Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-09 / 58. szám, kedd
A SZOBIETOHIO NEPGflZDflSflGfl M-J880. tWI ftlLtSZTESEMEK FŰ IRflHYfll (Folytatás a 9. oldalról) A vasúton a be- is kirakodó munkálatoknál 93 százalékra kell emelni a munka komplex gépesítését. Jelentősen emelni kell a munka gépesítésének színvonalát a vasúti töltések javításainál. Tökéletesíteni kell a személyszállítás szervezését. Folytatni kell a vasútvonalak és az intenzív külvárosi közlekedés nagy csomópontjainak villamosítását. A vasúti közlekedésben 18 - 20 százalékkal kell növelni a munka termelékenységét. Biztosítani kell a tengeri szállítás további fejlesztését, jobban ki kell elégíteni a népgazdaság érdekében a növekvő külkereskedelmi és inrtmel- léki szállítás szükségleteit, tökéletesíteni kell a teherszállítást a Távol- F'zak és Távol-Kelet területeire, nö- veni kell a közlekedési szolgáltatá- rok exportjának volumenét és hatás- foki ... A tengeri szállításban mintegy 1,3- szeresen kell növelni a teherszállítást. Bővíteni kell a tengeri kikötők kapacitását, főleg szakosított átrakókomplexumok építésével, összesen 5,3 km-nyi hosszúságban, elsősorban Vosz- tocsnij, Nagajevo, Novorosszijszk, Taup- sze, Iljicsevszk és Arhangelsz kikötőjében. A Fekete-tengeren folytatni kell az új kikötő építését Grigorjev Liman- ban. A tengeri szállításban 92 százalékra kell emelni a be- és kirakodás komplex gépesítését. A kereskedelmi flottát nagy teherbíró szárazterhek szállítására alkalmas hajókkal, továbbá olajszállító és kombinált hajókkal kell kiegészíteni, ösz- szesen mintegy 5 millió tonna teljes teherbíró képességgel. Növelni, kell a szárazterhekre szakosított hajók, — a fák, konténereket, a konténer-csónakokat, a trélereket, a szabadon elhelyezett terheket szállító stb. hajók — hányadát. Intézkedéseket kell foganatosítani, hogy az északi-tengeri úton és a korán befagyó kikötőkben meg- Iil -jszabbítsák a hajózási idényt. A tengeri flottát ki kell egészíteni nagy teljesítményű jégtörő hajókkal. Folytatni kell, főleg Távol-Keleten és a Feketetengeren a karbantartási bázis fejesz- tését. Elsősorban Szibériában, a Távol-Ke leten és a Tŕvol-Északon tovább kell fejleszteni a folyami közlekedést. A folyami közlekedésben mintegy 22 százalékkal kell emelni a teherszállítás volumenét, összesen mintegy 6 km-nyi hosszúságban üzembe kell helyezni gépesített rakodókat, be kell fejezni az oszetrovszki kikötő átépítését, bővíteni kell a maklokovszki, habarovszki, a pecsorai, az Amúr melletti komszomolszki kikötők kapacitását. Kikötőt kell építeni Nyizsne var- tovszkban. Meg kell kezdeni a Fehértenger és a Balti-tenger közötti csatorna átépítését . A folyami flottát nagy teherbíró képességű egységekkel, tolóhajó-egységekkel. nagyobb teherbírású motoros teherszállító hajókkal, köztük folyami és teherhajózásra egyaránt alkalmas hajókkal, kismerülésű hajókkal, amelyek alkalmasak a teherszállításra sekély vizű folyamokon és tökéletesebb típusú személyszállító hajókkal kell kiegészíteni. A belső vízi közlekedési vonalakon meg kell hosszabbítani a hajózási idényt. A folyami flottát jégtörő hajókkal kell kiegészíteni. Lényegében be kell fejezni a folyami szállításban a be- és kirakodás komplex gépesítését. Meg kell határozni a csővezetékes szállítás további fejlesztését. Az ötéves tervidőszakban mintegy 15 000 km kő- olajvezetéket, s mintegy 3000 km kő- olajtermékek szállítására alkalmas vezetéket kell üzembe helyezni. A fő tranzitvezetékek számára szavatolni kell a technológiai eljárások autóm*’ tikus irányítási rendszereinek előállítását és alkalmazását. A gépkocsiközlekedésben mintegy 42 százalékkal kell növelni a teherszállítást. Biztosítani kell a közúti teherszállítás előnyös fejlesztését, a teherszállítás volumenjét 45 százalékkal és az autóbuszokkal történő személyszállítást 28 százalékkal kell növeni. A gépkocsiközekedési eszközöket továbbra is a nagy fuvarozó vállalatokban kell összpontosítani. Bővíteni kell a közlekedési eszközök utján történő centralizált teherszállítást. Meg kell hosszabbítani a tehergépkocsik napi üzemeltetési idejét. Meg kell határozni a nemzetközi gépkocsiszállítás továbl/ejlosztését. Szavatolni kell az országos és a köz- társasági jelentőségű távolsági utak előnyös fejlesztését, s ezzel egyidejűleg bővíteni kell — elsősorban a mezőgazdasági területeken — a helyi jelentőségű utak hálózatát. Az ötéves tervidőszakban 65 000 km- nyi szilárd burkolatú utat keli felépíteni és átépíteni, ebből mintegy 15 000 kilométer lesz az országos és köztársasági jelentőségű út. Javítani kell az útépítést, az utak javítását és karbantartását. A légi közlekedésben főleg a nagy távolságra és a nehezen megközelítne- tő területekre történő szállításokat kell növelni. A légi személyszállítást 1,3- szorosára kell növelni. Be kell állítani a forgalomba az IL-86 (Aerobusz), a JAK-42, továbbá az IL-76 típusú teherszállító repülőgépeket, valamint a helyi vonalakon közlekedő új repülőgépeket és a mezőgazdaságot szolgáló repülőgépeket. Biztosítani kell az új repülőgépek és helikopterek fejlesztésében a kísérleti és <udományos-kuta- tó munkálatok megvalósítását. Ezeknek az új repülőgépeknek repülési, műszaki és gazdasági mutatói feleljenek meg a polgári légi közlekedésfejlesztés távlati követelményeinek. Folytatni kell a már meglévő repülőterek átépítését, új repülőtereket, javítóközponlokat és műszaki bázisokat kell építeni a polgári légiforgalom számára, tovább kell fejleszteni a légi vonalakat. A belföldi légi vonalakat, valamint a repülőtereket a repülőgépek üzemeltetéséhez és kezeléséhez szükséges automatikus és gépi eszközökkel kell ellátni. Biztosítani kell a navigációs és a rádiótechnikai berendezés repülőgépeken és a földön elhelyezett rendszerei szélesebb körű bevezetését, ami szavatolja a légi közlekedésnek, a repülőgépek startolásának és leszállásának automatikus irányítását. Tökéletesíteni és bővíteni kell az összes hírközlési szolgáltatást. Tovább kell építeni a Szovjetunió egységes automatikus kommunikációs hálózatát. Az interurbán telefonvonalak hossza 1,6-szorosára emelkedik. Jelentősen emelni kell az interurbán telefonkapcsolat automatizálásának színvonalát, Meg kell kezdeni .a munkálatokat az információ-továbbítás országos rendszerének megszervezése érdekében. A városi és falusi telefonkészülékek száma 1,4-szeresére emelkedik. Meg kell gyorsítani a központi napilapok továbbítását a lakosságnak, mégpedig a fényképtávíró útján továbbított újsághasábokat átvevő központok számának megkétszerezésével. A postákon fokozni kell a termelési eljárások gépesítését és automatizálását. Emelni kell a lakosságnak nyújtott összes hírközlési szolgáltatás színvonalát. Biztosítani kell a televízió- és a rádióadás további fejlesztését, többek között a színes televíziós adást is. Szavatolni kell a föld műholdjainak szélesebb körű felhasználását, elsősorban Nyugat- és Kelet-Szibériában, a tévéadás biztosítására, valamint a telefon- és távíróösszeköttetés létesítésére a Szovjetunió távoli területeivel. VI. Építkezési beruházások Az építkezési beruházásokban a fő feladat a beruházások hatékonyságának növelése a népgazdaság minden ágazatában az állóalapok további gyarapításának és minőségi tökéletesítésének biztosítása, az új termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezése, a tervezés és az építőipari termelés szervezésének tökéletesítésével, az építkezési határidők lerövidítésével és az építkezési költségek csökkentésével. Az ötéves tervidőszakban 24—26 százalékkal nőnek a népgazdasági beruházások, A beruházásokat elsősorban a tudományos-műszaki haladást meggyorsító létesítmények építésére, valamint a már fennálló vállalatok új műszaki felszerelésére és átépítésére kell összpontosítani. A beruházások volumenében növelni kell a berendezésekre fordított költségek hányad It. Biztosítani kell ü vállalatok és a létesítmények építési határidőinek lényeges lerövidítését, a beruházások, az anyagi- és a munkaerő-források összpontosításával, az iparosítás színvonalának emelésével és az építőipari termelés szervezésének tökéletesítésével. Szigorúan meg kell tartani a befejezetlen építkezések meghatározott normáit, az építkezési határidőket. Javítani kell a tervező- és költség- vetési tevékenységet, növelni a tervező, a konstrukciós és a tudományos szervezetek felelősségét a tervezési megoldások magas műszaki és gazdasági színvonaláért. Tökéletesíteni kell a tervek és a költségvetések kidolgozásának és szakvéleményezésének minőségét, és le kell rövidíteni a határidőket. Javítani kell a projek- ciós és kutatási munkálatok tervezését. Meg kell szilárdítani a tervezőés kutató szervezetek anyagi-műszaki alapját. Tökéletesíteni kell az építkezést és az építészeti megoldásokat, valamint a terület-előkészítési munkálatok gazdaságosságát a községek, lakónegyedek, ipari és mezőgazdasági komplexumok, az épületek és berendezések építésénél. A községek, a termelővállalatok és más létesítmények építésénél gazdaságosan kell felhasználni a földterületet. El kell terjeszteni azt a gyakorlatot, hogy az építkezések anyagi igényeit az anyagi műszaki ellátás országos rendszere útján elégítik ki az építőipari és a szerelő szervezetek megrendelései szerint, összhangban a tervek és a költségvetések által meghatározott szükségleteikkel. Fokozni kell a gépipari minisztériumok és vállalatok szerepét és felelősségét az általuk előállított berendezések komplett leszállításáért, felszereléséért és üzembe helyezéséért. A vállalatok tervezéséj; és építését komplexen hangolják össze a lakóházak, a gyermekintézmények, a kulturális és egészségügyi létesítmények, a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények építésével. Növelni kell az iparosítás szintjét az építőiparban, valamint az építőipari konstrukciók és elemek előregyár- tottságának fokát. El kell terjeszteni a teljes mértékben szerelésen alapuló építkezések, továbbá az épületek és berendezések korszerű konstrukciókból történő összeszerelésének gyakorlatát. Szélesebb mértékben kell az építőiparban alkalmazni az új anyag- és gyártmányfajtákat, az igen szilárd és könnyűbetonokból készülő hatékony vasbetonszerkezeteket, az azbesztcement- konstrukciókat, a hengerelt anyagok gazdaságos profilját, az alumíniumöntvényekből készült gyártmányokat és a ragasztott fakonstrukciókat. Szavatolni kell az épületelemgyárak és a vidéki építőipari üzemek, a köny- nyűszerkezetes épületelemeket gyártó üzemek, valamint a szakosított járási, illetve közös építőipari termelési alapok továbbfejlesztését. Folytatni kell az építőipari szervezetek műszaki átépítését, elsősorban azáltal, hogy biztosítanak számukra nagy teljesítőképességű építőipari gépeket, közlekedési eszközöket, tökéletesítik a munkások ellátottságát gépesített szerszámokkal és kisgépekkel, valamint azáltal, hogy az építőiparban — főleg a befejező munkálatoknál — jelentősen fokozzák az alapvető műveletek gépesítését. Tovább kell fejleszteni az építőipari gépek és berendezések centralizált javítását. Fejleszteni és tökéletesíteni kell az építőipari munkálatok elvégzésének kivitelezői módját. Nagyobb mértékben kell alkalmazni az építőiparban a gazdasági önelszámolás új formáját, brigádok szervezését a kivitelezői szerződések alapján. A nagy koncentrációjú építkezések területein idejében létre kell hozni az állandó kivitelezői, építőipari és szerelő szervezeteket, és azokon a területeken, aínelyek gazdaságilag fejlődni kezdenek, főleg Északon, a feltétlenül szükséges esetekben mozgó építőipari alakulatot kell szervezni. Arra kell törekedni, hogy a termelő és más létesítményeket folyamatosan helyezzék üzembe az egész év folyamán. Fokozni kell az építőipari szervezetek vezető nek felelősségét a munka minőségéért és a határidő megtartásáért. Az építőiparban 29—32 százalékkal kell emelni a munka termelékenységét. VII. A tudomány fejlesztése A szovjet tudomány fő feladata továbbra is a természet és a társadalom törvényei kutatásának elterjesztése és elmélyítése, továbbá, hogy egyre jobban hozzájáruljon a kommunizmus anyagi-műszaki alapja kiépítése időszerű problémáinak megoldásához, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához. Hozzájáruljon a termelés hatékonyságának növeléséhez, a nép élet- és kulturális színvonalának emeléséhez és a dolgozók kommunista világnézetének kialakításához. Biztosítania kell a társadalom, a természet és a műszaki tudományok területén az alapvető és az alkalmazott tudományos kutatás továbbfejlesztését. A tudományos dolgozók figyelmét a tudományos-műszaki és társadalmi haladás legfontosabb problémáira kell összpontosítania, azokra, amelyek megoldásától a legnagyobb mértékben függ a gazdaság, a kultúra és a tudomány sikeres fejlődése. Biztosítani kell az olyan kutatómunkálatok továbbfejlesztését, amelyek alapjaiban új utakat és lehetőségeket tárnak fel az ország termelőerői átalakítása, a jövő technikája és technológiája megteremtése érdekében. Emelni kell a tudományos-kutató munka hatásfokát és minőségét, biztosítva a tudomány és a termelés kapcsolata formáinak további tökéletesítését. Meg kell gyorsítani a tudományos ismeretek alkalmazását a népgazdaságban. Fokozni kell a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szerepét, amely az elméleti kutatás központja és a Szovjetunióban folyó egész tudományos munka egybehangolója. Tökéletesíteni kell a tudományos dolgozók munkájának szervezését, és növelni kell munkájuk hatékonyságát. A tudományos közösségeknek és vezetőiknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk a kutatómunka színvonaláért és minőségéért, jobban meg kell indokolniuk javaslataikat. Fokozni kell a tudományos intézmények munkaközösségeinek és dolgozóinak érdekeltségét, tevékenységük jobb eredményeiben. Fejleszteni kell a tudományoskutató munkákat a főiskolákon. Meg kell javítani a tudományos-kutató, a tervező és a konstrukciós szervezetek irányításának, a tudományos kutatás tervezésének és pénzellátásának rendszerét. Tökéletesíteni kell a tudományos, valamint a tudományos pedagógiai szakemberek felkészülését és atesztá- ciőját. Meg kell szilárdítani a tudományos, a tervező és a konstrukciós szervezetek anyagi alapját azzal, hogy jobban ellátják őket műszerekkel, berendezésekkel, anyaggal, a számító- és a szervezőtechnika eszközeivel, valamint a tudományos-kísérleti egységek fejlesztésével. Tökéletesíteni kell a tudományos és szabványosítással kapcsolatos információk rendszerét. El kell mélyíteni a társadalom, a természet és a műszaki tudományok kölcsönös kapcsolatát. Meg kell határozni a tudományos kutatás fejlesztésének alábbi legfontosabb irányait: A társadalomtudományok területén: folytatni kell az SZKP és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom világtörténelmi jelentőségű tapasztalatainak tudományos általánosítását; vizsgálni kell a fejlett szocializmus elméleti problémáit, a kommunizmusba való átmenet törvényszerűségeit, hatásuknak és kihasználásuknak '■mechanizmusát; fejleszteni kell a kommunizmus anyagi-műszaki alapja építésének, a társadalmi kapcsolatok tökéletesítésének, az új ember formálásának és a szocialista életmód fejlesztésének elméletét; sokoldalúan ki kell bontakoztatni a tudományos-műszaki forradalom problémáinak a társadalmi termelés hatékonysága és intenzifikálása növelésének, a népgazdaság irányítása és tervezése tökéletesítésének, a szociális és a gazdasági folyamatok prognózisainak kutatását; bővíteni kell a Szovjetunió és a KGST-tagállamai közti szocialista gazdasági integráció, a más államokkal való külgazdasági kapcsolatok fejlesztése kérdéseinek és korunk fejlődési problémáinak kutatását; fokozni kell a társadalomtudományok szerepét az antikommunizmus elleni harcban, a burzsoá és revizionista elméletek bírálatában, a marxista— leninista eszmék meghamisítóinak leleplezésében; A természettudományok területén: bővíteni kell az elméleti és az alkalmazott matematika területén a kutatómunkát. Fejleszteni kell a népgazdaságban a számítótechnika széles körű és hatékony alkalmazásával kapcsolatos tudományos munkát; fejleszteni kell az elméleti és kísérleti kutatást a magfizikában, a szilárd anyagok plazmájával, az alacsony hőfokokkal foglalkozó fizikában, a rá- diofizikában és az elektronikában, a kvantum-elektronikában, a mechanikában, az optikában és az asztronómiában, hogy gyorsabb legyen a tudományos-műszaki haladás és főleg az atomenergetika fejlődése, az energiaátalakulás eddigi és új kidolgozandó módszereinek tökéletesítése, hogy gyorsabban megteremtsük és széleskörűen alkalmazhassuk az alapjaiban új technikát, új konstrukciós mágneses, félvezető szupervezető és más anyagokat, valamint a technikailag értékes kristályokat; a kémiai vegyületek szintézise területén fejleszteni kell a kutatást, hogy új tulajdonságú anyagokra tegyünk szert. Oj kémiai folyamatokat kell létrehozni nagy hatékonyságú katalitikus rendszerekkel, amelyek szavatolják a m. 9. vegyi reakció jelentős felgyorsulását, és ki kell dolgozni a technológia tuma 1976. (Folytatás a 11. oldalon) 10
