Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám, péntek

ÍJ szó 1978. IV. 2. 3 SZOVJET KORMÁNYNYILATKOZAT AZ EGYIPTOMI VEZETŐK POLITIKÁJA ELLENKEZIK AZ EAK ÉS AZ ARAB NÉPEK ÉRDEKEIVEL Moszkva — Mint ismeretes, Szadat egyiptomi elnök nem­rég egyoldalúan felmondta a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság között 1971-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződést. Egyidejűleg széles körű szovjetelle­nes kampány indult Egyiptomban, amelynek célja, hogy ha­misan, elferdítve állítsák be a Szovjetunió Egyiptomhoz fűző­dő eddigi kapcsolatait, és a Szovjetunióra hárítsák Egyip­tomnak az utóbbi években elkövetett politikai baklövéseit. Március 31-én az egyiptomi szovjet nagykövetség átadta az egyiptomi félnek a szovjet kormány nyilatkozatát a kérdéssel kapcsolatban. HATÉKONY TÁMOGATÁS AZ ANGOLAI NÉP IGAZSÁGOS HARCÁHOZ Elfogadták az el inem kötelezett országok határozati javaslatát New York — A Biztonsági Tanács szerdán késő este — közép-európai idő szerint csü­törtökön hajnalban — a dél-af­rikai fajüldöző rendszert elítélő határozatot hozott. Az Angolai Népi Köztársaság elleni dél-afrikai agresszióról péntek óta folytatott vita az el nem kötelezett országok által beterjesztett határozati javaslat feletti szavazással zárult. A ter­vezett kilenc ország — köztük a Szovjetunió, Románia, Svéd­ország, Líbia, Pakisztán és Tan­zánia — szavazta meg. Ellen- szavazatot nem adtak le, az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia, Franciaország, Olaszország és Japán tartózkodott, Kína pe­dig nem vett részt a szavazás­ban. A Biztonsági Tanács határo­zata elítéli ;iz Angolai Népi Köztársaság ellen elkövetett dél-afrikai agressziót és felszó­Tanácskoznak a kilencek Brüsszel — Tegnap délután az EGK luxemburgi központjá­ban megnyílt a Közös Piac-i or­szágok állam- és kormányfői­nek idei első csúcsérekezlete. az úgynevezett Európai Tanács ülése. Az újtípusú csúcstalálko zót, amelyet évente háromszor tartanak meg, tavaly vezették be a kilencek, utoljára decem­berben Rómában üléseztek. A csúcstalálkozónak az elő­zetes határozatok szerint két kérdéssel kell foglalkoznia: A kilencek politikai együttmükü­SZÉLSŐSÉGES DEMAGÓGIA A VÁLASZTOK MEGNYERÉSÉRE lítja a pretoriai rezsimet, hogy tartsa tiszteletben Angola füg­getlenségét, szuverenitását és területi integritását. A határo­zat támogatja azt az angolai követelést, hogy Dél-Afrika fi­zessen kártérítést az agresszió­ja által okozott károkért és pusztításokért és juttassa visz- sza Angolának az országból el­rabolt javakat. A világszervezet magas fóruma a dokumentum­ban arra is felszólítja Dél-Afri- kát, hogy Namíbiát ne használ­ja támaszpontul Angola vagy más afrikai országok elleni pro­vokációihoz. Az Angolai Népi Köztársaság küldöttségének vezetője, aki részt vett a Biztonsági Tanács ülésein, köszönetét fejezte ki az Afrikai Egységszervezet függet­len afrikai tagállamainak, a szocialista államoknak és a vi­lág haladó erőinek az angolai nép igazságos harcához nyújtott támogatásért. désének jövőjével, az erről ké­szített beszámoló, az úgyneve­zett Tindemans-jelentés alap­ján, valamint a kilencek tör­vényhozóiból alakított testület, az európai parlament közvetlen úton történő megválasztásával, a helyek elosztásával. Rómában a kilencek határozatot hoztak arról, hogy az első ilyen vá­lasztást már 1978-ban meg kell tartani. Az időközben folytatott megbeszélések azonban azt mu­tatták, hogy mindkét kérdésben igen nagyok a tagállamok kö­zötti ellentétek. A nyilatkozat határozottan el­utasítja az egyiptomi hivatalos körök és a sajtó rágalmazó ál­lításait és olyan tényeket sorol fel, amelyek bizonyítják a Szovjetunió Egyiptom és az egyiptomi nép iránti elvszerű baráti politikáját. A szovjet—egyiptomi szerző­dés megkötésére a szovjet ve­zetőkkel folytatott tárgyaláso­kon annak idején Nasszer el­nök több ízben javaslatot tett. 1971-ben pedig Szadat elnök az egyiptomi parlamentben ezt mondotta: „Arra törekedtem, hogy szerződést kössünk a Szovjetunióval, jövőnk és utó­daink érdekében.“ A szerződés küldetése az volt, hogy megszilárdítsa a kap­csolatokat a Szovjetunió és Egyiptom között. Egyiptom an­nak idején sikeresen kiküszö­bölte az imperialista országok­tól való függést s azt a célt tűzte ki, hogy a társadalmi ha­ladásért küzdjön és megszilár­dítsa szuverenitását és gazda­sági önállóságát. A több mint húsz évig tartó szovjet—egyiptomi. barátság és együttműködés során, amely az imperializmus elleni és a népek szabadságáért vívott küzdelmet szolgálta, a Szovjetunió nagy segítséget nyújtott Egyiptom­nak nemzetgazdasága fejleszté­sében és védelmének megszi­lárdításában. A nyilatkozat megállapítja: Az utóbbi években az egyiptomi vezetők kezdtek ©ltérni a Szov­jetunióval való együttműködés politikájától, és a szovjet— egyiptomi szerződésben lefekte­tett alapelvektől. Ez markánsan megmutatko­zott a közel-keleti helyzet ren­dezésével kapcsolatos kérdések­ben. Egyiptom vezetőinek kü­lön megállapodásai Izraellel — amelyeket az egyiptomi nép igazi barátainak tudta nélkül a többi arab ország megkerülésé­vel és az agresszornak kedvez­ve kötöttek meg — Egyiptomot gyakorlatilag semlegesítették a megszállt arab területek felsza­badításáért folytatott harcban. Az egyiptomi vezetés, hogy igazolja az agreszorral és an­nak védnökeivel kötött megál­lapodásokat, mindent félrema­gyaráz, ami a Szovjetunióval való együttműködéssel kapcso­latos, különösen katonai téren. Köztudott dolog azonban, hogy a szovjet fegyverszállítmányok- nak köszönhetően tudtak az egyiptomi fegyveres erők hosz- szú ideig ellenállni az izraeli agressziónak és értek el sike­reket az 1973 októberi harcok­ban. Az egyiptomi vezetők saját népüknek és a világ közvéle­ményének is hazudnak a Szov­jetunió és az Egyiptom közötti hitel- és pénzügyi kapcsolatok kérdésében. A szovjet fél figye­lembe vette Egyiptom kéréseit és gyakran felülvizsgálta az ér­vényes megállapodásokat, ked­vező feltételeket biztosítva ez­zel az Egyiptomnak nyújtott szovjet hitel visszafizetéséhez. Nemrég, mondja a nyilatko­zat, a szovjet fél ismét kinyil­vánította azt a szándékát, hogy Egyiptommal minden téren együtt szándékozik működni. A szovjet kormány nyilatko­zata megállapítja; Egyiptomban néhányan azt akarják elhitetni, hogy a szovjet—egyiptomi szer­ződés egyoldalú felmondásával a Szovjetunió és Egyiptom kapcsolataiban és a közel-kele­ti helyzet alakulásában nem történnek alapvető változások. Ez a nézet nem felel meg a valóságnak. A mostani egyiptomi vezetők politikája ellenkezik az egyip­tomi nép és a többi arab or­szág népeinek valódi érdekei­vel. Lényegesen megnehezíti a közel-keleti helyzet igazságos rendezését és gyengíti az arab országok azon erőfeszítéseit, amelyek az Izrael által meg­szállt arab területek felszaba­dítására, és a palesztinai ara­bok törvényes nemzeti jogainak elismerésére irányulnak. Az ilyen politika csak Egyiptom és más arab országok ellenségei­nek, az imperialista, a cionista és a reakciós erőknek a javát szolgálja. A nyilatkozat leszögezi: A Szovjetunió továbbra is támo­gatni fogja az arab nemzetek harcát az imperializmus és a kolonializmus ellen, az Izrael által megszállt arab területek felszabadításáért, a palesztinai arab nép törvényes nemzetközi jogainak biztosításáért, az igaz­ságos és tartós közel-keleti bé­ke megteremtéséért. Azoknak, akik magatartásuk­kal rontják a szovjet—egyipto­mi kapcsolatokat és meg akar­ják szüntetni a Szovjetunióval való együttműködést, saját né­püknek kell felelniük politiká­juk következményeiért. New York — Tekintettel a megcáfolhatatlan tényekre, amelyek bizonyítják ellenséges elemek részvételét a Szovjet­unió ENSZ képviselete ellen el­követett felháborító provoká­ciók sorozatában, az Egyesült Államok ENSZ-missziója kény­telen volt elismerni az 1976. február 27-én elkövetett terror­akció súlyosságát. Az Egyesült- Államok ENSZ- missziója a szovjet képviselet­hez intézett jegyzékében „saj­NE H/S ,NY«W ■s sa s ? RBAN BÉCSBEN csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyta­tott tárgyalások részvevőinek újabb plenáris ülését. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv köztársasági elnök svédországi hivatalos látogatása befejezté­vel csütörtökön reggel hazain­dult Belgrádba. A jugoszláv ál­lamfőt a stockholmi repülőté­ren Olaf Palme miniszterelnök búcsúztatta. A PORTUGÁL és a zairei kül­ügyminisztérium Lisszabonban közös közleményben jelentette be, hogy a két ország nagykö­veti szinten diplomáciai kap­csolatra lép egymással. LATIN-AM ERIKÁBAN több mint 4ü millió lakos él az úgy­nevezett létminimum alatt. Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottsága (CEPAL) legfrissebb jelentése szerint a 300 millió lakosú földrészen a lakosság több mint 20 százaléka naponta 1500 kalória értékű élelmiszert fogyaszt, ami a minimális szükséglet 60 százaléka. AZ OLASZ VÁLASZTÓK több mint fele követeli, hogy az Olasz Kommunista Párt lépjen be a kormányba, jelentették be tegnap Rómában a közvéle- ménykutatás eredménye alap­ján. ŰJABB DIÁKTÜNTETÉSEK voltak Bogotában. Az oktatási feltételek megjavítását követelő diákok szembeszálltak a kive­zényelt rendőrökkel. Az össze­csapásokban huszonheten meg­sebesültek, húsz tüntetőt le­tartóztattak. Utolsó fejezet Singapore — Az utolsó brit katona is elhagyta Szinga- pore földjét. Néhány roskatag kaszárnya és három régi, mú­zeumba való ágyú maradt a 157 esztendős angol katonai jelenlét után. Lezárult a brit birodalom szingaporei uralmának utolsó fejezete. A brit birodalom hatalmas ha­ditengerészeti támaszpontot épí­tett ki rajta. Egyes időszakai­ban a szigeten az angol csapa­tok létszáma elérte a 100 ezer főt, 1965-ben, a függetlenség kikiáltásának pillanatában 70 ezer angol katona tartózkodott Színgaporeban. nálkozását“ fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy belőttek a Szovjetunió képviseleténél dol­gozó munkatársak lakóépületé­be. „Az Egyesült Államok kor­mánya és a helyi hatóságok in­tézkedéseket tesznek a bűntény elkövetőinek felkutatására“ — hangzik a jegyzék. Ugyanakkor feltétlenül fi­gyelmet érdemel, hogy a bűnö­sök a mai napig is szabadlábon vannak és az Egyesült Államok ENSZ-missziója igyekszik elhá­rítani magáról a felelősséget az Aeroflot, az Inturiszt, az Am- torg és más szovjet intézmé­nyek New York-i képviselete szavatolásáért, holott ezek az intézmények az úgynevezett „zsidó védelmi ligához“ tarto­zó huligánok állandó kilengé­seinek és provokációinak cél­pontjai. Ez a tény azt mutatja, hogy a szovjet kormány erélyes til­takozásai ellenére az amerikai hatóságok még mindig nem tesznek hatékony intézkedése­ket a New Yorkban levő szov­jet intézmények és személyze­tük biztonságának szavatolásá­ra. Komoly aggodalmat kelt az a tény is, hogy az utóbbi na­pokban ismét gyakorivá váltak a cionista és különböző emig­ráns szervezetek telefonhívásai, amelyek során fenyegetőznek, hogy felrobbantják az épületet. Mint ENSZ-körökben ezzel kapcsolatban rámutatnak, az ilyen helyzet nemcsak hogy teljesen abnormális feltételeket teremt a külföldi képviseletek tevékenysége számára, hanem ellent is mond a nemzetközi jognak és az Egyesült Államok belső törvényeinek. Washington — Ronald Rea­gan a televízióban a Szovjet­unió ellen uszított és „a nép kormányát“ ígérte, ha elnökké választják. A köztársasági párt jobbszárnyának elnökjelöltje szerdán este százezer dollárért bérelt műsoridőben beszélt 30 percig az NBC országos tv-llá- lózatában, hogy fellendítse kampányát és feltöltse a vá­lasztási kasszát. Reagan az eddigi előválasztá­sokon [a legutóbbi kivételével) alulmaradt Ford elnökkel szem­ben, akit a republikánusok min­den valószínűség szerint meg­választanak a párt elnökjelölt­jévé. Reagan ezúttal is a szélsősé­ges demagógiában látta a leg­jobb módszert a választók meg­nyerésére. Ostorozta (a Ford- hoz hasonló) „washingtoni bü­rokratákat“ és kérkedett Kali­fornia állam kormányzójaként Tokió — A kormányhoz kö­zelálló japán Times vezércikk­ben elemzi annak jelentőségét, hogy Mao Cetung személyesen csatlakozott Teng Hsziai ping eltávolítását célzó radikális kampányhoz. Mao Cetung közvetlen beavat­kozása nyilván azért vált szük­ségessé — mutat rá a lap —, mert a radikálisok „ideológiai tisztogatási“ mozgalma képte­lennek bizonyult Teng Hsziao- ping eltávolítására. Több hónap telt el a kampány beindítása óta, s ennek ellenére a mozga­lom fő célpontja, Teng ITsziao- ping továbbra is miniszterelnök helyettes, pártalelnök és vezér­kari főnök a hadseregben. Min­VARSOBAN aláírták az 1976 —1980-ra szóló lengyel—szov­jet kulturális és tudományos együttműködés tervezetét. E te­rületen a két ország között ez az első olyan megállapodás, amely öt évre szól. A doku­mentum előirányozza, hogy je­lentősen elmélyítsék az együtt­működést a tudomány, az ok­tatás, a kultúra és a sport, a tömegkommunikáció és az egészségvédelem területén. 8 év alatt elért sikereivel. „Céltalan bolyongásnak“ minő­sítette a jelenlegi amerikai kül­politikát, azt állítva, hogy a Ford—Kissinger kormány „en­gedékeny“ a Szovjetunióval, Kí­nával, Kubával szemben s az ország katonai szempontból el­maradt a Szovjetunió mögött. A Reagan javasolta kiút: „helyre­állítani az Egyesült Államok katonai fölényét.“ A republikánus elnökjelölt, aki mögött elképesztő demagó­giája eredményeként milliók állnak, befolyásos gazdasági és politikai körök támogatását is élvezi. Ktil- és katonapolitikai tanácsadója például Schlesin­ger, a Ford-kormány néhány hó­napja leváltott hadügyminiszte­re. Reagan már több mint fél­milliós adósságba keveredett — ezért szónoklata végén adako­zásra szólította fel híveit, hogy folytathassa kampányát. den jel arra mutat, hogy a kam­pány rövidesen eléri tetőpont­ját Kínában. Ezt bizonyítja Mao Cetung személyes fellépése Teng Hsziao-ping és a többi „kapita­lista utas“ ellen. Az a tény, hogy Mao közvetlenül avatko­zott bele a mozgalom vitelébe, arra vall, hogy a pártelnök, aki­nek a jelek szerint még mindig jelentős szava van az ügyek vi­telében, szeretné átmenteni „permanens forradalmi“ elmé­letét és megerősíteni a radiká­lisok állásait Kínában. Teng Hsziao-ping és a többi pragmatikus azonban jelentős hatalmi bázissal rendelkezik a pártban, a kormányban és had­seregben egyaránt. Amennyiben a mérsékeltek győznek, nem csak arról van szó. hogy vissza­szorítják a radikálisokat, ha­nem arról is, hogy semmissé te­szik a kulturális forradalom összes „vívmányait“ Kínában. A harc tehát lényegében akörül folyik, hogy milyen rendszer jut hatalomra Mao Cetung halá­la után. Bármi legyen a végeredmény, a kínai belpolitikai helyzet nőm sok jóval kecsegtet Mao Cetung távozása után“ — írja egyebek közt a japán Times. Az arab világban nagy szolidaritási mozgalom bontakozott ki az Izrael által megszállva tartott arab területek lakóival. Az izraeli rendőrség brutális eszközökkel igyekszik megfékezni az arab la­kosság egyre növekvő ellenállását* Hét halott és néhány sebesült a mérlege annak a sztrájknak, amelyet a Ciszjordániában élő arab lakosság szervezett. A rendőrség további 200 tüntetőt bebör­tönzött. (Telefoto: CSTK -- API AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK NEM TESZNEK ERÉLYES INTÉZKEDÉSEKET NEM SOK JÓVAL KECSEGTET A KÍNAI BELPOLITIKAI HELYZET

Next

/
Thumbnails
Contents