Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA

tc oly tatás a 4. oldalról)

zés hatásával úgy számolunk, mint a belső források és tartalékok mozgósításának igen fontos tényezőjével.

A CSKP KB 1974. évi novemberi ülésén és az SZLKP KB 1975. évi januári ülésén hozott határozatok teljesítésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok —

loieg az iparban — a legjobban igazolták az egységes igyekezet és az érdekek egységének hasznát. Ebben látom annak biztosítékát, hogy a párt vezetésével következetesen megvalósítjuk az igényes gazdaságfejlesztési programot, amelyet az SZLKP kongresszusa és a CSKP XV. kongresszusa kitűz.

űsank Zoltán elvtársnak,

a Hosticei Efsz elnökének felszólalása

A közép-szlovákiai kerület szocialista mezőgazdasága az ötödik ötéves

terv időszakiéin jelentős si kereket ért el.

A bruttó termelésnek hektáronkénti évi több mint öt százalékos és a piaci termelésnek hektáronkénti évi csaknem 8 százalékos növekedése azt bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodási módszer a termelés növekedését még az olyan nehéz természeti viszonyok között is biztosítja, mint amilyenek között a közép-szlovákiai kerület szocialista mezőgazdasági vállalatai gazdálkodnak.

A szervező és az irányító munka javításán és más tényezőkön kívül a sikerek elérését a termőföldalap gondos kihasználása és növelése is biztosította. A kerületi és a járási pártbizottságok az ötödik ötéves tervidőszakra vonatkozólag kidolgozták a földalapról való gondoskodás irányelveit és a tervfeladatok teljesítésének biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket foganatosítottak. Több mint 22 000 hektárnyi területről lecsapoltuk a talajvizet, 160 kilométer hosszúságban szabályoztuk a patak és folyómedreket. Sajnos vízforrás és gépek hiányában nem sikerült teljesítenünk az öntözőcsator- nák és berendezések építésére vonatkozó tervfeladatot. Nagy gondot fordítottunk a nem beruházási jellegű talajtermékenyítésre, aminek következtében több mint 45 000 hektárnyi területet tettünk termékennyé. A talajjavítási munkálatokat elsősorban kerületünk legtermékenyebb járásaiban, mégpedig a Rimavská Sobota-i, a lučeneci és a Veľký Krtíš-i járásban hajtottuk végre. Minthogy ezekben a járásokban a patakok és a folyók szabályozása nem volt kielégítő, az árvizek minden évben döntötték a legtermékenyebb földeket. A Sajó, a Rima és az Ipoly folyók medrének szabályozásával megteremtettük a feltételeit annak, liogy

gyorsabban haladhassunk a költséges talajjavítási munkálatokkal és megakadályozhassuk, hogy a termékeny

területeket elüntse a víz. Az említett folyók vidékének kedvező természeti feltételei lehetővé teszik a vízgazdálkodási feladatok elvégzése után a mezőgazdasági termelés, különösen a gabona és az ipari növények termesztésének növelését. Ennek bizonyítékául megemlítem, hogy a folyószabályozás és a talajjavítási munkálatok elvégzése után a 20—40 mázsa silány szé- natermés helyett búzában, kukoricában, cukorrépában és takarmánynövényekben rekordtermést ériünk el. A vízgazdálkodási munkálatokkal a kerület déli járásaiban az ötödik ötéves tervidőszakban 4630 hektár kitűnő szántófökl- höz jutottunk.

A mezőgazdasági termelés további fejlesztésének biztosítása amint azt

a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének új irányelvjavaslata feltételezi — megköveteli, liogy még következetesebben hajtsuk végre a vízgazdálkodási, a talajjavítási és a talaj termékennyé tételére ir5nyuló nem beruházási jellegű munkálatokat. Az átfogó felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy a kerületben még több mint 75 000 hektárnyi területről kell lecsapolni a talajvizet, gondoskodni kell 65 000 hektárnyi terület öntözéséről, és még 670 kilométer hosszúságban kell szabályozni a patakok és folyók medrét. A talajjavítási munkálatokat elsősorban a Rimavská Soliota-i, a lučeneci, a Vefký Krtíš i járásban, valamint Oravában, a Felső- Garam vidékén és Liptóban kell elvégeznünk.

A talajjavítási munkálatok minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodtunk a tervdokumentáció elkészítéséről, valamint a Mezőgazdasági Építőipari Vállalat és a szövetkezeti építőipari szervezetek kapacitásának biztosításáról.

A hatodik ötéves tervidőszakban fokozni akarjuk az öntözőberendezések és öntözőcsatornák építését, minthogy a kerület szükségleteit egyelőre az eddigi öntüzőművek csak 11,5 százalékban fedezik. Az öntözőművek gyorsabb építése érdekében azonban gondoskodnunk kell a kellő mennyiségű vízforrás biztosításáról, különösen a déli területeken — a Veľký Krtíš-i, a Rimavská Sobota-i és a lučeneci járásban —, amit csakis víztárolók építésével érhetünk el. Az ötödik ötéves tervidőszakban megkezdték a ružiriát és a Teplý Vrch-1 víztárolók építését. E vízmedencék körülbelül 6000 hektárnyi mezőgazdasági terület öntözését biztosítják. Az említett három járásban mintegy 2200 hektárnyi területen be akarják vezetni a zöldségtermesztést. Ehhez kellő mennyiségű vízre van szükség. A kerület déli járásaiban azonban a nyári hónapokban meglehetősen kevés a csapadék.

Az említett három járásban az eddiginél nagyobb mértékben ki akarjuk használni a domboldalakat is. Itt gyümölcsös- és szőlőkertet akarunk létesíteni. A plachticei (Veľký Krtíš-i járás), a šuricei (lučeneci járás, valamint a Bátkai Állami Gazdaság (Rimavská Sobota-i járás) gyümölcsösei bizonyítják, hogy az általános mező- gazdasági növények termesztésére alkalmatlan hegy- és domboldali területeket is célszerűen ki lehet használni. Természetesen a sikeres gyümölcs- és szőlőtermesztés megköveteli, hogy kellő mennyiségű víz álljon a mezőgazda- sági üzemek rendelkezésére.

Az általam megemlített problémák igen fontosak, és megoldásuk lényegesen elősegíti, hogy kerületünk mezőgazdasága ebben az ötéves tervidőszakban teljesíthesse valamennyi feladatát. Ebből az alkalomból köszönetét akarok mondani párt- és állami szerveinek azért a sokoldalú és állandó támogatásért, amelyben minket az elmúlt években a vízgazdálkodási és talajjavítást feladatok teljesítése terén részesítettek.

Rőtet Oiíbravec érdemes művésznek,

a Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége elnökének felszólalása

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolójá- ban Lenárt elvtárs leszögezte, hogy a szlovákiai művészek a XIV. és XV.

pártkongresz- szus közti időszakban nagy aktivitást fejtettek ki. E társadalmi aktivitásból a szlovákiai képzőművészek is kivették részüket. Pártunknak és állami szerveinknek képzőművészetünk irányításáról és továbbfejlesztéséről való gondoskodása ismét meggyőzte alkotó művészeinket és a képzőművészet szervezőit, hogy népünk, hazánk és a szocializmus szolgálata a szocialista művész legnagyobb és legfele- lősségteljesebb feladata. Ismét szocialista napjaink embere került képző- művészetünk központjába. Élete és

munkája, szociális és nemzeti szabadságáért folytatott harca, a Szlovák Nemzeti Felkelés, a felszabadítás, a szovjet ember, a partizán-felszabadító képezi képzőművészelünk témáját. Képzőművész nőink a nők nemzetközi évében a jelen és a jövő nője témájára készült alkotásaikkal jelentős mértékben hozzájárultak képzőművészeti életünk témaköri gazdagításához. Az utóbbi Időkben megtartott számos képzőművészeti kiállítás, amelyben bemutatták képzőművészeink alkotásait, bebizonyította, hogy alkotóink döntő többsége korhatárra való tekintet nélkül kötelességének tartotta, 'műveivel elősegíteni képzőművészeti életünk fejlődését. Ürömmel állapítjuk meg azt a tényt, hogy ebben az időszakban a fiatal képzőművészek aktivitása is növekedett. Munkáik, alkotásaik, egyetlen kiállításról sem hiányoznak. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságával karöltve számos önálló kiállítást, szemináriumot, vitaestét rendeztek. A hazai, de a nemzetközi kiállításokon is többször elismerésben részesültek. Társadalmi és szervezeti aktivitásuk növekedett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, liogy a fiatalok még életünkben fokozatosan átveszik a szervezeti és a művészeti tevékenységet. Ezért a politikai és művészeti fejlődésükről való gondoskodás képzőművészeti szövetségünk elsőrendű feladata.

Képzőművészeti életünkben sok olyan problémával kellett megküzdenünk, amelyeket a hatvanas, különösen a 68 —69-es évek hagytak ránk örökségül. Képzőművészetünk, különösen a műépítészet, a kozmopolitizmus, az absztraktizmus felé hajlott. A művészek, beleértve a képzőművészeket is, általában könnyen a felsőbbrendűség, a kiváltságos helyzet pszichológiai rabjaivá válnak. Többen közülük közvetve, mások, sajnos, tudatosan és közvetlenül marxista- és szocialistaellenes álláspontra helyezkedtek, és olyan politikai célok szolgálatába álltak, amelyeket határozottan elítélünk. Pártunk és művészeti szövetségeink a Tanulságokban foglalkoztak e kérdések megoldá sával. A művészeti szövetségek — a képzőművészeti szövetség is — állandóan arra törekszenek, liogy művészeinket, akik a hatvanas években tévedtek, megnyerjék céljainknak. Senkit sem hagyunk cserben, aki becsületesen és nyíltan beismeri hibáját, és művészi munkájával bebizonyítja, hogy ezt őszintén gondolja.

Nem teszünk azonban ideológiai engedményeket és nem vizsgáljuk felül ,,A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válsághelyzet tanulmányai“ című dokumentumot. Ne csináljunk vértanukat ott, ahol mártírok nincsenek. De térjünk vissza a képzőművészeti problémákhoz.

A XIV. kongresszus után a környe- zetfejlesztés terén lényegesen előbbrejutottunk. Oj, kifejező, és — nyugodtan kijelenthetem — jelentős emlékművek létesültek újkori szocialista történetünk, a jelen napjai dicsőségére. Fejlődésnek indult a műépítészettel kapcsolatban a monumentális — dekoratív művészet is. Országos viszonylatban is jelentős szervezési intézkedést jelentett a művészeti szövetségek csehszlovák bizottságának létesítése. A képzőművészek szövetségének csehszlovák bizottsága felújította és továbbfejlesztette a baráti szocialista országok képzőművészeti szövetségei- vet való együttműködést. Különösen a

Szovjet Képzőművészek Szövetségével kötött szerződés nyújt lehetőséget új együttműködési formákra. Szovjet és csehszlovák képzőművészekoől álló munkacsoportok vesznek részt egyre inkább a két ország szocialista építő- munkájában. A cseh és a szlovák képzőművészeti szövetség együttműködése alapján sikerült felújítanunk a hagyományt, hogy a prágai várban megtartott cseh képzőművészeti kiállítást Bratislavában is bemutassák. A művészeti szövetségek csehszlovák bizottságai minden tekintetben beváltak, ki kell bővítenünk jogkörüket, Jiogy még jobban elősegíthessék hazánk két test- vérnépe kultúrájának integrációját.

Pártunk kultúrpoltikájának Iielyessé- gét bizonyító eredmények azonban nem jelentik azt, hogy ne lennének problémáink. Képzőművészeink töbJjsóge alkotásaival aktívan támogatja pártunk politikáját. A kongresszus után azonban ránk vár az a feladat, hogy ezt az aktivitást fenntartsuk és növeljiiJc. A képzőművészet továbbra is fontos szerepet játszik majd különösen a tudományos-műszaki forradalom feltételei közepette a szocialista ember személyiségének kiformálásában. A képzőművészetnek törekednie kell arra, hogy az ember a technikailag túlfej- lett világban ember maradjon és ne váljon géppé. Gondoskodnia kell érzés- világának gazdagításáról. Ezt a feladatot kizárólag csakis a szocialista művészet teljesítheti, amely az emberiesség és a pártosság alapelveire támaszkodik. s a szocialista realizmus dinamikus módszerében megtalálja a jelen kifejezéséhez szükséges azon formákat, amelyek megfelelnek majd a XX. század embere gondolatvilága színvonalának.

Nemcsak arról van szó, hogy a kiállításon minél több képzőművészünk vegyen részt, hanem főleg arról, hogy alkotásaik a jelent tükrözzék.

A szlovákiai képzőművészek a CSKP

XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa alkalmából kiállítást rendeztek, amelyen bemutatták a XIV. és a

XV. pártkongresszus közti időszakban készült alkotásaikat. Ezzel, valamint a különféle üzemekben, földmüvesszövetkezelekben megrendezett kiállításaikkal akarják kifejezni hálájukat Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt,

hogy megteremtette a feltételeik a képzőművészet fejlesztéséhez és mindenben támogatja képzőművészeinket.

Helena (idovinová elvtársnőnek,

a bardejovi élelmiszerbolt vezetőjének felszólalása

Hálás vagyok kommunista pártunknak azért, hogy Szlovákia Kommunista Pártja legfelsőbb szervének szónoki emelvényéről szólhatok és kifejezhetek néhány elgondolást életünk nagyon érzékeny szakaszáról, a kelet-szlovákiai kerület szocialista kereskedelméről, ahol immár 26 éve dolgozom és közvetlen kapcsolatban vagyok a vevőkkel. A kereskedelem érzékenysége abból adódik, hogy nincs olyan állampolgár, aki közvetlenül vagy közvetve naponta ne kerülne kapcsolatba a kereskedelemmel. A kereskedelemhez, a kereskedelmi dolgozókhoz és szocialista rendszerünkhöz, a kommunista párt politikájához és munkakötelességeihez való viszonyát is aszerint alakítja ki, vajon elégedett-e vagy sem szolgálatainkkal. A CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és más párt- szervek is ezért hangsúlyozták nem csupán a szocialista kereskedelem gazdasági jelentőségét, hanem nagy politikai küldetését. Kelet-szlovákiai kerületi pártbizottságunk is néhány ízben ezért foglalkozott külön ezzel a problematikával, számos konkrét intézkedést tett és nagy gonddal ügyelt és ügyel arra, miként valósítják meg a kelet-szlovákiai kerületben a szocialista kereskedelem fejlesztésének politikai-gazdasági irányvonalát. Örömmel töltenek el bennünket azok az eredmények, amelyeket a kereskedelmi dolgozók kerületünkben az ötödik Ötéves tervidőszakban elértek. Annak is örülünk, hogy túlteljesítettük a XIV. párt- kongresszuson kitűzött feladatokat — 25, sőt 30 százalékkal növelni a kiskereskedelmi forgalmat —, és hogy 36,30 százalékos növekedést értünk el.

Az a tény, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban kerületünk lakossága főleg jó minőségű, tartós fogyasztási iparcikkeket vásárolt, és hogy ez alatt az öt év alatt háztartásainkba 119 000 új mosó- és facsarógép, több mint 117 ezer hűtőszekrény, több mint 97 500 tvkészülék, több mint 50 000 személygépkocsi és más gyártmány jutott, a kerület lakosságának magas életszínvonaláról, létbiztonságáról tanúskodik, amit semmilyen ellenséges propaganda sem cáfolhat meg.

Jó eredményeket értünk el a kerületben az utasforgalom fejlesztésében, új üdülőközpontok létesültek, mint pl. a zemplíni Šírava, Domáša, Ružin és mások. 3300 hellel bővült a befogadó- képességük.

Problémáink vannak még az egészségügyi, a műszaki szolgáltatások, a vízellátás és a szennyvízelvezetés terén, főleg a zemplíni Síravában és Do- mašán, nem különben a szemét felszámolásában és a levegő tisztaságának megvédelmezésében a Magas-Tátrában, a bardejovi fürdő kereskedelmi és közszolgáltatási ellátásában. Ezt a problémát kizárólag a központi szervek segítségével oldhatjuk csak meg.

Kereskedelmünkben túlnyomórészt nők, anyák dolgoznak. Mindegyikük kisebb-nagyobb családi problémákkal küzd. Ennek ellenére túlnyomó többségben megértéssel fogadták a munkaidő módosítását, bár nem minden esetben teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy munkájukat problémamentesen végezzék, főleg az esti órákban és a munkaszüneti napokon. Itt most a bölcsődékre, az óvodákra, a szolgáltatásokra és a közlekedésre gondolok. Elhatároljuk magunkat mindenkitől, aki nem érdemes a szocialista kereskedelem dolg’ozója nevére. Megalkuvást nem ismerve mi magunk is le fogjuk leplezni az ilyen eseteket, s kérjük az ellenőrzési szerveket és a fogyasztói közvéleményt, hogy ebben legyenek segítségünkre. Jól tudjuk, hogy a hatodik ötéves terv a minőség ötéves terve. Ez megköveteli, hogy a kommunisták, a vezető gazdasági dolgozók és általában az alkalmazottak foglalkozzanak o cél elérésének módszereivel.

A kereskedelem dolgozójaként, a4;l naponta közvetlen kapcsolatban vagyok a vevővel és aki magam is fogyasztó vagyok, úgy vélem, hogy a kereskedelem munkájában még sokat lehetne javítani. Még igen sok a jogos panasz, az elégedetlenség, ami abból ered, hogy néhány kereskedelmi dolgozó fefFolytatús a 6. oldalon1