Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám, szerda
f' 1976. IV. 14. 5 A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI (Folytatás a 4. oldalról) rukciójuk és technológiájuk, a nyersanyagok következetes értékesítése — ez az a bázis, amely eldönti a költségek, és lényegében az árak szintjét. Ez tehát annyit jelent, hogy munkája minőségével és hatásfokával mindenki dönt az árak színvonala és alakulása kérdésében. A gyártmányok kiskereskedelmi árait és kölcsönös viszonylataikat jobban kell felhasználnunk a választék gyorsabb módosítása,, a gyártmányok színvonalának javítása, műszaki és esztétikai színvonaluk emelése eszközeként. A mind nagyobb vásárlóerőt képviselő lakosság az ilyen áru iránt fokozódó érdeklődést tanúsít. A termeléstől és a kereskedelemtől egyidejűleg következetesen megkívánjuk, hogy a piacon beszerezhető legyen minden árkategóriában szereplő gyártmány, mégpedig megfelelő választékban. Nagy feladatokat tűztünk ki a lakáskultúra színvonala emelésében. A hatodik ötéves tervidőszakban 640 000 lakást építünk, beleértve a járulékos beruházásokat is. Előnyben részesítve oldjuk meg Prágának, valamint a legjelentősebb ipari agglomerációknak sürgető szükségleteit. A lakásépítést mindenütt jobban kell felhasználni a munkaerők célszerű szélhelyezésére és stabilizálására. Ezért a kommunális építkezésen kívül fejleszteni fogjuk elsősorban a szövetkezeti, a vállalati építkezést, amelynek keretében a vállalatok közvetlenül befolyásolhatják a lakások elosztását. Továbbra is támogatjuk a lakosságnak a lakások és a családi házak építésében való aktív részvételét. Nagyobb súlyt helyezünk az épülő lakótelepek komplettizálására. Az erre szánt eszközöket nem szabad parlagon hevertetni. Ezeket a kérdéseket politikai szempontból nagyon fontosaknak tartjuk, mivel a közvélemény szemében a részleges fogyatékosságok és hosz- szadalmas kiküszöbölésük gyakran kisebbíti a lakótelepek építésének nagy eredményeit. Az anyagi és a kulturális színvonal emelésében a pártpolitika szerves része az életkörnyezetről való gondoskodás. Ezért igen fontosnak tartjuk a légkör és a folyók vizének tisztábbá, a föld gyors újratermővé tételét, és az erdő szerepének kiemelését a kedvező természeti és életkörnyezet kialakításában. Szigorúbban kell érvényesíteni azt az elvet is, hogy minden szervezet felel azért, ha tevékenysége rontja az életkörnyezetet. Továbbra is támogatni fogjuk a lakosságnak, a nemzeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek és a termelővállalatoknak a városokban, a lakótelepeken és a falvakon az életkörnyezet javítását célzó kezdeményezését. Elvtársak! A társadalom és a lakosság szükségletei kielégítésének mind magasabb foka és országunk további felvirágozása döntő mértékben függ az ipari termelés növekedésiétől. Feltételezzük, hogy az 1976—1980-as években 32—34 százalékkal fog gyarapodni-, miközben az ipari gyártmányok kivitele majdnem a felével, a piaci árualapokba a szállítmányok terjedelme hozzávetőlegesen a negyedével, s a beruházások számára a gépek és a gépi berendezések szállítása csaknem az egyötödével fog nőve kednv A termelőerők fejlődése tehát elsősorban az ipari termelés, és annak keretében a gépipar fellendülésiére támaszkodik. A gépipari termelés jellegét tekintve a társadalmi termelőerők fejlesztésének progresszív eleme, s minden ágazatban a műszaki haladás hordozója. Ezt a kivételes szerepét mieg- hatványozza az a tény, hogy döntő feladat hárul rá a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében, az importra, főleg a nyersanyag Importjára szánt eszközük túlnyomó többségének előteremtésében, és külföldön a nyersanyagfejlesztésben való részvételünk anyagi fedezésében. A gépiparnak gazdag hagyományai vannak munkásaink, technikusaink és konstruktőreinek számos nemzedék érdeméből, akik távol határainkon túl is híressé tették kezük és agyuk munkáját. A fémmunkások és a gépipar dolgozói mindig támaszai voltak munkás- osztályunk forradalmi mozgalmának és pártunknak. Osztályöntudatuk és az új iránti érzékük főleg az ország szocialista útjáért vívott küzdelem Idején tűnt ki. A gépipar kitörülhetetlentil feliratkozott Csehszlovákia és más, szocializmust építő országok iparosítása gazdag történelmi krónikájába. Munkája nélkül elképzelhetetlen lenne Figyelmünk homlokterében álljon az olyan fontos terület, amilyen a munkakörnyezetről való gondoskodás, mégpedig mind az új létesítmények építésénél, mind a már felépült üzemek és munkahelyek átépítésénél és korszerűsítésénél. A vállalatokban és az üzemekben e tekintetben a komplex programokból kell kiindulni, amelyek megteremtik az üzemek vezetőségei és a szakszervezeti szervezetek vállvetett eljárásának alapját. Az irányelvjavaslat az iákolaügy. a kultúra az egészségügy és a testnevelés további anyagi fejlesztését célzó számos jelentős intézkedésre számít. Tovább tökéletesítjük egész nevelő és oktatórendszerünket. Bővítjük az óvodás kori berendezések hálózatát, és megerősítjük az óvodák nevelő funkcióját. Általában tekintetbe kell venni az ifjúság nagyobb létszámú évfolyamait, a figyelmet az iskolai építkezések befelyezésére és a fennálló iskolák korszerűsítésére kell összpontosítani. Rendkívüli gondot fordítunk főiskolai internátusok és éttermek építésére. A kultúra területén az anyagi eszközöket elsősorban a kultúra, a nevelés és a szórakozás tömeges elterjesztése korszerű eszközeinek fejlesztésére, s főleg a nagyvárosokban egyes kulturális intézmények átépítésére fordítjuk. A színes televízió számára további két műterem, illetve Prágában a politikai hírszolgálat épületeinek és Bratislavában a rádióközpontnak az építését fejezzük be. Elmélyítjük a nép egészségéről való gondoskodást. Feladatunk kiépíteni a járóbetegek-gondoskodás rendszerét, és befejezni az egészségügyi hálózat átszervezését. Továbbra is fejleszteni fogjuk az egész társadalomra kiható egészségügyi programokat, elsősorban az anyáról és a gyerekekről, az idős nemzedékről való gondoskodást, az érrendszeri, a szív- és daganatos megbetegedések elleni harcot. Az egészségügyet felszereljük korszerű kórlelet- megállapító, gyógy- és segédtechnikával, gyorsan befejezzük az egészség- ügyi létesítmények építését és hatásosabban használjuk fel a ráfordított eszközöket és munkaerőket. A testnevelést illetően folytatni kívánjuk azt a törekvést, hogy tömegessé váljon és aktívan hasson a nép egészségére. Ezen a területen sokat tettünk az ötödik ötéves tervidőszakban, és a hatodikban további fellendülést akarunk elégni. Az erre szánt eszközök és más kútforrások ezt lehetővé teszik. Megteremtjük a sporttevékenység továbbfejlesztésének sokoldalú feltételeit is, hogy a hazai és a nemzetközi sportversenyeken mind jobb eredményeket és sikereket érjünk el. a mezőgazdaság fellendülése, népgazdaságunk valamennyi ágazatának fejlődése. v A párt a gépipart most is, amint az az irányelvjavaslatból is kitűnik, döntő fontosságú ágazatnak tekinti. Helyzetének predesztináltsága elsősorban abból következik, hogy a gépipari kivitelnek kell fedeznie gazdaságunk behozatali szükségleteinek legnagyobb hányadát, ami főleg a nyersanyagra és az energiára vonatkozik, további technikával ellátni népgazdaságunk más ágazatait, és jelentősen hozzájárulni a belső piac gazdagításához. E célkitűzés elérése feltételezi, hogy országos viszonylatban 48—51 százalékkal, Szlovákiában pedig mintegy 70 százalékkal kell növelni a gépipari termelést. A munkaerők számának minimális gyarapodása mellett meg kell gyorsítani a gépipar termelési bázisának műszaki átépítését és korszerűsítését, a technikai fejlesztést a döntő fontosságú problémákra olyan konstrukciós és technológiai megoldások kikísérletezésére és felhasználására kell irányítani, amelyek szavatolják az új gyártmányok magasfokú teljesítmény-paramétereit, s ezzel egyidejűleg az energia, a fémek és más anyagok lényeges megtakarításához vezetnek. A gépiparban a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására hatásosabban kell felhasználni saját kutatásifejlesztési bázisunkat a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés minden lehetőségét, beleértve a.kutatás és a fejlesztés egyeztetésének minőségileg magasabbrendű formált, s bátrabban kell gyakorolni az aktív szabadalompolitikát. Az irányelvjavaslat előnyben részesíti az olyan ágazatok fejlesztését, amelyek távlatilag fejlődőképesek, és a nemzetközi cserében jó eredményeket érhetnek el. A gépiparban a szerkezeti változások alapvető pillérei elsősorban a fejlesztési programok lesznek. A szerszámgépek gyártása majdnem 75 százalékkal, a formázógépeké több mint a kétszeresére növekszik. Fejlesztjük a numerikus vezérlésű gépek harmadik generációját az egyhivatású irányító rendszerektől egészen a technológiai folyamatok automatizálása követelményeinek megfelelő bonyolult termelési centrumokig. Majdnem kétszeres növekedési ütemet akarunk elérni a legkorszerűbb textilgépek gyártásában is. Ebben a szakágazatban a műszaki fejlesztés jó eredményeit továbbfejlesztjük, biztosítjuk az automatikus textilgépek és kombinációik gyártásának szükséges fellendülését, az automatizációs elemeket felhasználva egész technológiai gépsorok és üzemrészlegek feladatainak megoldására. Fontos célkitűzéseink vannak a közúti gépkocsik szakágazatában is. A Tatra tehergépkocsit gyártó üzemek fejlesztése, melyet a KGST-közösség jelentős segítségével fejezünk be, 1980-ig lehetővé teszi e járművek gyártásának lényeges növelését. Fejlesztjük a közepes tehergépkocsik, és a többrendeltetésű mezőgazdasági, útépítő és építőipari motoros járművek gyártását. A hatodik ötéves tervidőszakban — együttműködésben az NDK-val — a személygépkocsik gyártásának 1980 utáni gyors fejlesztésére épül a termelési kapacitások lényeges bővítése. A gépkocsigyártó iparban a termelési kapacitásokat célszerűen kívánjuk széthelyezni a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Ezzel egyidejűleg nagyobb gondot fordítunk a járművek biztonságának fokozására, a zajártalomnak és a kipufogó gázok ártal- masságának csökkentésére. A vegyipar gyors fejlődése világszerte, valamint új technológiáinak forradalmi fejlődése megkívánja, hogy a gépipar elsajátítsa a magasfokúan automatizált, új, különleges anyagok fel- használására épülő, nagy teljesítményű egységek gyártását. A Szovjetunióval együttműködésben főleg nagy teljesítményű etilén- és szalmiákszesz-gyárakat fogunk építeni. Az ötéves tervidőszak végén be akarjuk vezetni a katalitikus reformingnak és a kőolaj-hid- rogeneralizáló berendezésnek gyártását. Az energetikai gépiparban növekszik a nukleáris energetikai berendezések jelentősége, amelyek fontos kiviteli árucikkeké válnak, és hozzájárulnak a nemzetközi szocialista munkamegosztásban való szélesebbkörű beilleszkedésünkhöz. Ennek a programnak megvalósítása, amely a Szovjetunióval való kétoldalú megegyezésre épül nagyon bonyolult feladat mind a technológiailag igényes termelés idejében történő előkészítése, mind az új kapacitások üzembe helyezése szempontjából. A tüzelőanyag-ágazat számára készülő gépek és berendezések fejlesztését elsősorban arra irányítjuk, hogy nagy kapacitású óránként 10 000 köbméter teljesítményű gépsorokat szállítsunk a külszíni szénfejtés számára. A gépiparban gyors ütemben alkalmazzák a gyengeáramú technikát és elektrotechnikát, amely mind több gyártmány műszaki színvonalát emeli. Ezért feltételezzük, hogy 1980-ig ezen a területen több mint a kétszeresére növeljük a termelést, nagymértékben előnyben részesítve az alkatrészek, és a félvezetők, valamint a közepes és a nagy integráltságú áramkörök termelését. A mérő- és Irányítóműszerek gyártásában és fejlesztésében elsősorban arra törekszünk, hogy érvényesüljenek a technológiai berendezés komplettizáláA nyersanyagok jobb értékesítésének követelménye jelentős mértékben vonatkozik kohászatunkra. Ezért arra ösztönözzük, hogy fokozatosan szakosítsa és koncentrálja termelési-műszaki bázisát, arra törekedve, hogy biztosítsa a termelés nagyobbfokú hatékonyságát, a jobb minőségű acél gyártását és a kohászati végtermékek megfelelőbb választékát. Ugyanakkor az egész kohászati termelési ciklusban optimálisan akarjuk kihasználni a fémeket. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzuk azt a szükségszerűséget, hogy állandó figyelmet kell szentelni az ipari és a nem ipari vashulladék szervezett gyűjtésének és osztályozásának, mivel az nagyon értékes nyersanyag. A jobb minőségű acélfajták és kohászati végtermékek gyártásával megteremtjük a fém jelentős megtakarításának és a megmunkáló-ágazatokban a termelékenység növelésének feltételeit. Rendkívüli gondot kell fordítani a különleges acélból és anyagokból a sában. A gyors tudományos-műszaki haladás objektíve megköveteli, hogy a KGST tagállamaival együttműködésben e műszerek gyártásában csökkentsük túlságosan nagy választékunkat. Persze a gépipar sikeres fejlődése attól függ, hogv több más kiegészítő szakágazattól idejében biztosítsuk a szállítmányokat. Ezekre ugyanolyan gondot kell fordítani, mint a végtermékek gyártására. Ez vonatkozik főleg a hidraulikus és -a pneumatikus elemekre és gépcsoportokra, a szivaty- tyúkra és a szerelékekre ,a csapágyakra, a villanymotorokra és a gépipari kohászat gyártmányaira. A hatodik ötéves tervidőszakban feltétlenül szükséges jelentősen javítani népgazdaságunk ellátását pótalkatrészekkel, és a pótalkatrészek importjának helyzetét. A CSSZSZK kormánya nemrég intézkedéseket fogadott el a pótalkatrészek termelése megszervezésének és ösztönzésének javítására. Az illetékes minisztériumok ezeknek az intézkedéseknek megvalósítását szavatolják annak tudatában, hogy a termelőberendezések hatékonyabb kihasználása és exportkészségünk növelése szempontjából feltétlenül szükséges jelentős előrehaladást elérni a pótalkatrészek szállításában és a szervizszolgálatok létesítésében. Szükséges, hogy e jelentős feladat megoldásából sokkal nagyobb mértékben kivegyék a részüket más ágazatok gépipari jellegű kapacitásai. A fejlesztési programok, a kiegészítő szakágak és a pótalkatrészek termelésének feltételezett növelése kell, hogy lehetővé tegye gépiparunknak a hatodik ötéves tervidőszakban 127 milliárd korona értékű fogyasztási árucikk szállítását is, továbbá az építkezési beruházások számára hozzávetőleg 155 milliárd korona értékű magas színvonalú gép és gépi berendezés idejében történő szállítását. Erre az ágazatra bonyolult szervező szerep hárul a felsőbb szintű szállító funkciók, főleg a főszállítók rendszere teljes kiépítésében, ami fontos eszköze az építkezési beruházás folyamata tökéletesítésének és az ország exportkészsége növelésének. A két gépipari minisztérium jelentősen emelje az irányítás színvonalát beleértve a kölcsönös együttműködést, jobban és hatásosabban használja fel a nagy termelési bázist. A népgazdaság szükségleteinek eredményesebb kielégítése megköveteli, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok jobban alkalmazkodjanak a fogyasztási kereslet változásaihoz, elsősorban az innovációs folyamatok meggyorsításával. A gazdasági és a szociális fejlődés irányelve Számít az erre a célra szükséges eszközökre. A gazdaság összes többi szakaszának feladata segítséget nyújtani a szükséges feltételek megteremtésében, hogy a gépipar teljesíthesse küldetését. A gépipar nem lehet meg főleg a vegy- és a könnyűipar gyártmányainak folyamatos szállítása, az üzemek gyors építése, korszerűsítése és átépítése nélkül ami döntő mértékben az építőipari dolgozóktól függ. A különböző szintű nemzeti bizottságok is nyújsa- nak nagyobb segítséget a munkaerők megnyerésében és stabilizálásában, mégpedig a lakáspolitika lehetőségeinek kiaknázásával is. A XV. kongresszus szónoki emelvényéről a gépipar minden munkásához, mesteréhez, technikusához és gépszerkesztőjéhez, gépiparunk minden irányító dolgozójához azzal a meggyőződéssel fordulunk, hogy minden erejük és tudásuk, hírneves kezdeményezésük és áldozatkészségük latbavetésével derekasan birkózzanak meg azokkal az igényes feladatokkal, amelyeket kongresszusunk tűz ki. nukleáris program számára készülő ki- sebb-nagyobb csövek gyártásának biztosítására. 1 Létrehozzuk mind a geológiai kutatásban, mind a dúsítás és a kohászati feldolgozás technológiájában a hazai színesfémek intenzívebb fejtésének és feldolgozásának feltételeit. A népgazdaság folyamatos ellátása tüzelőanyaggal és energiával megkívánja, hogy tekintettel a lassabban gyarapodó forrásokra, fokozatosan módosítsuk a termelés struktúráját azzal a céllal, hogy lényegesen növeljük értékesítésük fokát. Szükségletüket biztosítanunk kell a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval való együttműködésünk elmélyítésével, saját nyersanyagaink optimális felhasználásával, a kőolajjal, és a földgázzal való, magas fokúan racionális gazdálkodással. A hatodik ötéves tervidőszakban az iparfejlesztésre szánt beruházási eszkö(Folytatás a 6. oldalon) A gépipar — népgazdaságunk döntő ágazata Használgyk ki erőforrásainkat
