Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-09 / 58. szám, kedd
A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének ío irányai Az SZKP XXV. kongresszusa, amely február 24-től március 5-ig tartotta ülését Moszkvában, megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányait“. A dokumentum szövege a következő: . — Az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósítása során a szovjet nép lenini pártjának vezetésével nagy lépést tett előre a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának építésében, a nép életszínvonalának emelésében és az ország biztonságának szavatolásában. Jelentősen megnövekedett az ország gazdasági ereje, fokozódott a társadalmi termelés hatékonysága. Kibontakoztak a szocialista termelési viszonyok. Tökéletesedett a szovjet társadalom szociális struktúrája. Folytatódott a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu közötti lényeges különbség fokozatos leküzdése. Még jobban megszilárdult a szovjet társadalom sok nemzetü hazánk népei társadalmának esamei-politikai egysége. Kibontakozott a szocialista demokrácia, inegnüvekedett a szovjet emberek termelési és társadalmi aktivitása. A fejlett szocialista társadalom felépítése a Szovjetunióban újból bebizonyította a tervgazdálkodási rendszer óriási lehetőségeit és előnyeit, amely A szovjet gazuaság és az elmúlt ötéves tervidőszakban az SZKP XXIV. kongresszusa irányelveinek megfelelően fejlődött. Teljesítettük a kilencedik ötéves terv fő szociális-gazdasági feladatait. Megnőttek a termelés arányai és emelkedett műszaki színvonala, megszilárdult a népgazdaság valamennyi ágának anyagi-műszaki bázisa. A Szovjetunió gazdasága gyors ütemben és kiegyensúlyozottan fejlődött. A fogyasztásra és a felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 28 százalékkal, azaz 76 milliárd rubellel nőtt. A nemzeti jövedelem növekedésének mintegy négyötöde a munka termelékenységének fokozódásából származott. A termelési állóalapok másfél- szeresre nőttek, és értékük 1975 végén meghaladta a 800 milliárd rubelt. Az iparban a munka termelékenysége 34, a mezőgazdaságban (évi átlagnak megfelelően) 22, az építőiparban 29, a vasúti közlekedésben és szállításban 24 százalékkal eimelkedett. Az ipari termelés terjedelme 43 százalékkal nőtt. Javult az ipar szerkezete. A műszaki haladást és a népgazdaság hatékonyságát a legnagyobb mértékben meghatározó iparágak — a gépipar, a villamosenergia-fejlesztés, a vegy- és a petrokémiai ipar részaránya az egész ipari termelés terjedelmében az 1970. évi 31 százalékról 1975-ben 36 százalékra nőtt. Bővült a legfontosabb termelési ágak köre, amelyekben a termelés nagyságát tekintve a Szovjetunió az első helyre került a világon. A gépgyártás 1.7-szeresére nőtt, benne a számítástechnika előállítása 4,3- szeresére, a műszerek és az auto- matizációs eszközök gyártása 1,9-szere- sérc, a gépkocsigyártás több mint kétszeresére nőtt. Lényegesen megerősödött a fűtőanyagenergetikai bázis, nőtt a villamos energia termelése, az olaj-, a gáz- és a széntermelés. Tovább fejlődött az atomenergetika. Bővült a fekete- és a színesfémkohászati termelés, a műanyagok, a cement és más anyagok gyártása. A műtrágyagyártás 1,6-szeresére nőtt. A fogyasztási cikkek termelése 37 százalékkal nőtt, köztük a kulturális és a háztartási cikkeké 60 százalékkal. Bővült n" lavult minőségük Következei t:. ai..)vai j.>u-■ a mező- gazdaság fellendítésének távlati program Ja amely nemcsak a soron következő "niadatok megoldására, hanem e fon or, termelési ág további fejlődése fel tó (.eleinek a megteremtésére s irányú1. Á'landóan erősödött a mezőgazda jág anyagi-műszaki bázisa. A mezőgazdasági beruházások összege öt év alatt 131 milliárd rubel volt, vagyis 49 milliárd rubellel több, mint a nyolcadik ötéves tervben. Nagyarányúin folyt a termelés gépesítése és kemizá- lása a talajjavítás. A mezőgazdaság 1 700 000 traktort, több mint 1 100 000 teherautót, 15 milliárd 800 millió rubel értékű mezőgazdasági gépet és egyéb technikai felszerelést kapott. A kolhozok és a szovhozok minlegy 300 millió tonna műtrágyát kaptak. 1971 és 1975 között állami és kolhozeszközök ráfordításával 4,6 millió hektár öntözött föld területet hasznosítottak és 4,4 millió vizenyős mezőgazdasági földterületet csapoltak le. Az ország számos vidékén új nagy öntöző- és lecsapoló berendezések jöttek létre. Felépült a Szaratovi-csatorna és a Sztavropoli-nagycsatorna (második nem ismer munkanélküliséget, inflációt és válságokat, amelyek a tőkés világot sújtják. Nagy sikereket értünk el a külpolitika terén a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram megvalósítása során. Megszilárdult a Szovjetunió nemzetközi helyzete. Elmélyült együttműködésünk a testvéri szocialista országokkal. Megnövekedett a szocializmusnak a világ eseményeire való befolyása. Kibontakozott a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata. Mindezek a sikereink a munkásosztály, a kolhozparasztság, az értelmiség, valamennyi szövetségi köztársaság dolgozó népe áldozatkész munkájának, a széleskörűen kibontakozott országos szocialista munkaversenynek az eredménye. Még erőteljesebben megnyilvánult a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető és irányító szerepe, sokrétű szervező és polilikai tevékenysége a szovjet népnek a gazdasági és a kulturális építés feladatai sikeres teljesítésére való mozgósítása során. részleg), az Éhség-sztyeppén befejezés előtt állnak az öntözési munkálatok. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt. A szemes termények termesztésének évi átlaga elérte a 181,5 millió tonnát, a hústermelés a 14 millió tonnát, a tejtermelés a 87,4 millió tonnát, ami a 8. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva lényegesen több. Jelentős sikereket értünk el a gyapottermesztésben: az évi átlagos gyapottermés 7,7 millió tonna volt az 1966— 1970. évi átlagos 6,1 millió tonnával szemben. Fejlődött a közlekedés minden ága. 3 600 kilométernyi új vasútvonal létesült. 4 800 kilométernyi vasútvonalat villamosítottunk. Több mint 5 000 kilométernyi mellékvonalat létesítettünk. Megkezdődött a Bajkál-Amur közti vasútvonal építése. Mintegy 56 000 kilométernyi csővezeték és 89 000 kilométernyi kemény burkolatú autóút épült. Nőtt a légi útvonalak hossza. A tengeri és a folyami flotta új, modern hajókkal bővült, a légi flotta pedig a legújabb típusú repülőgépekkel és helikopterekkel gazdagodott. Javult a lakosság és a népgazdaság távközlési eszközökkel való ellátottsága, tovább fejlődött a rádió- és a televíziós közvetítés. Nagyarányú volt a beruházás. A beruházások értéke öt év alatt 500 milliárd rubel volt. Csak az iparban mintegy 2000 nagy vállalat kezdte meg a termelést, és korszerű technikával berendezett nagyszámú létesítményt adtak át rendeltetésének. Köztük olyanokat, mint a kétmillió kilowatt kapacitású leningrádi atomerőmű, a krivo j-rogi kohászati iizem 5000 köbméter térfogatú nagyolvasztója, a navoi vegyipari kombinát, a bratszki alumíniumgyár és faipari komplexum. Évi 38 millió tonna kapacitással műtrágya- gyárakat helyeztek üzembe. Több száz könnyű- és élelmiszeripari vállalat építése fejeződött be. Nagy munka folyt a meglevő vállalatok átalakításán és bővítésén. Olyan nagy vállalatok rekonstrukcióját végeztünk el, mint a norilszki szénkohászati kombinát, az uráli nehézgépgyár, a Moszkvai Lihacsov autógyár és a Gorkiji autógyár, a leningrádi Kirov üzem termelési egyesülés, a moszkvai a Szovjetunió évfordulója 50. automata gépsorgyár, a voszkre- szenszki és novomoszkovszki vegyikombinát, a jaroszlavszki és az omszki gumiabroncsgyár, a szegezsai cellu- lóz-papírkombinát, a minszki fésűfonó és az ivanovói melanzsfonó kombinát és sok más vállalat. Az iparban a meglevő vállalatok rekonstrukciójával és bővítésével, valamint szervezeti-műszaki intézkedésekkel értük el átlagban a termelés növekedésének 60 százalékát. Következetesen biztosítottuk a tudományos-műszaki haladást, és egységes műszaki politika érvényesült a nép- gazdasági ágazatokban. Magasabb szintre emelkedett a szovjet tudomány. Az alapvető és alkalmazott kutatások eredményeinek kibontakoztatása előmozdította a legfontosabb népgazdasági problémák megoldását, lehetővé tette újabb kiváló eredmények elérését a tudomány és a technika különféle területein és a világűr kihasználásában. Bővült az új technika bevezetése. Valamennyi ágazatban eredményesen fejlődött a progresszív termésfajták termelése. Öt év alatt 16 500 újfajta gép, berendezés és műszer gyártását vezettük be, vagyis kétszer annyit, mint 1966 és 1970 között. Tökéletesebb technológiai folyamatokat vezettünk be. Következetesebb lett a legfőbb feladatok komplex ágazatközi megközelítése. 1971 és 1975 között nagy munka folyt számos hatalmas népgazdasági program megvalósítása, köztük a nyugat-szibériai és a közép-ázsiai olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása terén. Megkezdődtek a munkálatok az OSZSZSZK nem feketeföld-övezete mezőgazdaságának komplex fejlesztésén. Intézkedések történtek az irányítás és a tervezés, a gazdálkodási módszerek megjavítására, egyesülések létrehozására, az ágazati és a területi irányító szervek felépítésének és funkcióinak tökéletesítésére, bővült az automatizált irányítási rendszerek és az elektronikus számítástechnika alkalmazása. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozataival összhangban szociális intézkedések széles körű programja valósult meg. A nemzeti jövedelemnek kb. a négyötöde irányult közvetlenül a dolgozók népjólétére, beleértve a lakás- és a szociális-kulturális építésre előirányzott eszközöket is. Az új, élet- színvonal emelő intézkedésekre fordított állami kiadások a kilencedik ötéves tervben 1,7-szer voltak nagyobbak, mint az előző ötéves tervben. Teljesebben sikerült kielégíteni a szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteit, megjavultak lakás- és életkörülményeik. Az egy főre eső reáljövedelem 24 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a munkabér, a lakosság fő jövedelemforrása. A munkások és az alkalmazottak munkabére átlag 20, a kolhozokban dolgozók jövedelme 25 százalékkal nőtt. Az ország egész területén felemelték az anyagi termelés ágazataiban dolgozó munkások és alkalmazottak közepes fizetési kategóriáinak bérminimumát, bértarifáit és funkcióbeli díjazását. Emeltük az orvosok, a pedagógusok, az óvodai nevelők fizetését. Számos munkáskategória esetében eltöröltük, vagy csökkentettük a béradót. Bevezettük a területi koefficienseket azon munkások és alkalmazottak munkabérével kapcsolatban, akiknek esetében korábban ez nem történt meg. Nyugat-Szibériában, a Türkmén SZSZK egyes vidékein, valamint az uráli ipari, építészeti, közlekedési és távközlési vállalatokban és szervezetekben. Az észak európai vidékeken bevezettük a ledolgozott munkaévekért való bérpótlékot, felemeltük az ipari dolgozók éjszakai munkabérpótlékát. A felsorolt intézkedések eredményeként több mint 75 millió személy munkabére emelkedett. Az öt év alatt 1,4-szeresen nőttek a lakosságnak folyósított kifizetések és a társadalmi alapokból eszközölt juttatások. Felemeltük a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok minimális öregségi járadékát, javítottuk a rokkantak és a családfenntartójukat elvesztett családok nyugdíjellátását; pótlólagos juttatásokat vezettünk be a Nagy Honvédő Háború rokkantainak és az elesett katonák családjainak. Növeltük a fizetett gyermekgondozási napok számát. Emeltük a kórházi, valamint a pionírtáborokban, városi iparitanulóiskolákban, az aggok és a rokkantak otthonaiban biztosított étkeztetés fogyasztási normáit. Gyermekpótlékokat vezettünk be a kevésbé jól ellátott családok számára. Növeltük a főiskolások és a szakközépiskolások ösztöndíjait. A nyugdíjak, a pótlékok és az ösztöndíjak emelése folytán mintegy 40 millió személy jövedelme gyarapodott. 1974 óta folyik a lakosság körében kibocsátott államkölcsönök törlesztése. A munkabérek emelése és a társadalmi alapokból való juttatások növelése az állami kiskereskedelmi árak szilárd szintjének megtartásával történt. Az ötéves tervidőszakban az áruforgalom 36 százalékkal, a szolgáltatások terjedelme 1,6-szeresére nőtt. Javult a fogyasztás szerkezete. Nagymértékű volt a lakás- és a kulturális-szociális építés. Összesen 544 millió négyzetméternyi területen épültek lakóházak. Javult a lakások minősége és a lakásalap összkomfortja. Az ötéves terv alatt 56 millió A tizedik ötéves terv új fontos szakasz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében, a társadalmi viszonyok tökéletesítésében és az új ember szocialista életmódjának formálásában. Ez a társadalmi termelés inten- zifikálása fokozásának az időszaka, s egyben annak, hogy a népgazdaság ember lakáskörülményei javultak meg. Alapjában befejeződött az áttérés az ifjúság általános középiskolai oktatására. Bővült a szaktanintézetek hálózata, amelyekben az ifjúság a szakképzettségen kívül általános műveltségre is szert tesz. Tökéletesedett a közép- és a felsőoktatás, nagy munkát végeztünk a szaktudás növelése érdekében. Nagy gondot fordítottunk a lakosság kulturális színvonalának emelésére, a munka- és a pihenési feltételek megjavítására. Tovább fejlődött az egészségvédelem. Az eddigieknél nagyobb méretű környezetvédelmi intézkedések valósultak meg. Javult a termelőerők széthelyezése. Valamennyi szövetségi köztársaság nagy sikereket ért el a gazdaság és a kultúra fejlesztésében. Elmélyült a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-tagállamokkal kialakított együttműködés. Következetesen valósulnak meg a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott intézkedések. Bővültek a fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatok és az iparilag fejlett kapitalista államokkal fenntartott kapcsolatok. A kilencedik ötéves terv alapvető feladatainak eredményes megvalósítása mellett azonban nem sikerült hiánytalanul teljesíteni néhány gazdasági mutatóval és egyes termékfajták termelésével kapcsplatos tervfeladatot.! A gazdasági és a kulturális építés eredményei még jelentősebbek lehetnének, ha teljesebben érvényesülnének lehetőségeink, megszűnnének a fogyatékosságok. Számos minisztérium, központi hivatal, egyesülés, vállalat és szervezet, kolhoz és szovhoz még nem fordít kellő gondot a termelés inten- zifikálására és hatásfokának növelésére, a munka termelékenységének és az alapok kihasználása hatékonyságának fokozására, az anyagi és a pénzügyi erőforrások gazdaságos felhasználására, a veszteségek kiküszöbölésére, nem teszik meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy idejében üzembe helyezzék a termelési és egyéb létesítményeket, gyorsabban üzembe állítsák az új kapacitásokat és növeljék a meglevő vállalatok kapacitását rekonstrukciójukkal, korszertt technikával való ellátásukkal és a haladó technológia alkalmazásával. Még mindig előfordul a beruházásoknak sok építkezésre való szétfor- gácsolása. A tervezési fogyatékosságok, az építkezések hosszú időtartama számos épülő létesítmény költségeinek drágulását okozza. Lassan szűnnek meg a fogyatékosságok a tervezés, az ellátás, a pénzügyek megszervezésében és módszereiben, a gazdasági kérdések megoldását gyakran szűk reszortszellemben és lokálpatriota szempontból közelítik meg. Egyes ágazatokban nem elég magas a tudományos-műszaki munkálatok színvonala. Egyes befejezett tudományos kutatások és műszaki megoldások eredményeit túl hosszú ideig nem alkalmazzák a termelésben. Számos termékfajta műszaki színvonala és minősége még mindig alacsony. Az ipari, az építészeti és más népgazdasági ágakban az anyagi erőforrások egy részét a normán felüli és a felhasználatlan készletek emésztik fel. Az erőforrások teljesebb felhasználása, az említett fogyatékosságok kiküszöbölése előmozdítja a gazdaság további fejlődését és a társadalmi termelés hatásfokának növekedését. A kilencedik ötéves terv eredményei azt mutatják, hogy hazánk a kommunista építés minden terén előrehaladt. Gyors ütemben fejlődtek a társadalom termelőerői. Jelentősen megnőtt az ország tudományos-műszaki potenciálja. A termelőerők fejlődésével párhuzamosan tökéletesedtek a szocialista termelési viszonyok, emelkedett a termelés társadalmasításának színvonala. Erősödött az össznépi tulajdon gazdasági és szociális szerepe, tovább közeledett egymáshoz az össznépi és a kolhoz-csoporttulajdon. Nőtt a munkás- osztály létszáma és megnőtt szerepe mint a kommunista építés vezető erejének szerepe. A kolhozparasztság társadalmi-gazdasági helyzetét tekintve közelebb került a munkásosztályhoz. Létrejöttek a kommunista párt hosz- szú távú szociális-gazdasági politikájával összefüggő új, még nagyobb feladatok megoldásának kert lő feltételei. lehetőségeit teljesebben használjuk fel a nemzet gazdagságának gyarapítására, az ország gazdasági erejének és védelmi képességének megszilárdítására. A tizedik ötéves terv fö feladata (Folytatás a 4. oldalon4 I. A Szovifihroio 1971—1975. évi népgazdasági ís'iődásénak iő eredményei ü. Ä Szovjetunió 1976—1980. évi népgazdaságfejlsszíésének fa feladatai
