Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-10 / 59. szám, szerda
A MOSZKVAI PRAVDA VEZÉRCIKKE AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSÁRÓL Lenin zászlaja alatt a kommunizmus felé Moszkva — A moszkvai Pravda az SZKP XXV. kongresz- szusával kapcsolatban Lenin zászlaja alatt a kommunizmus felé címmel a következő vezércikket közölte: 1976. február 24-e és március 5-e között tartották meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusát. Meggyőzően bizonyította a szovjeí nép forradalmi alkotó tetteinek óriási fejlődését és mélységét. Ezek a tettek Október folytatását jelentik és a nagy Lenin eszméit testesítik meg. A kongresszus megerősítette, hogy pártunk rendíthetetlenül halad a lenini úton. Méltóképpen teljesíti a munkásosztály, valamennyi dolgozó, az egész nép politikai vezetőjének szerepét. A nép tökéletesen megérti a párt politikáját és őszintén támogatja azt. Megnövekedett szocialista hazánk ereje. Még jobban megszilárdult a szovjet társadalom eszmei-politikai egysége, hazánk népének testvéri barátsága és felzárkózottsága a kommunista párt körül. A kongresszuson több mint száz kommunista és munkáspárt, nemzeti demokratikus párt és mozgalom képviselői voltak jelen. Részvételük a szovjet kommunisták legfelsőbb fórumán azt bizonyította, hogy tovább szélesednek és szilárdulnak az internacionalizmus életadó kötelékei, amelyek pártunkat a békéért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért vívott harc világ- frontjának szervezeteivel egy- befűzik. A XXV. kongresszus meghallgatta és megvitatta Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának beszámolóját az SZKP Központi Bizottsága tevékenységéről és a párt további bel- és külpolitikai feladatairól. Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde átfogóan elemezte hazánk gazdasági és szociális- politikai fejlődésének eredményeit, a jelenlegi világhelyzetet és a párt politikai, szervezői és eszmei-nevelő munkáját. Kitűzte a kommunizmus további építésének nagyszabású programját a Szovjetunióban és meghatározta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Ez rendkívül nagy jelentőségű dokumentum, amely alkotó módon tovább fejileszti a marxizmus—leninizmus elméletét, felvértezi a kommunistákat és valamennyi dolgozót a társadalmi fejlődés távlatainak alapos megvilágításával. A kongresszusi küldöttek, az egész párt és a nép nagy lelkesedéssel fogadta az SZKP KB tevékenységéről szóló beszámolót. Kollektív akaratuk kifejezésre jutott a kongresszus határozatában: „1. Teljes egészében helyesli a párt központi bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. 2. Jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját és javasolja minden párt- szervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladatokat, amelyeket L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP Központi Bizottsága beszámolójában.“ A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a népgazdaság 1976—1980. évi fejlesztésének fő Irányait. E napirendi ponttal kapcsolatban A. N. Koszigin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott előadói beszédet. A kongresz- szus továbbá nyilatkozatot adott ki az imperializmus és a reakció foglyainak szabadon bocsátásáért. Egyhangúlag megválasztották a párt irányító szerveit. A nagy szovjet nép pártjának kongresszusát rendkívüli politikai és munkaaktivitással fogadta. Öriási hazánk minden táján lezajlott gyűléseken, az üdvözlő levelek ezreiben, és azokkal a sikerekkel, amelyeket a kongresszus tiszteletére ledolgozott műszakban értek el, a szovjet emberek újabb erővel fejezték ki hazafias érzéseiket. szeretetüket és korlátlan bizalmukat a párt iránt, feltétlen egfetértésöket a párt központi bizottságának, a KB Politikai Bizottságának gyümölcsöző tevékenységével, melynek élén sziklaszilárd leninista, korszakunk kimagasló politikai tényezője, a béke fáradt- hatatlan harcosa, Leonyid Brezsnyev áll. Az SZKP XXIV. kongresszusa óta eltelt öt év alatt a Szovjetunió újabb sikereket ért el a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében. A kilencedik ötéves terv általános eredményeinek értékelése során a legfontosabb az, hogy a szovjet nép áldozatkész munkája és a párt vezető szerepe biztosította a népgazdaság szüntelen fejlődését és a kitűzött szociális-gazdasági feladatok sikeres teljesítését. Az Ipari termelés abszolút növekedését, a beruházásokat, a nép életszínvonalának emelését szolgáló intézkedésekre fordított állami kiadásokat tekintve a kilencedik ötéves terv a legjobb ötéves terv volt hazánk történetében. Amint Leonyid Brezsnyev elvtárs rámutatott, gazdasági fejlődésünk iránya és jellege teljes mértékben megfelel az SZKP XXIV. kongresszusa elvi koncepcióinak és irányelveinek. A kommunista párt vezetésével a kilencedik ötéves terv alatt további nagy lépést tettünk a kommunizmus anyagi- műszaki alapjának felépítése, a nép életszínvonalának emelése és az ország biztonságának biztosítása felé. Ez a pártnak a két kongresszus között, a XXIV. és a XXV. kongresz- szus között végzett gazdasági munkája politikai eredménye. Ez a fő eredménye a szovjet emberek hősi munkájának. Az SZKP XXV. kongresszusa pontosan meghatározta és tovább fejlesztette a párt gazdaságpolitikájának fő alapelveit, a fejlett szocialista társadalom feltételeinek megfelelően a legközelebbi öt év tartamára és hosszabb távlatra is. A kilencedik és a tizedik ötéves terv fő feladataival és gazdasági tevékenységének fő irányaival tulajdonképpen egységet képez. A párt gazdaságpolitikájának hosszú tartamú irányáról van szó, amelyben mint Lenin mondotta, egész munkánk, politikánk, taktikánk és stratégiánk tervét látjuk. A párt legfőbb célja a nép életszínvonalának szüntelen emelése. E cél elérésére irányuló gazdasági stratégiája, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése, a termelés hatékonyságának növelése, a tudományös-műszaki haladás meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a munka minőségének sokoldalú javítása a népgazdaság valamennyi szakaszán. Mindez kifejezésre jut a tizedik ötéves terv fő feladataiban. Ezzel egyidejűleg kidolgozzák az ország gazdaságfejlesztésének kiindulási alapjait 1990-ig. Az 1976—1990 közötti években hazánk, mint ismeretes, kétszer oly nagy anyagi és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, mint az előző tizenöt évben. Ezáltal újabb lehetőségek nyílnak az alapvető szociális-gazdasági feladatok megoldására, amelyeket a párt programja és a legutóbbi kongresszusok tűztek ki. Ez mindenekelőtt a szovjet emberek munka- és életkörülményeinek javítására, kulturális színvonaluk emelésére és mindarra irányul, ami előmozdítja az új ember formálását, a személyiség sokoldalú kibontakoztatását és a szocialista életmód tökéletesítését. A tizedik ötéves terv nagyarányú szociális programot tűz ki, amely a munkások és alkalmazottak bérének 16—18 százalékos, a kolhozok dolgozói keresetének 24—27 százalékos növelését, a társadalmi fogyasztási alapokból származó juttatások és kedvezmények 28—30 százalékos növelését irányozza elő. 545—550 millió négyzetméternyi lakásterület épül fal. Számos intézke- '<«3 Kiiösul meg az egészségügy, az iskolaügy és a kultúra további fejlesztésére. A párt gazdasági stratégiájának alapja a tizedik ötéves tervben és hoszabb távlatra is az ország gazdasági erejének következetes növelése, a termelési alapok kibővítése és erőteljes felújítása, valamint a nehézipar szilárd és kiegyensúlyozott fejlesztése, amely gazdaságunk alapja. Megjavul a termelőerők elhelyezése, és előirányozták Szibéria, az északi területek, Közép-Azsia és a Távol-Kelet területeinek további fejlesztését. Hazánk sokrétű gazdasági és szociális feladatai megoldásának sikere a munka termelékenységének gyors növelésétől és a társadalmi termelés hatékonyságának lényeges fokozásától függ. A hatékonyság szem előtt tartása gazdásági stratégiánk legfontosabb része. Az új ötéves terv a hatékonyság és a minőség ötéves terve. A párt ugyanakkor nem feledkezik meg a mennyiségi növelésről sem. A nemzeti jövedelemnek 1980-ig el kell érnie a 457,5 milliárd rubelt, vagyis 96 milliárd rubellel kell növekednie. Az ipari termelés értéke csaknem 197 milliárd rubellel növekszik, és meghaladja majd a 720 milliárd rubelt. A munka termelékenységének növelésével kell biztosítani az ipari termelés gyarapodásának mintegy 90 százalékát és a mezőgazdasági termelés, valamint az építőipar növekedését. Ezzel összefüggésben a kongresszuson rámutattak a tervezésben és a gazdasági tevékenységben tapasztalható fogyatékosságokra és megoldatlan problémákra. A termelési kapacitások egy részét nem helyezték üzembe, illetve nem hasznosították idejében. Egyes ágazatokban a termelésben nem alkalmazzák kellőképpen a tudomány és a technika eredményeit. Különösen ártalmas jelenség számos vállalatban a munkaidőveszteség, a veszteglés, a munka ütemességének hiánya, az elégtelen munka- és termelési fegyelem, valamint a nagy munkaerőhullámzás. Gazdaságosabban kell felhasználni az anyagi és pénzügyi tartalékokat. Takarékoskodni kell ennek érdekében, ami számunkra a legértékesebb — hazánk gazdagsága és ereje, a nép életszínvonalának fejlesztése érdekében. Az új ötéves tervben a nép- gazdasági beruházások volumene mintegy 630 milliárd rubelt ér el, ami azt jelenti, hogy 24 —26 százalékkal gyarapszik. Az anyagi eszközöket és a pénzt mindenekelőtt a meglevő vállalatok műszaki átépítésére és rekonstrukciójára fordítjuk. A tizedik ötéves terv, hasonlóképpen mint az összes többi ötéves terv, a nagy szocialista hazánkat alkotó valamennyi köztársaság, nemzet és nemzetiség fejlesztésének programja lesz. Az egységes gazdasági szervezet, amely az egész ország keretében alakult ki, a Szovjetunió népei barátságának és együttműködésének szilárd anyagi alapja. A kongresszus meghatározta a gazdaság fejlesztésének jelenlegi fő problémáit. Az első helyen szerepel a tudományos műszaki haladás meggyorsítása. A párt abból indul ki, hogy a tudományos-műszaki forradalom csupán a szocializmus feltételei között halad helyes irányban, amely megfelel az ember és a társadalom érdekeinek. Csupán a tudomány és a technika fejlesztésének meggyorsítása alapján oldható meg a szociális forradalom végső feladatai — a kommunista társadalom felépítése. Hazánk tudományos műszaki potenciálja szüntelenül növekszik, de még sok mindent kell tennünk az alapvető kutatás fejlesztése és a tudományos eszmék gyakorlati érvényesítése érdekében azáltal, hogy ebbe a történelmi jelentőségű folyamatba bekapcsoljuk a társadalmi termelés valamennyi résztvevőjét és a gazdasági mechanizmus valamennyi láncszemét. Az ötéves terv feladata a mezőgazdasági termelés további minőségi átalakítása. Ebben az ágazatban a beruházások elérik a 172 milliárd rubelt — ez 41 milliárddal több, mint a múlt ötéves tervben —, és a fő irányokra, — a mezőgazdaság gépesítésére, a talajjavításra, és a kemizálásra összpontosulnak. A mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának megszilárdításával egyidejűleg teljes mértékben felmerül az a feladat, hogy növeljük hatékonyságát és megjavítsuk minőségi mutatóit, hogy a* anyagi források minél nagyobb hatást eredményezzenek; és jobban felhasználják a kolhozok és szovhozok belső tartalékait. Folytatódik a termelés szakosítása és összpontosítása a gazdasági egységek kooperációja alapján, valamint a mezőgazdasági — ipari integráció. A mezőgazdaság további fejlesztését a párt az egész állam és a nép rendkívül fontos feladatának tartja. A kongresszus hangsúlyozta, hogy feltétlenül sokoldalúan növelni kell a fogyasztási árucikkek termelését és minőségét, meg kell javítani a kereskedelmet és a dolgozóknak nyújtott szolgáltatásokat. A fő mezőgazdasági problémák közül egyre nagyobb jelentőségűvé válik a külgazdasági kapcsolatok fejlesztése. Pártunk aktívan részt vesz a szocialista gazdasági integrációban, amely megszilárdítja a testvéri országok közösségének erejét és felzárkózottságát, s bővíti az együttműködést a fejlődő országokkal, ami megköny- nyíti ezen országok gazdaságának és társadalmi életének a haladó szellemű fejlődését. A tőkésállamokkal fenntartott gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok megszilárdítják és kiszélesítik a békés egymás mellett élés politikájának anyagi bázisát. A lenini elv alapján, miszerint a helyesen kidolgozott politika, a helyes irányvonal sikere mindenekelőtt a szervezéstől függ, a kongresszus nagy figyelmet szentelt a gazdaság- irányítás kérdéseinek. Mindenekelőtt gondoskodni kell a szervezés alapos tökéletesítéséről, ami feltételezi az erők és eszközök összpontosítását a legfontosabb országos programok teljesítésére, az ágazati és területi fejlesztés jobb egybekapcsolását, a távlati és időszerű problémák összefüggését, és a gazdaság kiegyensúlyozottságának biztosítását. Az irányító tevékenységnek magasfokú nép- gazdasági eredmények elérését kell eredményeznie. További feladat jobban felhasználni a gazdasági ösztönzőket, tökéletesíteni azon mutatók rendszerét, amelyek a minisztériumok, az egyesülések és vállalatok, s mindenekelőtt a hatékonyság és a minőség értékelésének alapjai. Fontos megjavítani az irányítás szervezeti struktúráját és módszereit, a demokratikus centralizmus elvei alapján. Az SZKP, amely a marxizmus —leninizmus alapján politikailag irányítja a szocialista társadalom élete valamennyi területének fejlődését, szüntelenül gondoskodik sorainak eszmei felvértezéséről, a szervezeti egység megszilárdításáról, a pártmunka formáinak és módszereinek tökéletesítéséről. A XXV. kongresszus rámutatott, az utóbbi években a párt sorai jelentősen megnövekedtek, minőségi összetétele megjavult. Hangsúlyozta, hogy az SZKP a fejlett szocializmus viszonyai között, amikor az egész nép pártjává vált, sem veszti el osztályjellegét, a munkásosztály pártja volt és marad. A szocializmusban végbement egész társadalmi fejlődésből következő objektív irányzat az, hogy megnövekszik a friss erők áramlása a pártba. A párt azonban nem a számbeli gyarapodást szorgalmazza, hanem soraiba csak azokat veszi fel, akik a gyakorlatban bebizonyí- tották, hogy nem valamiféle előnyök szerzése végett lépnek be a pártba, hanem azért, hogy áldozatkészen dolgozzanak a kommunizmusért. Lenin hagyatékának szellemében, a pártban való tagság jelentősége megerősítésében jelentős szerepe volt az SZKP XXIV. kongresszusa határozata értelmében megvalósult tagkönyvcserének. A párt valamennyi láncszemének egybehangolt aktív és céltudatos munkáját csupán a pártélet lenini normáinak, a pártirányítás elveinek, a demokratikus centralizmus elveinek következetes érvényesítésével érhetjük el. A XXV. kongresszus összegezte a párt ez- irányú aktív tevékenységét Hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia következetes fejlesztése, és minden egyes párttaggal szemben az igényesség növelése — a lenini alapelvek — nem évültek el, hanem ma is a pártmunka alapját alkotják. A sikeres pártirányítás fontos feltétele a lenini munkastílus — az alkotó stílus, amelynek idegen a szubjektivizmus és amelyet valamennyi társadalmi folyamat tudományos megközelítése jellemez. Nagyfokú igényességet tételez fel saját magunkkal és a többiekkel szemben, s kizárja az önelégültséget, a bürokratizmus és a formalizmus minden megnyilvánulását. Ezzel összefüggésben a kongresszus rámutatott arra, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a párt a bírálatnak és az önbírálatnak, az elfogadott határozatok teljesítése ellenőrzésének és felülvizsgálásának. A kongresszus a káderpolitikát olyan jelentős eszköznek nevezte, amellyel a párt a társadalom fejlődését befolyásolja. A mai vezető dolgozóban szervesen egyesülnie kell a pártosságnak- a nagy találékonysággal, a fegyelemmel és kezdeményezéssel, az alkotó- szellemű munkához- való viszonnyal. Emellett a vezető dolgozónak minden szakaszon a szociálpolitikai és nevelési szempontokból kell kiindulnia, figyelmesnek kell lennie az emberekhez és példával kell elöljárnia a munkában és az életben is. A párt továbbra is érzékenyen és gondosan irányítja a kádereket, s ugyanakkor szigorú igényességet és elvszerűséget tanúsít. Rendszerünk ereje a tömegek öntudatosságában rejlik. A kommunista öntudatosságra, a kommunizmus építésére való készségre, akaratra és képességre való nevelést a párt állandó feladatának tekinti. Pártunk abból indul ki, hogy a helyes stratégia és taktika kidolgozásának csupán a marxizmus—leninizmus a megbízható alapja, és a forradalmi elmélet fejlesztésének elsőrendű figyelmet szentel. Az SZKP XXV. kongresszusa összegezte a párt XXIV. kongresszus óta folytatott elméleti tevékenység, valamint a társadalomtudományok területén folytatott kutatások eredményeit s ezek alapján a távlati irányokat és problémák megoldását tűzte ki. Az eszmei-nevelő munka területén előreléptünk. A nép öntudatosságának és tájékozottságának növekedése azonban fokozott igényeket támaszt e munkával szemben. Ez összefügg azzal is, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése következtében ugyan kedvezőbb lehetőségek nyílnak a szocialista eszmék elterjedéséhez, de ezzel egyidejűleg aktívabbá válik a két rendszer eszmei konfrontációja. Amint az SZKP XXV. kongresszusa megállapította, a két világnézet harcában nincs helye semlegességnek és kompromisszumoknak. Magasfokú politikai éberségre, aktív, rugalmas és meggyőző propagandista munkára van szükség, és idejében szembe kell szállni az ideológiai di- verzióval. Az ideológiai tevékenység hatékonyságának növelésére azzal fogunk törekedni, hogy az (Folytatás a 3. oldalon) ŰJ szó 1976. III. 10.
