Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám, kedd

A SZaWiETilNlO NtPSfiZOflSAOfl 1IE-1ŽO. Eil RÜESZTESISEII ŕl iRAŕllI 1 *176 ill. 9. i L'Olytatás a 8. oldalról f tás nagy lehetőségeit. Biztosítani kell az állattenyésztés szükségleteinek tel­jesebb kielégítését takarmányfehérjé­vel Maximálisan bővíteni kell a borsó, a takarmánybab. lucerna és más nagy fehérjetartalmú növénykultúrák vetés- területeit. Meg kell szervezni a szója­bab termesztését az OSZSZSZK, Uk­rajna, Moldava és a Kaukázuson túli köztársaságok déli vidékeinek öntözött földjein. Biztosítani kell a megfelelő szójafajták nemesítését és művelési technológiájuk kihasználását a közép­ázsiai köztársaságokban és Dél-Ka- zalisztánban. E célból létre kell hozni a szakosított gazdaságok hálózatát, el kell látni azokat a szükséges gépek­kel. biztosítani kell ellátásukat mű­trágyával és gyomirtó szerekkel. Növelni kell a mezei takarmányter­melés kultúráját. El kell érni a vetett takarmány kultúrák terméshozamának növelését és a természetes legelők tér-' mékenységének fokozását. Növelni kell a nagyon jövedelmező, termékeny, ön­tözött kaszálók és legelők, valamint a sivatagi és félsivatagi vidékek víz­zel ellátott legelőinek területeit. Jelentősen növelni kell a terimés és nedvdús takarmányok termelését a kolhozok és szovhozok, valamint a ház­táji gazdaságok szükségleteinek teljes kielégítésére. Minden kolhozban és szovhozban tartalék takarmánykész- leteket kell létrehozni. Javítani kell a terimés takarmány minőségét, mindenekelőtt csökkenteni a betakarításkor, tároláskor és a ta­karmányozási előkészítéskor tápanyag­értékükben keletkező veszteségeket. Szélesebb körben kell alkalmazni a ta­karmányliszt, a siló, s egyéb takar­mányok préselését, készítését, szemcsé- zését és vegyi konzerválását. Meg kell gyorsítani az áttérést a takarmány ter­melési és előkészítési munkálatok komplex gépesítésére. Teljesebben fel kell használni a jó­szág takarmányozására az élelmiszer­hús és tejipari hulladékokat. Javítani kel! az élelmiszerhulladékok gyűjtésé­nek megszervezését a kereskedelmi, közétkeztetési vállalatokban és a la­kosság körében. Az állat tenyésztésben biztosítani kell a hús, a tej, a tojás, a gyapjú és más termékfajták termelésének további nö­velését a szarvasmarha és baromfi súlygyarapodásának fokozása, az állo­mány növelése, a takarmány hatékony felhasználása, az állattartás és takar­mányozás feltételeinek jelentős megja­vítása, a fajnemesítő munka tökéletesí­tése, a munka gépesítése, a progresszív technológia alkalmazása útján. Az évi átlagos hústermelésnek el kell érnie fvágott súlyban] a 35—16,6 mil­lió tonnát, a tejtermelésnek a 94—96 millió tonnát, a tojástermelésnek pedig az 58—61 milliárd d .rabot. Mindenképpen fejleszteni kell az ál­lattenyésztési termékek, a baromfi­tenyésztés szakosítását és koncentrálá­sát, biztosítani keit a nagyipari ter­melésre való fokozatos átmenetet. Bő­víteni kell g -zdaságközi állattenyész­tési komplexumok, gépesített farmok és baroinfigyárak építését, a meglevő állí:L- és baromfitenyésztő farmok re- kronstrukcióját az új technika és tech­nológia alkalmazásának tekintetbe vé­tel vei. i i 'r iO'/f i a n i kell a hús, főként a mar­hahús és a baromfihús termelésének növelését a növendékmarhák tenyész­tésének és hizlalásának intenzívebbe i<:‘!e1'.vel. a brojler-baromfi tenyésztés bőviVisévoL Tejtosz 'üli kell a szako­sított húsnuirha tény észlést. Intenzíveb­bé kell lenni a sertéstenyésztést, alap­jában hústermelést irányzatúvá kell tenni, ugyanakkor növelni kell a son­katermelést. Jelentősen növelni kell a kolhozok, szovhozok és más állami mezőgazdasági vállalatok fejőstehén állományát növelni kell a tehenek tej- hozamát, lényegesen javítani kell az á 11 a tá I' o má n v r e pro d u k ei ó j á t* Biztosíta­ni kell ;i juhok és a kecskék állomá- nv.in .k további növeK>«é>. súlygyarapo­dásuk fokozását. >rel iehebb mértékben ki kell hasz­nálni a lehetőségeket a lő-, rénszarvas-, prémesállal-, nyúl tenyésztés-, a halte- nyészlés-, a méhészet és a selyemher­nyó termesztés fejlesztésére. 'avíiani kell az állatorvosi szolgála- to , csökkenteni kell az állatok e'hul- lási arányát, megbc'egedésének lehe­tőségét. Növelni kell az állattenyész­tési és állatorvosi rendeltetésű bioló­giai és vegyi- gyógyszerkészítmények, valamint a szükséges eszközök, beren­dezések és műszerek szállítását. Be kell tartani a mezőgazdasági ter­mékek szilárd felvásárlási terveinek elvét, és a terven felüli állami eladá­sáért való ösztönzés alapelvét, felemelt árak érvényesítésével. Az ötéves terv­ben évi időszakokra bontva a felvá­sárló szervezetek és a kolhozok, szov­hozok szerződéses megállapodásai ulapján biztosítani kell a mezőgazda- sági termékek felvásárlását, illetve terven felüli felvásárlását. A fő mezőgazdasági termékfajták fel­vásárlásának évi átlagos volumenét (tekintetbe véve a terven felüli ter­melést) a következő méretekben kell biztosítani: a gabonáét 90 millió ton­nában, a cukorrépáét 89,5 millió ton­nában, a nyersgyapotét 8,5 millió ton­nában, a rostlenét 511 000 tonnában, a zöldségféléket 17 millió tonnában, a burgonyáét 16,8 millió tonnában, a gyümölcs és bogyós növényekét 5,6 millió tonnában, a szőlőét 5,4 millió tonnában, a napraforgóét 6 millió ton­nában, a marháét- és baromfiét (élő­súlyban) 17,4 millió tonnában, a tejét 60.5 millió tonnában, a tojásét 34,3 mil­liárd darabban és a gyapjúét (beszá­mítható súlyban] 511 000 tonnában. Tökéletesíteni kell a felvásárlás for­máit. Szélesebb körben kell fejleszteni a kolhozok, szovhozok közvetlen kap­csolatait a feldolgozó- és kereskedel­mi vállalatokkal. Növelni kell e vál­lalatok felelősségét a felvásárolt ter­mékek minőségéért. Javítani kell a me­zőgazdasági termények szállítását és tárolását, be kell vezetni a konténeres szállítást. Bővíteni kell a termények átvételét közvetlenül a termelés helyén, valamint elszállításukat a felvásárlási szervezetek szállítóeszközeinek segítsé­gével. Szilárdítani kell a felvásárlási szervezetek anyagi-műszaki bázisát, biztosítani kell az új felvásárlóközpon- tok építését, a meglévő központok re­konstrukcióját, a silók, a hűtőcsarno­kok. a gyümölcs- és zöldségtároló rak­tárak rekonstrukcióját. Nagy mértékben folytatni kell a (a- la j Javítást. Állami beruházásokból 4 millió hektárnyi területet kell öntözni, 4,7 millió hektárnyi földet kell lecsa­polni, a sivatagos, félsivatagi és hegy­vidékeken 37,6 millió hektárnyi terü­letet öntözéssel legelőkké kell átala­kítani. Növelni kell az öntözéses földműve- lé.s területeit az OSZSZSZK európai- részében Észak-Kaukázusban, Dél- Ukrajnában, Moldavában, Kazahsztán­ban és a közép-ázsiai köztársaságok­ban. valamint a Kaukázuson túli vidé­ken Nagy ütemben kell talajjavítást végezni az OSZSZSZK nem fekete földi övezetében, folytatni kell a talajjaví­tási munkálatokat a Balti Köztársasá­gokban, a poleszjei síkságon és a Tá­vol-Keleten. Tudományos kutatásokat kell végez­ni és eredményeik alapján biztosítani olyan tervek kidolgozását, amelyek összefüggnek azzal a problémával, hogy az északi- és szibériai folyókat átvezessék Közép-Ázsiába, Kazahsztán­ba és a Volga mentére. Meg kell gyorsítani a tudományos és technikai vívmányok alkalmazását a talajjavításban, biztosítani kell a víz­gazdálkodási és hasznosítási munkála­tok további iparosítását, a progresszív öntözési technika alkalmazását, a ta­lajjavítási rendszerek automatizálását és gépesítését. Hatékonyabban kell fel- haszálni a vízforrásokat, javítani kell a talaj javítási rendszerek műszaki ál­lapotát. Biztosítani kell az öntöző és lecsapoló berendezések építésének és mezőgazd asá g i hasznosításé na k kom n- lex jellegét. Növelni kell a vízgazdál­kodás-tervezési és építési szervezetek felelősségét a már létrehozott talaj- javítási rendszerek minőségéért. Bizto­sítani kell az öntözött és a lecsapolt földek nagyfokúan hatékony felhasz­nálását és e területeken a mezőgazda- sági növénykultúrák terméshozamainak sokoldalú növelését. Következetesen fokozni a mozőgaz- d a sági termelés kemizálását. A mező- gazdaságnak Juttatott műtrágya szállí­tását 1'180-ban 115 millió tonnára, a vegyi takarmányadalékokét pedig 5 millió tonnára kell emelni. Növelni kell a foszfor, a koncentrált és az ös-szenett tr, gya részarányát a míi’rá- gy • i j ti ? 1; iá vök általános volumenében. Fokozni kHI a műtrágya felhasználá­sának h í ;konvságát. Csökkenteni kel) a má“'rágva szállításakor, tárolásakor és földbe juttatásakor keletkezeti vesz­teségeket. ‘-'zéles-obl} körben ki kell bontakoztatni az ipari gyártmányú könnyen szerelhető konstrukciók alkal­mazásával létesülő gépesített raktárak építését a műtrágya táro'ására. Tökéle­tesíteni kell a kolhozok és szovhozok agrokémiai ellátásának rendszerét. A mezőgazdasúgnak szánt növényvé­dő vegyszerek szállítását 1.989 b n 628 000 tonnára (fajlagos egység) eb­ben a gyomirtókét 245 000 tonnára kell emelni. Biztosítani kell a növényvédelem biológiai módszerének további tökéle­tesítését és fejlesztését. Tovább kell folytatni a savanyú ta­lajok meszezését, valamint a szikes talajok gipszezését és további javítását. A tudományos-kutatóintézetek figyel­mét a mezőgazdasági termelés belter- jesítése, szakosítása és koncentrálása, ipari alapra való átállítása a kolhöz­és szovhoztermelés hatékonyságának fokozása fő problémáinak megoldására kell összpontosítani. Javítani kell az új. minőségileg jobb mezőgazdasági nö­vényfajták és hibridek kiválasztásával új, nagy hasznú szarvasmarha- és ba­romfifajták kifejlesztésével kapcsolatos szelekciós munkát. Fokozott munkával kell fejleszteni növények betegségeit és kártevőit pusztító növényvédő szere két, valamint az állatok betegségét megelőző és a betegségek elleni kiiz delemre szolgáló eszközöket. Intézkedéseket kell foganatosítani a mezőgazdasági kísérleti és iskola­gazdasági anyagi bázisának gyorsított fejlesztésére. Folytatni kell a fajne mesítési központok építését. Biztosíta­ni kell a kolhozokban, a szovhozokban és más mezőgazdasági vállalatokban a tudomány, a technika és a progresszív gyakorlat eredményeinek széles kör»"» alkalmazását A mezőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt kell fordítani, beleért­ve a 115,7 milliárdos állami beruházást, beleértve a termelési, lakás- és kultu­rális építkezés és technika beszerzé­sét. A kolhozok beruházását 56 milliárd rubel értékű szükséges anyagi-techni­kai erőforrással kell biztosítani. A be­ruházásokat elsősorban a mezőgazda­ság legfontosabb feladatainak megoldá­sára — a gabonafélék és az ipari nö­vények termesztésének növelésére, az állattenyésztés és a takarmányalap fejlesztésére kell felhasználni. Nem en­gedhető meg a beruházások szétforgá- csolása, szigorúan be kell tartani az építkezési határidőket. Az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell átépíteni a termelési objektumokat. Javítani kell a mezőgazdasági léte­sítmények tervezését, csökkenteni az építkezési költségvetéseket, hatéko­nyabb, szerelhető, könnyű épületszer­kezeteket, progresszív tervezési és technológiai megoldásokat kell alkal­mazni. Szilárdítani kell az állami és kolhoz­közi építőipari szervezetek termelési alapját, amelyek a falvak fejlesztését biztosítják. El kell érni az építés maxi­mális iparosítását, fejleszteni kell a szakosított falusi építőipari kombiná­tok hálózatát és a helyi építőanyag- termelést. Folytatni kell a mezőgazdaság mű­szaki átépítését az új technika, folya­matos ipari termelési módszerek és progresszív technológia alkalmazásá­val. Elő kell irányozni az energia- ellátás gyors növelését, a génnel vég­zett mezőgazdasági munkálatok szín vonalának emelését. A falu vili inv­áram fogyasztását 1980 ban 130 mil­liárd kilowattórára kell növelni Az ötéves tervidőszakban 1 900 030 traktort. 1 350 000 teherautót. 538 000 kombájnt. 1 580 000 traktorszerelvényt, beleértve a 200 000 szénaszállító oót- kocsit. 100 000 kotrógépet, 106 500 földgyalut, 47 750 földnyesőgépot, 23 milliárd rubel értékű mezőgazdasági gépet, beleértve 103 milliárd rubel ér­tékű állattenyésztési és takarmány- termelési gépet kell szállítani o mező- gazdaságnak A kolhozokban és szovhozokban nö­velni kell a gép- és traktorpark kihasz­nálásának hatékonyságát. Javítani kell a mezőgazdasági gépek garázsolását. Intézkedni kell a mezőgazdasági gép- javílóbázis további tökéletesítése és fej­lesztése érdekében, javítani kell a gé­pek és berendezések műszak* karhan­ia r tá sá n a k szí n vona 1 á t A kolhozokban és szovhozokban be kell fejezni a gépek és berendezések szakosított műszaki karbantart sáliak bevezetését Növelni kell a Szelhoz- tyehnyika rendszer vállalatainak és szervezeteinek szerepét és felelősségét a gép- és traktorpark műszaki állapo­táért és hatékony kihasználásáért. Tökéletesíteni kell a kolhozok és szovhozok munkaszervezését, bővíteni és javítani a gépesílők, az állattenyész­tők talajjavítók és más foglalkozású szakemberek, részlegvezetők és specia­listák szakképzését. A kolhozok és szovhozok a vidéki lakosságnak nyújtsanak segítsége! a ház tá j i gazdá1 kodásba n Az erdőyazdaságban biztosítani kell az erdők hasznosságának fokozódását, növelni kell az egy hektárról n\ írt faanyag-áru mennyiségét, fokozni > fa­források ésszerű felhasználását. Meg kell gyorsítani az erdőgazdaság műsza­ki ellátottságának korszerűsítését, ke­mizálását, a fő erdőgazdasági munkák progresszív technológiai sémáinak al­kalmazását. Az ötéves tervben az állami erdők­ben 10—11 millió hektárnyi területen kell elvégezni az erdőfelújítási mun­kákat, 1,4 millió hektárnyi területen védősávokat létesíteni, 1,5 millió hek táron le kell csapolni a mocsarat és 230 millió hektáron biztosítani a fásí­tást, továbbá az erdővédelem további javítását, az erdőtűz elleni védekezést, valamint a kártevő rovaroktól és kór­okozóktól való védekezést. V. A kazieHedés es a távközlés fejlesztés«" A közlekedés fő föladata: jobban és idejében kielégíteni a népgazdaság és a lakosság szükségleteit a szállításban, meggyorsítani a teher- és az utasszállí­tást, jeleni ősén emelni az egész köz­lekedési rendszer kapacitásának és munkájának színvonalát, valamint tö­kéletesíteni a Szovjetunió gazdasági területei közötti összeköttetést. A teherszállítás volumenét valameny- nyi szállítóeszköz viszonylatában hoz- závetőleg 30 százalékkal, a személy­szállítási pedig 23 százalékkal kell növelni. A legkorszerűbb éö a specializált szállítóeszközök bevezetésével, a kocsi­park és a flotta teherbírásának és ka­pacitásának növelésével, valamint a közlekedés és az útépítés fejlesztésé­vel biztosítani kell a közlekedés továb­bi fejlesztését és technikai ellátottsá­gát, elsősorban az északi vidékeken, Szibéria és a Távol-Kelet új építkezé­seinek térségében, hogy ezeken a te­rületeken minél gyorsabban fejlődhes­senek a termelőerők. A közlekedésben bátrabban kell be­vezetni az automatizációs és távvezér­lési gépi eszközöket, a közlekedés irá­nyításának <‘.s technológiai eljárásnak automali?áIt rendszerét. A közlekedésben növelni kell a mun­ka hatékonyság á t. Ezért szükséges, hogy; intézkedéseket foganatosítsanak a közlekedési eszközök jobb kihasználá­sára. az anyagmozgatásnál és a mű­szaki műveleteknél a vagonok, hajók és gépkocsik vesztcglé :i ideje csök­kentésére, teherbírásuk és kapacitásuk jobb kihasználására, az üresjáratok számának csőkkentésére; folytassák a teherszállítás legmeg­felelőbb módszereinek fejlesztését, te­kintettel az ésszerűtlen szállítások ki­küszöbölésének és a mindennemű köz­lekedési eszköz jobb kihasználásának igényére; tökéletesítsék az együttműködést a közlekedés különböző területein, töké­letesítsék a szállítás megszervezését, biztosítsák a be- és kirakodási munkák magasfokú folyamatosságát; növeljék elsősorban a nagy befoga­dóképességű konténerekben történő szállítás volumenét. A közlekedés min­den formájában, továbbá a vállalatok, építkezések és a szervezetek átvevő­helyein emelni kell a be- és kirakod*-? komplex gépesítésének színvonalát. Tovább kell fejleszteni az ipari szál­lítást, szélesebb körben alkalmazni a szállítószalagokat, továbbá a sűrített levegővel hajtott konténerek és kötél­pályák segítségével történő folyamatos szállítást. Be kell vezetni az ipari vál lalatok átállítását a vasúti szállításban a motoros és villamos vontatásra, bő­víteni az iparban a vasúti szállítás ágazatok közi hálózatát mégpedig az egyes tárcák közlekedésének egyesíté­sével. Növelni kell a vállalatok, az építke­zések és a szervezetek rakodóinak ka­pacitását és új gépesített rakodókat kell üzembe helyezni. A közlekedésben szavatolni kell, hogy intézkedéseket foganatosítsanak biztonságának további növelésére Biztosítani kell a nemzetközi szál­lítás további fejlesztését. A közleke­désben általában emelni kell az ina­soknak nyújtott szolgáltatások szín­vonalát. A vasúti közlekedésben bővíteni kell az átbocsájtó- és szállítási képessé­get. Azokon a vonalakon, ahol nagy íi teherszállítás sűrűsége, fokozni kell a rendező- és a teherpályaudvarok ma­nipulációs teljesítményeit, és le kell rövidíteni a tehervonatok körforgását. Növelni kell a teher és személyvona­tok utazási sebességét, a távközleke­désben a teherszállítást és a teher- vonatok átlagos súlyát. A vasúti közle­kedésben mintegy 22 százalékkal, a személyszállításban 14 —15 százalékkal kell növelni a szállítás volumenét. A vasúti hálózat legforgalmasabb szakaszain 2800 km másodvágányt kell építeni. Villamosítani kell 2500 km vasútvonalat és 16—17 000 km aut miati- kus blokkokkal és diszpécseri közpon­tokkal kell ellátni. A terv szerint körül­belül 3000 km új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Folytatni kell a baj- kál-umúri vasútvonal és a csatlakozó vasútvonalak építését. Az ötéves tervidőszakban a vasúti közlekedésnek át kell adni 2200 vil­lanymozdonyt, 6400 távolsági motoros egységet, 2500 tolató motoros moz­donyt, 386 000 teher-, és 16 600 sze­mélyvagont. (Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents