Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám, kedd

A SZOVJETUNIÓ NEPGAZDASAGA 1976—1380. EVI FEJLESZTESENEK FŰ IRÁNYAI

(Folytatás a 10. oldalról)

dományos alapjait, előnyben részesítve a zárt ciklusok alkalmazását;

el kell mélyíteni a kutatómunkát a molekuláris biológiában az emberi szervezet tevékenysége fiziológiai és biokémiai alapjainak területén, hogy gyorsabban megoldjuk a szív- és érrendszeri megbetegedések, a kóros daganatok és a vírusos megbetegedések, a foglalkozásból eredő és az idegrendszeri betegségek elleni harc legnagyobb problémáit. Folytatni kell a munkafeltételek javítása, valamint az ésszerű táplálkozás kérdéseinek kutatását;

el kell mélyíteni a genetikai elméletek és módszerek továbbfejlesztését, új értékes növényfajták, állatfajok és mikroorganizmusok kultúráinak nemesítésével, valamint a gyógyítás, a mezőgazdaság és számos iparágazat száA gazdaság fejlődése és a társadalmi termelés hatékonyságának növelése alapján biztosítani kell a nép növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a szocialista életmód következetes fejlesztését és a szovjet társadalom szociális struktúrájának további tökéletesítését. Ennek érdekében szükséges:

javítani a munka szociális-gazdasági és termelési feltételeit, elmélyíteni alkotó jellegét, sokoldalúan korlátozni az alacsony fokú képzettséget igénylő, a fizikailag fárasztó és a kézi munkát; v

növelni kell a lakosság jövedelmét, emelve a fogyasztás színvonalát és tökéletesítve összetételét, jobban kielégítve a lakosságnak a fogyasztási árucikkek iránti keresletét;

nagyszabású lakásépítést kell megvalósítani, és javítani kell a lakásokat, ami a nép élete további javításának egyik fő irányzata;

bővíteni kell a háztartási munkákat megkönnyítő és a szovjet emberek pihenését tökéletesítő szolgáltatások fajtáit és azoknak volumenét;

emelni kell a dolgozók műveltségének és kulturális-műszaki felkészültségének színvonalát, javítani kell az egészségügyi gondoskodást, az életkörnyezet védelmét, meg kell teremteni a gyerekek nevelésének, az anyák és gyermekek egészségvédelmének, az ember élete- és aktivitása meghosszabbításának kedvező feltételeit;

továbbra is közelebb kell hozni egymáshoz a szovjet társadalom különböző szociális csoportjait, a városok és a falvak lakosságának élet- és kulturális színvonalát, munka- és életfeltételeit;

tovább kell fejleszteni a szocialista demokráciát, a dolgozók társadalmi aktivitását és kezdeményezését, bővíteni kell részvételüket a termelés irányításában. Sokoldalúan fejleszteni kell a szocialista versenyt, a munka iránti kommunista viszony kialakítását célzó mozgalmat, a legjobb tapasztalatok népszerűsítését;

jobban kell összehangolni az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, fokozva a termelés hatékonyságára, a munkatermelékenység növelésére, a termelés tökéletesítésére és az anyagi források gazdaságos kihasználásra gyakorolt hatásukat.

A munkások és az alkalmazottak átlagbérét 16—18 százalékkal kell emelni, hogy az ötéves tervidőszak végűn havonta legalább 170 rubelt tegyen ki. A termelés és a munkatermelékenység növelése alapján átlag 24—27 százalékkal kell növelni a kolhoztagok közös gazdaságaiból a tagok jövedelmét.

A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások 28—30 százalékkal emelkednek.

Be kell fejezni a legalacsonyabb bérek emelését célzó intézkedések megvalósítását, és ezzel egyidejűleg a népgazdaság nem termelési ágazataiban alkalmazott dolgozók közepes bérkategóriáiban emelni kell a béreket és a fizetéseket. Meg kell nyitni a munkások és az alkalmazottak minimális bére, fizetése és keresete emelésének új szakaszát.

Bérpótlékot kell juttatni azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak, akik bizonyos számú évet ledolgoztak a Távol-Keleten. Folylatni kell a bejárási pótlékok bevezetését azon munkások és alkalmazottak bérei esetében, ahol ezt még nem vezették be — az Urálon és Kazahsztán egyes járásaiban.

Számos iparágban emelni kell az éjjeli munkáért nyújtott bérpótlékot.

A munkások és az alkalmazottak béreit illetően következetesen végre kell hajtani az alábbi intézkedéseket: a munkatermelékenység növelésével,

mára a fiziológiailag aktív anyagok előállításának módját;

fejleszteni kell a föld, a természeti kincsek, a növény- és az állatvilág, a levegő és a víz ésszerű felhasználásának és védelmének tudományos alapjait. Bővíteni kell a világ óceánjainak komplex kutatását. Tökéletesíteni kell az időjárás és az elemi csapások előrejelzései kidolgozásának módszereit;

el kell mélyíteni a földkéreg és a felső földrétegek tanulmányozását a hasznosítható ásványok lelőhelyei kialakulásának és elhelyezésük törvényszerűségeinek kutatása érdekében;

folytatni kell a világűr kutatását és meghódítását, bővíteni kell a Föld természeti kincsei kutatásában a meteorológiában, a navigációban, hírközlésben és más népgazdasági szükségletek viszonylatában kozmikus eszközök alkalmazásának kutatását.

a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával, a termelés tökéletesítésével és önköltsége csökkentésével kapcsolatban el kell mélyíteni a bér ösztönző szerepét;

az állami bérszabályozás alapjaként tovább kell tökéletesíteni a tarifarendszert, el kell mélyíteni szerepét a dolgozók szakképzettsége és munkaeredményei növelésének ösztönzésénél;

szélesebb körben kell érvényesíteni az anyagi ösztönzés haladós formáit annak érdekében, hogy kevesebb dolgozóval növeljék a termelést, az iparban és más ágazatokban alkalmazni kell a munka végleges eredményei szerinti díjazást brigádonként, főleg az építőiparban és a mezőgazdaságban az akkordbért;

tökéletesíteni kell a premizálási rendszereket, fokozni a prémiumok függőségét a munkaeredményektől, a termelés minőségétől, a termelési feladatok teljesítésétől és a műszakilag indokolt teljesítménynormáktól;

javítani kell a munkások és az alkalmazottak bérviszonyait a népgazdaság egyes ágazataiban, nagyobb mértékben kell előnyben részesíteni azoknak a dolgozóknak a díjazását, akik nehéz természeti és éghajlati feltételek között, illetve nehéz és kedvezőtlen munkafeltételek között dolgoznak;

erősíteni kell a bér szerepét a munkafegyelem megszilárdításában és a vállalatokban, a munkaerő-vándorlás korlátozásában.

A kolhoztagok munkája díjazásának szervezését tökéletesíteni kell a következőképpen:

fokozatosan össze kell hangolni a kolhozokban és a szovhozokban végzett munkáért járó díjazás szintjét, annak megfelelően, ahogyan kiegyenlítődik a munkatermelékenység és a munkafeltételek;

a munkáért járó díjazás szintje nagyobb mértékben függjön a munka végeredményétől;

biztosítani kell az azonos bonyolultságú, nehézségű és intenzitású munka egységesebb díjazását.

Szavatolni kell a munkafeltételek és a munkavédelem további javulását. Nagymértékben kell alkalmazni a tudományos és a technikai ismereteket, a technológia és a berendezések tökéletesítését a biztonságos munkafeltételek szavatolására.

Folytatni kell a dolgozó nők munka- és életfeltételeinek tökéletesítését.

A dolgozó nők számára be kell vezetni, hogy gyermekük egyéves koráig részlegesen fizetett szülési szabadságot kapjanak. Az anyák számára nagyobb mértékben lehetővé kell tenni, hogy rövidebb munkanapot vagy munkahetet vállaljanak, illetve házi foglalkozást kapjanak.

Bővíteni kell a gyermekintézmények, az iskolák és a bölcsődék hálózatát.

2,5—2,8 millió gyermek számára épül új óvoda és bölcsőde. Gyarapítani kell a pionírtáborok, a gyerekek és az ifjúság sportközpontjainak és gyógyintéz- ményeinek számát. Különleges figyelmet kell szentelni a gyermekintézmények munkája tökéletesítésének.

A szolgáltatások a közétkeztetés fejlesztésével, a félkész áruk és a csemegék árusításának és gyártásának növelésével meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a háztartások vezetése kevesebb időt igényeljen.

Meg kell javítani a társadalombiztosítást, emelni kell a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok minimális öregségi nyugdíját.

Szavatolni kell a kolhozparasztság, a munkások és az alkalmazottak társadalombiztosításának további kiegyenlítését. Nyugdíjat kapnak azok a volt kolhoztagok, akik a kolhozokban, az állami vállalatokban, szervezetekben és Intézményekben ledolgozták a szükséges éveket. Kiegészítik az első rokkantsági kategóriába tartozó kolhozparasztok nyugdíjait.

Nagyobb támogatásban kell részesíteni a gyermekkoruk óta rokkantakat és a támogatást a gyerek korától függetlenül kell kifizetni.

A járadékbiztosítás keretében előnyben kell részesíteni a sokgyermekes anyákat

Jobban ki kell használni a nyugdíjasok és a rokkantak részvételének lehetőségeit a társadalmi munkában.

Számolni kell az állami kölcsönök további amortizációjával

Továbbra is szavatolni kell a fő élelmiszerek és más árucikkek állami kiskereskedelmi árának stabilitását, a szükséges feltételek megteremtésétől, valamint az árukészletek felhalmozásától függően csökkenteni kell az egyes árufajták árát.

Az állami és a szövetkezeti kereskedelemben 27—29 százalékkal kell növelni a kiskereskedelmi áruforgalmat.

Biztosítani kell a szovjei emberek élelmezési struktúrájának további javítását, a nagy tápértékű élelmiszerfajták, például a hús- a tejtermékek, a zöldség stb. fogyasztásának növelésével.

jobban kell kielégíteni a lakosság keresletét a könnyűipari termékek, továbbá a kulturált és szociális rendeltetésű tárgyak, valamint az olyan háztartási cikkek iránt, amilyen a bútor, a televíziókészülékek, a hűtőszekrények, a filmfelvevőgépok, fényképezőgépek, magnetofonok, porszívógépek és más árufajták.

Bővíteni és megújítani kell az árucikkek választékát, tökéletesítve minőségüket, növelve az olyan új korszerű árufajták termelését és értékesítését, amelyek iránt nagy a kereslet a lakosság körében. Aktívan elő kell segíteni a fogyasztói kereslet formálását és a lakosság ízlésének kialakítását.

Meg kell szilárdítani és tökéletesíteni kell a gazdasági kapcsolatokat az ipar és a kereskedelem közölt, annak alapján, hogy a kereskedelem megrendelései képezzék a fogyasztási árucikkek termelési volumene és választéka meghatározásának alapját. Növelni kell az ipari és a kereskedelmi vállalatok felelősségét a szerződések teljesítéséért.

Bővíteni kell a kereskedelem anyagi bázisát. Ki kell terjeszteni a korszerű üzletek, többek között az ipari minisztériumok által létesített cégboltok hálózatát. Nagyobb mértékben kell fejleszteni a kereskedelem haladó formáit, amelyek szavatolják a lakosság kiszolgálása színvonalának további emelését és a vásárlónak időt takarítanak meg az áru beszerzésénél. Nagy gépesített raktárakat kell építeni mindennemű árucikk számára, továbbá hűtőberendezéseket és raktárakat a zöldség, a burgonya és a gyümölcs tárolására.

A nagykereskedelem vállalatainak és szervezeteinek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a kereskedelem folyamatos ellátásáért a szükséges mennyiségű és megfelelő választékú áruval.

Szavatolni kell a közétkeztetés továbbfejlesztését, a közétkeztetési vállalatok felszerelését korszerű berendezésekkel és ellátásukat iparilag gyártott félkész áruval.

Bővíteni kell a választékot, növelve a termelés és a felszolgálás minőségét.

A vállalatokban javítani kell a közétkeztetés megszervezését, valamint a diétás étkeztetés szervezését is.

Tökéletesíteni kell a fogyasztási szövetkezetek olyan szervezeteinek munkáját, amelyek kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtanak a falusi lakosságnak. Lépéseket kell tenni termelési tevékenységük továbbfejlesztésére, a mezőgazdasági termékek és nyersanyagok, továbbá az erdei gyümölcsök, a gomba és a gyógynövények felvásárlásának bővítésére, valamint a helyi áruforrásoknak a kereskedelmi forgalomba való bevonására.

A lakossági szolgáltatások volumen- jét 1,5-szeresére, a falvakon 1,7-szere- sére kell növelni. Emelni kell a szolgáltatások színvonalát és a megrendelések teljesítésének minőségét. Bővíteni kell a szolgáltatóvállalatok hálózatát és biztosítani kell számukra a korszerű technikát.

Tökéletesíteni kell a takarékpénztárak tevékenységét, nagyobb mértékben kell bevezetni a lakosság számára a készpénz nélküli fizetések lehetőségét a kereskedelmi vállalatoknak, a szolgáltatóvállalatoknak és más üzemeknek.

A pénzellátás összes forrásából 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel. Tökéletesíteni kell a lakások minőségét, felszereltségét és térmegoldásukat. A városépítésnek a városfejlesztés átfogó terveihez kell igazodnia, meg kell javítani a városok és a községek ellátottságát és az építészeti megoldásokat. Tökéletesíteni kell a központi vízellátást. A lakásokat továbbra is rá kell kapcsolni a nagy hőforrásokra és bővíteni kell a gáz bevezetését. Meg kell javítani a lakásalap karbantartását.

Növelni kell a szövetkezeti lakások számát. A kisvárosokban a városi típusú lakótelepeken és a falvakon segíteni kell a magánépítkezést

Tovább kell javítani a lakosság egészségének védelmét. Az egészségügy* gyakorlatban nagyobb mértékben kell alkalmazni korunk tudományos ismereteit az új diagnosztikai és gyógymódokat. Tökéletesíteni kell az orvosi prevenciót. Jobban kell kielégíteni a lakosság, valamint a gyógy- és preventív intézmények szükségleteit, gyógyászati berendezések és orvosságok tekintetében. Javítani kell az op* vosi segélynyújtást, valamint az egészségügyi intézményekben a munka szervezését.

Az általános és szakosított egészség- ügyi intézmények építésének ésszerű összehangolásával fejleszteni és tökéletesíteni kell az egészségügy anyagi alapját. 1980-ig a kórházi ágyak száma hozzávetőlegesen eléri a 3,3 milliót. Az új lakótelepeken és a falvakon több rendelőintézetet és gyógyszertárai kell építeni.

Bővíteni kell a rokkantak és a nyugdíjasok házainak hálózatát. További protetikus, ortopédia és rehabilitációs központokat kell létesíteni a rokkantak számára, fokozni kell a rokkantak részére készült kiskocsik, a proteti- kai és ortopédiai gyártmányok termelését, és javítani kell minőségüket. Gondoskodni kell a rokkantak terme« lési kiképzésének tökéletesítéséről.

Az otthonokban, a szülőotthonokban, a gyermekkórházban és néhány szakkórházban és klinikai osztályon emelni kell az élelmiszer és más szükségletek fogyasztási normáit.

Javítani kell az orvosok és a középfokú szakképzettségű egészségügyi személyzet felkészítését és növelni kell szakképzettségüket.

A tudományos-műszaki haladás követelményeivel, a dolgozók kulturális és műszaki színvonala, műveltségi szintje szüntelen emelése feladataival, a szakmunkások és a szakemberek jobb felkészítése követelményeivel összhangban tovább kell fejleszteni az általános iskolák rendszerét.

Fejleszteni és tökéletesíteni kell az általános középiskolai oktatást. A középiskolákon emelni kell a pedagógiai és nevelőmunka színvonalát. Nagyobb figyelmet kell szentelni a tanulók munkára való nevelésének és szakmai orientálásának, valamint etikai és esztétikai nevelésének. Tökéletesíteni kell a tanítók felkészítését és továbbképzését.

Űj általános iskolákat kell építeni, legalább 7 millió tanuló számára, ebből hozzávetőleg 4,5 millió vidéki tanuló számára. Bővíteni kell a pionírpaloták és -házak, a fiatal technikusok és természettudósok állomásait, a sport- és zeneiskolák és más gyermek- intézmények hálózatát. A bentlakásos iskolákban és gyermekotthonokban emelni kell az élelmezés fogyasztási normáit.

A népgazdaság minden ágazata számára szavatolni kell az ifjúság soraiból toborzott, szakképzett munkások felkészítését, elsősorban a műszaki szakmunkásiskolákban, amelyek lehetővé teszik a szakképzettség mellett az általános középiskolai képesítés elnyerését, továbbá a szaktanintézetekben.

Több mint kétszeresére kell növelni a szakközépiskolákra és a szakmunkásiskolákra felvett tanulók számát. A szakmunkástanulók képzése rendszerének keretében mintegy 11 millió szakmunkást kell kiképezni. Legalább 150 százalékkal emelni kell a szaktanintézetekben középiskolai képesítést nyert munkások számát. Meg kell kezdeni az oktatást 1,1—1,2 millió tanulót befogadó új szakmunkásképző iskolákon és ennek megfelelő számú internátust kell megnyitni.

Közvetlenül a termelésben tökéletesíteni kell a tömeges foglalkozásokban dolgozó munkások és más alkalmazottak felkészítését és szakképzettségét. Emelni kell az esti középiskolák színvonalát.

9,6 millió főiskolai vagy szakközépiskolai végzettséggel rendelkező szakembert kell képezni. Különleges figyelmet kell szentelni a káderek biztosításának olyan területek számára, ahol intenzíven fejlődnek a termelőerők.

A fő-, szakközép- és szakmunkás- képző iskolák egyik legfontosabb feladata a szakemberek és munkások felkészítése, eszmei és politikai nevelése színvonalának további emelése.

Bővíteni kell az általános szakmunkásképző, szakközép- és főiskolák anyagi bázisát. Az oktatási folyamatban aktívabban kell alkalmazni a műszaki eszközöket, az új oktatási módszereket, a többi között az idegen

(Folytatás a 12. oldalon:)

/Hl. A szociális fejlődés és a nép életszínvonala emelésének programja