Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám, szerda

A CSSZSZK 1976-1980. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI Ľubomír Štrougal elvtárs előadói beszéde Elvtársak! Kongresszusunk nagy érdeklődéssel és egyetértéssel hallgatta meg a CSKP XIV. kongresszusa óta a párt tevékeny­ségéről, a társadalom fejlődéséről és a pórt további feladatairól szóló be­számolót, amelyet Gustáv Husák elv­társ, a CSKP KB főtitkára adott elő. F.z a nagy jelentőségű dokumentum büszke mérlege vitathatatlan sikereink­nek, és előrehaladásunk reális prog­ramja. Az eltelt öt esztendő és az elért eredmények elemzése alapján egyben megfogalmazza a következő időszakra pártunk politikájának alapvető célkttű zéseit. A pozitív tendenciákra és a jó tapasztalatokra építve levonja a tanul­ságokat abból, amiben nem értünk el teljes sikert, és tekintetbe veszi a mi­nőségileg új feltételek lényeges voná­sait. A Központi Bizottság beszámolója és a kongreszusunkon elfogadásra kerülő határozatok társadalmi életünk minden területén a párt-, az állami, és a tár­sadalmi szervek, valamint szervezetek tevékenységének kötelező programját fogják képezni. Egyesítik dolgozóink igyekezetét, és hazánkban a fejlett szó cializmus további építése igényes fel­adatainak megoldására fogják őket irá­nyítani. Husák elvtárs megvilágította és meg­indokolta pártunk gazdaságpolitika já nak a következő időszakban követendő fő irányait, s megvalósításának felté­teleit. A csehszlovák gazdaság fejlesz­tésének alapvető irányait és egyes te­rületeinek legfontosabb feladatait ma­gába foglalja az 1976—1980. évi gazda­sági és szociális fejlődés irányelvja- vasl/ita, amelyet a Központi Bizottság megvitatásra önök elé terjeszt. A javaslat a párt-, az állami és a gaz­dasági szervek széles körű munkássá­gának eredménye. Ezek a szervek ki­indultak az elért színvonalból, a hosz- szú távon ható tendenciák elemzésé­ből, a párt Központi Bizottsága egyes plénumüléseinek határozataiból, és né­hány legfontosabb probléma 15—20 esztendőre szóló prognózisából. A cseh­szlovák gazdaság fejlesztése hosszú tá­vú prognózisán folytatott munkálatok néhán kulcsfontosságú kérdés tüzete­sebb ismerete alapján lehetővé tették ennek a tervezetnek kidolgozását. A hatodik ötéves terv alapvető kon­cepciója legfontosabb összefüggéseiben összehangolt a Kí!ST országok fejlesz tési céljaival. A KGST tagállamaival folytatott kétoldalú tanácskozások alap­ján egyezmények születtek az 1976— 1980. évi tervek és a velük összefüggő hosszú lejáratú knreskedelmi szerződé­sek egyeztetéséről. A hatodik ötéves terv készülő javaslata magában foglal­ja a szocialista gazdasági integráció megvalósítását célzó konkrét intézke eléseket. Gazdaságunk további fejlődése szem­pontjából alapvető fontosságú a Szov­jetunió gazdasági építésének az SZKF XXV. kongresszusán jóváhagyott prog­ramjával való egyeztetése, amely kong­resszus számunkra minden tekintetben nagy ösztönző példa. A párt gazdaságpolitikájának a CSKP KB levelében, valamint a gazdasági és a szociális fejlődés irányelvjavaslatá­ban kifejtett fő kérdéseit megtárgyal­ták a taggyűléseken, a pártkonferen­ciákon, az SZI.KP kongresszusán, to­vábbá az állami és a társadalmi szer­vek, szervezetek, és a többi politikai párt is. A széles körű vitában egyet­értésüket fejezték ki a javasolt kon­cepcióval, ami megnyilvánul az idei konkrét feladatok kimagaslóan aktív és kezdeményező teljesítésében. A vita egyidejűleg számos értékes észrevétellel és javaslattal járt, amelyet egyrészt pontosabban meghatározzák, illetve kiegészítik a javasolt feladato­kat, másrészt felhívják a figyelmet né­hány még megoldatlan problémára. Az előterjesztett irányelvjavaslat sok ilyen problémára már reagált, a továbbiakat pedig tekintetbe veszi az ötéves terv kidolgozásakor. I. A céitudafos és önfeláldozó munka eredményei lilvlársak! A CSKP XIV. és XV. kongresszusa közti gazdasági és szociális fejlődés időszaka kétségtelenül a legsikereseb­bek közé tartozik. Az elért eredmények szembetűnően tanúsítják pártunk cél­tudatos tevékenységét és népünk áldo­zatkész munkáját. Az ötödik ötéves terv alapvető fel­adatait teljesítették és sok területen túlteljesítették. A gazdasági potenciál — a nemzeti jövedelemmel mérve — csaknem egyharmadával növekedett, tehál nagyobb mértékben, mint ahogy azt a párt XIV. kongresszusa meghagy­ta. A hatvanas évektől eltérően, amikor a tényleges helyzet jelentősen eltért a tervektől, az eltelt öt esztendőben a jóváhagyott irányelveknek megfele- iően dolgoztunk és elértük a kitűzött célokat. Ez annál nagyobb siker, mivel az ötödik ötéves tervidőszakban bonyo­lult helyzetbe léptünk, és ezen túlme­nően az utóbbi két esztendőben meg kellett birkóznunk az előre nem látott, nagyon bonyolult külgazdasági hatások következményeivel. A gazdasági fejlődés stabilitásának és dinamikájának megújítása lehetővé tet­te elsősorban népünk létbiztonságának, a jövőbe vetett bizalmának, tehát azok­nak az értékeknek céltudatos megszi­lárdítását, amelyek éles ellentétben áll­ni" k a tőkésálíamokban jelenleg vég­bemenő válság következményeivel. Az életszínvonal emelése terén telje­sítettük a CSKP XIV. kongresszusán ki­tűzőit feladatokat. Sikerült megterem­tenünk a dolgozók képességei és alko­tó aktivitása széles körű érvényesíté­sének jobb körülményeit, ami mind fontosabb feltétele gazdaságunk gyors és hatékony fellendülésének. Előrehaladást értünk el abban is, hogy kiegyensúlyozottabban növekedtek az életszínvonal alapvető összetevői. Az egy főre eső személyi fogyasztás öt év alatt 23 százalékkal, sőt a lakosság társadalmi fogyasztása 33 százalékkal növekedett. A párt nagy és rendszeres gondot fordított a kiskereskedelmi árak alakulására, általános szintjük stabili­tására. A lakosság nominál- és reáljö­vedelmének növekedése összehangolt volt, és évente átlag 5,2 százalékkal gyarapodott. Az állam kiegyensúlyo­zott pénzügyi gazdálkodása mellett erő­södött a csehszlovák korona szilárdsá­ga is. A növekvő jövedelmek, valamint a la­kosság anyagi szükségletei kielégíté­sének mind nagyobb követelményei nagy igényeket támasztottak a hazai piac ellátásával szemben. Jelentősen bővüit az élelmiszerek és az ipari fo­gyasztási cikkek piaca, javult a minő­ség, és bővebb lett a választék. A la­kosság az ötödik ötéves tervidőszakban első ízben adott ki több pénzt ipari árucikkekre, mint élelmiszerre. Ez he­lyes tendencia, melyet a továbbiakban el kell mélyítenünk. A biológiailag ér­tékes élelmiszerek, a hús, a tej, és a tojás növekvő fogyasztása következté­ben csökken a lisztfogyasztás, és nem növekedett a zsiradékok, valamint a cukor fogyasztása. Kimagasló eredményekkel járt a tár­sadalom gondoskodása a gyermekes családokról és az újházasokról. A tár­sadalmi támogatás hozzájárult ahhoz, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban 22 százalékkal gyarapodott az élve szü­letett gyerekek száma, s ezáltal Euró­pában a harmadik helyre kerültünk. Hazánkban kezdenek túlsúlyba kerülni a kétgyermekes családok. Tavaly a gyermekes családoknak majdnem 14 milliárd koronát fizettünk ki, ami 5 milliárd koronával több, mint 1970-ben. Jelenleg 350 000 nő — anya él az anya­sági szabadság lehetőségével, s közü­lük 240 000 részesül anyasági segélyben .gyermekük kétéves koráig. A nyugdíjbiztosítás eszközei az öt­éves tervidőszakban majdnem 30 szá­zalékkal gyarapodtak. Ez év január 1- től megvalósítottuk a nyugdíjak általá­nos rendezését. Ezáltal átlagosan to­vábbi 10 százalékkal növekedtek a nyugdíjak. Jó eredményeket értünk el a lakás- kérdés megoldásában. Ezen a területen a 614 000 lakás felépítése fontos minő­ségi változást jelent. Míg a negyedik ötéves tervidőszakban ezer lakosra szá­mítva 31 lakást építettünk, az ötödik ötéves tervidőszakban már 42-t. Ezáltal — Prágát és néhány további várost ki­véve — sikerült jelentősen enyhíte­nünk, és helyenként ki is küszöböl­nünk a korábbi nyomasztó lakáshiányt. Napjainkban a háztartások csaknem 60 százalékának van teljesen korszerű la­kása. Szemmel látható előrehaladást ér­tünk el a falu és a város életfeltételei­nek kiegyenlítésében. Ehhez hozzájá­rult egyrészt a mezőgazdasági dolgo­zók nagyobb jövedelme, amely ma lé­nyegében eléri az egész népgazdaság dolgozói átlagbérének szintjét, más­részt a munkafeltételek jelentős javu­lása, főleg a gépekkel és gépi eszkö­zökkel való növekvő ellátottság, s ál­talában az életkörnyezet javulása. Az állami költségvetésből 214 mil­liárd koronát, vagyis csaknem a felével többet fordítottunk az iskolaügyre, az egészségügyre, a kultúrára és a test­nevelésre, mint az előző ötesztendős időszakban. Csökkent az egy orvosra jutó lakosok száma, bővült a bölcső­dék, óvodák és az Iskolák kapacitása. A Nemzeti Front választási programjai­nak megvalósítása során, és főleg a ľ akció keretében 25 milliárd korona értékű létesítményt építettek, ami majdnem négyszerte több, mint a ne­gyedik ötéves tervidőszakban. Az eltelt öt esztendő jellegzetes vo­násai közé tartoznak a termelési szer­kezetben bekövetkezett fontos változá­sok is. Ezek társadalmunk hosszú távú szükségleteiből következnek, megfelel­nek a modern tudomány és technika követelményeinek, és lehetővé teszik számunkra, hogy tevőlegesen részt ve­gyünk a nemzetközi szocialista gazda­sági integrációban. A mezőgazdaságban lefektettük a kö­vei kező 10—15 esztendő céltudatos po­litikájának szolid alapjait. Ez a politi­ka elősegíti a termelés további fejlesz- lúsét, és hatékonyságának növelését, lényeges változásokat idéz elő a mun­ka jellegében. A mezőgazdasági föld­terület egy hektárjára számítva a ter­melési Intenzitás a negyedik ötéves tervidőszakhoz képest csaknem 17 szá­zalékkal növekedett. Ez lehetővé tette, hogy önellátókká váljunk a vaj, a to­jás és lényegében a hús termelésében is, és jelentős előrehaladást érjünk el a gabona probléma megoldásában. A politikánkban tartósan gyökeret eresztő új jelenség a csehszlovák gaz­daság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztás legmagasabbrendű for­májába — a szocialista gazdasági in­tegrációba. Gyorsan fejlődött a tudo­mányos-műszaki és gazdasági együtt­működés a KGST-országokkal, s külö­nösen a Szovjetunióval, amely ma és a jövőben is döntő tényezője gazdasá­gunk dinamikus fejlődésének. Néhány intézkedést foganatosítottunk annak érdekében, hogy a tudomány és a technika nagyobb befolyást gyakorol­jon u gazdaság fejlődésére. Emelkedett a termelés technikai színvonala, és na­gyobb lett a dolgozók képzettsége. Mindez, valamint az emberek aktivitá­sa és kezdeményezése lehetővé tette, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodá­sának több, mint 90 százalékát a tár­sadalmi munkatermelékenység növelé­sével értük el. Nagy eszközöket fordítottunk a be- rubázásokra, amelyeknek terjedelme 42 százalékkal volt nagyobb, mint a ne­gyedik ötéves tervidőszakban. Számos jelentős termelési létesítményt építet­tünk, pl. 12 villanyerőművet 2850 mega­watt összteljesítménnyel, 12 millió ton­na szenet fejtő hat bányát, 1220 kilo­méternyi tranzilgázvezetéket, csővonó és csőhegesztő üzemet, elektroacélinűvet, négy cementgyárat és 48 panelgyárat. Továbbá istállókat építettünk több, mint félmillió szarvasmarha és 1,2 mil­lió sertés számára, majdnem 100 000 hektáron bevezettük az öntözést és le­csapoltunk majdnem 300 000 hektárnyi területet. Raktárakat építettünk 2 mil­lió tonna gabona számára, továbbá ta­karmánykeverékeket gyártó üzemeket és sok fontos élelmiszeripari üzemet. A diákok és a tanulók több mint 6000 új tantermet kaptak, az általános iskolákban a férőhelyek száma 210 ezerrel bővült. Az óvodákban és a böl­csődékben a gyerekek száma 100 ezer­rel növekedett. Az iskolai éttermekben félmillióval gyarapodott az étkezők szá­ma. A kórházakban és gyógyintézmé- nyekben hatezerrel növekedett a férő­helyek száma. A kereskedelmi hálózat további 850 ezer négyzetméternyi területet kapott. A lakosság társadalmi munkájával az iskolák és a bölcsődék mellett 470 strandfürdő és úszómedence, 370 sport­stadion és 240 tornaterem épült. 63 szá­zalékra gyarapodott azoknak a lako­soknak a hányada, akiknek lakása rá van kapcsolva a vízvezetékhálózatra. Joggal vagyunk büszkék az ötödik öt­éves tervidőszakban elért eredmények­re. Ezekben tükröződik a pártnak, a Központi Bizottságnak és Elnökségének céltudatos munkája, a problémák rend­szeres megoldása, és nem utolsósorban a rugalmas reagálás a változó feltéte­lekre és az új szükségletekre. Minden általunk elért pozitívum mel­lett azonban nem feledkezünk meg a gyönge pontokról és a fogyatékossá­gokról sem, amelyekkel a hatodik öt­éves tervidőszakban következetesen fel kell vennünk a harcot, ha meg akar­juk gátolni néhány nemkívánatos ten­dencia további érvényesülését. Nera tudtuk megfelelő mértékben mozgósí­tani az újratermelési folyamat haté­konyságát növelő tartalékokat. Bizo­nyos jó eredmények ellenére az anyag­igényesség csökkentésében sem értük el az ötödik ötéves tervidőszakra kije­lölt szintet. A termelési fogyasztás, a készletek, és a befejezetlen létesítmé­nyek száma nagyobb volt az ötéves tervben meghatározott szintnél. Számos fontos létesítményt nem helyeztek üzembe a kitűzött határidőben, és nem egy új üzem még mindig nem éri el a tervezett teljesítményt. Gyorsabban kell emelni a gyártmá­nyok műszaki színvonalát, és javítani minőségüket. Olyan exportkészséget kell elérnünk, amely megfelelne a vi­lágpiac mind igényesebb feltételeinek. Az elért eredmények azonban bíráló szemszögből ítélve is meggyőzően és szemléltetően tanúskodnak népünk fel­szabadult munkájának alkotóerejéről, kétségtelen bizonyítékai pártunk poli­tikája helyességének, és cáfolhatatlanul tanúsítják a szocialista rendszer elő­nyeit. II. Gazdaságunk színvonala az igényesebb feladatok teljesítésének alapja Elvtársak, az eltelt időszak teljes mértékben igazolta azt az ismert ta­paszt;: latot, hogy a legjobb és leghatá­sosabb az a politika, amely a belső és a külső feltételek tárgyilagos érté­ke’ősére, a célok és a lehetőségek egyeztetésének képességére, olyan fel­adatok kitűzésére épül, amelyek moz­gósítják az emberek alkotó szellemét és munkáját, amelyek igényesek, de reálisak. Ez volt az irányelvjavaslat előkészítésekor a párt Központi Bizott­ságának, Elnökségének és személyesen Husák elvtársnak egyik alapvető uta­sítása, amelyet Igyekeztünk következe­tesen megvalósítani. A gazdaságunk jelenlegi színvonala és általában a társadalom helyzete jó alap, amelyre megbízhatóan épülhet jö­vőnk. A munka- és a szellemi poten­ciál, a nagy kulturális és anyagi gaz­dagság mellett a legértékesebbnek azt tekintjük, hogy az emberek megértik pártunk programjának célkitűzéseit, tá­mogatóik, és mind aktívabban megvaló­sítják őket. Ez különösképpen fontos, mivel jelentős mértékben változnak to­vábbi fejlődésünknek egyes fontos fel­tételei, és általában lényegesen nagyob­bak a követelmények gazdaságunk tel­jesítőképességének növelésével szem­ben. Elsősorban növekszik az abból kö­vetkező igényesség, hogy magas az életszínvonal, és a termelőerők fejlett­ségi foka, továbbá a gazdaság sokol­dalú kapcsolataiból, anyagi, műszaki ala­punk bonyolultságából, de egyben az új, nagy beruházási feladatokból és a mun­kaerők számának lassúbb gyarapodásá­ból is. A tudomány és a technika gyor­sabbá váló fejlődése, az intenzíven el­mélyülő nemzetközi munkamegosztás objektív és hosszú távú tendenciák, amelyek lényeges hatást gyakorolnak gazdaságunkra, s megkövetelik az egész újratermelési folyamat alapvető össze­hangolását ezekkel az új feltételekkel. Ezzel egyidejűleg ügyelnünk kell ar­ra a tényre, hogy a tüzelőanyag és a nyersanyag beszerzése sokkal bonyo­lultabb, és tartósan az eddiginél még bonyolultabb feladat lesz. A mezőgaz­dasági termények, főleg a gabona vá­sárlása is mind költségesebb és nehe­zebb lesz. A világpiacon gyorsan növekszik a feldolgozó ágazatok jó minőségű, tech­nikailag tökéletes gyártmányainak kí­nálata. A készgyártmányok világkeres­kedelmének struktúrájában szembetű­nően növekszik főleg a gépipari és a vegyipari gyártmányok hányada. (Folytatás a 4. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents