Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA Jaroslav Skulec elvtársnak, a žiIirtai fütőház dolgozójának felszólalása A XIV. párr kongresszus után eltelt idő szak bebizony: totta unnak a politikának o helyességét, amelynek érvé nyesítését pár tunk vezetősége Ilusák elvtárs sál az élen 196D áprilisában kez­dett meg. Fü- tőházunk dolgr. zói a pártalap­szervezet vezetésével megértették az új pártvezetőség célját, hogy a lehető legrövidebb időn belül ki akarja ve­zetni társadalmunkat a politikai vál­ságból, s a politikai és a gazdasági viszonyok konszolidálására, valamint az ötödik ötéves terv segítségével lakos­ságunk életszínvonalának további eme­lésére törekszik. Minthogy az a meg­tiszteltetés ért, hogy a kongresszuson felszólalhatok, örömmel kijelenthetem: kommunistáink felelősségteljesen fog­laltak állást a tervfeladatok megva­lósítása mellett, s ennek érdekében a pártonkívülieket is sikerült mozgósíta­ni. Az ötödik ötéves tervidőszak tonna- kilométerekben kifejezett bruttószállí­tási feladatait 103,6 százalékra telje sítettük. Be kell azonban ismernünk, hogy a mozdonyok és a mozdonysze­mélyzet kihasználása jobb is lehetne. Még jobban be kellene tartanunk a mozdonyok üzemeltetési tervét, lerövi­díteni a veszteglési időt, és figyelembe kellene venni a teherszállítmányok tervét. 1075-ben például a prerovi vas­úti forgalmi osztály 340 esetben küldte vissza mozdonyainkat szerelvény vonta­tás nélkül, annak ellenére, hogy a terv szerint ilyen esetnek nem volna szabad megtörténnie. A biztonságos és zavar­mentes személy- és teherforgalom igé­nyes feladatainak teljesítése megköve­teli a vasúti közlekedés minden ága­zatának hatékony, összehangolt együtt­működését és az áruberakási terv be­tartását. Népgazdaságunk szükségletei­nek növekedésével fokozódnak a vas­utasok munkájával szemben támasztott igények is. A ži linói fűtőház pártalap- szervezetének munkája ezen alapszik. Először is új munkaformát vezettünk be, ami lehetővé tette, hogy a tolató­mozdonyt egy személy kezelje. Az új munkaforma bevezetése óta eddig 56 segédmozdony vezető-munkaerőt takarí­tottunk meg. Az új munkamódszer ér­vényesítése érdekében a pártalapszef- vezet bizottságának kezdeményezésére két szocialista munkabrigád létesült. Az egyik a szocialista verseny kereté­ben elnyerte a szocialista munkabrigád címet, a másik pedig a CSKP XIV. kongresszusának brigádja címet viseli. A mozdonyszemélyzet munkaszerve­zésének kérdése megköveteli a párt- alapszervezet bizottsága és a forgalom­irányító szervek állandó figyelmét, hogy csökkenthessük a túlórázást és a munkaidőt produktív teljesítményre és ne az állomásokon való veszteglésre használjuk fel. Gondot fordítunk rá, hogy a mozdonykezelők a lehető leg­jobb munkát végezzék és arra is, hogy biztosítsuk a munkatermelékenység, va­lamint az átlagos keresetek növekedé­sének helyes arányosságát. A mozdonv- kezelók nem dolgoznak egy munkahe­lyen, mint a termelővállalatok dolgo zói. Mozdonyaink személyzetének mun­kahelyét megtalálhatjuk Čierna nad Tisoutól Lysá nad Labemig, Vrútkytól Ccská Trobováig, Bohumínig, Prerovig Lhotkáig. Csupán a dolgozók egy része tartózkodik Zilinán. A pártmunka szem­pontjából az ilyen váltakozó szolgálat nehézségekkel jár. Taggyűléseinket köt­szerre kell megtartanunk, hogy a rész­vétel legalább nyolcvan százalékos le­gyen. Ugyanez vonatkozik a pártokta- tásra is. Káderpolitikánkban a személyzeti ügyekre vonatkozó rendeletekre és a káderprogramra támaszkodunk. Az utóbbi szellemében foglalkozunk a ká­dertartalékok kérdésével is. Fűtőhá­zunk kommunistái mindent elkövetnek annak érdekében, hogy pártunk XV. kongresszusát új kötelezettségvállalá­sokkal üdvözöljük. A felajánlási moz­galomban valamennyi mozdonyevezető és segéd-mozdonyvezető részt vesz. ígéretet tettek, hogy a CSKP XV. kong­resszusának tiszteletére valamennyien ledolgoznak díjazás nélkül egy munka­műszakot, ami összesen 7200 munka­órát jelent. További felajánlásaikban üzemanyagmegtakarításra és a javítá­sok színvonalas elvégzésére vállaltak kötelezettséget. Tudatosítjuk, hogy esz­mei téren pártunk