Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám, szerda
A CSSZSZK 1976-1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak köztársaságunk fejlődésének legeredményesebb szakaszai közé tartozik. A párt vezetésével megszilárdult a szocialista rendszer, nőtt az ország gazdasági ereje, és az állam szövetségi elrendezésének keretében megerősítettük nemzeteink és nemzetiségeink együvétartozását. A XIV. kongresz- szus határozatainak következetes teljesítése megszilárdította a nép bizalmát a CSKP politikája és a szocialista társadalmi rendszer iránt. Megerősítettük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, és növekedett köztársaságunk nemzetközi tekintélye. Teljesítettük a párt gazdaságpolitikájának alapvető céljait, amelyeket a XIV. kongresszus tűzött ki, és a népgazdaságfejlesztési 5. ötéves terv feladataiban jutottak kifejezésre. Elértük a fő célokat — a lakosság szükségleteinek magasabb színvonalá kielégítését, létbiztonságának további megszilárdítását. Kedvező feltételeket teremtettünk gazdaságunk további fejlesztésére. Ez nem volt könnyű feladat. Több komoly nehézséget kellett leküzdeni, harcolni kellett a kongresszusi irányvonal érvényesítéséért, a nép gondolkodásmódjáért. A fő feladatok megvalósítása annál értékesebb, mivel teljesítésüket a mély politikai és gazdasági felfordulás időszaka után biztosítottuk. Emellett fokozatosan felszámoltuk a hatvanas években felhalmozódott problémákat is, és megoldottuk az új feladatokat. A sikerek a CSKP Központi Bizottsága elvhű, marxista—leninista politikájának, valamint annak köszönhető, hogy tovább szilárdult a párt vezető szerepe a kongresszusi határozatok céltudatos megvalósításában, a gazdaságirányításban, a központi irányítás és a népgazdasági tervezés szerepének felújításában és megszilárdításában, s elmélyült az együttműködés a Szovjetunióval, valamint a szocialista közösség többi országával. A sikerek a pártós a társadalmi szervezetek politikaiszervező és nevelőmunkájának, az állam és a gazdasági szervek erőfeszítéseinek, a dolgozó tömegek önfeláldozó munkájának, a munkások, a szövetkezeti parasztok és az értelmiség alkotó aktivitása és kezdeményezése növekedésének köszönhető. I. Gazdasági és szociális fejlődés a CSKP XIV. kongresszusa után A gazdaság az ötéves tervidőszak éveiben rendszeres ütemben és gyorsabban fejlődött, mint ahogy azt a XIV. kongresszus irányelvei meghatározták. Beigazolódott a XIV. kongresszuson kitűzött gazdasági és szociális program realitása. Azzal, hogy a hatékonyság növelésében megvalósítottuk a XIV. kongresszus stratégiai irányvonalát, az elmúlt években emelkedett népgazdaságunk egész műszaki-gazdasági színvonala. Előreléptünk az ipar haladó szerkezeti módosításának folyamatában, megalapoztunk néhány új termelési ágazatot, tovább fejlődött a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés, és erősödött a tudományos-műszaki bázis. A munkások, a parasztok, a műszaki és a gazdasági dolgozók új, nagy képzettségű kádereit neveltük ki. Megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok és tovább gyarapodtak a társadalom anyagi forrásai. Eredményeink elválaszthatatlanul kapcsolódnak a szocialista társadalom további megszilárdulásához, a szocialista társadalmi tudat és a nép társadalmi elkötelezettsége fejlődéséhez, s lehetővé tették a szocialista életmód jellegzetességeinek újabb fejlődését. A termelőerők fejlődése, a gazdasági hatékonyság fokozásában elért ered- jmények, és a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésből eredő kötelezettségeink következetes teljesítése lehetővé tették, hogy a nehezebb külső feltételek között is tovább emeljük a lakosság anyagi és kulturális színvonalát, jobban kielégítsük növekvő szükségleteit —, hogy teljes terjedelmében teljesítsük a XIV. kongresszus szociális programját. A lakosság reáljövedelme több mint 28 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottság több mint 300 000 fővel nőtt, és 1975-ben az átlagbérek meghaladták a 2300 koronát. Megerősödött a munka szerinti jutalmazás, megszilárdult a végzett munka és a kereset kölcsönviszonya. A tőkésországokban tapasztalható inflációval szemben nálunk nem emelkedtek a létfenntartási költségek, hanem az 1970. évi szinten maradtak. Ez megszilárdította a korona vásárlóerejét, és megerősítette állampolgárainknak pénzünkbe vetett bizalmát. A lakosság személyes szükséglete mintegy 27 százalékkal nőtt. Jelentősen javult a hazai piac ellátása élelmiszerekkel, gyarapodott 'a közszükségleti iparcikkek eladása, bővült a választéka és javult a minősége is. Az élelmiszereladás 23 százalékkal emelkedett. 1970-hez viszonyítva az egy lakosra számított húsfogyasztás 10 kilóval, a tej és a tejtermékek fogyasztása 19 kilóval nagyobb, a déli- gyümölcs-fogyasztás pedig 5 kg-mal nőtt. Ezzel kifejezően javult a lakosság táplálkozásának minősége. t Az iparcikkek eladása 37 százalékkal emelkedett. Minden háztartásban van mosógép, és lényegében televízió- készülék is. A háztartásoknak közel 80 százalékában van hűtőgép és 30 százalékában autó. A háztartások jelentős részének két rádiókészüléke van. A bútoreladás 70 százalékkal, a textilárué 25 százalékkal emelkedett, a háztartások áram- és gázfogyasztása több mint a felével nőtt. A lakossági szolgáltatások 27 százalékkal emelkedtek, ezen belül a lakásokkal összefüggő kommunális szolgáltatások fejlődtek a leggyorsabban. A javításokkal, a megrendelésekkel, a tisztítással és mosással kapcsolatos szolgáltatások 30 százalékkal, az autószerviz-szolgáltatások mintegy 80 százalékkal nőttek. Lényegesen felgyorsult a lakásprobléma megoldása. A CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek azt a feladatát, miszerint legalább ötszázezer lakást kell építeni, jóval túlteljesítették. Az 5. ötéves tervidőszakban 614 000 új, korszerűen felszerelt lakás építését fejezték be. Tovább modernizálták a meglevő lakásállományt. Az új építkezések több mint 2 millió állampolgár számára emelték a lakáskultúra színvonalát. A lakosságnak mintegy a fele az elmúlt 30 év alatt épült lakásokban él. Jelentősen növeltük a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi támogatást. A gyermekes családoknak folyósított pénzbeli juttatás összege 1970-hez viszonyítva ötmilliárd koronával nőtt. Megkétszereződött a szülési segély összege, jelentősen emelkedett a családi pótlék. Bővítettük a gyermeknevelési hozzájárulást. Ezt az előnyt ma 200 000 nő élvezi. Az újházasok számára a gyermek születésekor folyósított állami hozzájárulással előnyös kölcsönt vezettünk be. Ezek az intézkedések a kedvező társadalmi fejlődéssel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy Ieküzdhettük a népszaporulat sokévi csökkenő irányzatát. 1973— 1975-ben évente átlag 60 000 gyermekkel több született, mint 1968—1970- ben. A nyugdíjellátásban foganatosított intézkedések is kifejezik a szocialista társadalomnak állampolgáraink egyre javuló életfeltételeiről való szüntelen gondoskodását. Jelentős javulásra került sor közvetlenül a XIV. kongresszus után, amikor emelték az alacsony nyugdíjakat, és a régebbi nyugdíjasok járadékát. A nyugdíjasok jövedelme a múlt évben 6 milliárd koronával volt nagyobb, mint 1970- ben. 197ö elején lépett érvénybe a nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítését célzó új intézkedés. Ez 3 millió állampolgár eddigi nyugdíjának, valamint az újonnan folyósított nyugdíjaknak az emelését jelenti. Bővült az egészségügyi gondoskodás. Az egy orvosra jutó lakosok száma 432-rol 372-re csökkent, a kórházi és a gyógyintézeti ágyak száma 6000-rel nőtt. Új egészségügyi központok épültek 1200 osztállyal. Gyarapodott a lakosság műveltsége. A gimnáziumokban a tanulók száma 19 százalékkal, a főiskolákon pedig 16 százalékkal nőtt. Új óvodák és bölcsődék épültek. Az óvodákban gondozott gyermekek száma mintegy 100 000- rel emelkedett, s ma a megfelelő korosztályú gyermekeknek 67 százaléka jár óvodába. Nagyjából több mint 6000 tanterem épült az alapiskolák számára. Az iskolai étkezdékben kosztolók száma 500 000-rel nőtt. A városokban és a községekben bővült a kulturális létesítmények hálózata. A kullúrházak és a népművelési központok száma mintegy 7000. Gyarapodtak a tájékoztatás és a kultúra tömeges méretű terjesztésének anyagi eszközei. Üzembe helyezték a rádió és a televízió új objektumait és leadóit. Bevezették a televízió színes műsorainak adását. Emelkedett a kiadott könyvek száma, ami évenként közel 7000 könyveimet jelent. A rádió napi 120 órás, a televízió pedig 31 órás műsort sugároz. Fejlődött a bel- és a külföldi utas- forgalom. 1975-ben 6,7 millió csehszlovák állampolgár járt külföldön. 850 000 négyzetméter kereskedelmi eladótér és mintegy 90 000 éttermi hely épült. Javult az úthálózat és emelkedett a városi közlekedés színvonala. Az új országutak és a helyi közutak építésére 14,5 milliárd koronát, az úthálózat építésére és javítására 9 milliárd koronát, az autópályák építésére pedig közel 5 milliárd koronát fordítottak. A lakosság vízellátásának és a higiéniai-vízgazdálkodá- si berendezéseknek javítására mintegy 26 milliárd koronát fordítottunk. Az életkörnyezet javulásához jelentősen hozzájárult az állampolgárok önkéntes munkája is. Egyebek között felépítettek 280 000 négyzetméter kereskedelmi eladótérséget, több mint 30 000 óvodai férőhelyet, 470 strandot és úszómedencét, 240 tornatermet, 370 sportpályát, s több mint 7000 km hosszú vízvezeték- és csatornahálózatot. Az 5. ötéves tervidőszakban jelentősen előrehaladtunk a falu és a város életfeltételeinek közelítésében. Az említett eredmények elérését az tette lehetővé, hogy népgazdaságunk tervszerűen, dinamikusan fejlődött. Az 1975-ben létrehozott nemzeti jövedelem közel egyharmaddal volt nagyobb, mint 1970-ben. Gyarapodásának több mint 90 százalékát a társadalmi munkatermelékenység fokozása fedezte. A nemzeti jövedelem az ötéves tervidőszakban mintegy 30 milliárd koronával volt nagyobb a tervezettnél. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a terv céljainak megfelelően az anyagi források képzése a termelés minden ágazatában gyorsabban fejlődött, mint országos méretekben. Az egy főre számított társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem színvonalának kiegyenlítésében a köztársaságokban jelentős előrehaladást értek el. A CSSZSZK-ban a társadalmi termelés az ötéves tervben meghatározottnál gyorsabban fejlődött. 1970 hez viszonyítva az ipari termelés 38 százalékkal, az építőipari termelés a felével növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig a 4. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 15 százalékkal gyarapodott. A gépipar és a vegyipar gyorsabb fejlődése javította az ipari termelés szerkezetét. Ennek a két ágazatnak döntő szereipe van népgazdaságunk műszaki színvonalának emelésében, s az ötéves tervidőszakban részarányuk az egész ipari termelésben 35,5 százalékról 39 százalékra emelkedett. Leggyorsabb — 90 százalékos —a növekedés a fő fejlesztési programokban. A félvezetők, a gyengeáramú elektrotechnika és a mikroelektronika termelése több mint a tízszeresére emelkedett, a számítástechnika gyártása több mint négyszeresével, az üzemi mérő- és szabályozó technika termelése 38 százalékkal, a szerszámgépek gyártása 46 százalékkal, a korszerű telekommunikációs rendszerek gyártása pedig közel 30 százalékkal nőtt. Bevezették a számirányítású szerszámgépek gyártását és több mint a 2,6-szeresére bővítették a korszerű textilgépek előállítását. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés számára a géprendszerek gyártása 2,4-szeresére, a töltő- és csomagológépek termelése 3,8-szeresére gyarapodott. A műszálak termelése 120 százalékkal, a műanyagoké 75 százalékkal, a műtrágyáké több mint 50 százalékkal, a papír- és kartongyártásé 23 százalékkal nőtt. Tovább fejlődött a hazai nyersanyag- alapú termelés, mindenekelőtt az építőanyagipar és a famegmunkálóipar. Fejlődött a tüzelőanyag- és energetikai bázis, valamint a fémkohászat. A folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok részaránya az elsődleges energetikai forrásokban az 5. ötéves tervidőszakban 21 százalékról több mint 30 százalékra emelkedett. Az acélgyártás 24,8 százalékkal nőtt, ezen belül a csőgyártás 28,3 százalékkal, a bádoggyártás 54 7 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés fejlődését dinamikus ütem, valamint az jellemezte, hogy az építőipari kapacitásokat szerkezetileg átalakították, és a sürgősségnek megfelelő területekre, elsősorban Prágába összpontosították. Az építőipari termelés nagyjából 50 százalékkal emelkedett. Fejlődését jelentős mértékben a dolgozók nagy létszám- emelkedése elősegítette. A mezőgazdaság jelentős mértékben járult hozzá a népgazdaság kedvezőbb fejlődéséhez. Teljesítette a fő feladatot, miszerint saját termelésből kell biztosítani az alapvető élelmiszerek fogyasztásának növekedését. A mezőgazdaság ma teljes mértékben fedezi a szükségletet vajból, tojásból és lényegében húsból is. A gabonatermesztés terén az ötéves tervfeladatot 5 millió tonnával túlteljesítették. Gabonából az ötéves tervidőszakban 3,45 tonna át« . lagos hektárhozamot értek el. Meggyorsult a termelőerők fejlődé-- se a mezőgazdaságban. Az ágazat jelentősen több gépet, műtrágyát és egyéb ipari terméket kapott. A mezőgazdaságban megteremtették a szocialista termelési viszonyok megszilárdításának anyagi alapját, valamint azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik az ipari és a mezőgazdasági munkafeltételek, valamint a városi és a falusi életmód közeledését. A mezőgazdaságban a társadalmi-gazdasági változások jelentős részeként gyors ütemben koncentrálták és szakosították a mezőgazdasági termelést. Kedvezően fejlődött a mezőgazdasági termelés intenzitása. Az egy hektárnyi mezőgazdasági területre jutó termék a 4. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16,7 százalékkal növekedett. A közlekedés alapjában véve kielégítette a népgazdaság növekvő szállítási szükségleteit. Folytatódott a vasúti közlekedés korszerűsítése. A gőz- vontatású vonatok aránya az 1971. évi 17,6 százalékról 1975-ben öt százalékra csökkent. A közúti szállításban tovább javult a géppark műszaki állapota és szerkezete, folytatódott az új úthálózatok építése és a régiek újjáépítése. A teherszállításban megkezdték a konténerrendszer kiépítését. A távközlés területén tovább gyarapodott a telefonállomások száma, fokozatosan fejlődött az automatizálás. Bővült a televíziós leadók hálózata és bevezették a színes adást. A Szovjetunióval együttműködve a műhold- rendszer segítségével megkezdtük a televíziós közvetítéseket és a távolsági telefonösszeköttetést is. A beruházás az alapvető feladatokra irányult, mindenekelőtt a tüzelőanyag-, az energetikai, a fémkohászati, a gép-, a vegy- és az építőipar, valamint a mezőgazdaság ágazataiban. A népgazdaságba 1971—1975-ben 606 milliárd koronát ruháztunk be, ebből 232 milliárd koronát gépekbe, 374 milliárd koronát pedig építőipari munkákba fektettek be. Az állóalapok állománya 30 százalékkal nőtt, és elérte a 7 billió koronát, összesen 2850 megawatt teljesítményű erőművet helyeztek üzembe, és befejezték a po- čeradyi, a mélníki, a vojanyi, a tuši- micei villanyerőmüvek építését, valamint a Jaslovské Bohunice-i I. csehszlovák atomerőmű építését. Üzembe helyeztek 6 bányát összesen 12 millió tonna kapacitással, főleg a stonavai ČSM Bányát, a Brezno Bányát, a košicei Kelet-szlovákiai Vasmű Acélművét, a kladnói SONP dríni Elektroacél- művét, vegyipari kombinátot építettek és bővítettek Bratislavában, Záluží- ban, Kralupyban és Humennében. Befejezték a gottwaldovi Vörös Október Gumiabroncsgyár, a tranzit gázvezeték és sok más kapacitás építését. Felépítettek és korszerűsítettek sok gépipari üzemet, köztük építőanyagipari üzemeket, közszükségleti és élelmiszeripari üzemeket. Vízgazdálkodási építkezésekre, iskolaépítésre, egészségügyi építkezésekre, a kereskedelmi hálózat építésére, valamint a nemzeti bizottságok egyéb létesítményeinek építésére 80 milliárd koronát, lakásépítésre pedig 90 milliárd koronát fordítottak. Különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy megoldják Prága, a CSSZSZK fővárosa, Bratislava, valamint az észak-csehországi kerület és más ipari központok fejlődésének és építésének koiinoly problémáit és szükségleteit. Prága területén az építkezési beruházások lényegében megkétszereződtek, s elérték a 61 milliárd korona értéket. Több mint 40 000 lakás épült, Prága központjában többek között kót nagy áruházat építették, üzembe helyezték a földalatti vasút első szakaszát, a Klement Gottwald-hidat, s megkezdték új beruházások építését is. A népgazdaságfejlesztés fő céljainak eléréséhez nagyban hozzájárul a tudományos-műszaki fejlődés is. A tudományos-műszaki fejlődés érvényesítésével tovább nőtt a társadalmi munkatermelékenység, és megvalósulhattak a szerkezeti változások. Gyarapodott az automatizált, korszerű technológiák és gépi rendszerek száma, bővült az új. haladó gyártmányok termelése. A vállalatok szokásos ter- mékfelújításán kívül a tudomány és a technika állami fejlesztésének révén mintegy 1000 új gápet, berendezést és 400 új technológiát vezettek be a termelésbe. így pl. bevezették az integrált áramkörök, a számirányítású szerszámgépek, az automatikus számítógépek, a csúcsteljesítményű textilgépek, a nagy teljesítményű szemes- termény-szárítók gyártását, az élelmiszeripari és más árucikkek csoportos csomagolását végző autevmaták előállítását. Tovább fejlődött a külszíni és a föld alatti szénbányászat gépesítése. A biológiai tudományok eredmé(Folytatás a 4t oldalonJ
