Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám, csütörtök

A KONDOR BRIGÁD Több mint öt esztendővel ez­előtt kovácsolődott össze ez a 19 tagú munkaközösség, a „CSKP megalapítása 50. évfor­dulójának brigádja“ címet vi­selő. Kondor Sándor veze'te „ezüstérmes“ szocialista mun­kabrigád. Munkahelye a Voja- nyi Hőerőmű központi karban­tartó üzemének gépjavító mu­he1 'T ,\ Vojanyi Hőerőmű bejárati kapujának küszöbét átlépve a brigád egyik alapító tagjával, Push's Gergellyel találkoztunk, aki Készségesen elkalauzolt a munkabrigád műhelyébe. Köz­ben megtudtam tőle, hogy a brigád 1970-ben alakult a gép­műhely akkori vezetőjének, Teodor Herbstnek és kísérőm­nek kezdeménvezésór'­lé; képviselője, a kerületi pártbizottság tagja és még egyéb tisztségeket is betölt. Képtelen lett volna még a bri- gádvezetűi teendőket is ellátni. Ezért Kondor Sándor elvtársra esett a választás. Alkalmasabb embert nem is választhattunk volna a brigád élére. Kondor elvtárs emberi, elvtársi maga­tartásával szakmaszeretetével, munkateljesítményével példaké­pül szolgálhat az egész üzem­ben. Tenniakarása, lelkes mun­kája mozgató rugója az általa vezetett kollektívának, amely példásan teljesíti a feladato­kat. Ha szükséges, szombaton, vasárnap, vagy bármikor elvég­zik, amit kell a hőerőmű üzem­képessége érdekében. v,-,.ikT<vmi* végeznek a A Kondor brigád munkakezdés előtt. Balról Kondor Sándor, mel­lette Ladislav Paľo mérnök, a gépjavító műhely vezetője. (J. Onofrej felvétele) A műhely vezetőjétől, Ladi­slav Palo mérnöktől először is orra kértünk választ, hogy mi­ért éppen Kondor Sándor esz­tergályos a vezetője ennek a brigádnak. — Eredetileg Puskás elvtárs vezette a brigádot, aki egyik alapító tagja ennek a közösség- nek. Itt dolgozik ma is, mint géplakatos, egy javítócsoport élén. De neki rengeteg az el­foglaltsága. A Szövetségi Gyfí­Kondor brigád tagjai? — kér­deztem a fiatal műhelyvezető­től. — Még felsorolni is nehéz lenne. Elég annyit mondani, hogy ebben a brigádban gép­lakatos, esztergályos és egyéb vasmunkást találunk, akik a gépek, berendezések javításá­hoz is értenek — válaszolt Pa­ľo mérnök. — Nem túlzók, ha azt mondom, a Kondor-brigád tagjainak és a műhely több' dolgozójának munkája nélkül el sem tudjuk képzelni az erőmű üzemeltetését. Elég gyakori egy ilyen üzemben a gépek meghibásodása. Ezeket a mi kollektívánk tagjai igyekeznek minél előbb elhárítani. Egy al­kalommal a hét végén sürgő sen el kellett végezni az egyik kazán tisztítását. Kondor elv társ önként jelentkezett, öt társával együtt elvégezte ezt a munkát. — Miből fakad ez a nagy tenniakarás, lelkesedés? — Kér deztem az egyik csapágyten­gely bemérésén dolgozó Kon­dor Sándor brigádvezelőtől. — Nem csinálunk mi semmi különöset, csak dolgozunk, be­csületesen elvégezzük amit kell. Ez lelkiismeret dolga. Kol­lektívánk minden egyes tagja, akár az 55 éves Druzgala Mis­ka bácsi, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevője, vagy a tőle sokkal fiatalabb Szűcs András, jól tudja miért dolgo­zik, amit csinál, szívesen te­szi. A brigád havonta átlagosan 1300 pótalkatrészt készít és még arra is jut ideje, hogy a környező községek szövetkeze­teinek, iskoláinak, sőt a Tre- bišovi Cukorgyárnak segítsen nehezen beszerezhető alkatré­szek készítésében. Például a Va- janyi „jövő“ Efsz-nek a na­pokban készítettek hét tengelyt a vetőgépekre, két tengely csa­págytartót. Kijavítottak több szivattyúmotort is. Példájuk nyomán újabb szocialista mun­kabrigád alakult műhelyükben Štefan Žigor vezetésével, amely szintén kiváló munkát végez. A két brigád a CSKP XV. kong­resszusának tiszteletére tavaly közel 280 000 korona értékű fel­ajánlást tett, amit már telje­sített is. Megtudtuk még, hogy a mun-, kahelyen kívül