Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám, szerda

f' 1976. IV. 14. 5 A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI (Folytatás a 4. oldalról) rukciójuk és technológiájuk, a nyers­anyagok következetes értékesítése — ez az a bázis, amely eldönti a költsé­gek, és lényegében az árak szintjét. Ez tehát annyit jelent, hogy munkája mi­nőségével és hatásfokával mindenki dönt az árak színvonala és alakulása kérdésében. A gyártmányok kiskereskedelmi árait és kölcsönös viszonylataikat job­ban kell felhasználnunk a választék gyorsabb módosítása,, a gyártmányok színvonalának javítása, műszaki és esz­tétikai színvonaluk emelése eszköze­ként. A mind nagyobb vásárlóerőt kép­viselő lakosság az ilyen áru iránt fo­kozódó érdeklődést tanúsít. A terme­léstől és a kereskedelemtől egyidejű­leg következetesen megkívánjuk, hogy a piacon beszerezhető legyen minden árkategóriában szereplő gyártmány, mégpedig megfelelő választékban. Nagy feladatokat tűztünk ki a la­káskultúra színvonala emelésében. A hatodik ötéves tervidőszakban 640 000 lakást építünk, beleértve a járulékos beruházásokat is. Előnyben részesítve oldjuk meg Prágának, valamint a leg­jelentősebb ipari agglomerációknak sürgető szükségleteit. A lakásépítést mindenütt jobban kell felhasználni a munkaerők célszerű szélhelyezésére és stabilizálására. Ezért a kommunális építkezésen kívül fejleszteni fogjuk el­sősorban a szövetkezeti, a vállalati építkezést, amelynek keretében a vál­lalatok közvetlenül befolyásolhatják a lakások elosztását. Továbbra is támo­gatjuk a lakosságnak a lakások és a családi házak építésében való aktív részvételét. Nagyobb súlyt helyezünk az épülő lakótelepek komplettizálására. Az erre szánt eszközöket nem szabad parlagon hevertetni. Ezeket a kérdéseket politi­kai szempontból nagyon fontosaknak tartjuk, mivel a közvélemény szemében a részleges fogyatékosságok és hosz- szadalmas kiküszöbölésük gyakran ki­sebbíti a lakótelepek építésének nagy eredményeit. Az anyagi és a kulturális színvonal emelésében a pártpolitika szerves ré­sze az életkörnyezetről való gondos­kodás. Ezért igen fontosnak tartjuk a légkör és a folyók vizének tisztábbá, a föld gyors újratermővé tételét, és az erdő szerepének kiemelését a ked­vező természeti és életkörnyezet kiala­kításában. Szigorúbban kell érvényesí­teni azt az elvet is, hogy minden szer­vezet felel azért, ha tevékenysége ront­ja az életkörnyezetet. Továbbra is tá­mogatni fogjuk a lakosságnak, a nem­zeti bizottságoknak, a társadalmi szer­vezeteknek és a termelővállalatoknak a városokban, a lakótelepeken és a fal­vakon az életkörnyezet javítását célzó kezdeményezését. Elvtársak! A társadalom és a lakosság szükség­letei kielégítésének mind magasabb fo­ka és országunk további felvirágozása döntő mértékben függ az ipari terme­lés növekedésiétől. Feltételezzük, hogy az 1976—1980-as években 32—34 száza­lékkal fog gyarapodni-, miközben az ipari gyártmányok kivitele majdnem a felével, a piaci árualapokba a szállít­mányok terjedelme hozzávetőlegesen a negyedével, s a beruházások számára a gépek és a gépi berendezések szál­lítása csaknem az egyötödével fog nő­ve kednv A termelőerők fejlődése tehát első­sorban az ipari termelés, és annak ke­retében a gépipar fellendülésiére tá­maszkodik. A gépipari termelés jellegét tekintve a társadalmi termelőerők fej­lesztésének progresszív eleme, s min­den ágazatban a műszaki haladás hor­dozója. Ezt a kivételes szerepét mieg- hatványozza az a tény, hogy döntő fel­adat hárul rá a külgazdasági kapcso­latok fejlesztésében, az importra, főleg a nyersanyag Importjára szánt eszkö­zük túlnyomó többségének előteremté­sében, és külföldön a nyersanyagfej­lesztésben való részvételünk anyagi fe­dezésében. A gépiparnak gazdag hagyományai vannak munkásaink, technikusaink és konstruktőreinek számos nemzedék ér­deméből, akik távol határainkon túl is híressé tették kezük és agyuk munká­ját. A fémmunkások és a gépipar dol­gozói mindig támaszai voltak munkás- osztályunk forradalmi mozgalmának és pártunknak. Osztályöntudatuk és az új iránti érzékük főleg az ország szocia­lista útjáért vívott küzdelem Idején tűnt ki. A gépipar kitörülhetetlentil feliratkozott Csehszlovákia és más, szocializmust építő országok iparosítá­sa gazdag történelmi krónikájába. Munkája nélkül elképzelhetetlen lenne Figyelmünk homlokterében álljon az olyan fontos terület, amilyen a mun­kakörnyezetről való gondoskodás, még­pedig mind az új létesítmények építé­sénél, mind a már felépült üzemek és munkahelyek átépítésénél és korszerű­sítésénél. A vállalatokban és az üze­mekben e tekintetben a komplex prog­ramokból kell kiindulni, amelyek meg­teremtik az üzemek vezetőségei és a szakszervezeti szervezetek vállvetett el­járásának alapját. Az irányelvjavaslat az iákolaügy. a kultúra az egészségügy és a testneve­lés további anyagi fejlesztését célzó számos jelentős intézkedésre számít. Tovább tökéletesítjük egész nevelő és oktatórendszerünket. Bővítjük az óvo­dás kori berendezések hálózatát, és megerősítjük az óvodák nevelő funk­cióját. Általában tekintetbe kell ven­ni az ifjúság nagyobb létszámú évfo­lyamait, a figyelmet az iskolai építke­zések befelyezésére és a fennálló is­kolák korszerűsítésére kell összponto­sítani. Rendkívüli gondot fordítunk fő­iskolai internátusok és éttermek épí­tésére. A kultúra területén az anyagi esz­közöket elsősorban a kultúra, a nevelés és a szórakozás tömeges elterjesztése korszerű eszközeinek fejlesztésére, s főleg a nagyvárosokban egyes kulturá­lis intézmények átépítésére fordítjuk. A színes televízió számára további két műterem, illetve Prágában a politikai hírszolgálat épületeinek és Bratislavá­ban a rádióközpontnak az építését fe­jezzük be. Elmélyítjük a nép egészségéről való gondoskodást. Feladatunk kiépíteni a járóbetegek-gondoskodás rendszerét, és befejezni az egészségügyi hálózat át­szervezését. Továbbra is fejleszteni fog­juk az egész társadalomra kiható egész­ségügyi programokat, elsősorban az anyáról és a gyerekekről, az idős nemzedékről való gondoskodást, az ér­rendszeri, a szív- és daganatos megbe­tegedések elleni harcot. Az egészség­ügyet felszereljük korszerű kórlelet- megállapító, gyógy- és segédtechniká­val, gyorsan befejezzük az egészség- ügyi létesítmények építését és hatáso­sabban használjuk fel a ráfordított esz­közöket és munkaerőket. A testnevelést illetően folytatni kí­vánjuk azt a törekvést, hogy tömeges­sé váljon és aktívan hasson a nép egészségére. Ezen a területen sokat tettünk az ötödik ötéves tervidőszak­ban, és a hatodikban további fellendü­lést akarunk elégni. Az erre szánt esz­közök és más kútforrások ezt lehetővé teszik. Megteremtjük a sporttevékeny­ség továbbfejlesztésének sokoldalú fel­tételeit is, hogy a hazai és a nemzet­közi sportversenyeken mind jobb ered­ményeket és sikereket érjünk el. a mezőgazdaság fellendülése, népgaz­daságunk valamennyi ágazatának fej­lődése. v A párt a gépipart most is, amint az az irányelvjavaslatból is kitűnik, dön­tő fontosságú ágazatnak tekinti. Hely­zetének predesztináltsága elsősorban abból következik, hogy a gépipari ki­vitelnek kell fedeznie gazdaságunk behozatali szükségleteinek legnagyobb hányadát, ami főleg a nyersanyagra és az energiára vonatkozik, további technikával ellátni népgazdaságunk más ágazatait, és jelentősen hozzájárulni a belső piac gazdagításához. E célkitűzés elérése feltételezi, hogy országos viszonylatban 48—51 száza­lékkal, Szlovákiában pedig mintegy 70 százalékkal kell növelni a gépipari termelést. A munkaerők számának minimális gyarapodása mellett meg kell gyorsí­tani a gépipar termelési bázisának műszaki átépítését és korszerűsítését, a technikai fejlesztést a döntő fontos­ságú problémákra olyan konstrukciós és technológiai megoldások kikísérlete­zésére és felhasználására kell irányíta­ni, amelyek szavatolják az új gyártmá­nyok magasfokú teljesítmény-paramé­tereit, s ezzel egyidejűleg az energia, a fémek és más anyagok lényeges megtakarításához vezetnek. A gépiparban a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására hatásosab­ban kell felhasználni saját kutatási­fejlesztési bázisunkat a nemzetközi tu­dományos-műszaki együttműködés min­den lehetőségét, beleértve a.kutatás és a fejlesztés egyeztetésének minőségi­leg magasabbrendű formált, s bátrab­ban kell gyakorolni az aktív szabada­lompolitikát. Az irányelvjavaslat előnyben része­síti az olyan ágazatok fejlesztését, amelyek távlatilag fejlődőképesek, és a nemzetközi cserében jó eredménye­ket érhetnek el. A gépiparban a szer­kezeti változások alapvető pillérei el­sősorban a fejlesztési programok lesz­nek. A szerszámgépek gyártása majdnem 75 százalékkal, a formázógépeké több mint a kétszeresére növekszik. Fejleszt­jük a numerikus vezérlésű gépek har­madik generációját az egyhivatású irányító rendszerektől egészen a tech­nológiai folyamatok automatizálása követelményeinek megfelelő bonyolult termelési centrumokig. Majdnem kétszeres növekedési üte­met akarunk elérni a legkorszerűbb textilgépek gyártásában is. Ebben a szakágazatban a műszaki fejlesztés jó eredményeit továbbfejlesztjük, biztosít­juk az automatikus textilgépek és kombinációik gyártásának szükséges fellendülését, az automatizációs ele­meket felhasználva egész technológiai gépsorok és üzemrészlegek feladatai­nak megoldására. Fontos célkitűzéseink vannak a köz­úti gépkocsik szakágazatában is. A Tatra tehergépkocsit gyártó üzemek fejlesztése, melyet a KGST-közösség je­lentős segítségével fejezünk be, 1980-ig lehetővé teszi e járművek gyártásának lényeges növelését. Fejlesztjük a köze­pes tehergépkocsik, és a többrendelte­tésű mezőgazdasági, útépítő és építő­ipari motoros járművek gyártását. A hatodik ötéves tervidőszakban — együttműködésben az NDK-val — a személygépkocsik gyártásának 1980 utáni gyors fejlesztésére épül a terme­lési kapacitások lényeges bővítése. A gépkocsigyártó iparban a termelési ka­pacitásokat célszerűen kívánjuk szét­helyezni a Cseh és a Szlovák Szocia­lista Köztársaságban. Ezzel egyidejű­leg nagyobb gondot fordítunk a jármű­vek biztonságának fokozására, a zaj­ártalomnak és a kipufogó gázok ártal- masságának csökkentésére. A vegyipar gyors fejlődése világszer­te, valamint új technológiáinak forra­dalmi fejlődése megkívánja, hogy a gépipar elsajátítsa a magasfokúan au­tomatizált, új, különleges anyagok fel- használására épülő, nagy teljesítményű egységek gyártását. A Szovjetunióval együttműködésben főleg nagy teljesít­ményű etilén- és szalmiákszesz-gyára­kat fogunk építeni. Az ötéves tervidő­szak végén be akarjuk vezetni a ka­talitikus reformingnak és a kőolaj-hid- rogeneralizáló berendezésnek gyártá­sát. Az energetikai gépiparban növekszik a nukleáris energetikai berendezések jelentősége, amelyek fontos kiviteli árucikkeké válnak, és hozzájárulnak a nemzetközi szocialista munkamegosz­tásban való szélesebbkörű beilleszkedé­sünkhöz. Ennek a programnak megva­lósítása, amely a Szovjetunióval való kétoldalú megegyezésre épül nagyon bonyolult feladat mind a technológiai­lag igényes termelés idejében történő előkészítése, mind az új kapacitások üzembe helyezése szempontjából. A tüzelőanyag-ágazat számára készü­lő gépek és berendezések fejlesztését elsősorban arra irányítjuk, hogy nagy kapacitású óránként 10 000 köbméter teljesítményű gépsorokat szállítsunk a külszíni szénfejtés számára. A gépiparban gyors ütemben alkal­mazzák a gyengeáramú technikát és elektrotechnikát, amely mind több gyártmány műszaki színvonalát emeli. Ezért feltételezzük, hogy 1980-ig ezen a területen több mint a kétszeresére növeljük a termelést, nagymértékben előnyben részesítve az alkatrészek, és a félvezetők, valamint a közepes és a nagy integráltságú áramkörök terme­lését. A mérő- és Irányítóműszerek gyártá­sában és fejlesztésében elsősorban ar­ra törekszünk, hogy érvényesüljenek a technológiai berendezés komplettizálá­A nyersanyagok jobb értékesítésének követelménye jelentős mértékben vo­natkozik kohászatunkra. Ezért arra ösztönözzük, hogy fokozatosan szako­sítsa és koncentrálja termelési-műszaki bázisát, arra törekedve, hogy biztosítsa a termelés nagyobbfokú hatékonyságát, a jobb minőségű acél gyártását és a kohászati végtermékek megfelelőbb vá­lasztékát. Ugyanakkor az egész kohá­szati termelési ciklusban optimálisan akarjuk kihasználni a fémeket. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzuk azt a szükségszerűséget, hogy állandó figyel­met kell szentelni az ipari és a nem ipari vashulladék szervezett gyűjtésé­nek és osztályozásának, mivel az na­gyon értékes nyersanyag. A jobb minőségű acélfajták és kohá­szati végtermékek gyártásával megte­remtjük a fém jelentős megtakarításá­nak és a megmunkáló-ágazatokban a termelékenység növelésének feltételeit. Rendkívüli gondot kell fordítani a különleges acélból és anyagokból a sában. A gyors tudományos-műszaki haladás objektíve megköveteli, hogy a KGST tagállamaival együttműködésben e műszerek gyártásában csökkentsük túlságosan nagy választékunkat. Persze a gépipar sikeres fejlődése attól függ, hogv több más kiegészítő szakágazattól idejében biztosítsuk a szállítmányokat. Ezekre ugyanolyan gondot kell fordítani, mint a végter­mékek gyártására. Ez vonatkozik főleg a hidraulikus és -a pneumatikus ele­mekre és gépcsoportokra, a szivaty- tyúkra és a szerelékekre ,a csapágyak­ra, a villanymotorokra és a gépipari kohászat gyártmányaira. A hatodik ötéves tervidőszakban fel­tétlenül szükséges jelentősen javítani népgazdaságunk ellátását pótalkatré­szekkel, és a pótalkatrészek import­jának helyzetét. A CSSZSZK kormánya nemrég intézkedéseket fogadott el a pótalkatrészek termelése megszervezé­sének és ösztönzésének javítására. Az illetékes minisztériumok ezeknek az intézkedéseknek megvalósítását szava­tolják annak tudatában, hogy a ter­melőberendezések hatékonyabb kihasz­nálása és exportkészségünk növelése szempontjából feltétlenül szükséges jelentős előrehaladást elérni a pótal­katrészek szállításában és a szerviz­szolgálatok létesítésében. Szükséges, hogy e jelentős feladat megoldásából sokkal nagyobb mértékben kivegyék a részüket más ágazatok gépipari jellegű kapacitásai. A fejlesztési programok, a kiegészítő szakágak és a pótalkatrészek termelé­sének feltételezett növelése kell, hogy lehetővé tegye gépiparunknak a hato­dik ötéves tervidőszakban 127 milliárd korona értékű fogyasztási árucikk szállítását is, továbbá az építkezési be­ruházások számára hozzávetőleg 155 milliárd korona értékű magas színvo­nalú gép és gépi berendezés idejében történő szállítását. Erre az ágazatra bonyolult szervező szerep hárul a felsőbb szintű szállító funkciók, főleg a főszállítók rendszere teljes kiépítésében, ami fontos eszköze az építkezési beruházás folyamata tö­kéletesítésének és az ország export­készsége növelésének. A két gépipari minisztérium jelen­tősen emelje az irányítás színvonalát beleértve a kölcsönös együttműködést, jobban és hatásosabban használja fel a nagy termelési bázist. A népgazdaság szükségleteinek eredményesebb kielégí­tése megköveteli, hogy a termelési-gaz­dasági egységek és a vállalatok jobban alkalmazkodjanak a fogyasztási keres­let változásaihoz, elsősorban az inno­vációs folyamatok meggyorsításával. A gazdasági és a szociális fejlődés irányelve Számít az erre a célra szük­séges eszközökre. A gazdaság összes többi szakaszá­nak feladata segítséget nyújtani a szükséges feltételek megteremtésében, hogy a gépipar teljesíthesse küldeté­sét. A gépipar nem lehet meg főleg a vegy- és a könnyűipar gyártmányainak folyamatos szállítása, az üzemek gyors építése, korszerűsítése és átépítése nélkül ami döntő mértékben az építő­ipari dolgozóktól függ. A különböző szintű nemzeti bizottságok is nyújsa- nak nagyobb segítséget a munkaerők megnyerésében és stabilizálásában, mégpedig a lakáspolitika lehetőségei­nek kiaknázásával is. A XV. kongresszus szónoki emelvé­nyéről a gépipar minden munkásához, mesteréhez, technikusához és gépszer­kesztőjéhez, gépiparunk minden irá­nyító dolgozójához azzal a meggyőző­déssel fordulunk, hogy minden erejük és tudásuk, hírneves kezdeményezésük és áldozatkészségük latbavetésével de­rekasan birkózzanak meg azokkal az igényes feladatokkal, amelyeket kong­resszusunk tűz ki. nukleáris program számára készülő ki- sebb-nagyobb csövek gyártásának biz­tosítására. 1 Létrehozzuk mind a geológiai kuta­tásban, mind a dúsítás és a kohászati feldolgozás technológiájában a hazai színesfémek intenzívebb fejtésének és feldolgozásának feltételeit. A népgazdaság folyamatos ellátása tüzelőanyaggal és energiával megkí­vánja, hogy tekintettel a lassabban gyarapodó forrásokra, fokozatosan mó­dosítsuk a termelés struktúráját azzal a céllal, hogy lényegesen növeljük ér­tékesítésük fokát. Szükségletüket biz­tosítanunk kell a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttmű­ködésünk elmélyítésével, saját nyers­anyagaink optimális felhasználásával, a kőolajjal, és a földgázzal való, ma­gas fokúan racionális gazdálkodással. A hatodik ötéves tervidőszakban az iparfejlesztésre szánt beruházási eszkö­(Folytatás a 6. oldalon) A gépipar — népgazdaságunk döntő ágazata Használgyk ki erőforrásainkat

Next

/
Thumbnails
Contents