Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-12 / 61. szám, péntek

A hazai közvélemény nagy érdeklődéssel fogadja Pavel Minarík századosnak a csehszlovák hírszerzés dolgozójának élménybeszá mólóit. Igen sok állampolgár levélben fejezi ki csodálatát és elismerését. Ez eddig érkezett kérdések egy részére Minarík százados a Csehszlovák Televízió március 10 i adásában válaszolt.

ellenforradalom, az Amerikai Hírszerző Szolgálat távlati céljainak, terveinek a megvalósulása volt. A Szabad Európa mint a CIA eszköze ebben természetesen az egyik legfontosabb szerepet játszotta.

KÉRDÉS: A CIA távlati terveit említi. Megmagyarázná ezt részletesebben?

VÁLASZ: Ha meg akarjuk érteni, hogy ki milyen szerepet játszott az 1968—69. évi ellen- forradalmi akciókban, akkor két történelmi dátumot kell összehasonlítani. Nevezetesen

1968-at és 1948-at, és azt a szerepet, amit ezekben az években az Amerikai Hírszerző Szolgálat játszott. Ebből egyértelmű párhuzamot kapunk. A februári győzelem után az olyan egykori politikusok, mint például Zenk, Mujer, Papánek, Rybka és mások, miután Nyugatra menekültek, azonnal a kémközpontok szolgálatába álltak. 1948-ban kezdték meg annak az akciónak az előkészítését, amely hivatott lett volna megdönteni a társadalmi

tiválról. Mit keresett a Szabad Európa ezen a fesztiválon?

VÁLASZ: Az utóbbi években nyilvánosságra hozott dokumentumok egyértelműen bizonyították, hogy a CIA az egész világon figyelmet fordít az ifjúsági mozgalomra. Nem takarékoskodik a pénzzel és nem retten vissza attól, hogy bomlasztó akciókat szervezzen a fiatalok között. Természetesen ebben részt vesznek a Szabad Európa alkalmazottai is. És az akció közé tartozik az 1962. évi világifjúsági találkozó Helsinkiben. Ezen a csehszlovák osztályt František Smrček képviselte, aki a protektorátus idején kollaboráns volt és aki František Tomáš fedőnév alatt dolgozik a Szabad Európában.

KÉRDÉS: Milyen feladatokkal indult Smrček alias Tomáš Helsinkibe?

VÁLASZ: Chester W. Ott, a CIA dolgozója, a Szabad Európa vezetőségéljen, 1962. augusztus 16-án azt a parancsot adta, hogy az öt pontból álló fejékoztatókkal 1969. április 9-én történt találkozásáról. Ezek az informátorok hivatalos látogatáson tartózkodtak az NSZK- ban és bizalmasan tájékoztatták őt egy szovjet marsall csehszlovákiai látogatásáról. Egy másik esetben jelentették, hogy személyesen vettek részt azon a bratislavai tüntetésen, amely a csehszlovák jégkoron- gozóknak a szovjet csapat felett aratott győzelme után zajlott le.

1 Pontosan részletezték, hogyan készítették elő az erőszakos cselekményeket. És hasonlókat tartalmazott a jelentés a prágai provokáció lefolyásáról is.

KÉRDÉS: Milyen információk megszerzésére törekszik a Szabad Európa?

VÁLASZ: A Szabad Európa

úgyszólván minden iránt érdeklődik, ami a szocialista országokban történik, kezdve a hadseregtől és a biztonsági testületektől, egészen a helyi jellegű hírekig. Az akkori csehszloKÉRDÉS: Közölhetne néhány esetet, vagy konkrét személyt?

VÁLASZ: Igen. Itt van például egy jelentés, amely láttatja, hogy a Szabad Európa egyebek között hogyan él vissza a népek kulturális cseréjével. A jelentést Karol Belák-Berger, a Szabad Európa kémrádió törzskádere dolgozta ki, aki josef Lehota fedőnév alatt dolgozik. A munkában részt vett Imrich Kružiak alias Martin Prokop, továbbá Bronislav Stefánek, akinek fedőneve Josef Dub, valamint Josef Nosal. Ezek az ügynökök 1964 márciusában Münchenben többször találkoztak a SLUK szlovák népművészeti együttes néhány tagjával és jelentésük így kezdődik: „Március 5-én, csütörtökön jelentettem, hogy kapcsolatba léphetek a SĽUK népművészeti együttes tagjaival. Ezek Franciaországból hazatérőben Münchenben megszakították az útjukat és egy kb. 50-perces rövidfilmet forgattak a német televízió számára. Az együttes március 4-én autóbusszal érkezett Münchenbe és március 9-én Nürnberg irányába távozott.“ A jelentés a továbbiakban részletezi a Szabad Európa Rádió alkalmazottainak és a SĽUK tagjainak 1964. évi találkozóit.

Érdekes és tanulságos a befejezése is éspedig nemcsak azok számára, akiknek a jelentést írták, hanem a csehszlovák állampolgárok számára is, akik a jövőben esetleg találkozhatnak ilyen ügynökökkel. Engedjenek meg egy további idézetet: „Számunkra (Kružiak, Stefánek, Nosál és Belák-Berger) a találkozó nagyon jelentős volt. Hosszú évek után személyesen találkozhattunk több szlovákiai emberrel, tehát feltételezhető hallgatóinknak egy részével. Nem szereztünk semmiféle szenzációs politikai in* formációt, egyelőre nem is ez volt a célunk, hanem konkrét formában tudtuk meg, hogyan élnek ezek az emberek, hogyan néznek ki, hogyan beszélnek és gondolkodnak és milyen érveket kell ellenük használni a propaganda akcióban.

KÉRDÉS: Nagyon fontos az a beismerés, hogy „nem szerez* tünk semmiféle szenzációs politikai információt, egyenlőre nem is ez volt a célunk“. Megdöbbentő, hogy a Szabad Eu‘ rópa alkalmazottai ezt a ta- lálkozót is arra használták felt hogy a propaganda akció számára érveket találjanak a cseh' szlovák állampolgárok ellen.

VÁLASZ: Hogy mennyire fontos volt a találkozó a SĽUK néhány tagjával, azt az is mutatja, hogy a jelentést lefor* dították angolra és március 16* án átadták Rais úrnak, a Szabad Európában dolgozó CIA* ügynöknek. Természetesen mellékelték a számlát is a bizalmas források megvond égeléséért és a CIA kifizette a 188 márka 40 fenninget.

KÉRDÉS: Minarík elvtárs, az alatt a hét év és négy hónap alatt, amit ön a Szabad Európában töltött, előfordult-e, hogy valaki közülük tiltakozott az ellen, hogy a Szabad Európát még a nyugati lapok is a CIA f iókintézményeként emlegetik és hogy müveiket, vagyis egyértelműen szocialistaellenes és Csehszlovákia ellenes pamflettjeiket az ó megkérdezésük nélkül hozzák nyilvánosságra.

VÁLASZ: Ilyen tiltakozással

a Szabad Európában soha nem találkoztam. Éppen ellenkezőleg, meg kell mondani, hogy ezek az emberek a politikában és az állami életben előzőleg kifejlett tevékenységükből nagyon jól tudják, hogy kit képvisel a Szabad Európa, hogy kivel áll összeköttetésben. A tanúvallomásomat igazoló dokumentumokat a Szabad Európa nem cáfolta meg. Igazolta, hogy ezek az okmányok a Szabad Európából származnak, ott készült róluk a fényképmáso lat.

Az Amerikai Hírszerző Szolgálat tudta, hogy csak becstelen emberek dolgozhatnak együtt ezzel a rádióállomással. Ezért találjuk meg a SZER alkalmazottai között a háborúsbűnöst, a protekturátusbeli kol- laboránst, a február előtti politikust csakúgy, mint az egykori kommunistát. ,

A Szabad Europa Rádio módszere

Pavel Minarík százados válaszai csehszlovák állampolgárok kérdéseire

KÉRDÉS: Sok néző kifejezi csodálatát afelett, hogy oly fiatal korban ennyire felelős és fontos küldetést teljesített.

VÁLASZ: Igen, 23 éves voltam, de hozzá kell tenni, hogy a feladatomra jól és sokáig készültem. De úgy gondolom, hogy hozzám hasonlóan a ma 23 éves fiatalemberek is teljesíteni tudnák a feladatot, ha erre szükség lenne. Elvégre a Nemzetbiztonsági Testületben a dolgozók 55 százaléka 30 éven aluli, és hangsúlyozni szeretném, hogy valóban igényes és nagyon felelősségteljes feladatokat teljesítenek.

KÉRDÉS: Tulajdonképpen,

hogyan távozott a Szabad Európából?

VÁLASZ: 1975. novemberében felkerestem Russel Pool urat, a security főnökét, aki eltávozott a személyzeti osztályról, és bejelentettem, hogy felmondok, mert az Egyesült Államokba akarok utazni. Pool és később számos más amerikai főnök is azt tanácsolták, hogy ne mondjak fel, mert sokkal előnyösebb lesz számomra ha a kölcsönös megegyezés alapján lépek ki a Szabad Európa szolgálatából. Ismét hangsúlyoztam, hogy az Egyesült Államokba távozom és beszélgetésünk során az a nézet alakult ki, hogy jó lesz, ha az USA-ban már ott lesz valami úttörő. A Szabad Európával felbontottam a munkaviszonyt, de az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy március 31- ig tulajdonképpen az alkalmazottjuk vagyok.

KÉRDÉS: A Szabad Európában betöltött pozícióját az a levél dokumentálja, amit Pejskar 1976. január 4-én írt az Amerika Hangja Rádióadó főnökének.

„Pavel Minarík útban van Los Angelesbe, ahol egyik amerikai barátja segítséget nyújt elhelyezéséhez. Minarík Kaliforniában akar letelepedni. Barátja az amerikai demokrata párt tényezője Kaliforniában és feltételezhető, hogy Pavel Minarík politikailag hasznos lesz a számára.

Pavel Minarík a mi kérésünkre látogat meg. Azt ajánlom, hogy csinálj vele hangpróbát és a hangfelvételt őrizd meg arra az esetre, ha a jövőben egyszer szükségünk lenne a szolgálataira. Kár lenne ezt a valóban egyedülálló hangot eldobni, ha a jövőben lehetőség nyílna érvényesítésére.

Pavel Minarík nem számít arra, hogy azonnal felveszitek, jól tudja, hogy ezt nem teheti- tek, csak esetleg a jövőben, talán egy év múlva. A Pavel Minarík iránti figyelmességedet köszönöm.

Szívélyes üdvözlettel híved, Jožka (Jožka Pejskár).

KÉRDÉS: A Szabad Európa

eddig egyetlen olyan érvet sem tudott megcáfolni, amit ön a nyilvánosság előtt hangoztatott. Éppen ellenkezőleg, a SZER ismét bebizonyította, hogy csak a hidegháborús módszerekkel tud dolgozni, tehát csak gyalázkodni és rágalmazni tud.

VÁLASZ: Egyáltalán nem

meglepő, hogy Volný és Jez- dinský urak milyen gyorsan elsajátították ezeket a módszereket. Ahogyan már csehszlovákiai tevékenységük idején is túlságosan nagy buzgalmat mutattak, ugyanezt teszik most a Szabad Európában. A személyes sértegetések, gyalázkodá- sok, rágalmazások minden időben a Szabad Európa szerkesztőinek a szaktudásához tartoztak.

KÉRDÉS: Nagyon sokan kérdik, milyen szerepe volt a Szabad Európának az 1968—1969 évi csehszlovákiai ellenforradalom előkészítésében és lefolyásában.

VÁLASZ: Egyértelműen megállapítható, hogy az 19Q8 évi események ugyanúgy, mint a magyarországi 1956. évi véres

rendszert Csehszlovákiában. Az Amerikai Hírszerző Szolgálat alapította és pénzeli a Free Europe Commitee-t az ún. szabad európa bizottságot. Ez a bizottság tulajdonképpen mene kiilt kormányt játszik, amolyan emigráns parlamentet. 1951-ben kezdte meg a műsorszórást a Szabad Európa Rádió- állomás.

Az amerikai hírszerző szolgálat 1949. május 30-án a következőképpen fogalmazta meg a csehszlovák emigráció feladatait:

a) Tudatosítják, hogy a Szabad Csehszlovákia Tanácsa és szervei a jelenlegi helyzetben és mai összetételében csak jelképezheti a küzdelmet és többé kevésbé csak adminisztratív szolgálatot teljesíthet. A valódi munkát, ami főleg két szakaszra oszlik, éspedig a hírszerző tájékoztató munkára, valamint a Csehszlovákiában szervezendő ellenállásra, gondosan kiválasztott egyéneknek kell elvégezniük. A tevékenységnek ezeken a szakas^pkon szinkronban kell állniuk és helyesen kell időzíteni, mert ezek a szakaszok bizonyos pillanatokban ellentétes irányúak lehelnek.

KÉRDÉS: Amikor az Amerikai Hírszerző Szolgálat a hetvenes években szervezni kezdte az ún. csehszlovák ellenzéket, természetesen visszatért a bevált munkamódszerekhez.

VÁLASZ: Úgy gondolom,

hogy nem visszatért, hanem ellenkezőleg. Mindenkor alkalmazta és alkalmazza azokat. Természetesen a nemzetközi fejlődés hatására változásokra, módosításokra került sor és változik a munkastílus is.

KÉRDÉS: Azzal a fogalommal, hogy „az akciók szink ronja és helyes időzítése“ már találkoztunk, amikor az ún. csehszlovák ellenzék akcióiról beszélt — tehát Mlynár, Há- jek és mások akcióiról.

VÁLASZ: A Szabad Európa a hatvanas években kezdett áttérni az egészen új taktikára. Az egyes nemzeti osztályok számára kiadott amerikai politikai irányelveket nagyon gyakran változtatták. A tevékenység fő irányait a következőkben határozták meg: teljesen befolyásolni az egyes szociális csoportokat, mindenekelőtt az értelmiséget — ezt különösen hangsúlyozták. Ez alatt az írókat, a művészeket, továbbá a műszaki intelligenciát, a hívőket és az ifjúságot értették.

KÉRDÉS: Számos már közzétett dokumentumból és saját nyilatkozataiból is világos, hogy a Szabad Európa nagy figyelmet szentel éppen a fiatalságnak. Önnek vannak okmányai a helsinki ifjúsági feszladatot a kiküldött dolgozóknak 1962. augusztus 20-án délután 3-óráig teljesíteniük kell, be kell szerezniük a szükséges információkat és írásbeli jelentést kell tenniük. Figyelje meg, ezt a katonai hangvételt. Csupán az érdekesség kedvéért: az első pontnak tíz alpontja van. Főleg a fesztiválellenes tüntetés, a nyugati és a helyi kommunisiaellenes tevékenység volt az érdekük, amit személyes kapcsolatok és egyéb formákban igyekeztek elérni. Smrček a parancsot teljesítette, a napidíjat felvette és a megadott időpontban a jelentést átadta az amerikai igazgatóságnak.

Smrček úrnak, ennek a protekturátusbeli kot laboránsnak egy másik jelentésén 1967. december 24-i dátum szerepel. Tehát, karácsony első estéjén. Miért ez az igyekezet? Ez a nagy sietség? Smrčeknek, nagyon gyorsan kellett referálnia arról a találkozóról, amire Bécsben került sor a csehszlovákiai diákság köréből érkezett informátorral. Információkat szerzett a prágai diákok megrendezett tüntetéséről, ami a válságos események előjátéka és a csehszlovákiai párt- és állami vezetés erőpróbája volt. Arról is tájékozódott, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy a diákmozgalmat a további fejlődés során, kommunistaellenes és szocialistaellenes szellemben befolyásolják.

Amint a „szigorúan titkos“ 1967. december 12-i okmányból kiderül, a Szabad Európa nagy figyelemmel kísérte a csehszlovákiai ifjúság soraiban kialakult helyzeteket.

KÉRDÉS: Érdekes, hogy a

müncheni kém rádióállomás éppen Nyugat-Berlinben és fíécs bén igyekezett beszerezni információit. Ezekben a városokban a CIA dolgozói otthon vannak

VÁLASZ: Helyes megállapítás. Igaz, hogy céljuk nemcsak információk gyűjtése volt, hanem itt adtak instrukciókat a titkos forrásokról, az informátorokról, a hitelt érdemlő tájékoztatási lehetőségekről.

1969-től kezdve azonban a Szabad Európában dolgozó CIA- ügynököknek nem kellett elvándorolniuk az európai városokba, mivel a jobboldali diákfunkcionáriusok és az egyes folyóiratok szerkesztői egyenesen a Szabad Európába jártak instrukciókért.

A Szabad Európa Rádió számára mindenkor az volt a fontos, hogy tájékoztatóik részt vegyenek a tüntetésekben, a provokációkban, minden ellen- forradalmi tevékenységben. Ezt bizonyítja Bellušnak, a Szabad Európa akkori igazgatónak a jelentése is a csehszlovákiai távákiai informátorok nevét és címét nem akarjuk itt felsorolni. Ezek csakúgy megtalálhatók a Szabad Európában, mint a születési adatai. De itt van például egy 1963. november 25-i bizalmas jelentés, amelynek bevezetője az informátor jellemzését is tartalmazza: „Az informátor 57-éves cseh zeneszerző, hívő keresztény és eszmei ellenzője a materializmusnak és a kommunizmusnak. Saját szavai szerint semmiféle megalkuvásra nem volt hajlandó a kommunistákkal és az utóbbi években a film, a rádió és a televízió számára készített kisebb munkákkal tartotta fenn magát.

KÉRDÉS: Milyen információkat adott ez a csehszlovák állampolgár?

VÁLASZ: Az olyan peremjel- legű tanácsokon kívül, mint például milyen adást készítsen a Szabad Európa Csehszlovákia számára és milyen lehetőségek vannak a külföldi utazásra, beszámolt például a csehszlovákiai gazdasági helyzetről, a Csehszlovákiában tartózkodó külföldi diákokról, a kulturális frontról, a katonai kérdésről és a két nemzetünk viszonyáról is.

KÉRDÉS: Ezeket az informá- ciákat hogyan hasznosítják az amerikaiak?

VÁLASZ: A legérdekesebbeket és a legfontosabbakat lefordítják angolra és átadják az amerikai vezetőségnek, amely később átszállítja a dokumentumokat az USA-ban levő központba. Ezek az okmányok a legnagyobb mértékben titkosak.

KÉRDÉS: Kik a Szabad Európa Rádió csehszlovák osztályának azok a további alkalmazottai, akik kém jelentéseket szereznek az amerikai hírszerző szolgálat számára?

VÁLASZ: Meg kell mondani, hogy minden alkalmazott köteles minden olyan kapcsolatot jelenteni, amit a szocialista közösség országainak valamelyik polgárával sikerült* létesítenie és értékelnie kell, milyen lehetőség van a kapcsolat elmélyítésére, hogy azt esetleg továbbra is kihasználhassa. A Szabad Európa alkalmazottai kötelesek a szocialista tábor országaira vonatkozó minden információt, észrevételt jelenteni és ezenkívül az intézmény hírszerzésre kiképzett dolgozókkal is rendelkezik. Ezek közül néhányan még dicsekednek is vele. Rendszeresen kapcsolatban állnak titkos forrásaikkal és igyekeznek új kapcsolatokat létesíteni, kihasználva erre minden elképzelhető alkalmat.