szintén példás közösségi életet élnek a Voja­nyi Hőerőmű gépműhelyének kollektívái. Közösen, szervezet­ten járnak színházba, a brnói nemzetközi vásárokra, s kül­földre is vállalati autóbusszal. KULIK GELLERT Moratavusz u Kertészeiben A napfényben ezüstösen csil­logó fóliasátrakat csak a köz­vetlen közelben haladók veszik észre. A 30 hektárnyi terület katlanszerű mélyedésben fek­szik s kanadai jegenyesorok övezik. Az Orechová Potôň-i (Dióspatonyi) Barátság Egysé­ges Földművesszövetkezet a le­hető legjobb helyet választotta ki kertészete számára. Ezt Sátor Géza kertész is megerősítette. — Árnyékos, szélvédett hely, a zöldségfélék termesztésére és a fóliasátraknak is nagyon megfelel. Feltéve persze, ha nem jön a tavalyihoz hasonló csapadékos időszak, amikor a víz valósággal elmosta a hat hektárnyi paradicsomot. A „hívatlan vendég“ nyolc vagonnyi termésveszteséget je­lentett és a kertészet évi be­vételét mintegy félmillió koro­nával csökkentette. A kertészet dolgozói termelési tervüket így is túlteljesítették. A tavalyi eredmények alapján fellelkesül­ve az idei 120 vagonos tervüket is megtoldották és 134 vagon zöldség kitermelését vállalták. Az utóbbiakat már az irodá­ban Koczó Margit könyvelőtől tudtam meg. A kertész ugyanis a tápkockákhoz szükséges hu­musz lerakásánál segített, így rövid időre elnézést kért és kint maradt a kocsinál. — Sok a munka? — érdek­lődtem a könyvelőtől. — Akad bőven — felelte —, és ráadásul a tegnapi kiesést is be kell hoznom. — Kiesést? — Igen, ugyanis a kertészeti csoport kirándulását intéztem. A nyári „uborkaszezonban“, vagyis júniusban, amikor a ko­raiakat már eladtuk, a papri­kát, paradicsomot pedig kiültet­tük — de a termést még nem kell szedni —, három-négy napra minden évben kirándul­ni megyünk. Tavaly Magyaror­szágon, azt megelőzően Cseh­országban jártunk, ezúttal pe­dig a Magas-Tátrába megyünk és úgy tervezzük, hogy egy napra Lengyelországba is ellá­togatunk. — Sokan jelentkeztek a ki­rándulásra? — A kertészetben általában 45-en dolgozunk, ennyien va­gyunk tagjai a szocialista mun­kabrigádnak. A kirándulásokon csaknem mindenki részt vesz. Dolgozóink mindegyike megér­demli a jutalmat, hiszen a munka nehezéből is közösen veszik ki részüket. — E nehezéből mi a legne­hezebb? — Akad bőven, persze nem súlyra, hanem kitartásra mér­ve. A fólia alatt már hajnali négykor szedjük a paprikát, hogy legkésőbb kilencre az át­vevőnél legyen az áru. Amit szállítunk, annak első osztá­lyúnak kell lennie, hiszen az ára is csak ekkor első osztályú. Az is megtörténik többször, hogy már hazafelé- készülünk, amikor megjön az árut szállí­tó teherautó. M.íg egyszer sem történt meg, hogy üresen távo­zott volna. És az sem kldsiség, hogy január közepétől már munkába járunk. A melegágyak­ban tá»kockákban félmillió pa­lántánk van. Az igaz, a táp­kockákat fűtőit fóliasátorban készítettük, és ott végeztük a palántázást is, de amíg ennyi kockát elraktunk . a meleg­ágyakban, bizony a hideget is éreztük. „Lecsós" és téli zárszámadás Közben megérkezett Sátor Géza ós kertésztársa, Fegyve­res József. Ketten vezetik, irá­nyítják e 30 hektáros birodal­mat. Életük, munkájuk szinte összenőtt a kertészettel. Az utóbbi 26, kertésztársa pedig 22 éve dolgozik a szakmában. A kertészeti munkára, az ered­ményekre és az utóbbiak kap­csán a kertészet dolgozóira te­relődött a szó. — Az emberek helytállása nélkül nem érhetnénk el ki­magasló eredményeket — mondta Fegyveres József. — Persze a helytállás másik ol­dalát is látni kell. Kertésze­tünkben nincs munkaerőgond, sőt az asszonyok mellett nyolc férfi dolgozónk is van. Mindez az eredményesség, a jó kereset és a gondoskodás törvényszerű következménye. Kertészetünk­ben pl. már három évvel ezelőtt bevezettük a szabad szombato­kat. A könyvelő vette át a szót. — Lényeges az állandó tájé­koztatás is. Az emberek mindig tudják mennyit termeltek ki, esetleg mennyivel maradtak adósak. A kertészetben évente kétszer külön zárszámadást is tartunk. Az egyiket az év vé­gén, a másikat a koraiak vágá­sa után. Ezeken közösen meg­beszéljük eredményeinket, de problémáinkat, nehézségeinket is. Közben a vidámság, öröiin sem hiányzik. A tavaszi évzá­rón például mindig egy nagy katlan lecsót is főzünk. Üveg és fólia alatt A lecsófőzés persze még messze van. de hngy az idén is örömteli legyen, annak érde­kében a kertészet do'gozói már eddig is sokat teltek. Erről a kertészetben tett látogatás al­kalmával is meggyőződhettünk Az egyik vé'Jett helven húsz asszony dolgozott. Négyen a táokoekákat készítő géo mellett szorgoskodtak, többségük a ká­posztát duggatta a kockákba, néhányan pedig a beültetett kockákat hordták meleg­ágyakba. — Mire véget ér a napi mű­szak, az üveg alatt 30 000 pa­lántával lesz több — mondta Fegyveres |ózsef. — Ezzel be is fejezzük a koraiak tápkoc­kákba való ültetését. Unatkozni azért nem fogunk, már kifeszí­tettük a fóliasátrakat, hogy melegedjen a föld és megkezd­hessük a saláta kiültetését. A kiültetésre kerülő saláta egyelőre az egyik fűtött fólia­sátorban várja a sorsát. Het­venezer salátapalánta, tápkoc­kákban. Április közepén már a vásárlók tavaszi vitaminhiányát fogja pótolni. EGRI FERENC Az egység fontossága A CSKP közelgő XV. kong­resszusa alkalmából egyre idő­szerűbbé válik a párt egysége további szilárdításának a kér­dése. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező időben igényesebb feladatok várnak ránk, szüksé­ges, hogy a párt egysége mi­nőségileg magasabb szintű le­gyen. E témáról a Púdé právo- ban A párt egysége — a sike­rek garanciája címmel Tomáš Mrhal és Miroslav Sole írt cik­ket. A szerzők kifejtik, hogy a párt egységének állandó felújí­tása és megszilárdítása objektív szükségszerűség, amely a mun­kásosztály forradalmi tapaszta­lataiból ered. Az egység egyik alaptényezője az eszmei egy­ség, amely a marxizmus—leni­nizmus tanain alapszik. Az esz­mei egységesítés eszköze a párt programja. Ezért a tágok eszmei egységének kialakításá­ban és elmélyítésében nagy szerepet játszik az eszmei-po­litikai munka, főleg a pártokta­tás. A marxizmus—leninizmus rendszeres tanulmányozása a párttag egyik alapvető felada­ta. Ha sikeres harcot akarunk vívni a burzsoá ideológiával, valamint az opportunista és a revizionista nézetek követőivel, feltétlenül el kell sajátítanunk Marx és Lenin tanításait. A szerzők ezzel összefüggés­ben idézik a CSKP XIV. kong­resszusának a határozatát: „A pártnak, J7iint azonos gondol­kodású emberek szövetségének, elsőrendű figyelmet kell for­dítania az eszmei munkára. A párttag eszmei ismereteinek a gyarapítása elsőrendű köteles­ség. A kommunisták politikai­eszmei színvonalának emelésé­ről való gondoskodás a párt- szervek és -szervezetek tartós és alapvető feladata.“ Az esz­mei egység megszilárdításához elengedhetetlen a nyílt vita, az őszinte bírálat és az önbírálat. A párt eszmei egysége kizár­ja az eszmei kompromisszumot. Az imperialista világ nagy erő­feszítésekkel igyekszik a szo­cialista országok békés fejlődé­sét megzavarni. Minden esz­közt felhasználnak arra, hogy népeink tudatát megzavarják és a saját érdeküknek megfelelő­en befolyásolják. Az eszmei harc ezért a békés egymás mel­lett élés feltételei között sem hanyagolható el. A szerzők hosszan elemzik azt a kérdést is, hogy a szer­vezeti egység objektív szüksé­gessége a munkásmozgalom lé­nyegéből következik. Nélküle elképzelhetetlenek a sikerek. A párt szervezeti egysége biztosí­tásának eszköze a pártszervek és -szervezetek szervező mun­kája, ami közvetlenül kapcso­lódik a káder- és ellenőrző te­vékenységhez. A pártegység legfontosabb része az akcióegy­ség, ami tulajdonképpen az esz­mei és a szervezeti egység szin­tézise. A párt egységének kérdése nem csupán belső probléma. A párt, mint a szocialista társa­dalom vezető ereje, az új, ha­ladó rendszer sikeres fejlődé­sének érdekében az egész mun­kásság egyesítésére törekszik. Ehhez pedig alapvető feltétel a párttagok egysége. Az eszmei harc: osztályharc Az élet i»ap nap után bizo­nyltja, hogy a feszültségeny­hülés mély gyökereket eresz­tett, s a nemzetközi kapcsola­tok is jó irányban fejlődnek. A Nové slovo hasábjain Korunk eszmei harca címmel Jurij G. Loszev többek között megálla­pítja: a Szovjetunió és a többi szocialista állam aktív békepo­litikája, valamint az elmúlt évek nemzetközi eseményei a kapitalista világot arra kény­szerítették, hogy hivatalosan is elismerjék: a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elkerülhe­tetlen. Meg kell azonban jegyezni, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése törvényeinek elfogadása nem jelenti azt, hogy a vezető imperialista kö­rök „megszelídültek“. Napjaink eseményei is meggyőzően bi­zonyítják, hogy az enyhiUés el­lenségei, mint pl. a NATO ve­zetői, az USA hadiipari kom­plexumainak képviselői, a nyu­gatnémet revansista körök a pozitív változások folyamatának megakadályozásán fáradoznak. A békés egymás mellett élés az osztályharc egyik formája. Háború helyett a gazdasági, a politikai, a szociális és a szel­lemi értékek segítségével bizo­nyosodik be a szocialista társa­dalmi rendszer előnye, helyes­sége. A békés egymás mellett élés célja: a szocialista és a kommunista fejlődés békés fel­tételeinek biztosítása, valamint a szocialista és a kapitalista rendszer közötti harc súlypont­jának a gazdasági, a politikai és az eszmei területre való át­helyezése. Mindez a nemzetkö­zi munkás, kommunista és nemzeti felszabadító mozgalom fellendüléséhez vezethet. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének viszonyai kö­zött az osztályharc egyik for­mája az eszmei harc, amely ki­zárja a semlegességet és komp­romisszumot. Csupán két esz­me létezik: a szocialista és a burzsoá. Ebből következik, hogy a szocialista ideológia NOVÉ SLOVO meggyengítése egyidejűleg a burzsoá ideológia megszilárdu­lását jelenti. A második világháború után megváltozott erőviszonyok, a szocialista társadalom egységé­nek a megszilárdulása, a nem­zetközi munkásmozgalom fel­lendülése, a haladó erők győ­zelme Vietnamban a nyugati imperialista köröket ideológiai eszközök alkalmazására kény­szerítette, amelyek a haladás, a demokrácia és a szocializmus ellen irányulnak. Céljaik vilá^ gosak: fokozatosan meggyengí­teni a kommunista pártot, majd pedig teljesen kiszorítani az irányításból. Napjainkban az eszmei harc egyik fegyvere a rádiópropa­ganda. Láthattuk ezt a január végén Prágában megtartott saj­tóértekezleten is. Pavel Mina- i'ik, aki 1968-tól a Szabad Eu­rópa Rádió munkatársa volt, be­számolt e rádió felforgató te­vékenységéről. Az említett szerző cikke mon­danivalójának lényegét így ösz- szegezi: az SZKP és a szocia­lista országok kommunista párt­jainak dokumentumai nagy fi­gyelmet fordítanak a burzsoá ideológia és a revizionizmus el­leni eszmei harcra. A békés egymás mellett élés politikájá­nak dialektikája a burzsoá ideológia elleni harcban rejlik, amely a marxizmus—leniniz­mus terjesztésére, a szocializ­mus propagálására, a jobbolda­li és a „baloldali“ opportuniz­mus, valamint a maoizmus el­leni harcra irányul. Napjaink eseményei azt bizo­nyítják, hogy az erőviszonyok a kommunista ideológia szem­pontjából kedvezőbbek. KOVÁCS ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents