Hatékonyan kell gazdálkodni a tüzelőanyag, az energia, az anyag és a nyersanyag minden fajtájával. Ezeket az eddiginél hatékonyabban kell hasznosítani. A kutatást és a fejlesztést, a termelés előkészítését, a technológiai eljárásokat, a termelési szerkezet tökéletesítését a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére kell irányítani. A nyersanyag- és az anyagi források fokozottabb hasznosítása érdekében meg kell tartani a nyersanyag-, az anyag-, a tüzelőanyag- és az energiaszükséglet normáit, ezeket rendszeresen tökéletesíteni kell, figyelembe véve a tudományos-műszaki fejlődést, az állóalapok korszerűsítését és a technológiai fejlesztést. Aktívabban ki kell használni a termelési kalkulációt, valamint a termékek összehasonlítását mind a szükséglet, mind a hasznossági tulajdonságok, a költségek és az árak szempontjából. A munkakollektívák és minden irányító szakasz felelős dolgozói figyelmét az energia- és az anyagigényesség csökkentésére kell összpontosítani. Szigorítani kell a nyersanyag- és az anyagszükséglet ellenőrzését. A felesleges veszteségek, az ellenőrizhetetlen fogyasztás, valamint a nyersanyag-, anyag- és energiapazarlás megakadályozására létre kell hozni a műszaki és a szervezési feltételeket. A nyersanyagok fokozottabb és hatékonyabb kihasználásában az iparban 1976—1980-ban az évi energia- és tüzelőanyagmennyiség 2—2,5 százalékát, a gépiparban a fémek 3—3,5 százalékát kell megtakarítani, és biztosítani kell, hogy az iparban az anyagi költségek évente átlagosan 0,6—0,8 százalékkal csökkenjenek; — Lényegesen jobban kell kihasználni a meglevő termelési-műszaki alapot. A munkahelyek jobb betöltésével növelni kell a gépek kihasználási idejét, mindenekelőtt azokét, amelyek rendkívül költségesek és műszaki-gaz- dasági paramétereik magasak. Gyorsabban ki kell selejtezni az elavult és nem hatékony gépeket, ki kell iktatni a nem hatékony, vagy távlatok nélküli termelést és részlegeket. Célszerűen kell szétosztani a munkaerőket, stabilizálni kell a kádereket és korlátozni kell a nemkívánatos munkaerő vándorlást. A fejlődő ágazatok és kulcs- fontosságú termelés számára kiemelten kell biztosítani a dolgozókat. Fokozott gondot kell fordítani arra, hogy minél gyorsabban megkezdjék a kísérleti üzemeltetést és elérjék az építkezések tervezett gazdasági-műszaki mutatóit. A termelő gazdasági egységekben és a vállalatokban szervezési és káderintézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy az új kapacitásokban a termelést minél gyorsabban elsajátítsák és a termelőeszközöket teljesen kihasználják. Következetesen össze kell hangolni a technikai import határidejét az építkezés harmo- nogramjával és az üzembe helyezéssel. Főképpen a gépiparban, a közszükségleti és az élelmiszeriparban kell meggyorsítani az átépítést és a korszerűsítést, ami lehetővé teszi, hogy II. A népgazdaságfejlesztés fő feladatai a 6. ötéves tervidőszakban az adott termelési területeken lényegesen növeljék a termékek mennyiségét, az eddigi, esetleg még kisebb számú dolgozóval. Az új létesítményekben elsősorban a fő fejlesztési programok megvalósítására kell törekedni, a feldolgozó termelési ágazatokban pedig különösen azokra a területekre kell összpontosítani a figyelmet, amelyeken kialakíthatók a munkaerők növekedésének feltételei, vagy ahol iidottak a reális munkaerőforrások. — A termelés és a teljesítmény növekedését a népgazdaság minden ágazatában elsősorban a munkatermelékenység növelésének és a dolgozók szakképzettségének jobb kihasználására kell alapozni. Az a feladat, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodásának 91—93 százalékát a társadalmi munkatermelékenység növelésével fedezzük, s egyszersmind elérjük a termelés kifejező koncentrálását és szakosítását, szűkítsük a termékválasztékot, mégpedig azáltal, hogy intenzívebben bekapcsolódunk a szocialista gazdasági integráció feldolgozó iparába, gyorsabban bevezetjük a tudományos-műszaki ismereteket, tökéletesítjük a termelés szervezését, növeljük a munka műszaki ellátottságát, hatékonyabban használjuk ki az állóalapokat és érvényesítjük az anyagi érdekeltséget. A gépesítés, az automatizálás fejlesztésével, a haladó technológiai módszerek bevezetésével a népgazdaság minden ágazatában csökkenteni kell az élőmunka arányát, racionalizálni kell a karbantartást, a közlekedést, a nyersanyag-, az anyag- és a készárumozgatást és raktározást. Tovább kell növelni a racionalizáció hatékonyságát az irányítás, az igazgatás területén, és a szolgáltató ágazatokban is. A nem termelő szférában jobban ki kell használni a munkaerőket. A munka jutalmazásában tökéletesebben kell érvényesíteni az anyagi és az erkölcsi ösztönzőket azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a munka hatékonyságának növeléséhez, a munkaerők stabilizálásához, a termékek minőségének javításához és az anyagi források gazdaságosabb kihasználásához. E célok elérése érdekében alaposabban kell kihasználni a bérrendszert, növelni kell a műszakilag indokolt teljesítménynormák arányát és következetesen ki kell használni az ösztönző bérformákat. 3 Nagyobb intenzitással kell ki- • használni a hazai természeti kincseket, főképpen a szilárd tüzelőanyagok lelőhelyeit, a vízi energiát, az elektromos energia termelésére, a hazai ‘Ňémkészleteket, faanyagot, a mezőgazdasági talajt 5s valamennyi másodlagos nyersanyagot. Intenzív geológiai kutatásokkal kell feltárnunk a kő- és a barnaszén-, valamint a lignitlelőhelyeket. A kőolaj- és a földgázlelőhelyek kutatását az e szempontból leggazdagabb területekre és nagyobb mélységekre kell összpontosítani. A hazai nem fémtartalmú nyersanyagkészletet ki kell használni a magnezit-, az üveg-, a porcelán- és a kerámiagyártás bővítésére, és keresni kell az építőanyagok nyersanyag-forrásait. Intenzívebben használjuk ki a mező- gazdasági földalapot, rendszeresen növeljük termelékenységét talajjavítással, kultivációval, és a pusztító hatások korlátozásával. Következetesen ügyeljünk arra, hogy mezőgazdasági termőtalajt, főképpen szántóföldet ne használjanak fel nem mezőgazdasági célokra. Az egész társadalom ügye legyen a talajjal, erdőinkkel és a vízzel való hatékonyabb gazdálkodás. Biztosítsuk a fakitermelés tartós bővítését oly módon, hogy egyide^leg fejlesszük az erdő más társadn>mi funkcióit it. Teremtsük meg annak feltételeit, hogy átfogó módon használjuk ki országunknak ezt a jelentős gazdagságát. Biztosítsuk a természet általános védelmét. Fordítsunk fokozott gondot az életkörnyezetre, mindenekelőtt az ipari központokban és az erősen iparosított helyeken javítsuk a folyók és a levegő tisztaságát, csökkentsük a zajszintet. Következetesen tegyük felelőssé a gazdasági tevékenységet folytató szervezeteket az életkörnyezetre tett hatásukért. Egyre tökéletesebben biztosítsuk a nyersanyagok és mindennemű anyag hulladékának hasznosítását. A Fokozottabban érvényesítsük és gyorsabban vezessük be a gyakorlatba a tudomány és a technika eredményeit. Minden ágazatban, kutatóintézetben, termelő gazdasági egységben és vállalatban határozotabban kell érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlődést, következetesebben kell irányítani a (Folytatás az 5. oldalonJ