Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám, kedd

A SZOVIETUNIQ NÉPGAZDASÁGA 1976—1980. ÉVI FEJLESZTÉSEIK EÖIRAMAI (Folytatás a 3. oldalról) abban rejlik, hogy következetesen tel­jesüljön a kommunista párt politikája, amely arra irányul, hogy emelkedjék a lakosság anyagi és kulturális élet- színvonala a társadalmi termelés di­namikus, arányos növekedése és haté­konyságának fokozása, a munka ter­melékenységének növekedése, a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsí­tása, a munka minőségének általános javulása alapján a népgazdaság min­den szakaszán. Ebből kiindulva: 1. Biztosítani kell a társadalmi ter­melés állandó növekedését és struk­túrájának tökéletesítését, a tudomá­nyos-műszaki haladást határozottabban befolyásoló ágazatok gyorsabb fejlesz­tését, a mezőgazdasági termékek és ipari fogyasztási cikkek termelésének növelését, a szolgáltatások hálózatá­nak bővítését. Javítani kell a terme­lőerők széthelyezését. Növelni kell a beruházások haté­konyságát, le kell rövidíteni a létesít­mények üzembe helyezésének időtar­tamát, meg kell gyorsítani a tervezett teljesítőképesség elérésének idejét, meg kell javítani az építkezési mun­kák minőségét és csökkenteni kell a költségeit. A legújabb tudományos és műszaki vívmányok alkalmazásával kell megvalósítani új termelési kapa­citások létesítését, a meglevő válla­latok rekonstrukcióját ás műszaki kor­szerűsítését. A fogyasztásra és felhalmozásra fel­használt nemzeti jövedelmet 24—28 százalékkal kell növelni. 2. Intézkedések egész rendszerét kell megvalósítani a nép jólétének további fokozására. Biztosítani kell a nép anyagi és szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a lakásviszo­nyok javulását. Az egy lakosra eső reáljövedelmet 20—22 százalékkal kell növelni. A fo­gyasztási cikkek termelésének növelé­sével, minőségük javításával és válasz­tékuk bővítésével, a szolgáltatások szférájának fejlesztésével teljesebben kell kielégíteni a szovjet emberek nö­vekvő vásárlói keresletét. Növelni kell a munkadíj ösztönző szerepét, minden egyes dolgozó jöve­delmének attól való függőségét, ho­gyan járul hozzá munkájával ő maga, valamint a kollektíva a társadalmi termelés fejlődéséhez és hatékonysá­gának növekedéséhez. Biztosítani kell a társadalmi fogyasz­tási alapok további bővülését, növelni kell szerepüket a szociális-gazdasági feladatok megoldásában. Folytatni kell a munkakörülmények megjavítását, a dolgozók szakképzett­ségének és szaktudásának javítását, egyre kedvezőbb feltételeket kell biz­tosítani a nagyfokúan termelékeny munkára és a dolgozók alkotóképessé­gének széles körű érvényesítésére. Emelni kell a lakosság általános anyagi és kulturális színvonalát, fej­leszteni és teljesebben kielégíteni szellemi szükségleteit, mindenképpen elő kell mozdítani a szovjet emberek társadalmi aktivitásának fokozódását, javítani kell a lakosság élet- és pi­henési feltételeit. A mezőgazdasági termelés iparosítá­sának meggyorsításával és a falusi dol­gozóknak nyújtott kulturális és egyéb szolgáltatások javításával biztosítani kell a városi és a falusi lakosság élet- színvonalának kölcsönös további köze­ledését, a város és a falu közötti szociális-gazdasági és kulturális élet­színvonalbeli különbségek következetes leküzdését. 3. Biztosítani kell a társadalmi ter­melés hatékonyságának és intenzitásá­nak növelését, a termékek minőségé­nek javítását, és fokozni kell a taka­rékosságot a népgazdaságban. Különleges gondot kell fordítani a munka termelékenysége fokozásának meggyorsítására — a termelés további fejlődésének és a népjólét növekedésé­nek e döntő feltételére. A munka ter­melékenységének fokozásával kell biz­tosítani a nemzeti jövedelem kialakítá­sa növekedésének 85—90 százalékát, az ipari termelés növekedésének át­lag 90 százalékát, a mezőgazdasági ter­melés, az építési és szerelési munkák egész növekedését, a vasúti szállítás terjedelme növekedésének legalább 95 százalékát. Növelni kell a munkaerőforrások felhasználásának hatékonyságát. A nép­gazdaság valamennyi ágában meg kell gyorsítani a termelési folyamatok komp­lex gépesítésének ütemét, különösen a kisegítő és a segédmunkák gépesí­tését. Az iparban lényegesen növelni kell a munka energiaellátását és lé­nyegesen csökkenteni kell a kézi mun­ka részarányát. A meglevő vállalatokban biztosítani kell a termelésnek vagy a munkáknak a dolgozók azonos vagy kisebb létszá­mával való növekedését. Sokkal éssze­rűbben kell felhasználni a nem terme­lési szférákban dolgozók munkáját. Tökéletesíteni kell a munkaszerve­zést a népgazdaság és az irányítás minden szakaszán. Sokoldalúan tekin­tetbe kell venni a tudományos mun­kaszervezés követelményeit az új vál­lalatok tervezésekor és a meglevők re­konstrukciója esetén, a technológiai folyamatok és a berendezés kidolgo­zásakor. Javítani kell a munka normázását, meg kell gyorsítani a műszakilag meg­alapozott teljesítménynormák és a ke­zelési normatívák alkalmazását, külö­nösen a segédmunkák és az órabérben fizetett munkák esetében. Ki kell ter- ieszteni a mérnöki-műszaki dolgozók és alkalmazottak munkájának normá­zását. Intézkedéseket kell tenni a munka­erőhullámzás további csökkentésére. Meg kell szilárdítani a munka- és a termelési fegyelmet. Biztosítani kell a munkaidő teljesebb és ésszerűbb ki­használását, a veszteplések és a nem termelési munkaráfordítások kiküszö­bölését. Javítani kell a káderképzést, a tudo­mányos-műszaki haladás követelmé­nyeivel összhangban fokozni kel] szak- kénzettségüket és átképzésüket. Szibéria és a Távol-Kelet vidékei ká­dere! látásának biztosítására e vidéke­ken létesítendő lakóházak és kulturá­lis közlétesítmények gyorsabb építési ütemét kell előirányozni. Döntő módon meg kell javítani min­den termékfajta minőségét, bővíteni kell a választékot, növelni kell a jelen­legi igényeknek megfelelő újfajta ter­mékek gyártását. A termelés egész ter­jedelmében növelni kell a kiváló mi­nőségű termékek hányadát. Széleskörű­en kell bevezetni a termelés minősége irányításának komplex rendszereit. Jelentősen kell emelni az állóala- pok felhasználásának színvonalát. Az egyes népgazdasági ágakban, vállala­tokban és szervezetekben komplex in­tézkedéseket kell kidolgozni és. meg­valósítani az alapok hatékonyságának növelésére. Elsősorban a vállalatok technikai átalakításával, a berendezés felújítá­sával és korszerűsítésével, szervezési­műszaki intézkedésekkel kell biztosí­tani a termelési kapacitások növeke­dését, meg kell gyorsítani az elavult technikai berendezések kicserélését az­zal a céllal, hogy kisebb ráfordítás­sal és rövidebb időn belül növeljük a kiváló minőségű termékek termelé­sét. Jelentősen meg kell gyorsítani az üzembe helyezett új munkahelyek ter­melésének megkezdését és a tervezett műszaki-gazdasági mutatók elérését. Növelni kell a gépek és a berende­zések üzemeltetésének műszakszámát. A gépiparban átlag 20—30 százalékkal kell növelni a műszakváltási koeffi­cienst. Csökkenteni kell a gépek és a gépcsoportok veszteglési idejét, a meg­szakításokkal termelő ágazatokban biz­tosítani kell a berendezés heti folya­matos működését és fokozni kell tel­jesítőképességét. Olyan gép- és mű­szerkölcsönzőket kell létesíteni, ame­lyek több ágazat számára szolgálná­nak. Hatékonyabban kell felhasználni a mezőgazdasági technikát, biztosítani kell hibátlan működését az egész nor­matív teljesítőképességi időszak folya­mán. Jelentősen javítani kell a szállító- eszközök felhasználását. Biztosítani kell az építőipari gépek és gépezetek nagyobb megterhelését és teljesítményének növelését az építkezés jobb megszervezésével és nagyobb fokú folyamatosságával. Növelni kell az anyagi erőforrások felhasználásának hatékonyságát. Hala­dó szerkesztési megoldások alkalmazá­sával, a technológiai folyamatok töké­letesítésével, a gazdaságos termékfaj­ták termelésének növelésével és a faj­lagos nyersanyag- és anyagráfordítá­sok csökkentésével, alaposabb és komplexebb feldolgozásukkal, a má­sodlagos erőforrások felhasználásának bővítésével mindenképpen csökkenteni kell a termékek anyagigényességét. Tökéletesíteni kell a nyersanyag, a fűtőanyag és az energia ráfordításá­nak normázási rendszerét. Fokozottan ellenőrizni kell az anyagforrások fel- használását és küzdeni kell a pazarlás minden megnyilvánulása ellen. Az ötéves tervidőszakban biztosítani kell a feketekohászati hengerelt áruk 14—16 százalékos megtakarítását a gép- és fémiparban, 5—7 százalékos megtakarítását az építőiparban, a ce­ment 5—6 százalékos és a faanyag 12—14 százalékos megtakarítását az építőiparban, a kazánházi és nagyol­vasztói fűtőanyag 3—4 százalékos, a villamos és a hőenergia 5 százalékos, a teherszállításban a benzin és a mo­torolaj 8 százalékos megtakarítását. Átlag 3—5 nappal meg kell gyorsí­tani a forgóeszközök mozgását. Nem szabad megengedni a normán felüli és felesleges anyag- és berendezés- készletek felhalmozódását. 4—5 százalékkal csökkenteni kell az ipari, és 9—10 százalékkal a gépipari termékek önköltségét. Biztosítani kell a termelés jövedelmezőségének foko­zódását, ki kell küszöbölni az egyes termékfajták termelésének veszteséges voltát. Az építkezés költségvetési értékét 3—5 százalékkal, a termelésnövelési fajlagos beruházásokat legalább 5 szá­zalékkal kell csökkenteni. A népgazdaságban a teherszállítás meggyorsításával, az ésszerűtlen szál­lítások megszüntetésével, a be- és a kirakodási, valamint a raktári munkák komplex gépesítésével és automatizá­lásával és más intézkedésekkel csök­kenteni kell a szállítási veszteglése- ket. A vasúti szállítás önköltségét 4—5 százalékkal kell csökkenteni. 4. Fokozni kell a tudományos-műsza­ki fejlesztés ütemét mint a társadal­mi termelés hatékonysága és inten­zitása fokozásának, minősége javítá­sának döntő feltételét. Következetesen meg kell oldani a tudományos-műszaki forradalom vívmányai és a szocialista gazdasági rendszer előnyei szerves egybekapcsolásának feladatait. Növelni kell a tudományos potenciál felhasználásának hatékonyságát. Elő kell irányozni a tudományos kutatá­sok további fejlesztését, eredményeik gyorsabb és szélesebb körű népgazda­sági alkalmazását. El kell mélyíteni a tudomány és a termelés kapcsolatát. A népgazdaság valamennyi ágában egységes műszaki politika megvalósítá­sával meg kell gyorsítani a termelés műszaki átalakítását, széleskörűen kell alkalmazni a progresszív techni­kát és technológiát, amely biztosítja a munka termelékenységének fokozó­dását és a termékek minőségének ja­vulását, az alapok hatékonyságának fokozódását, az anyagi erőforrások megtakarítását, a munkakörülmények javulását, a környezetvédelmet és a természeti erőforrások ésszerű felhasz­nálását. Következetesen meg kell valósítani az egyes gépek és technológiai folya­matok kialakításáról és alkalmazásáról való áttérést, a gépek, a berendezé­sek, a műszerek és a technológiai fo­lyamatok olyan nagyfokúan hatékony módszereinek kidolgozására, gyártásá­ra és tömeges alkalmazására, amelyek biztosítják valamennyi termelési fo­lyamat és főként a segédmunkák, a szállítási és a raktári munkaműveletek gépesítését és automatizálását. Széle­sebb körben ki kell használni az új termékfajták termelésének gyorsabb megkezdését, ami lehetővé teszi újjá­alakított műszaki eszközök létrehozá­sát és alkalmazását. A gyártott gépek­nek, műszereknek és berendezéseknek a tewnelékenység és más hasznos ha­tás egységére számított műszaki-gaz­dasági mutatóikkal túl kell szárnyal­niuk a legjobb hazai és világeredmé­nyeket. A tudományos-műszaki haladás köve­telményeivel összhangban korszerű ter­melési és munkaszervezési módszere­ket kell bevezetni. El kell érni a termelési ciklusok hosszának lerövidítését, mégpedig az­zal, hogy szakadatlan és egyeztetett technológiai folyamatokra térnek át, és intenzív termelési módszereket alkal­maznak. Bővíteni kell a következő megmunkálásra lehető legjobban előké­szített termékek termelését. Növelni kell a természetes anyagokat pótló és magas műszaki-gazdasági hatásfokú újfajta műanyagok gyártását. Növelni kell a szabványok szerepét a tudományos-műszaki haladás meg­gyorsításában és a kész termékek, a nyersanyagok, az anyagok és a komp- lettizációs gyártmányok minőségének javításában. Tökéletesíteni kell a szabványokat és a műszaki feltételeket, fokozni kell a gazdasági szervek, a vállalatok és az egyesülések felelősségét ezek megtar­tásáért. Javítani kell a szabadalmazta- tási eljárást. Mindenképpen fejleszteni kell a dol­gozók alkotó aktivitását, az újítási szellemet, a feltalálók és ésszerűsítők mozgalmát. Javítani kell a tudományos- műszaki társaságok munkáját. Tökéle­tesíteni kell a tudományos-műszaki tájékoztatás rendszerét. Biztosítani kell a tudományos-műsza­ki haladás komplex tervezését, pénz­ellátását és ösztönzését. 5. Tökéletesíteni kell a népgazdaság irányítását, hogy minél teljesebben érvényesüljenek a fejlett szocializmus gazdaságának előnyei és lehetőségei. Fokozni kell a terv, a gazdasági esz­közük és ösztönzők, az egész irányí­tási rendszer komplex ráhatását a ter­melés fejlesztésére, hatékonyságának növelésére, a termékek minőségének javítására, a népgazdasági végeredmé­nyek elérésére. Növelni kell a dolgo­zók és a dolgozók kollektíváinak fe­lelősségét munkájuk eredményeiért és minőségéért. Intézkedéseket kell foganatosítani a tervezés tökéletesítésére. A tervekben jobban tekintetbe kell vennünk a tár­sadalmi szükségleteket és elő kell irá­nyozni a legkisebb anyagi, pénz- és munkaráfordítással történő kielégítésü­ket. A naturális és értékmérlegek, a természeti lehetőségek és munkaerő- források rendszerének tökéletesítésével biztosítani kell a tervek kiegyensúlyo­zottságát. Elő kell irányozni a szüksé­ges állami tartalékokat. Tökéletesíteni kell az egymással összefüggő népgazdasági tervek — táv­lati, ötéves és éves tervek rendszerét Biztosítani kell a tervezés ágazati és területi alapelveinek fokozottabb szem előtt tartását. Szélesebb körben kell alkalmazni a tervesésben a program­célok kitűzésének módszerét, ki kell dolgozni a tudományos-műszaki, gaz­dasági és szociális kérdések megoldá­sának komplex programját. Meg kell javítani a vállalatokban, az egyesülé­sekben, a kerületekben és a városok­ban a gazdasági és a szociális fejlő­dés komplex tervezését. Bővíteni kell a tudományos-műszaki haladás prognózisainak és a szocíáMs- gazdasági folyamatoknak felhasználá­sát a népgazdasági tervek kidolgozá­sakor. Folytatni kell a tudományos-műszaki haladás komplex programjának és e program szociális-gazdasági távlati kö­vetkezményeinek kidolgozását. Meg kell javítani a népgazdasági ter­vek kidolgozásának megszervezését és módszereit, le kell rövidíteni összeállí­tásuk időtartamát. Tökéletesíteni kell a tervmutatók rendszerét, fokozni kell 'hatásukat a termelés technikai szín­vonalának emelésére, a termékek mi­nőségének javítására, a munkaterme­lékenység növekedési ütemének meg­gyorsítására, az anyagi és a pénzfor­rások gazdaságos felhasználására. Meg kell valósítani az áttérést az építő szervezetek tevékenységének ter­vezésére és a befejezett, a megrende­lőknek átadott kész létesítmények és üzembe helyezendő komplexumok sze­rinti értékelésére. Minden téren meg kell szilárdítani a tervezési fegyelmet a népgazdaság valamennyi szakaszában. Növelni kell a vezető gazdasági dolgozók felelőssé­gét az állami feladatok és szerződéses kötelezettségek teljesítéséért. Fokozni kell a tervező szervek, a mi­nisztériumok, a központi hivatalok, a szövetségi köztársaságok miniszterta­nácsai felelősségét az állami tervek összeállításáért, műszaki, gazdasági megalapozottságáért és teljesítéséért. Az irányítás és a tervezés növekvő követelményeinek megfelelően javítani kell a statisztikai információt. Tökéletesíteni kell a gazdálkodás és a gazdasági ösztönzés módszereit, az egyesülések, a vállalatok és a szer­vezetek munkájának értékelésével kap­csolatos kritériumok rendszerét, ebből kiindulva javítani kell a termelés vég­eredményét, növelni kell a gazdasági ösztönzők szerepét a termelés haté­konyságának növelésében, a termékek minőségének javításában, a tudomá­nyos-műszaki haladás meggyorsításá­ban, a munkaerőforrások felhasználá­sának megjavításában. Fokozni kell a társulások, a válla­latok és az építkezések kollektíváinak érdekeltségét a termelési lehetősége­ket és tartalékokat leginkább tekintet­be vevő tervek kidolgozásában és tel­jesítésében. Növelni kell a gazdasági ösztönzési alapok és a dolgozóknak juttatott jutalmazások függőségét attól, hogy a megállapodásokkal és megren­delésekkel összhangban teljesítsék a szállítási tervet. Folytatni kell a mun­kabéralap tervezésének és felhasználá­sa ellenőrzésének megjavítását. Intézkedéseket kell foganatosítani a nagykereskedelmi árak és díjszabások további tökéletesítésére. Növelni kell szerepüket új progresszív termékfajták termelése növelésének, a termékek mi­nősége javításának ösztönzésében. Az új termékek, különösen a gépek és berendezések nagykereskedelmi árának meghatározásakor elő kell irányozni gazdaságosságuknak az egyes termék- egységekre gyakorolt hatását. Növelni kell a gazdasági önelszámo- lás, a pénzügyek és hitelnyújtás hatá­sosságát a termelés fejlesztése, a gaz­dálkodás minőségi mutatóinak megja­vítása, a nem termelési költségek és a veszteségek csökkentése és az állami bevételek növelése érdekében. Javítani kell a népgazdaságban az elszámolás megszervezését, fejleszteni kell a hitelviszonyokat az építkezés terén is. Nagyobb mértékben kell fel­használni a bankhiteleket a meglevő vállalatok rekonstrukciójára és techni­kai átalakítására. Biztosítani kell az anyagi-műszaki ellátás országos rendszerének további fejlesztését és tökéletesítését, növelni kell a szerepét az ésszerű gazdasági kapcsolatok szervezésében és a nép­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents