Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám, szerda

Lenin zászlaja alatt a kommunizmus felé AZ SZKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS TITKÁRSÁGÁNAK TAGJAI 1976. III. 10. (Folytatás a 2. oldalról) egész nevelést komplex módon értelmezzük, vagyis biztosítjuk az eszmei-politikai, a munkabe­li és erkölcsi nevelés egységét, tekintetbe véve a lakosság kü­lönféle csoportjainak sajátossá­gait. A* kongresszus rendkívüli figyelmet szentelt a kommuniz­mus építői felnövekvő nemze­déke erkölcsi és politikai meg- edzésének. A politikai oktatás — a mar­xizmus—leninizmus tömeges ta­nulmányozása — területén most a fő feladat az, hogy a dolgo­zók milliói alaposan megismer­kedjenek az SZKP XXV. kong­resszusának anyagaival és ha­tározataival. A politikai nevelés sikerének mércéje a konkrét munka. A kommunista eszmeiség, az is­meretek, a meggyőződés és a konkrét tevékenység összessé­ge. A kongresszus megállapí­totta, hogy a politikai és a munkabeli nevelés szoros kap­csolatának szemléletes példája a szocialista munkaverseny je­lenlegi kibontakozása. Továbbra is sokoldalúan fejleszteni kell a munkaversenyt és a kommu­nista munkamozgalmat. E fel­adat teljesítésében jelentős sze­repe van a tömegek gazdasági nevelése rendszerének. A XXV. kongresszus az aktív életre, a társadalmi kötelessé­gekhez való öntudatos viszony­ra, a s>zavak és a tettek egy­ségére való nevelés feladatát tűzte ki az erkölcsi nevelés te­rületén. A kongresszuson szó volt az irodalom és a művészet kima­gasló sikereiről, a kommuniz­mus építői mindennapi hősi éle­tének, a szovjet nép Nagy Hon­védő Háborúban tanúsított hő­siességének művészi ábrázolá­sában, az erkölcs és az erköl­csi érés témái feldolgozásában elért sikerekről. Az irodalom és a művészet kérdéseinek pártos megközelítése magában foglal­ja a művészi értelmiséghez va­ló érzékeny kapcsolatot, s ugyanakkor az elvi segítséget Is a művészek alkotó, kereső munkájában. A párt elutasítja e kérdések leegyszerűsített meg­közelítését, mert az igazi te­hetség igen ritka, s ezért gon­dosan kell ápolni és irányíta­ni. Az SZKP XXV. kongresszusa megtárgyalta a szovjet társa­dalom politikai rendszere fej­lesztésének, főként a szovjetek tevékenységének időszerű kér­déseit, a szocialista össznépi államiság és a demokrácia to­vábbi tökéletesítésének, né­pünk és társadalmunk élete jo­gi alapjai megszilárdításának a kérdéseit, beleértve a Szovjet­unió új alkotmánytervezetén lolyó munkákat is. A kongresz- szus jóváhagyta a pártnak az ország védelmi képessége és a fegyveres erők — a szovjet nép békés munkája és a világbéke őrzője — megerősítését célzó irányvonalát. A párt a szovjet politikai rendszer oszthatatlan részének tekinti a szakszerve­zeteket, a Komszomolt és más társadalmi szervezeteket, s gon­doskodik arról, hogy a dolgo­zók egyre szélesebbkörűen részt vehessenek valamennyi társa­dalmi probléma megoldásában, államiságunk demokratikus alapjainak további fejlesztésé­ben, a személyiség sokoldalú kibontakozása feltételeinek megteremtésében. A kongresszus nagy figyel­met szentelt a világhelyzetnek és pártunk nemzetközi tevé­kenységének. Egyhangúlag jó­váhagyta az SZKP Központi Bi­zottsága, a KB Politikai Bi­zottsága és Leonyid Brezsnyev elvtárs ez irányú gyümölcsöző munkáját, és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete ma szilárdabb mint valaha. Népünk immár negye­dik évtizede él békében. Jelen­tősen megszilárdult a világszo­cializmus helyzete, ami az új társadalmi rend kimeríthetetlen alkotó erejét és döntő előnye­it bizonyítja az egyre mélyülő általános válságban élő kapita­lista rendszerrel szemben, amelyben növekszik a munka- nélküliség, az infláció és sú­lyosbodnak a néptömegek élet- körülményei. A tőkés világban fokozódik a dolgozók harca jo­gaikért, az állammonopolista tőke részéről megnyilvánuló el­nyomás ellen, és megnöveke­dett a kommunista pártok be folyása. A nemzeti felszabadító mozgalom győzelmei új távlato­kat nyitnak meg a független ségtlket kivívott országok előtt Egyre nagyobb méreteket ölt a forradalmi-demokratikus, anti­imperialista mozgalom. Az SZKP a különböző társa dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének leni­ni elve alapján sikeresen vált­ja valóra a párt XXIV. kong­resszusán kitűzött békeprogra mot. A feszültség enyhülése a nemzetközi kapcsolatok fő irányzatává vált. A XXV. kongresszus kitűzte az SZKP új feladatait nemzet közi viszonylatban. Ezek a fel­adatok a békeprogram szerves folytatását és továbbfejleszté­sét jelentik. Ez a békéért és nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függet­lenségéért vívott további harc programja. Ennek teljesítésére irányul továbbra is a Szovjet unió külpolitikája a testvéri szocialista országokkal és a többi békeszerető állammal együtt. A szovjet kommunisták forradalmi kötelességeikhez hí­ven harcolnak és harcolni fog­nak a békéért, valamennyi nép e legnagyobb vívmányáért, az emberiség előrehaladásának nélkülözhetetlen előfeltételé­ért. Az SZKP és a szovjet nép a lenini hagyományokhoz hűen továbbra is következetesen szo­lidaritást vállal közös nagy és nemes céljainkért küzdő har­costársainkkal, hű marad a proletár internacionalizmushoz, a marxizmus—leninizmus egyik fő alapelvéhez. A szovjet kom­munisták a proletár internacio­nalizmusnak — a kommunista pártok és az egész munkás- mozgalom eme erős és bevált fegyverének — a védelmét minden marxista—leninista szent kötelességének tartják. Az SZKP lenini nemzetközi politikája valamennyi nép alap­vető érdekeit szolgálja. Ennek a politikának van jövője. A XXV. kongresszus egész tevékenységét áthatotta az SZKP szilárd lenini eszmei-po- íitikai egységének szelleme. Ez a munka megtestesítette a párt kollektív bölcsességét, alkotó munkastílusát, korlátlan hűsé­gét a néphez és a kommunis­ta eszményekhez. A kongresz- szusi küldöttek aktívan, konk­rét és elvtársi légkörben tár­gyalták meg társadalmunk éle­tének legfontosabb kérdéseit, figyelmesen és tárgyszerűen elemezték a nyert tapasztalato­kat és a párt további felada­tait. Leonyid Brezsnyev elvtárs március 5-én a kongresszuson a következőket mondotta: „Le­nini pártunk története nagysze­rű kongresszusokat tart nyil­ván. Mindegyik fontos állomás volt a párt és az ország életé­ben. Az sem kétséges, hogy a XXV. kongresszus különleges helyet foglal majd el ezek so­rában. A nagy tettek kong­resszusaként fogják számontar- tani, amely a realizmus és tárgyszerűség, a saját erőnk­ből fakadó nyugodt magabiz­tosság, a kommunista építés nagy ügyének, a szilárd és igazságos világbékéért vívott harcunknak újabb győzelmei­be vetett meggyőződés jegyében végezte munkáját!“ Á párt és a szovjet nép őszinte, feltétlen egyetértését nyilvánítja az SZKP XXV. kongresszusának munkájával és' történelmi határozataival. Ezek a határozatok mutatják meg nekünk az egyedül helyes utat — az igazság útját, a sza­badság útját, a nép boldogsá­gához vezető utat. A XXV. kongresszus határo­zatai nagy ösztönzést adnak újabb dicső tettekre. E határo­zatok teljesítése minden egyes kommunista, minden pártszer­vezet, egész pártunk becsület­beli ügye. A tömegek élén kell haladniuk, amelyek a kongresz- szusi határozatokra a szocialis­ta munkaverseny további kibon­takoztatásával, azzal válaszol­nak, hogy még szorosabban felzárkózzanak kommunista él­csapatuk körül. Lenini pártja bölcs vezetésé­vel a szovjet nép biztos lép­tekkel halad előre az emberi­ség története első kommunista társadalmának felépítéséhez. L. I. BREZSNYEV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KE' főtitkára J. V. ANDROPOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja A. A. GRECSKO, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja V. V. GRISIN, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja A. A. GROMIKO, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja A. P. KIRILENKO, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára F. D. KULAKOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. az SZKP KB titkára D. A. KUNAJEV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja K. T. MAZUROV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja A. J. PELSE, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB inellett működő Pártellenőrzési E'izottság elnöke NY. V. PODGORNI], az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja G. V. ROMIANOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja M. A. SZUSZLOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára D. F. USZTYINOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára V. V. SCSERB.CKIJ, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja G. A. ALIJEV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja P. NY. GYEMICSEV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja B. NY. PONOMARJOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára M. MASEROV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja S. R. RASIDOV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja M. SZ. SZOLOMENCEV, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja I. V. KAPITONOV, az SZKP KB titkára V. I. DOLGIH, az SZKP KB titkára K. U. CSERNYENKO, az SZKP KB titkára G. F. SZIZOV, az SZKP KB Revíziós Bizottságának elnöke A. NY. KOSZIGIN, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja M. V. ZIMJANYIN, az SZKP KB titkára K. F. KATUS EV, az SZKP KB titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents