Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám, kedd

A SZDBIEIUNIÜ HtPCflZDflSflGA Wj-WI Hl frlLESZTESENEK FŰ IRÁNYAI

ľS3

1976. III. 9.

5

(Folytatás a 4. oldalról)

gazdaság anyagi erőforrásai felhasználása hatékonyságának fokozásában. Be kell fejezni a tömeg- és a nagysorozatú termelési egyesülések és vállalatok áttérését a közvetlen tartós kapcsolatokra, kölcsönös kapcsolataik alapjává téve a hosszú távú gazdasági egyezményeket. A területi nagykereskedelmi szervezetek bázisai, raktárai és üzletei révén folytatni kell a munkát a nagykereskedelem fejlesztésén. Javítani kell a másodlagos nyersanyag gyűjtésének szervezését és feldolgozását szakosított vállalatokban.

Tökéletesíteni kell az irányítás szervezeti struktúráját. Az iparban a fő irányítási sémáknak megfelelően be kell fejezni az egyesülések létrehozását, folytatni kell a munkát a termelés összpontosításán és szakosításán, az irányítás szerkezetének javításán és láncszemei számának csökkentésén. Az ipari és a termelési egyesülések létrehozásával kapcsolatban intézkedéseket kell hozni a minisztériumok auparátusa, az ágazatközi, a funkcionális szervek struktúrájának további tökéletesítésére.

Az építőiparban kidolgozni és alkalmazni kell az irányítás általános sémáit, előirányozva bennük a két- és háromlépcsőzetes irányítási rendszerekre való áttérést, az alsóbbfokú építési szervezetek összpontosítását és a termelés szakosított volta szintjének emelését.

Fejleszteni kell a kolhozközi, a kol- hoz-szovhoz, és az állami-szövetkezeti egyesüléseket, valamint a mezőgazda- sági termékek termelésére, feldolgozására és értékesítésére szolgáló mezőgazdasági-ipari komplexumokat.

Tökéletesíteni kell a nem termelési ágazatok irányításának szervezeti struktúráját.

Biztosítani kell az automatizált irányítási rendszerek és számítási központok további fejlesztését és hatékonyságának növelését, következetesen egyesítve őket az információgyűjtés és feldolgozás országos rendszerében. Kollektív felhasználás céljából számítási központokat kell létesíteni. Bővíteni kell a szervezés-technikai eszközök termelését és alkalmazását az ügyvitel ésszerűsítése és az irányítási munka megszervezésének javítása végett.

Biztosítani kell a gazdasági káderek képzésének és szaktudásuk növelésének további tökéletesítését.

Az irányítási költségek terén a legszigorúbb takarékosságra kell törekedni.

Fejleszteni kell annak hatásos formáit, hogy a dolgozókat bevonják a termelés irányításába.

6. Intézkedéseket kell kidolgozni és

megvalósítani a környezetvédelemmel

Az ipar fő feladata, hogy minél teljesebben kielégítse a népgazdaság és a lakosság szükségleteit jó minőségű termékekkel, biztosítsa a termelés műszaki felújítását és Intenzívebbé tételét minden egyes Iparágban.

E feladat megoldása érdekében: az ötéves tervidőszak alatt 35—39 százalékkal kell növelni az ipari termelést, ezen belül 38—42 százalékkal a termelőeszközök gyártását, 30—32 százalékkal pedig a fogyasztási cikkek termelését. Minden iparágban az eddiginél jóval több fogyasztási cikket kell gyártani;

az iparban 30—34 százalékkal kell növelni a munka termelékenységét;

tökéletesíteni kell az Ipar szerkezetét, a termelés általános terjelelmében bővíteni kell azoknak az ágaknak a részarányát, amelyek a legnagyobb mértékben szabnak irányt a műszaki haladásnak, mint amilyen a gépipar, a vegy- és a petrolkémiai ipar, az elektroenergetika;

bővíteni kell a progresszív, gazdaságos gép-, berendezés- és műszerfajták gyártását valamennyi népgazdasági ágazat számára. Rendszeresen fel kell újítani a termelést, emelni kell a termékek műszaki színvonalát és javítani minőségét, tökéletesíteni a gyártmányok használati és fogyasztási tulajdonságait. Biztosítani kell az ország különböző éghajlati övezeteiben, különösen a legészakibb vidék viszonyai közötti használat követelményeinek megfelelő technika és anyagok termelésének bevezetését és bővítését;

növelni kell a szerkezeti anyagok gyártását, bővíteni kell nomenklatúrájukat és javítani kell felhasználásukat. Biztosítani kell a fekete-, a színes-, a könnyűfémek és öntvényeik leggazdaságosabb hengerelt árufajtái, a műanyagok, a fanyersanyag-bázis, a ragasztott és sajtolt anyagok és más hatékony anyagok termelésének elsődleges növelését. Teljesebben fel kell használni a kitermelt nyersanyagot, biztosítani kell alaposabb feldolgozákapcsolatban, ésszerűen kell felhasználni és újratermelni a természeti forrásokat.

A legújabb tudományos-műszaki eszközök alkalmazásával kell kutatni a természeti erőforrásokat, ellenőrizni az életkörnyezet állapotát és szennyeződésének okozóit.

Üj hatékony módszereket és rendszereket kell alkalmazni az ásványlelőhelyek felhasználására, progresszív technológiai folyamatokat kell alkalmazni az ásványok fejtésére, dúsítására és feldolgozására, szem előtt tartva az ásványok hasznosságának, valamint a föld mélyéből való kiaknázásuk fokának növelését, az ásványi nyersanyagok teljesebb és komplexebb feldolgozásának biztosítását, valamint a hulladékok környezeti ártalmasságának lényeges csökkentését. Aktívabbon kell folytatni a hulladékok csökkentését és maximális felhasználásukat biztosító technológiai folyamatok kidolgozását, valamint a víz zárt ciklusban való fel- használásának rendszerét is.

Fejleszieni kell a vállalatokban rendkívül hatásos tisztítóberendezések létrehozásához szükséges gépek és berendezések szakosított gyártását. A mérgező anyagok légkörbe való jutása, a termelési, a közlekedési és egyéb zajok, hangrezgések, elektromos és mágneses terek és kisugárzások hatása elleni küzdelemben újabb módszereket és eszközöket kell kidolgozni.

Növelni kell a földek termőképességét, javítani kell védelmüket a víz és a szél eróziós tevékenységének káros hatásától, a másodlagos szikesedéstől, a kiszáradástól, az áradástól és az ipari hulladékkal való beszennyeződéstől.

Intézkedéseket kell hozni a víz- és az erdei, valamint a talajforrások komplex és ésszerű felhasználására és védelmére.

Tökéletesíteni kell a természet környezetre való hatásával kapcsolatos prognózis módszereket és a tervezett megoldások előkészítése és elfogadása során tekintetbe kell venni minden lehetséges következményt.

7. Következetesen fejleszteni és mélyíteni kell a sokoldalú együttműködést a szocialista országokkal, hozzá kell járulni a szocialista világrendszer további megszilárdításához. Bővíteni kell a gazdasági, a tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejlődő országokkal és az iparilag fejlett tőkés államokkal.

Meg kell határozni a szovjet népgazdaság ágai fejlesztésének, a nép életszínvonala emelésének, a termelőerők elhelyezésének, a szövetségi köz társaságok gazdasága és a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai fejlesztésének következő irányait és feladatait.

sát és a végtermékek termelésének növelését;

tökéletesíteni kell a fűtőanyag-energetikai mérleg szerkezetét. Ésszerűen össze kell hangolni a fűtőanyag különféle fajtáit, széles körűen kell alkalmazni az olajjal és a gázzal egyidejűleg a szenet, a palaféléket, a vízenergiát és az atomenergiát, javítani kell a fűtőanyag kihasználását, nagyobb mértékben kell felhasználni a másodlagos tüzelő- vagy fűtőanyagenergetikai forrásokat;

az állóalapokat az 1,4-szeresiikre kell növelni és fokozatosan kell gyarapítani aktívm részüknek — a gépeknek és a berendezéseknek — a hányadát;

folytatni kell a termelés koncentrálását, növelni szakosításának és kooperációjának színvonalát, szélesebb körben bevezetni progresszív technológiai eljárásokat, a munka és a termelés szervezésének legjobb módszereit, emelni a technológiai fegyelem betartásával szemben támasztott követelményeket. Bővíteni az iparvállalatok konstrukciós, műszaki-tervező és technológiai szervezetek fejlesztési és kísérleti alapját. Fejleszteni kell a progresszív csomago- lóanyag-fajlák termelését.

Az iparágazatok fejlesztésében ezeket a fő irányvonalakat kell kitűzni: Az elekt- roenergetikában 1980-ig biztosítani kell 1340—1380 milliárd kWó villamos energia termelését. Az erőművekben 67—70 millió kWó kapacitást kell üzembe helyezni, ebből 13—15 millió kWó teljesítményűt atomerőművekben. Folytatni kell a hőerőművek építését 4—6 millió kWó teljesítménnyel, egységes 500 000 —800 000 kilowatt kapacitású energetikai blokkok felszerelésével, az atomerőművekben 1—1,5 millió kilowatt egységes kapacitású reaktorok felszerelésével.

Tervezni kell az olcsó szilárd tüzelőanyag szélesebb körű felhasználását villamos energia termelésére. Nagy hőerőműveket kell építeni az ekibaztuzki és a kana-acsinszki széntelepek hasznosítására.

A vízi energetikában tovább kell folytatni túlnyomórészt nagy vízi erőművek építését, amelyek lehetővé teszik a villamos energia termelési feladatainak, a talaj öntözése, a városok és ipar- vállalatok vízellátása, a belvízi hajózás és a halászat, valamint az árvízmegelőzés feladatainak komplex megoldását.

Elsődlegességi ranggal kell fejleszteni az atomenergetikát a Szovjetunió európai részében.

Gyorsítani kell a gyors neutronokkal dolgozó reaktorok építését és felhasználását. Elő kell készíteni az atomenergetika felhasználását távfűtési célokra.

Folytatni kell a Szovjetunió egységes energetikai rendszerének kialakítását, összekapcsolva Szibéria és Közép-Ázsla energetikai rendszereit az európai energetikai rendszerrel és 500, 750 és 1150 kv feszültségű távvezeték hálózat építésével.

Biztosítani kell az energetikai rendszerben a munka műszaki-gazdasági mutatóinak megjavítását, s e célból meg kell gyorsítani igen jól kezelhető, 500 000 kilowatt teljesítményű energetikai blokkok szerelését, hidroakkumulá- ciós erőművek és gázturbina berendezések építését.

Csökkenteni kell a fűtőanyagfelhasználást az erőművekben, éspedig 1980- ban egy kilowattóra termelt villamos energiára számítva 325—328 grammra.

A villamos energetikában a munka termelékenységét 27—29 százalékkal kell emelni.

A kőolajiparban 1980 ban a kőolajtermelést, a gázkondenzátumot is ide értve, 620—640 millió tonnára kell növelni.

Meg kell javítani a természetes kőolajforrások kihasználását, növelni az olajmezők hozamát, tudományos kutatást és ipari kutatómunkát kell folytatni az.olajtartalmú kőzetekből való olajkitermelés területén.

Folytatni kell az ágazatok műszaki átszervezését, a technológiai eljárások komplex automatizálását és automatikus irányítási rendszerek bevezetését az olajmezőkön, az ötéves tervidőszak végéig növelni az olajkitermelést ezeken a mezőkön úgy, hogy ezek nyújtsák a termelés 85 százalékát.

Gyorsított ütemben kell megkezdeni új kőolajtelepek kitermelését. Az olajkitermelő, szállító és feldolgozó objektumok építésénél széles körben alkalmazni kell a komplex ipari termelő blokkokat.

Növelni kell az olajfúró munkák hatékonyságát. 25—30 százalékkal le kell rövidíteni az egyes mélyítő olajfúrások határidejét, éspedig a fúrás sebességének növelésével, az univerzális szerelési lehetőségeket nyújtó fúróberendezések, új szilárd fúrócsövek bevezetésével és úgyszintén a kiemelő fúrásoknál a munka jobb megszervezésével és haladó módszerek felhasználásával.

Jelentősen csökkenteni kell a kőolajkitermelés melléktermékeként jelentkező gázveszteséget és biztosítani, hogy felhasználása 1980-ban elérje a 43—45 milliárd köbmétert. Meg kell gyorsítani a gázfeldolgozó üzemek építését.

A munkatermelékenységet a kőolajiparban 28—30 százalékkal kell emelni.

A kőolaj feldolgozó iparban az elsődleges kőolajfeldolgozás terjedelmét 25 —30 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell a kőolajfeldolgozás technológiájának tökéletesítését, új technológiai eljárások bevezetését, hatékonyabb katalizátorok és progresszív berendezések üzembe helyezését.

Növelni kell a nagy oktánszámú alacsony kéntartalmú benzinek, Diesel-olajok és repülőgépbenzinek, aromatikus szénhidrogének és igen jó minőségű kenőolajok termelését. Biztosítani kell a kőolaj komplex feldolgozását és a másodlagos termelési folyamatok részarányának növelését. Meg kell szervezni a folyékony parafinok nagyipari termelését, a mikrobiológiai ipar szükségleteinek kielégítésére és a szintetikus tisztítószerek termelését. Növelni kell a petrolkémiai nyersanyagok termelését és bővíteni áruválasztékát.

Át kell térni a lényegében kombinált és összevont technológiai berendezések építésére. Biztosítani kell, hogy a kőolajfeldolgozás közelebb kerüljön azokhoz a területekhez, ahol tömeges a kőolajipari termékek fogyasztása.

A kőolajfeldolgozó iparban 39—41 százalékkal emelni kell a munka termelékenységét.

A gáziparban 1980-ban 400—435 milliárd köbméterre kell növelni a gázkitermelést. Mintegy 25 000 km hosszúságú gázvezetéket kell üzembe helyezni. Komplex módon kell felhasználni az olaj- és a földgázt úgy, hogy ezekből kondenzátumot, ként. héliumot és más melléktermékeket nyerjenek.

Folytatni kell a föld alatti gáztárolók létesítését, főképpen ott, ahol a legtöbbet fogyasztanak ebből a fűtőanyagból, a lehető legnagyobb mértékben fel kell használni erre a célra a kimerült földgáz- és kőolajtelepeket.

Ki kell fejleszteni és be kell vezetni a földgáz és földgázkondenzátum kitermelésének, szállításának, redukálásának és tárolásának progresszív műszaki eszközeit és módszereit, egyebek között

ezeknek a távoli északon való felhasználása céljából. Megbízható, nagy teljesítményű termelő furatok, kutak létesítését kell tervezni, felhasználva a gáznyomásos olajkitermelés új, intenzív módszerét, az automatikus blokkberen- dezéseket a gaz ipari feldolgozására, az 1420 mm átmérőjű és legkevesebb 75 atmoszféra üzemi nyomás alatt üzemeltetett távolsági gázvezeték-csöveket, kompreseszorállomüsokat, amelyek 25 ezer kilowatt teljesítménnyel rendelkező gázszivattyú-berendezésekkel, aggregá- tokkal vannak ellátva. Biztosítani kell a gázvezetékek építéséhez a leggazdaságosabb nyomvonalak megválasztását. Növelni kell a gázvezetékek üzemeltetésének hatékonyságát, szervezési-műszaki intézkedések alapján, a kompresz- szorállomások számának és teljesítményének növelésével.

Folytatni kell a Szovjetunió egységes automatizált gázellátó rendszerének kiépítését.

Meg kell gyorsítani a gázszállítás elvileg új feladatainak fejlesztésére irányuló tudományos-kutató és konstrukciós munkákat.

A munka termelékenységét a gáziparban 43—45 százalékkal kell emelni.

A szénbányászati iparban a széntermelést 1980-ban 780—810 millió tonnára kell növelni.

Kiterjedten tökéletesíteni kell a technikát és a technológiát és ezen az alapon biztosítani a szénkitermelés gyors növelését, javítani a szén minőségét és tovább emelni az ágazat munkájának hatékonyságát.

A munkát mindenekelőtt azoknak a mélységi és felszíni fejtésű bányáknak a rekonstrukciójára és korszerűsítésére kell összpontosítani, ahol a progresszív technológia és az új technika alkalmazása biztosítja a széntermelés maximális növekedését, a munka termelékenységének jelentős emelését és más műszaki-gazdasági mutatók megjavítását.

Széles mértékben fejleszteni kell a külszíni szénbányászatot a Szovjetunió keleti területein.

A fűtőanyag-energetikai források jelentős növelése céljából a meglevő szénbányák — a donyecki, kuznyecki, karagandai, pecsorei és más telepek — fejlesztésén kívül távlatilag meg kell gyorsítani a dél-jakutföldi szénmedence fejlesztését. Biztosítani kell a kana- acsinszki fűtőanyag-energetikai komplexum gyorsított ütemű kiépítését és az ekibasztuzi szénmedence teljesebb kihasználását. Fejleszteni kell az olajpala-kitermelést a Szovjetunió európai részében.

Meg kell gyorsítani a komplex módon gépesített szénfejtő berendezések fejlesztését és sorozatgyártásának bevezetését a kevés szenet adó, alacsony bel- világú és meredek vágatokban folyó termeléshez, növelni a szénfejtő kombájnok, rakodógépek és más szénipari berendezések termelését.

Űj eszközöket kell kifejleszteni és üzembe helyezni a biztonságos munka- feltételek megteremtésére a szénipari és olajpala-kitermelő vállalatokban. Bővíteni kell az emberi munka nélkül folytatott szénfejtés végzésére szolgáló gépek fejlesztésének tudományos-műszaki konstrukciós és kísérleti munkálatait

A munka termelékenységét a széniparban 22—24 százalékkal kell emelni.

A vaskohászatban 1980-ban 160—180 millió tonna acél, és 115—120 millió tonna kész hengereltáru gyártását kell biztosítani.

Lényegesen javítani kell a fémtartalmú termékek minőségét és bővíteni választékát, s ezzel 1980-ban 5—6 millió tonna fémet kell megtakarítani a népgazdaság számára. A fémtermelés effektiv fajtáinak: a hidegen hengerelt lemeznek, a felületi bevonatú hengerelt lemezárunak, a hajlítottprofilú hengerelt árunak, a szilárdság növelése céljából hőkezelésnek kitett hengerelt árunak, a fényezett acélnak, a rozsdamentesített, hidegen hengerelt acéllemezeknek, a korszerű gyorsforgácsoló acéloknak és hidegen hengerelt acélszalagoknak termelését 1.5—2-szeresére kell emelni.

Jelentős mértékben növelni kell az olajtermékek szállítására szolgáló, nagyon szilárd csövek és az újfajta eljárással összeilleszthető, valamint a vékony falú csövek, a hidegen hengerelt acéllemezek, az igen jó minőségű fémtermékek, vasporok és ötvözöttacél- porok, precíziós ötvözetek, valamint fémkerámia termelését. Meg kell szervezni az 1-profilú hengerelt vasgerendák és az olaj és a földgáz szállítására szolgáló, szigetelő bevonatú csövek termelését. Növelni kell az élelmiszer csomagolásához szükséges finomlemezek termelését.

Műszakilag át, kell építeni az ágazatot a meglevő kohóipari aggregátok korszerűsítésével és új, nagy kohói pari aggregátok üzembe helyezésével. Tökéletesíteni kell és szélesebb körben alkalmazni a progresszív fémipari termelési és nemesítési módszereket: az qxí- génkonvertorokban. elektromos kemen(Folytatás a 6. oldalon)

III. Az ipar fejlesztése