Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám, csütörtök

A MOSZKVAI PRAVDA AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSÁNAK KÜLPOU TOKAI IRÁNYVOMAI ÍRÜL

A moszkvai Pravda keddi száma a . fenti címen vezércikkben foglalkozik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa által kitűzött külpolitikái irányvonallal. A cikk megállapítja:

Az SZKP XXV. kongresszusa valóban világtörténelmi jelentőségű esemény volt. Előkészítését és lefolyását figyelemmel kísérték mind az öt kontinens népei. L. I. Brezsnyev eiviárs- nak, az SZKP KB főtitkárának előadói beszéde, az SZKP Központi Bizottságának tevékenységéről és a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól — gazdagították a tudományos kommunizmus elméletét és gyakorlatát, felvázolták országunk sokoldalú, •hosszú távú fejlődésének útjait és kitűzték a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folyó további harc programját. Ez a beszámoló továbbra is a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjában áll.

„A Szovjetunió népgazdasága 1976 —1980. évi fejlesztésének fő irányairól“ folytatott vitát a kongresszus határozatát, valamint a kongresszus „Szabadságot az imperializmus és a reakció foglyainak“ című nyilatkozatát, és a külföldi vendégek üdvözlő beszédeit a legkülönbözőbb politikai pártok és a közvélemény legszélesebb köreinek képviselői kommentálják. Ez azt a kétségtelen tényt bizonyítja, hogy a szocializmus ma óriási hatással van száz- és százmilliók gondolat- és érzésvilágára, a szocialista országok a világesemények alakulására egyre nagyobb és mélyebb befolyást gyakorolnak.

A Szovjetunió Kommunista Pártjában látják a világ népei a haladó erők Lenin által életre hívott élcsapatát, amely élére állt országa munkásosztályának s elvezette a győzelmes proletárforradalomig, a dolgozó tömegeket a világ első szocialista társadalmának felépítésére ihlette és most biztonsággal irányítja a kommunista jövő építését. A nemzetközi munkásosztály és a haladó emberiség a Szovjetunió Kommunista Pártját a kommunista mozgalom egyik legtapasztaltabb és legerősebb csapatának tartja, amelyet a testvérpártokkal a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus iránti töretlen hűség fűz össze. A szovjet kommunisták pártja világszerte elismerést vívott ki a feszültség enyhüléséért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek megvalósításáért folytatott megalkuvás nélküli harcával.

Az SZKP XXV. kongresszusának 'tanácskozásain 96 ország 103 kommunista, munkás, nemzeti demokratikus és szocialista pártjainak képviselői vettek részt. Az SZKP egyetlen korábbi kongresszusán sem volt jelen ennyi baráti delegáció. Ebben is megnyilvánul, hogy tovább bővültek ás szilárdultak a párt internacionalista kapcsolatai a békéért, a népek szabadságáért és a szocialista haladásért küzdő világfront valamennyi csapatával.

A béke és a szocializmus elválaszthatatlan egymástól. Ezért is foglaltak el olyan jelentős helyet a nemzetközi helyzet és az SZKP nemzetközi tevékenységének kérdései a Központi Bizottság kongresszusa beszámolójában. „ A Központi Bizottságnak minden oka megvan arra, hogy jelentse a kongresszusnak: a Szovjetunió nemzetközi helyzete szilárdabb, mint valaha — jelentette ki L. I. Brezsnyev elvtárs. — Negyedik évtizede élünk békében. A szocializmus megszilárdult. A feszültség enyhülése irányadó tendenciává lett. Ez a párt nemzetközi politikájának fő eredménye. Erre az eredményre büszkék lehetnek a szovjet emberek.“

A XXIV. és a XXV. kongresszus közötti időszakot a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok sokoldalú együttműködésének további fejlődése, és közös nemzetközi pozícióik megszilárdulása jellemezte. Ugyanakkor minden egyes szocialista nép fel- virázása és a szocialista államok szuverenitásának megszilárdulása erősíti kölcsönös összeforrottságukat. Politikájukban, gazdaságukban és közéletükben egyre több a közös elem. Az elmúlt öt esztendőben a szocialista országok egyeztetett fellépésével és kölcsönös támogatásával sikerült számos igen fontos feladatot megoldani a nemzetközi fórumokon. Hajótörést szenvedett az imperializmus második világháború utáni legnagyobb kísérlete, hogy kezében fegyverrel számoljon le egy szocialista

állammal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal és hogy felszámolja a nemzeti felszabadító forradalmat Dél- kelet-Ázsiában. A Nőmet Demokratikus Köztársaság és až ENSZ-ban kifejteti akcióinak általános elismerése, s a szocialista közösség országai nyűgati határainak elismerése nemzetközi méretekben! megszilárdította Európában a második világháború folyamán és őzt követően a népek felszabadító harcának legfontosabb e ed- ményeit, megteremtette az előfeltételeket a tartós békéhez és a szóm.'zéd államok közötti jő együttműködéshez az európai kontinensen s annak határain kívül is. A szocializmus megszilárdult Kuba földjén, s megníive- kedett Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye.

E sikereknek a testvérországok szó ros együ^működésének sziklaszilárd alapja, lelke, irányító és szervező ereje a szocialista országok kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége, világnézeti egységük, céljaik és akaratuk egysége. A szocialista közösség kommunista pártjai vezető képviselőinek rendszeres találkozásai lehetővé teszik számukra, hogy kölcsönösen tanácskozzanak az időszerű problémákról és kitűzzék a közös előrehaladás útjait. A testvérpártok együttműködésének egyik bevált formája a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete, amely az utóbbi években számos békés kezdeményezést tett, amelyek azután fontos nemzetközi határozatok alapiává váltak. Ezekben az években jelentősen bővült a testvérpártok ideológiai együttműködése. A szocialista közösségnek —- ahogy a kongresszuson megállapították — állandóan ’e- lentős szerepe van a világgazdaságban. A szocialista gazdasági integráció hosszú távú programja a testvérországok együttműködését új, még magasabb szintre emeli, segíti tovább mélyíteni kölcsönös gazdasági együttműködésüket és szilárdítani gazdaságuk kölcsönös egybehangolását.

Az elmúlt időszakban — hangsúlyozta a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámoló — bővültek, szilárdultak és új politikai tartalommal gazdagodtak a Szovjetuniónak a gyarmati függőség alól felszabadult országokhoz fűződő kapcsolatai. Világos és határozott az álláspontunk a fejlődő államokban lejátszódó bonyolult folyamatok kérdéseiben. A Szovjetunió nem avatkozik be bel- ügyeikbe. A lenini külpolitika töretlen elve minden nép azon jogának a tiszteletben tartása, hogy maga válassza meg fejlődésének útját. A Szovjetunió azonban ugyanúgy, mint másutt, itt is a haladás, a demokrácia és a nemzeti függetlenség erőinek oldalán áll. Az SZKP segítséget nyújt és fog nyújtani a szabadságukért harcoló népeknek. Úgy cselekszünk, ahogy azt forradalmi tudatunk, kommunista meggyőződésünk parancsolja, mondotta a kongresszuson L.

I. Brezsnyev elvtárs. A Szovjetunió teljes mértékben támogatja a fiatal államok jogos erőfeszítéseit és e'tö- kéltségét, hogy teljesen megszabaduljanak az :mperialista kizsákmányolástól.

Az utóbbi öt évben a Szovjetunió nak, mint ismeretes, sikerült jelentős haladást elérn e a békés egymás mellett élés elvének érvényre juttatásában a tőkés államokkal való kapcsolatok fejlesztése terén; a tartós bábéért, egy újabb világháború veszélyének csökkentéséért és távlati'ag kiküszöbö’é'ólrt folyó harcban. Az SZKP, a békés egymás mel'ett é7h lenini elvétől vezérelve XXIV kongresszusán bete”'e-ztette bé ke program- iát, amelv rre^mu’atta a reális uff»t a „hidegháború“ felszámolásához és világos ré’okat ^űzött ki a különböző társadalm* rendszerű államok beké-; együttműködő éért vívott harcban. A nemzetközi légkörnek az utóbbi években bekövetkezett javulása meggyőzően bizonyítja, hogy a tartós béke elérése telesen reális feladat, amelyre törekedhetünk és minden erőnkből törekednünk is kell.

Az európai biztonsági konferencia kedvező feltételeket teremtett a béke megőrzésiéhez és megszilárdításához földrészünkön. A világ legnagyobb tőkés hatalmához, az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkban beállt kedvező fordulat döntő jelentőségű volt az új világháború veszélyének csökkentése szempontjából és ez hozzájárult az egész nemzetközi helyzet normalizálódásához.

Pártunk központi bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő irányvonala a harc a lázas fegyverkezési verseny megszűnte léséért, a leszerelésért. Az SZKP felhívja a világ valamennyi országát, hogy közös erőíeszíéssel töreked ének a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, szem előtt tartva a tő célt — az általános és teljes leszerelést. Rendkívüli jelentőségű a Központi Bizottság tevékenységéről szóló beszámolóban szereplő javaslat, hogy világméretű szerződést kellene kötni az erőszak alkalmazásáról való lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. E megállapodás valamennyi lésztvevöje — az atomhatalmakat is lyVeértve — köteleznék magukat, hogy viiás kérdések megoldásában tartózkodnának- bárm ele fegyver, így a nukleáris fegyverek alkalmazásától is. .„

Ugyanakkor a kongresszuson megállapították, hogy egyes tőkés államokkal való kapcsolatainkban vannak még nehézségek. Ezek alapja lényegében az, hogy ezeknek az áramoknak bizonyos befolyásos körei nem hajlandók teljes mértékben lemondani a „hidegháborús“ légkör szításáról. A nyugati tömegtájékoztatási eszközök jelentős része ellenséges hangulatot szít a szocialista országokkal szemben. Egyes politikai tényezők a békés egymás mellett élés elvének magát a lényegét igyekeznek kiforgatni és elferdíteni. Egyes nagyhatalmak szemmel láthatóan még mindig nem mutatnak hajlandóságot a fegyverkezési haisza beszüntetésé p° .

A legszélsőségeseob teakció megtartását közvetlenül támogatja a mai kínai vezetők politikája. Nagy veszély valamennyi békeszerető nép számára Pekingnek arra irányuló kísérlete, hogy meggátolja a feszültség enyhülését, akadályozza a leszereléshez vezető lépéseket, elhintse a bizalmatlanságot és az ellenségeskedés mag- vát az államok között és végül kiprovokálja a világháborút. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió, amint ezt az SZKP XXV. kongresszusa igazolta, töretlenül ragaszkodik az irányvonalhoz. amelyet a párt öt évvel ezelőtt tűzött ki: elvszerűen és megalkuvás nélkül harcolni kell a maoizmus ellen, s ugyanakkor fel kell készülni a kapcsolatok normalizálására Kínával a békés egymás mellett élés elveinek szellemében. Ezen felül, ha Peking visszatér a valóban a marxizmuson— leninizmuson alapuló politikához, ha letér a szocialista országokkal szembeni ellenséges irányvonalról és ha az együttműködés útjára lép velük, szovjet lészről megfelelő visszhangra talál. Akkor azután jó kapcsolatokat lehet kifejleszteni a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között a szocialista internacionalizmus elveinek szellemében.

Az SZKP XXV. kongresszusa egyhangúlag jóváhagyta a Központi Bizottság következtetéséi: a békéért, a szabadságért és a népek függetlenségéért folyó harc mindenekelőtt megköveteli az időszerű problémák egész sorának megoldását.

A kongreszus arra szólított lel, hogy a testvéri szocialista államok növeljék közös aktív erőfeszítéseiket a béke megszilárdításának érdekében; hangsúlyozta: törekedni kell a növekvő és a békét veszélyeztető fegyverkezési verseny magszüntetésére és arra, hogy kezdőd ék meg a fegyverkészletek csökkentése, a leszerelés. A békeszerető államok összpontosítsák erőfeszítéseiket a még meglevő háborús gócok felszámolására és mindenekelőtt a közel-keleti helyzet igazságos és tartós rendezésére; minden lehető módon síkra kell szállni a feszültség enyhü éiének elmélyítéséért, az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés konkrét formáinak létrehozásáért; síkra kell szállni a biztonság megszilárdításáért Ázsiában e földrész államainak közös erőfeszítései alapján; törekedni kell világméretű egyezmények megkötésére az erőszakról való lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. Az egyik legfontosabb feladat a gyarmati elnyomó rendszer összes maradványainak, a népek egyenjogúsága és függetlensége korlátozásának, s a gyarmatosítás és a fajüldözés valamennyi gócának teljes felszámolása. Síkra kell szállni a faji megkülönböztetés és a nemzetközi kereskedelemben támasztott valamennyi akadály ellen.

A világosan megfogalmazott konkrét és reálisan megvalósítható feladatok összessége szerves folytatása és kibontakoztatása annak a békeprogramnak, amelyet a párt XXIV. kongresszusa terjesztett elő és amely sikeresen megvalósul a feszültség enyhülése folyamatának kiterjesztésére és elmélyítésére irányuló új javasla- 1 ok egész sorában. E feladatok teljesítésére, az enyhülés további elmélyítésére irányul, továbbra is a Szovjetunió külpolitikája.

A kongresszus megállapította, hogv az emberiség társadalmi haladásának új irányvonala jelenleg a szocialista közösség országainak fejlődése, potenciáljuk növekedése és politikájuk jótékony hatásának elmélyülése. A szocializmus vonzereje még jobban megnövekszik, a tőkés országokat sújtó gazdasági válság idején, Egyre mélyül a kapitalizmus általános válsága, s ugyanakkor a polgári társadalom eszmei-politikai válsága *s.

A munkásosztály proletár módon válaszol erre — a nagytőke elleni akciók intenzitásának növelésiével. A dolgozók sztrájkmozgalma az utóbbi évtizedek legmagasabb szintjét érte el. Megnövekedett a munkásosi ály ereje és tekintélye, s fokozódott élcsapat-szerepe a dolgozók érdekáért és a nép valódi é’deke'ért. folyó harcban.

Az elmúlt öt esztendő egyik figyelemre méltó jelensége a kommunista pártok befolyásának növekedése a tőkés országokban. A kommun slák egész tevékenységükben a forradalom fejlődésének, a szocializmus és a kommunizmus építésének általános törvényszerűségeiből indulnak ki. Ezeknek a tudományos forradalmi elméletben kifejezett és a gyakorlat által igazolt törvényeknek a mély megértése, és alkotó módon való alkalmazásának —'tekintetbe véve minden ország konkrét feltételeit — a kommunisták tevékenységének elidegeníthetetlen vonásai voltak és maradnak.

A központi bizottság tevékenységéről szóló beszámoló, a kongresszusi küldöttek vitafelszólalásai és számos külföldi vendég beszéde hangsúlyozta a proletár internacionalizmusnak mint a marxizmus—-leninizmus egyik fő elvének rendkívüli elentőségét. A proletár internacionalizmusról való lemondás, hangsúlyozták a felszólalók, azt jelentené, hogy a kommunista pártokat és az egész munkásmozgalmat erős és bevált fegyvertől fosztanák meg. Mi, szovjet kommunisták, hangsúlyozta L. I. Brezsnyev elvtárs, a proletár internacionalizmus védelmét minden marxista—leninista szent kötelességének tartjuk.

A kongresszusi küldöttek és valamennyi szöv et dolgozó körében rendkívüli érdeklődést váltottak ki a békééit és a szociális haladásért küzdő élenjáró harcosok sokmilliós hadserege képviselőinek beszédei, amelyek a kongresszuson és a pártszervezetekben hangzottak el. Ezekben a beszédekben felvázolták az egyre hatalmaskodó világforradalmi folyamat kife;ező és vonzó képét. Ez a folyamat sokoldalú formában nyilvánul meg és fejlődése feltartóztathatatlan. A külföldi vendégek részéről sok forró szó hangzott el az SZKP, a Szovjetunió és népünk címére. Beszéltek pártunk történelmi küldetéséről, amely megnyitotta az utat a népek előtt a szocializmushoz és a békéhez, kifejezésre juttatták szolidaritásukat a Központi Bizottság beszámolójában a bel-és külpolitika terén kitűzött akcióprogrammal hangsúlyozták a szovjet állam szerepét az egyetemes békéért vívott harcban, s annak szükségességét, hogy meg kell őrizni a töretlen hűséget a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus sarkalatos elvei iránt.

Hálásak vagyunk ezekért a szavakért, mondotta L. I Brezsnyev elvtárs kongresszusi zárszavában, szeretnénk biztosítani a kommunistákat, a munkásokat, a nemzeti és szociális szabadságért küzdő valamennyi harcost minden országban, hogy a Szovjetunió kommunistái és az ország egész népe továbbra is becsülettel eleget fog tenni internacionalista kötelességeinek.

A szovjet közvélemény szé.es köreiben a kongresszus keltette visszhang azt bizonyítja, hogy a világban egyre inkább úgy emlegetik a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Szovjetuniót, mint a béke és a népek biztonságának megbízható oltalmazó- ját és a néptömegek létérdekeinek és vágyainak védelmezőjét.

A XXV. kongresszus nemzetközi politikai irányvonalát az egész szovjet nép forrón és egyértelműen helyesli. Az ország lakossága kifejezésre juttatja, hogy feltétel nélkül támogatja az SZKP lenini Központi Bizottsága, s a L. I. Brezsnyev elvtárs vezette Politikai Bizottság tevékenységét. Ebben a támogatásban rejlik a párt politikája sikerének fő biztosítéka. A szovjet emberek áldozatos építő munkája, fejlett szocialista államunk ereje biztosítja a lenini párt XXV. kongresszusa történelmi terveinek sikeres megvalósítását.