Új Szó, 1976. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám, kedd

A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének ío irányai Az SZKP XXV. kongresszusa, amely február 24-től március 5-ig tartotta ülé­sét Moszkvában, megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta „A Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányait“. A dokumentum szövege a következő: . — Az SZKP XXIV. kongresszusa határo­zatainak megvalósítása során a szov­jet nép lenini pártjának vezetésével nagy lépést tett előre a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának építésében, a nép életszínvonalának emelésében és az ország biztonságának szavatolásá­ban. Jelentősen megnövekedett az ország gazdasági ereje, fokozódott a társa­dalmi termelés hatékonysága. Kibonta­koztak a szocialista termelési viszo­nyok. Tökéletesedett a szovjet társa­dalom szociális struktúrája. Folytató­dott a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu közötti lényeges kü­lönbség fokozatos leküzdése. Még jobban megszilárdult a szovjet társadalom sok nemzetü hazánk népei társadalmának esamei-politikai egysé­ge. Kibontakozott a szocialista demok­rácia, inegnüvekedett a szovjet embe­rek termelési és társadalmi aktivitása. A fejlett szocialista társadalom fel­építése a Szovjetunióban újból bebi­zonyította a tervgazdálkodási rendszer óriási lehetőségeit és előnyeit, amely A szovjet gazuaság és az elmúlt öt­éves tervidőszakban az SZKP XXIV. kongresszusa irányelveinek megfelelő­en fejlődött. Teljesítettük a kilencedik ötéves terv fő szociális-gazdasági feladatait. Megnőttek a termelés arányai és emel­kedett műszaki színvonala, megszilár­dult a népgazdaság valamennyi ágá­nak anyagi-műszaki bázisa. A Szovjetunió gazdasága gyors ütem­ben és kiegyensúlyozottan fejlődött. A fogyasztásra és a felhalmozásra fel­használt nemzeti jövedelem 28 száza­lékkal, azaz 76 milliárd rubellel nőtt. A nemzeti jövedelem növekedésének mintegy négyötöde a munka terme­lékenységének fokozódásából szárma­zott. A termelési állóalapok másfél- szeresre nőttek, és értékük 1975 végén meghaladta a 800 milliárd rubelt. Az iparban a munka termelékenysége 34, a mezőgazdaságban (évi átlagnak megfelelően) 22, az építőiparban 29, a vasúti közlekedésben és szállításban 24 százalékkal eimelkedett. Az ipari termelés terjedelme 43 szá­zalékkal nőtt. Javult az ipar szerkeze­te. A műszaki haladást és a népgaz­daság hatékonyságát a legnagyobb mértékben meghatározó iparágak — a gépipar, a villamosenergia-fejlesztés, a vegy- és a petrokémiai ipar rész­aránya az egész ipari termelés ter­jedelmében az 1970. évi 31 százalék­ról 1975-ben 36 százalékra nőtt. Bővült a legfontosabb termelési ágak köre, amelyekben a termelés nagysá­gát tekintve a Szovjetunió az első helyre került a világon. A gépgyártás 1.7-szeresére nőtt, ben­ne a számítástechnika előállítása 4,3- szeresére, a műszerek és az auto- matizációs eszközök gyártása 1,9-szere- sérc, a gépkocsigyártás több mint két­szeresére nőtt. Lényegesen megerősödött a fűtő­anyagenergetikai bázis, nőtt a villa­mos energia termelése, az olaj-, a gáz- és a széntermelés. Tovább fejlődött az atomenergetika. Bővült a fekete- és a színesfémko­hászati termelés, a műanyagok, a ce­ment és más anyagok gyártása. A mű­trágyagyártás 1,6-szeresére nőtt. A fogyasztási cikkek termelése 37 százalékkal nőtt, köztük a kulturális és a háztartási cikkeké 60 százalékkal. Bővült n" lavult minőségük Következei t:. ai..)vai j.>u-■ a mező- gazdaság fellendítésének távlati prog­ram Ja amely nemcsak a soron követ­kező "niadatok megoldására, hanem e fon or, termelési ág további fejlődése fel tó (.eleinek a megteremtésére s irá­nyú1. Á'landóan erősödött a mező­gazda jág anyagi-műszaki bázisa. A me­zőgazdasági beruházások összege öt év alatt 131 milliárd rubel volt, vagyis 49 milliárd rubellel több, mint a nyol­cadik ötéves tervben. Nagyarányúin folyt a termelés gépesítése és kemizá- lása a talajjavítás. A mezőgazdaság 1 700 000 traktort, több mint 1 100 000 teherautót, 15 milliárd 800 millió ru­bel értékű mezőgazdasági gépet és egyéb technikai felszerelést kapott. A kolhozok és a szovhozok minlegy 300 millió tonna műtrágyát kaptak. 1971 és 1975 között állami és kol­hozeszközök ráfordításával 4,6 millió hektár öntözött föld területet hasznosí­tottak és 4,4 millió vizenyős mezőgaz­dasági földterületet csapoltak le. Az ország számos vidékén új nagy ön­töző- és lecsapoló berendezések jöttek létre. Felépült a Szaratovi-csatorna és a Sztavropoli-nagycsatorna (második nem ismer munkanélküliséget, inflá­ciót és válságokat, amelyek a tőkés világot sújtják. Nagy sikereket értünk el a külpoli­tika terén a párt XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram megvalósítá­sa során. Megszilárdult a Szovjetunió nemzetközi helyzete. Elmélyült együtt­működésünk a testvéri szocialista or­szágokkal. Megnövekedett a szocializ­musnak a világ eseményeire való be­folyása. Kibontakozott a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamata. Mindezek a sikereink a munkásosz­tály, a kolhozparasztság, az értelmi­ség, valamennyi szövetségi köztársa­ság dolgozó népe áldozatkész munká­jának, a széleskörűen kibontakozott országos szocialista munkaversenynek az eredménye. Még erőteljesebben megnyilvánult a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának vezető és irányító sze­repe, sokrétű szervező és polilikai te­vékenysége a szovjet népnek a gazda­sági és a kulturális építés feladatai sikeres teljesítésére való mozgósítása során. részleg), az Éhség-sztyeppén befejezés előtt állnak az öntözési munkálatok. A rendkívül kedvezőtlen időjárási vi­szonyok ellenére a mezőgazdasági brut­tó termelés évi átlagos terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal nőtt. A szemes termé­nyek termesztésének évi átlaga elérte a 181,5 millió tonnát, a hústermelés a 14 millió tonnát, a tejtermelés a 87,4 millió tonnát, ami a 8. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva lényegesen több. Jelentős sikereket értünk el a gyapot­termesztésben: az évi átlagos gyapot­termés 7,7 millió tonna volt az 1966— 1970. évi átlagos 6,1 millió tonnával szemben. Fejlődött a közlekedés minden ága. 3 600 kilométernyi új vasútvonal léte­sült. 4 800 kilométernyi vasútvonalat villamosítottunk. Több mint 5 000 kilo­méternyi mellékvonalat létesítettünk. Megkezdődött a Bajkál-Amur közti vasútvonal építése. Mintegy 56 000 ki­lométernyi csővezeték és 89 000 kilo­méternyi kemény burkolatú autóút épült. Nőtt a légi útvonalak hossza. A tengeri és a folyami flotta új, mo­dern hajókkal bővült, a légi flotta pe­dig a legújabb típusú repülőgépekkel és helikopterekkel gazdagodott. Javult a lakosság és a népgazdaság távközlési eszközökkel való ellátott­sága, tovább fejlődött a rádió- és a te­levíziós közvetítés. Nagyarányú volt a beruházás. A be­ruházások értéke öt év alatt 500 mil­liárd rubel volt. Csak az iparban mint­egy 2000 nagy vállalat kezdte meg a termelést, és korszerű technikával berendezett nagyszámú létesítményt adtak át rendeltetésének. Köztük olya­nokat, mint a kétmillió kilowatt ka­pacitású leningrádi atomerőmű, a kri­vo j-rogi kohászati iizem 5000 köbméter térfogatú nagyolvasztója, a navoi vegyipari kombinát, a bratszki alumí­niumgyár és faipari komplexum. Évi 38 millió tonna kapacitással műtrágya- gyárakat helyeztek üzembe. Több száz könnyű- és élelmiszeripari vállalat építése fejeződött be. Nagy munka folyt a meglevő vál­lalatok átalakításán és bővítésén. Olyan nagy vállalatok rekonstrukció­ját végeztünk el, mint a norilszki szén­kohászati kombinát, az uráli nehéz­gépgyár, a Moszkvai Lihacsov autó­gyár és a Gorkiji autógyár, a lenin­grádi Kirov üzem termelési egyesülés, a moszkvai a Szovjetunió évfordulója 50. automata gépsorgyár, a voszkre- szenszki és novomoszkovszki vegyi­kombinát, a jaroszlavszki és az omsz­ki gumiabroncsgyár, a szegezsai cellu- lóz-papírkombinát, a minszki fésűfonó és az ivanovói melanzsfonó kombinát és sok más vállalat. Az iparban a meg­levő vállalatok rekonstrukciójával és bővítésével, valamint szervezeti-műsza­ki intézkedésekkel értük el átlagban a termelés növekedésének 60 százalé­kát. Következetesen biztosítottuk a tudo­mányos-műszaki haladást, és egységes műszaki politika érvényesült a nép- gazdasági ágazatokban. Magasabb szintre emelkedett a szov­jet tudomány. Az alapvető és alkal­mazott kutatások eredményeinek ki­bontakoztatása előmozdította a leg­fontosabb népgazdasági problémák megoldását, lehetővé tette újabb kivá­ló eredmények elérését a tudomány és a technika különféle területein és a világűr kihasználásában. Bővült az új technika bevezetése. Valamennyi ágazatban eredményesen fejlődött a progresszív termésfajták termelése. Öt év alatt 16 500 újfajta gép, berendezés és műszer gyártását vezettük be, vagyis kétszer annyit, mint 1966 és 1970 között. Tökélete­sebb technológiai folyamatokat vezet­tünk be. Következetesebb lett a legfőbb fel­adatok komplex ágazatközi megköze­lítése. 1971 és 1975 között nagy mun­ka folyt számos hatalmas népgazda­sági program megvalósítása, köztük a nyugat-szibériai és a közép-ázsiai olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása terén. Megkezdődtek a munkálatok az OSZSZSZK nem feketeföld-övezete me­zőgazdaságának komplex fejlesztésén. Intézkedések történtek az irányítás és a tervezés, a gazdálkodási módsze­rek megjavítására, egyesülések létre­hozására, az ágazati és a területi irá­nyító szervek felépítésének és funk­cióinak tökéletesítésére, bővült az au­tomatizált irányítási rendszerek és az elektronikus számítástechnika alkalma­zása. Az SZKP XXIV. kongresszusának ha­tározataival összhangban szociális in­tézkedések széles körű programja va­lósult meg. A nemzeti jövedelemnek kb. a négyötöde irányult közvetlenül a dolgozók népjólétére, beleértve a lakás- és a szociális-kulturális építésre előirányzott eszközöket is. Az új, élet- színvonal emelő intézkedésekre fordí­tott állami kiadások a kilencedik öt­éves tervben 1,7-szer voltak nagyob­bak, mint az előző ötéves tervben. Teljesebben sikerült kielégíteni a szovjet emberek anyagi és szellemi szükségleteit, megjavultak lakás- és életkörülményeik. Az egy főre eső re­áljövedelem 24 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a munkabér, a lakosság fő jövedelemforrása. A mun­kások és az alkalmazottak munkabére átlag 20, a kolhozokban dolgozók jö­vedelme 25 százalékkal nőtt. Az or­szág egész területén felemelték az anyagi termelés ágazataiban dolgozó munkások és alkalmazottak közepes fizetési kategóriáinak bérminimumát, bértarifáit és funkcióbeli díjazását. Emeltük az orvosok, a pedagógusok, az óvodai nevelők fizetését. Számos munkáskategória esetében eltöröltük, vagy csökkentettük a béradót. Bevezettük a területi koefficienseket azon munkások és alkalmazottak mun­kabérével kapcsolatban, akiknek ese­tében korábban ez nem történt meg. Nyugat-Szibériában, a Türkmén SZSZK egyes vidékein, valamint az uráli ipari, építészeti, közlekedési és távközlési vállalatokban és szervezetekben. Az észak európai vidékeken bevezettük a ledolgozott munkaévekért való bér­pótlékot, felemeltük az ipari dolgozók éjszakai munkabérpótlékát. A felsorolt intézkedések eredménye­ként több mint 75 millió személy mun­kabére emelkedett. Az öt év alatt 1,4-szeresen nőttek a lakosságnak folyósított kifizetések és a társadalmi alapokból eszközölt juttatások. Felemeltük a munkások, az alkalma­zottak és a kolhozparasztok minimá­lis öregségi járadékát, javítottuk a rokkantak és a családfenntartójukat elvesztett családok nyugdíjellátását; pótlólagos juttatásokat vezettünk be a Nagy Honvédő Háború rokkantainak és az elesett katonák családjainak. Növeltük a fizetett gyermekgondozási napok számát. Emeltük a kórházi, va­lamint a pionírtáborokban, városi ipari­tanulóiskolákban, az aggok és a rok­kantak otthonaiban biztosított étkez­tetés fogyasztási normáit. Gyermek­pótlékokat vezettünk be a kevésbé jól ellátott családok számára. Növeltük a főiskolások és a szakközépiskolások ösztöndíjait. A nyugdíjak, a pótlékok és az ösz­töndíjak emelése folytán mintegy 40 millió személy jövedelme gyarapodott. 1974 óta folyik a lakosság körében kibocsátott államkölcsönök törlesztése. A munkabérek emelése és a társa­dalmi alapokból való juttatások növe­lése az állami kiskereskedelmi árak szilárd szintjének megtartásával tör­tént. Az ötéves tervidőszakban az árufor­galom 36 százalékkal, a szolgáltatások terjedelme 1,6-szeresére nőtt. Javult a fogyasztás szerkezete. Nagymértékű volt a lakás- és a kulturális-szociális építés. Összesen 544 millió négyzetméternyi területen épültek lakóházak. Javult a lakások minősége és a lakásalap összkomfort­ja. Az ötéves terv alatt 56 millió A tizedik ötéves terv új fontos sza­kasz a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésében, a társadalmi vi­szonyok tökéletesítésében és az új em­ber szocialista életmódjának formálá­sában. Ez a társadalmi termelés inten- zifikálása fokozásának az időszaka, s egyben annak, hogy a népgazdaság ember lakáskörülményei javultak meg. Alapjában befejeződött az áttérés az ifjúság általános középiskolai okta­tására. Bővült a szaktanintézetek háló­zata, amelyekben az ifjúság a szakkép­zettségen kívül általános műveltségre is szert tesz. Tökéletesedett a közép- és a felsőoktatás, nagy munkát végez­tünk a szaktudás növelése érdekében. Nagy gondot fordítottunk a lakos­ság kulturális színvonalának emelé­sére, a munka- és a pihenési feltételek megjavítására. Tovább fejlődött az egészségvédelem. Az eddigieknél na­gyobb méretű környezetvédelmi intéz­kedések valósultak meg. Javult a termelőerők széthelyezése. Valamennyi szövetségi köztársaság nagy sikereket ért el a gazdaság és a kultúra fejlesztésében. Elmélyült a szocialista országokkal, mindenekelőtt a KGST-tagállamokkal kialakított együttműködés. Következe­tesen valósulnak meg a szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramjában előirányzott intézkedések. Bővültek a fejlődő országokkal fenn­tartott kapcsolatok és az iparilag fej­lett kapitalista államokkal fenntartott kapcsolatok. A kilencedik ötéves terv alapvető feladatainak eredményes megvalósítá­sa mellett azonban nem sikerült hiány­talanul teljesíteni néhány gazdasági mutatóval és egyes termékfajták ter­melésével kapcsplatos tervfeladatot.! A gazdasági és a kulturális építés ered­ményei még jelentősebbek lehetnének, ha teljesebben érvényesülnének lehe­tőségeink, megszűnnének a fogyaté­kosságok. Számos minisztérium, köz­ponti hivatal, egyesülés, vállalat és szervezet, kolhoz és szovhoz még nem fordít kellő gondot a termelés inten- zifikálására és hatásfokának növelésé­re, a munka termelékenységének és az alapok kihasználása hatékonyságá­nak fokozására, az anyagi és a pénz­ügyi erőforrások gazdaságos felhasz­nálására, a veszteségek kiküszöbölé­sére, nem teszik meg a szükséges in­tézkedéseket annak érdekében, hogy idejében üzembe helyezzék a termelési és egyéb létesítményeket, gyorsabban üzembe állítsák az új kapacitásokat és növeljék a meglevő vállalatok kapa­citását rekonstrukciójukkal, korszertt technikával való ellátásukkal és a ha­ladó technológia alkalmazásával. Még mindig előfordul a beruházá­soknak sok építkezésre való szétfor- gácsolása. A tervezési fogyatékossá­gok, az építkezések hosszú időtarta­ma számos épülő létesítmény költsé­geinek drágulását okozza. Lassan szűnnek meg a fogyatékos­ságok a tervezés, az ellátás, a pénz­ügyek megszervezésében és módszerei­ben, a gazdasági kérdések megoldását gyakran szűk reszortszellemben és lo­kálpatriota szempontból közelítik meg. Egyes ágazatokban nem elég magas a tudományos-műszaki munkálatok színvonala. Egyes befejezett tudomá­nyos kutatások és műszaki megoldá­sok eredményeit túl hosszú ideig nem alkalmazzák a termelésben. Számos termékfajta műszaki színvonala és mi­nősége még mindig alacsony. Az ipari, az építészeti és más nép­gazdasági ágakban az anyagi erőforrá­sok egy részét a normán felüli és a felhasználatlan készletek emésztik fel. Az erőforrások teljesebb felhaszná­lása, az említett fogyatékosságok ki­küszöbölése előmozdítja a gazdaság további fejlődését és a társadalmi ter­melés hatásfokának növekedését. A kilencedik ötéves terv eredményei azt mutatják, hogy hazánk a kommu­nista építés minden terén előrehaladt. Gyors ütemben fejlődtek a társadalom termelőerői. Jelentősen megnőtt az ország tudományos-műszaki potenciál­ja. A termelőerők fejlődésével párhu­zamosan tökéletesedtek a szocialista termelési viszonyok, emelkedett a ter­melés társadalmasításának színvonala. Erősödött az össznépi tulajdon gaz­dasági és szociális szerepe, tovább kö­zeledett egymáshoz az össznépi és a kolhoz-csoporttulajdon. Nőtt a munkás- osztály létszáma és megnőtt szerepe mint a kommunista építés vezető ere­jének szerepe. A kolhozparasztság tár­sadalmi-gazdasági helyzetét tekintve közelebb került a munkásosztályhoz. Létrejöttek a kommunista párt hosz- szú távú szociális-gazdasági politiká­jával összefüggő új, még nagyobb fel­adatok megoldásának kert lő feltételei. lehetőségeit teljesebben használjuk fel a nemzet gazdagságának gyarapításá­ra, az ország gazdasági erejének és védelmi képességének megszilárdításá­ra. A tizedik ötéves terv fö feladata (Folytatás a 4. oldalon4 I. A Szovifihroio 1971—1975. évi népgazdasági ís'iődásénak iő eredményei ü. Ä Szovjetunió 1976—1980. évi népgazdaságfejlsszíésének fa feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents