Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám, szerda
A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI £S SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI (Folytatás a 3. oldalról) A szocialista gazdasási integráció, valamint a nem szocialista országokkal való gazdasápi eevüHmiíködés ivén gvorsan feüődik. minősépilee változik, és mephatvánvozzn n hazai pnzdasápí. Inňnmánvos-miísznki folyamatokra gva- km-riit hatásokat is. Tnliesen nyilvánvaló, hogy a világ ma és mé(? inkábba nyolcvanas években nemcsak úi gyártmányokat és a tevékenység úi fajtáit ieényü, han^m főleg magas fokú innovációs kéoes«éPRt. rugalmasságot és gyors alkalmazkodást az egyes szakágazatokban, ágazatokban és az egész néncazdaságban. Néu- gnzdaságunk fejlődésének iiteme és az éMszínvonal emelkedése mind nagyobb mértékben függ altól hogy meg tu- dunk-e felelni ezeknek a követelményeknek. Ezeknek a kérdéseknek komplex feldolgozása. és gazdaságunknak az új feltételekre való rendszeres alkalmazkodása felette időszerű és sürgető feladat. . Ez egyidejűleg nagy alkalmat nyújt tudósaink. kutatómunkásaink, technikusaink, nemzetgazdászaink és irányító dolgozóink cselekvő, alkotó tevékenysége számára. Meggyőződésünk, hogy a párt ebben a törekvésben a hazáját valóban szerető, azt mind szebbnek és gazdagabbnak kívánó valamennyi becsületes ember aktív és széles körű támogatására talál. Ettől függ a jövőben a termelőerők fejlesztésében, az emberek létbiztonsága elmélyítésében és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásában elért sikereink nagyságrendje. A további fejlesztést alapvető módon kell irányítani a magasfokúan színvonalas. technikailag átlagon felüli és csúcsszínvonalat elérő gyártmányokra. Ez megkívánja, hogy a termelésben érvényesítsük a világpiacok szigorú mércéit, jelentős előnyben részesítsük azokat a gyártmányokat, amelyekkel a legkedvezőbben és tartósan érvényesülhetünk, hogy optimális mértékben érvényesítsük természeti kincseinket, és a mához képest jelentősen csökkentsük a termelés energia-, nyersanyag- és anyagigényességét. Feltétlenül és céltudatosan kell változtatnunk a gaz daság struktúráján, hogy az új feltételek között megfelelő és hatékony módon jobban beilleszkedhessen világviszonylatban a munkamegosztásba, de főleg a szocialista munkamegosztásba. Ez nagy, társadalmi jelentőségű tartós feladat. Teljes mértékben tudatosítjuk bonyolultságát, nehézségét és azokat a nagy igényeket is, amelyeket már ma támaszt főleg az álami és a gazdasági szervek irányító és szervező munkájával, a párt egész tevékenységével szemben. A párt az említett tények alapján feltétlenül szükségesnek tartja biztosítani, hogy a hatodik ötéves tervidőszak jelentős legfontosabb vonása a termelés minden munka fejlesztésének magas fokú hatékonysága és ió minősége legyen. Ebben az ötéves tervidőszakban a gazdasági és a szociális fejlődést az alábbi alanvető irányokban orientálta: — a pártnobtika alanvető céik'tűzé sénel: — a lakosság anvaei és kulturális színvonalának további pme'ése és léth'zinnsápának megszilárdítás^ — elérésén rV erdőkében i^RO-ig 1975-höz kéoest 27—23 százalékkal kell növelni a nemzeti iövedelmet: — ipientősen kell emelni a pazdnság tudományos-műszaki színvonalát és a nemzeti iövedelem gyaraoodásának több mint AH százalékát a társadalmi munkatermelékenység növésével kell biziosítani. Közben törekedni kell — a társadalmi termékben — a termelési fogyasztás hánvadának stabilizál á s ára. Az inarban. az énítőinarban és a mezőgazdaságban iobban kell felhasználni az állóeszközöket főleg a gépeket: — el kell mélyíteni hazánk ioari iel- legét és. öt év alatt 32—34 százalékkal kelt növelni az ipari termelést. Javulást kell elérni a gyártmányok minőségében és választékában, és gyorsabban kell folytatni a szüntelen gyárt- mánymegúiítást. Szavatolni kell a eép- ipar gyors fejlesztését, mivel elsősorban ettől függ egész gazdaságpolitikánk sikere; — a termelés fejlesztésével és belterjességének fokozásával saját forrásainkból kell biztosítani nagyobb fokú önellátottságunkat alapvető mezőgazdasági terményekből; — lényegesen el kell mélyíteni a gazdaság exportkészségét és a világpiacokon a gyártmányok, valamint a szolgáltatások cseréjében növelni kell a hatékonyságot; — növelni kell hazánk védelmi képességét, és legsajátabb érdekeinkkel összhangban szilárdítani kell szövetségi kapcsolatainkat, teljesíteni a Varsói Szerződésben való tagságunkból eredő kötelességeket. E célkitűzések elérése elválaszthatatlanul összefügg a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés minőségi tényezőinek következetes érvényesítésével. Éneikül nem érhető el társadalmunk és elsősorban a gazdaság gyors fellendülése. Párlunk vezetésével valamennyiünknek vállvetve arra kell törekednünk, hogy az emberek tudatában érvényt szerezzünk a meggyőződésnek: objektív szükségszerűség megbirkózni az új, igényesebb feladatokkal, mégpedig a népgazdaság hatékonyságának lényeges növelésével, a munka minőségi szintjének jelentős emelésével, az állami és a gazdasági szervek színvonalának és munkájuk hatásfokának átütő javításával. El!. Dolgozóink boldogsága és elégedettsége érdekében Elvtársakt Pártunk politikájának és sokrétű tevékenységének alapvető értelme s leg- magasabbrendű célja az ország állampolgárainak javáról és boldogságáról, az ember sokoldalú fejlődéséről, alkotóképességeiről és magas fokú erkölcsi tulajdonságairól való gondoskodás. Az eltelt időszakban e tekintetben elért szemmel látható sikerek meggyőzően tanúsítják, hogy a párt következetesen valósítja meg politikáját. Ez nem lesz másképp ebben az ötéves tervidőszakban sem. Az irányelv javaslat az életszínvonal további emelését úgy orientálja, hogy szilárduljon az egyén és a társadalom érdekei közti összhang, jelentősen erősödjenek a szocialista életmód elemei, amelyeknek súlya nemcsak az anyagi fogyasztás növekedésének ütemében nyilvánul meg, hanem a széleskörűen érvényesülő szociális és létbiztonságban a kulturális, a szociális és általában a társadalmi viszonyok elmélyülő új minőségi jegyeiben is. Az életszínvonal emelkedését az eddiginél következetesebben kell kapcsolatba hoznunk a munka mennyisége és minősége szerinti elosztás elvének érvényesítésével, vagyis az anyagi érdekeltség elmélyítésével. Ezért az ingyenes és a részben fizetett formák körének tágítása helyett előnyben részesítjük a lakosság reáljövedelme növelésének pénzbeli formáit. Természetesen az állam a jövőben is több eszközt fordít a társadalmi fogyasztásra. Számítunk arra, hogy a lakosság reáljövedelme 1980-ig 23—25 százalékkal fog növekedni. Mér néhány éve törekszünk a javadalmazási rendszer tökéletesítésére a munka- és a bérrendszerek racionalizálása útján. E tekintetben jó és hasznos munkát végeztünk. A népgazdaság minden ágazatában céltudatosan továbbra is következetesen alkalmazzuk a javadalmazás szocialista módját. Teljes életbe léptetése alapozza meg a jó keresetet azok számára, akik lelkiismeretesen dolgoznak, s az olyan emberek sújtásának lehetőségét is, akik nem dolgoznak színvonalasan, nem nyújtanak megfelelő teljesítményt, és a társadalomtól a megérdemeltnél többet akarnak. A termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak ezeket az elveket sokkal erélyesebben kell átültetniük a gyakorlatba. Ogy tervezzük, hogy az átlagbéreket évente hozzávetőleg 2,5 százalékkal fogjuk növelni, de ez nem jelenti a keresetek pausál növekedését. Ellenkezőleg, az a törekvésünk, hogy elmélyítsük a béralakulás szabályozását, és megszilárdítsuk a bérezésre rendelkezésünkre álló eszközök terjedelmének függőviszonyát a munka és a gazdaság eredményeitől. Ez elképzelhetetlen lenne, ha nem érnénk el jelentős előrehaladást a nor- mázásban és az ésszerűsítésben. A normákat nem objektivizálták mindenütt úgy, hogy kifejezzék a társadalmilag szükséges munkafogyasztást, s megbízható mércéit képezzék a teljesítménynek. Ezért a műszaki vagy a szervezési feltételek minden változásánál — a Munkatörvénykönyv idevágó cikkelyeit megtartva — változtatni kell a normákat, nehogy elavuljanak és a megalapozatlan keresetek kútforrását képezzék. Ugyanakkor normázni kell a segéd-, a kiszolgáló-munkálatokat, és néhány igazgatási tevékenységet is. E tekintetben még hiányoznak a szükséges kritériumok. Itt a teljesítmények, valamint a dolgozók száma viszonylatában nagyok a tartalékok. A differenciációs törekvésekben fontos szerepet töltsön be a javadalmazás ösztönző formáinak, elsősorban a prémiumoknak szüntelen tökéletesítése. Ezeket jobban kell a termelési folyamat minőségi vetületeire orientálni, következetesen érvényesítve az önálló gazdasági elszámolás alapelvét, főleg a vállalaton belüli alakulatokban. Az ágazati minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok jelenleg előkészítik a bérdifferenciáció hosszú távú programjait. Megvalósításuk megkívánja, hogy az illetékes gazdasági dolgozók következetesek legyenek, és ne hátráljanak meg a különféle nehézségek és közbenjárások előtt. Célunk ugyanis a munka teljesítményével és minőségével kapcsolatban az anyagi érdekeltség elmélyítése. Ez valamennyiünk s az egész társadalom javát szolgálja. A lakosság pénzjövedelmének általános alakulását a továbbiakban is nagymértékben azok az eszközök fogják befolyásolni, amelyeket a szociálpolitikára fordítunk. Elsősorban a párt XIV. kongresszusa határozatainak alapján eszközölt intézkedéseket fogjuk megvalósítani, s a népgazdaság eredményeitől függőviszonyban fokozatosan megteremtjük a feltételeket a gyermekes családokról, az idős és beteg emberekről történő, már ma magas színvonalú társadalmi gondoskodás további tökéletesítésének. A lakosság munka- és szociális jövedelmének gyarapodása megnyilvánul abban, hogy 1980-ban az egy főre jutó átlagos évi jövedelem meghaladja a 15 600 koronát. Jelentősen csökken az egy főre a 12 000 korona évi jövedelmet meg nem haladó háztartások száma. Számuk nem éri el a 10 százalékot sem, míg az ötödik ötéves tervidőszak végén hányaduk mintegy 24 százalékos, 1970-ben pedig 41 százalékos volt. Ez annyit jelent, hogy a háztartások túlnyomó többségének jövedelme megfelel majd a jelenlegi középső és magasabb jövedelmű kategória szintjének. Természetesen a lakosság vásárlóerejének ilyen mérvű növekedése nagyobb igényeket támaszt a belső piaccal és a fizetett szolgáltatásokkal szemben. Az anyagi érdekeltség jelentőségét annak tudatában hangsúlyozzuk. hogy ez necsak a munkából származó jövedelem szintjében nyilvánuljon meg, hanem annak lehetőségében is, hogy az emberek jövedelmüket szükségleteiknek és kedvteléseiknek megfelelően realizálhassák a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. Ebben az értelemben a belső piac stabilitásának fontos politikai és gazdasági jelentősége van, ezért helyez rá pártunk Központi Bizottsága olyan nagy hangsúlyt. A termelésnek és a kereskedelemnek ezzel kapcsolatban közös feladata erélyesen kiküszöbölni elsősorban az áru választékának fogyatékosságait, és az eddiginél gyorsabban újítani főleg a tartós fogyasztási cikkeket. A háztartások ellátottságának magas foka, a fogyasztás elért színvonala és a vásárlóerő további növekedése feltétlenül megkívánja, hogy a kereskedelmi minisztériumok ős a termelési tárcák ezeket a kérdéseket tárgyszerűbben és határozottabban oldják meg. A fogyasztás minőségi változásait főleg az ipari árucikkek gyorsabb értékesítésével kívánjuk elérni. Számítunk arra, hogy élelmiszerekből mintegy 20 százalékkal, ipari árucikkekből hozzávetőlegesen 30 százalékkal fog növekedni a kiskereskedelmi forgalom. Lakosságunk táplálkozásának kalorikus értéke már ma magas színvonalú, és átlagosan túlszárnyalja a? orvosilag javasolt értékeket. Ennek ellenére a további időszakban törekednünk kell elsősorban arra, hogy az ésszerű táplálkozás normáival összhangban javítsuk a táplálkozás összetételét. Tovább fog növekedni a hús, a tej és a tejtermékek fogyasztása, de nagyobb mérvű növekedést akarunk elérni a gyümölcs és a zöldség fogyasztásában is. Növekedni fog az alkoholmentes italok, az iparilag feldolgozott élelmiszerek és más, élettanilag értékes termékek eladása. Az irányelvjavaslat abból a szükség- szerűségből indul ki, hogy bővítenünk kell az olyan tartós ipari árucikkek kínálatát, amelyek főleg a lakáskultúra színvonalának emelését, a háztartások tökéletesebb ellátottságát, a házi munka megkönnyítését, a személy: érdekek és kedvtelések szélesebb körű érvényesülését, és a szabad idő célszerű kihasználását szolgálják. A ter^ melésnek és a kereskedelemnek ele>- gendő olyan gyártmányt kell biztosítania, amely lehetővé teszi, hogy az emberek maguk végezhessék el főleg a lakások karbantartásával és felszerelésével kapcsolatos egyes teendőket. Az emelkedő életszínvonal mind nagyobb igényeket támaszt a piac jó minőségű lábbelivel és készruhával történő ellátásával szemben. Növekednek az ilyen gyártmányok használati értékével, minőségével, könnyű karbantartásával, higiéniájával és esztétikus külalakjával szembeni jogos igények. Itt szem előtt kell tartanunk, hogy az emberek elégedettsége nemcsak attól függ, mennyivel lesz a piacon több textil, ruhanemű és lábbeli, hanem mindinkább attól, hogy az embereknek ne kelljen szabad idejüket elpazarolniok a szükséges méretű, minőségű, színű, illetve divatos árucikk beszerzésére. Ezzel kapcsolatban különleges hangsúlyt helyezünk arra, hogy bővüljön az árukínálat és a választék a gyermekes családok számára. Mindez természetesen vonatkozik néhány más árufajtára is. Ezekre a kérdésekre a kereskedelmi szervezeteknek és a termelésnek jóval nagyobb gondot kell fordítaniok. Hatásosabban kell megvalósítani a piackutatást, s a kereskedelem és a termelés szükségleteivel összhangban jobban kell felhasználni. Mind nagyobb mértékben szilárdítani és tökéletesíteni kell a termelők és a kereskedelem közti kapcsolatokat, hogy a belső piae követelményei valóban megalapozzák a termelés terjedelmét, elsősorban pedig a termelésnek és a fogyasztási áruimportnak struktúráját. Folytatjuk a motorizmus fejlesztését is. Az ötéves tervidőszakban csaknem 800 000 személygépkocsi kerül a piacra, vagyis 1980 körül 7—8 lakosra jut egy gépkocsi. A motorizmus fellendülése természetesen sok problémával jár, amelyeket komplex módon kell megoldani. Ez feltételezi a szerviz- és a karbantartó szolgálat bővítését, megfelelő mennyiségű pótalkatrész biztosítását, az úthálózat tökéletesítését, további parkolóhelyek és garázsok építését. A lakosságnak a belső piaccal szemben támasztott növekvő igényei sürgetően megkövetelik a kereskedelem anyagi-műszaki alapja fejlesztését és korszerűsítését, a kiszolgálás korszerű formáinak intenzív alkalmazását, az eladás kulturáltságának elmélyítését és általában színvonalának emelését. Rendkívüli gondot kell fordítani az eladási idő megfelelő megállapítására. Ezek a kérdések kell, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem és a nemzeti bizottságok figyelmének hom- lekterében álljanak. Továbbra is állandó feladat tökéletesíteni a fizetett szolgáltatások minőségét és rugalmasságát. E tekintetben több aktivitást várunk el a nemzeti bizottságoktól. a helyi gazdálkodási vállalatoktól és a termelőszövetkezetektől. Évről évre növekszik azoknak a lakosoknak a száma, akik élnek az üdülés és a turizmus különféle formáival. Csak tavaly majdnem 7 millió turistánk látogatott külföldre. További milliók éltek az FSZM. a SZISZ, a vállalatok és a szövetkezetek által a hazai üdülési intézményekben nyújtott előnyökkel. Ha ehhez hozzászámítjuk a gyerekok és az ifjúság üdültetésének széles körű lehetőségeit, akkor mindez tanúbizonysága, hogy nálunk nem üres frázis az emberről és a szabad ideje célszerű kihasználásáról való szüntelen gondoskodás. Hazánkat tavaly több mint 11 millió külföldi turista kereste fel. Az lrányelvjavaslat számít lakosságunk és a külföldi látogatók üdülése és turizmusa lehetőségeinek tovább’ fejlődésére. Megszilárdítjuk és elmélyítjük a dolgozók biztonságérzetét Elvtársak! A párt Központi Bizottsága állandóan figyelmet szentel az olyan érzékeny kérdésnek is, amilyen a kiskereskedelmi árak alakulása. Amint azt már Husák elvtárs mondotta, a következő időszakban a gazdaság fejlődésével és hatékonyságának növelésével összhangban az alapvető létszükségleteket kielégítő áruk kiskereskedelmi árszintje stabilitásának politikáját kívánjuk gyakorolni. A kiskereskedelmi árak fejlődése természetesen távolról sem csak a tulajdonképpeni árképzés kérdése, hanem elsősorban a termelés dolga. A magas fokú munkatermelékenység, a gyártmányok jó színvonala, korszerű konst[ Folytatás az 5. oldalon) 1976. IV. 14.