egységének és ak­cióképességének megszilárdítása érde­kében még felelősségteljes munka vár reánk. Ezért arra ösztönözzük a žili- nai fűtőház kommunistáit, hogy a gaz­dasági politikával kapcsolatos felada­tok teljesítésén kívül ideológiai mun­kájuk színvonalát is emeljék. Elvtársak! Engedjék meg, hogy Szlovákia Kom­munista Pártja kongresszusát biztosít­sam: fűtőházunk dolgozói mindent el­követnek majd a XV. pártkongresszus határozatainak, valamint a hatodik öt­éves tervidőszak minden feladatának a lehető legjobb és a lehetőségek sze­rint határidő előtti teljesítése érdeké­ben. Jozef Keher elvtársnak, a Jaslovské Bohunice i Atomvillanyerömű helyettes igazgatójának felszólalása A csehszlo­vák népgazda­ság továbbiéi lesztése meg­követeli az energiaforrá­sok növelését és teljes ki­használását. 1980-ban Szlo­vákia villany áram-termelé- sének ahhoz hogy biztosít­suk a népgaz­daság dinami­kus fejlesztését és a szükségletek ki­elégítését, el kell érnie a 27 milliárd kilowattórát. A villanyáram-termelés növekedését jelentős mértékben az atomerőművek termelése fogja fedezni. 1972 végén a szovjet szakemberek fel­becsülhetetlen értékű segítségével üzembe helyeztük az első csehszlová­kiai atomerőművet, amely azóta 900 millió kilowattóra villanyáramot ter­melt. Az atomerőmű a szovjet szakem­berek, kutatóintézetek és vállalatok segítségének kifejezése. A csehszlová­kiai atomenergetikai program tovább­fejlesztésének keretében elhatároztuk, hogy a jövőben VVR és Voronyezs tí­pusú reaktorokkal felszerelt atomerő­műveket építünk. A két reaktortípus műszakilag és gazdaságilag előnyös és jól bevált. Az első, V-l-es ilyen atom­erőmű építését 1973-ban kezdtük meg Jaslovské Bohunicében. Teljesítménye 880 megawatt lesz. Az erőmű első tömbjét a tervek szerint 1978-ban he­lyezik üzembe. A műszakilag és szer- vezésileg rendkívül igényes beruházás során felhasználjuk az A-l atomerőmű építése közben szerzett tapasztalato­kat. A legigényesebb feladatok teljesí­tése terén az első sorokban a kom­munisták haladnak. Itt is érvényesül a párt tezető szerepe. Hála a céltudatos politikai-szervező pártmunkának, pártszervezetünkben egész sor kiváló eredményt értünk el a tagállomány összetételének javítása és bővítése, a kommunisták eszmei nevelőmunkája és kádermunkája fej­lesztése terén. Lényegesen elmélyül a párt vezető szerepe a társadalmi szer­vezetekben, főleg a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalomban és a Szocialis­ta Ifjúsági Szövetségben. A felsőbb pártszervek segítségével a dolgozókról való gondoskodás terén is kelégítő eredményeket értünk el. Nagyméretű felajánlási mozgalom bontakozott ki az atomerőmű építőinek körében. Ennek köszönhető, hogy — a kezdeti nehéz­ségek ellenére is — a dolgozók min­den évben teljesítették a beruházás műszaki feladatait. Azonban ennek el­lenére sem sikerült teljesíteni az 1975- ös állami tervet, s különösen a szállí­tások területén mutatkozott lemaradás. Tekintettel a beruházás és a munka­erők nagyméretű koncentrálódására, szükségesnek tartjuk az atomerőmű építőinek szükségleteit a lehető leg­jobban kielégíteni. Tisztelt elvtársak! Ebből is láthatják, milyen feltételek kö­zepette végzi politikai szervező mun­káját az atomerőmű építőinek párt- szervezete. Az atomerőmű üzembe he­lyezése utáni igényes feladatok teljesí­tése céljából már most meg kell kez­deni olyan szakemberek nevelését, akiknek nagy a politikai és a szaktu­dásuk. Ezeknek a kérdéseknek párt- alapszervezetünk rendkívüli , nagy fi­gyelmet szentel. A V-l atomerőmű építése a cseh­szlovák—szovjet együttműködés nagy­szerű példája. Azonkívül, hogy jól be­vált szovjet reaktor-típust használunk, közösen tervezzük és szállítjuk az atomerőmű különleges berendezéseit. A Szovjetunió ezenkívül segít a berende­zések felszerelésében, és az atomerő­mű üzembe helyezésében is. Az épít­kezésen a szovjet szakemberek, terve­zők, technikusok nagyon hatékonyan segítenek az építés legbonyolultabb problémáinak megoldásában és a fel­adatok teljesítésében. A CSKP Közpon­ti Bizottságának a tudományos-műszaki fejlesztés szerepének fokozásáról szó­ló határozata a csehszlovák népgaz­daság hatékonyságának növelésére irányul. A határozat előirányozza a tu­dományos-műszaki fejlődés adta min­den lehetőség teljes kihasználását. Fel­adatunk a kutatás és a fejlesztési alap tényezőinek a döntő feladatok telje­sítése érdekében való összpontosítása. Rzért a tudomány és a technika fej­lesztését célzó kutatás és tervezés te­rületén figyelmünket azokra a felada­tokra összpontosítjuk, amelyekről tud­juk, hogy rendkívül hasznosak a tár­sadalmi gyakorlat, a termelés számára. Új feladatokat kell megoldanunk az atomenergetikában is ebben az ötéves tervidőszakban a VVR típusú reakto­rokkal kapcsolatban. Az A-l atomerő­mű eddigi üzemeltetése és a V-l atom­erőmű építése bebizonyította, hogy az építkezés helyén végzett jó politikai és szervező munka, valamint a prog­resszív munkamódszerek érvényesítése biztosítja a feladatok sikeres teljesí­tését. Az atomerőmű építőinek pártbizott­sága és az építésben részt vevő válla­latok pártszervezetei nagy gondot for­dítottak és fordítanak a munkakezde­ményezés fejlesztésére és a széles kö­rű szocialista munkaverseny kibonta­koztatására. Ennek a hatékony politi­kai tömegmunkának köszönhetően, az építők minden évben értékes együttes felajánlásokat tettek, amelyek megva­lósításával lényegesen előbbre jutot­tunk az építés legégetőbb problémái­nak megoldása terén. A V-l atomerő­mű építői az idén értékes közös fel­ajánlást tettek a XV. pártkongresszus tiszteletére. A felajánlás a fő felada­tok teljesítésére irányul. Biztosíthatom a kongresszust, hogy a kommunisták és az összes dolgozók mindent meg­tesznek a jövő feladatok teljesítése ér­dekében, hogy a V-l atomerőmű első objektumát a szövetségi kormány által megszabott határidőben - üzembe tudjuk helyezni. Karol Martinka elvtársnak, az SZSZK miniszterelnök-helyettesének, a Szlovák Tervbizottság elnökének felszólalás« Mindnyájun­kat örömmel tölt el az a tény, hogy tel­jesítettük a XIV. kongresszus irányelveiben kitűzött és az ötödik ötéves terv alapvető feladatait. A párt vezető sze­repének meg szilárdítása a válságos idő­szak után, a vonzó, reális program kitűzése, amely­ben érvényre jutott a párt gazdasági és szociális politikájának dialektikus egysége, lehetővé tette a lakosság életszínvonalának rendszeres emelke­dését és a gazdaság dinamikus fejlő­dését. Ezek az eredmények megerősí­tették a népnek a CSKP politikája iránti bizalmát. A hazánkban történt nagy átalakulá­sok elsősorban magával az emberrel, a munkafolyamatban való részvételé­vel kapcsolatosak. Szlovákiában jelen­leg a dolgozók száma elérte a 2 mil­lió 200 ezret. Az elmúlt időszakban a dolgozók nem csupán termelési ta­pasztalatokra tettek szert, hanem lé­nyegesen megváltozott szakképzettségi struktúrájuk, állóeszközökkel való el­látottságuk. Az ötéves tervidőszakban a főiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek száma 80 000-ről 112 000- re emelkedett. A teljes szakközépisko­lai végzettséggel rendelkező szakembe­rek száma 207 000-ről 278 000-re emel­kedett, a szaktanintézetekben 185 000 fiatal munkás nyert szakképzettséget. A dolgozók mintegy 50 százalékának az alapfokú műveltségnél magasabb a műveltsége, míg 1960-ban ez csak 30 százalékuknál volt így. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Szlovákiában a szocialista építés fo­lyamán új, számban erős, magas szak- képzettségű munkásosztály, szövetkeze­ti parasztság és dolgozó értelmiség nőtt fel. Ezek az átalakulások az anya­gi-műszaki alapok terén történt lénye­ges átalakulással párhuzamosan tör­téntek. Az alapvető termelési ágazatok­ban a gépi állóeszközök értéke az el­múlt ötéves tervidőszakban több mint 60 százalékkal nőtt. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozó minden egyes alkalmazott ma átlag 214 000 korona értékű állóeszköz­zel gazdálkodik, ebből a gépek értéke 93 000 korona. Falvainkban is nagy átalakulások történtek, amit a termelőerőknek a me­zőgazdaságban való dinamikus fejlődé­se eredményezett. A kollektivizálás után a mezőgazdaságban a szocialista termelési viszonyok fejlesztésében új korszakot jelent a szakosítás, a koope­ráció, a mezőgazdasági munka szerve­zésében alkalmazott ipari módszerek, más termelési ágazattal történő integ­rációs kapcsolatok elmélyítése. Mindez hozzájárult társadalmunk szociális struktúrájának további tökéletesítésé­hez, a város és a falu közti különb­ség fokozatos felszámolásához, a szel­lemi és fizikai munka közötti különb­ség csökkentéséhez. Az elmúlt évben az egy lakosra jutó társadalmi termelés ugyanolyan volt, mint a fejlett Cseh Szocialista Köz­társaságban az 1971-es évben. Még jelentősebb az a tény, hogy a két köztársaságban lényegében egyen­lő a munkatermelékenység, a gépekkel való ellátottság színvonala, a dolgozók szakképzettsége és végeredményben a hatékonyság színvonala is. Itt tehát már Szlovákia nagy és aránylag kor­szerű gazdasági potenciáljáról van szó. És ez azt a feladatot tűzi ki elénk, hogyan használjuk ki ezt a potenciált intenzívebben, hogy az irányelvben ki­tűzött fejlesztés célkitűzései megvaló­suljanak. Ezen a téren egyetlen út munkánk hatékonyságának növelése. A hatékonyság emelésének olyan útját kell választanunk, amely megfelel a tu­dományos-műszaki fejlődés jelenlegi szakaszának, a gazdasági színvonal emelésének. A céltudatos szerkezeti változásokon, a tudomány és a kutatási eredmények gyorsabb és szélesebb körű alkalmazá­sán kívül véleményem szerint főleg a következő három tényezőről van szó: Először meg kell változtatni és meg kell gyorsítani az állóeszközök repro­dukciójának folyamatát; másodszor in­tenzívebben be kell kapcsolódni a nem­zetközi munkamegosztásba; harmadszor nagyobb mértékben ki kell használni a gazdaság racionális széthelyezésében rejlő tartalékokat. Nagy népgazdasági tartalékok rejle­nek a beruházási építkezés előkészítése és végrehajtása meggyorsításában. Fel­tételeink között az állóeszközök rep­rodukciójának folyamata aránytalanu! hosszadalmas, nem felel meg lehetősé­geinknek. Az egyes beruházási akciók hiányos összehangolásáról tanúskodik az a tény, hogy a behozott gépek hosz- szú ideig nincsenek összeszerelve. Csehszlovákiai viszonyok között a társadalmi munka hatékonyságának növelése elképzelhetetlen a nemzetkö­zi munkamegosztásban való részvétel elmélyítése nélkül. Az 5. ötéves terv­időszakban történt fejlődés bizonyítot­ta politikánk helyességét és a szocia­lista államok felé való gazdasági orien­tálódás helyességét. A Szovjetunióval való szoros együttműködésnek köszön­hető, hogy gazdaságunk sikerrel meg­birkózhatott a tőkés világban uralkodó válság következményeivel. Az elmúlt ötéves tervidőszakban ezen a területen is haladást értünk el. A kiviteli szállít­mányokat 73 százalékkal növeltük. A 6. ötéves tervidőszakban további minő­ségi haladásra törekszünk. A termelés­nek 42 százalékkal való növekedése mellett a kivitelt 54 százalékkal szán­dékozunk emelni. A leprogresszívabb fejlődést a gépipartól várjuk, ahol a termelés az integrált szakmák kere­tében több mint a kétszeresére, a vegy­iparban mintegy 60 százalékkal emel­kedik. Az elmúlt években jelentős haladást értünk el, és véleményünk szerint ez a haladás a 6. ötéves tervidőszakban is megmarad. Ez a feladat váljon Szlo­vákia valamennyi lakosának ügyévé, hogy biztosíthassuk Bratislava, Szlová­kia fővárosa olyan arányos fejlődését, amely megfelel jelentőségének és sze­repének. A kitűzött célok igényessége, a fej­lődés új belső és főleg a megváltozott külső feltételei azt a feladatot tűzik ki számunkra, hogy következetesebben érvényesítsük a népgazdaság tervszerű irányítása szocialista rendszerének alapelveit. Intézkedéseink ezért főleg a döntő szerkezeti változások sokoldalú biztosí­tására irányulnak a kiemelt fejlesz­tési programok és a szocialista gaz­dasági integráció elmélyítése útján. Emellett az értékelés döntő kritériu­mának tartjuk a társadalom szükség­leteinek kielégítését és nem a terme­lés terjedelmét. Az ilyen hozzáállás tá­mogatása erősíti és tökéletesíti az anyagi ösztönzés rendszerét. Szocialis­ta társadalmunkban az erkölcsi ösztön­(Folytatás az 5. oldalon) 1976. IV. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents